Kelet-Magyarország, 1973. május (33. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-19 / 115. szám
fW3. mlfjus Í9. «nf-»A(5YARi5RSK*^ IECYZET Lejár a határidő A szolgáltatásról tárgyalt a Mátészalkai Városi Tanács V. B. mm k májusi Myóiratok rál Társadalmi Szemle Sokszor hangoztattuk már, hogy a gazdálkodás, a beruházások kérdése mezőgazda- sági üzemeink belső ügye. Van elég Szakemberük, vannak gazdasági ösztönzők, amelyek alapján el tudják dönteni, mire képesek és a rendelkezésükre álló anyagi eszközök felhasználásával mire érdemes költeniük azt a pénzt, amit végeredményben dolgozóik munkájának nyereségéből gyűjtöttek össze. Amiről most mégis szólni kell, az a mezőgazdasági nagyüzemek üzemanyag-tárolóinak nyújtott állami segítség kihasználásának ügye. Az elmúlt évi nagy mezőgazdasági kampány idején fellépett Szabolcs-Szatmár megyében egy addig nem ismert nehézség: az üzemanyaghiány. A megye nagyüzemeinek gépparkja akkorára nőtt, hogy most már külön irányvonatok hozták a szinte aznapra szóló benzint és gázolajat. Egyetlen ilyen irányvonatnak a kimaradása kombájnok és traktorok százait tette munka- képtelenné. A dolog lényegéhez tartozik annak a beismerése is, hogy az üzemanyag elosztásával megbízott ÁFOR Vállalat, ha gépparkja á jelenleginek a tízszerese volna (de miért volna tízszerese?), akkor sem tudná az irányvonatokból a benzinre szomjas traktorokig csörgedeztetni az üzemanyagot huszonnégy óra alatt. Háromszázfelé egyszerre szállítani képtelenség és lehetetlen. Ez adta az ötletet a mezőgazdasági kormányzatnak, hogy támogatást nyújtson az üzemeknek saját üzem- nnyagtárolók építéséhez. Az 1970. október 17-én született 1045. számú kormányrendelet — amit az idén április 15-én keltezett minisztertanácsi határozat csak megerősített és kiegészített — dupla ajándék a mezőgazdasági nagyüzemnek. Hiszen az itt megjelölt és jelentős állami' támogatással megépíthető üzemanyagtárolóknak már a méreteit is úgy szabták meg — tíz köbméteres benzintárolók és 25 köbméteres gázolajtárolók —. hogy azokba nagy kocsikkal. tehát olcsóbban lehet odahozni az egy feltöltéshez szükséges anyagot. Ha csak a fuvarköltséget beszorozzuk az évi töltések számával. a megtakarításból szinte már kifizetődik a megépítés. A kedvezményt, az ártámogatást azért nyújtja a kormányzat, hogy ne szenvedjen csorbát a mezőgazdasági munka. A jelentkezés utolsó határidejének közvetlen közelében átnéztük az építéssel megbízott MEZÖBER „üzemanyag- tároló-építési” dossziéját: közel háromszáz szabolcsi üzemnek alig valamivel több, mint egy tizede jelentkezett. Vannak közöttük élelmesek, mint a nagyszekeresi Egyesült Erő, mely mindjárt két huszonöt köbméteres tárolót rendelt. Vagy az ibrányi Rákóczi, amelynek szintén ötven köbméteres gázolajtartályra van szüksége. A nagvcserkeszi Kossuth pedig egyenesen három huszonöt köbmétereset épít. A már korábban üzemanyag-tároló építésére vállalkozók —mint például. a tarpai, a kérsem- jéni, a fehérgyarmati, a náb- rádi, a tuz6éri, a nyírpilisi, a nyírcsaholyi termelőszövetkezetek és a nyíregyházi Ságvári —, utólag is megkapták az állami hozzájárulást, amire terveik elkészítésekor még nem is számítót- "fccik Csakhogy ez a harminchárom jelentkező nem jtudja megoldani a másik kettőszázötven problémáját. És mi lesz majd a betakarítási idényben, amikor aratni szállítani, almát szüretelni. burgonyát és cukorrépát hordani, őszi szántást véaezni kell szinte egyszerre? Kényszer természetesen nincsen. De aki most nem jelentkezett, annak a panaszát majd ősszel. a nagy üzemanyag-fogyasztás idején is másként hallgatják meg az illetékesek ... / Gesztelyi Nagy Zoltán Pénteken ülést tartott Mátészalka Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A többi között megvitatta a lakossági szolgáltatás helyzetéről szóló jelentést. A GELKA mátészalkai részlegének vezetője, a S zahn árvidéki Fodrász Szövetkezet elnöke és a Nyírségi Patyolat Vállalat igazgatója adott számot a végrehajtó bizottságnak a város lakosságának végzett tevékenységükről. A vállalatok beszámolójához a városi tanács vb termelés-ellátásfel- ügyeleti osztályának vezetője fűzött kiegészítő jelentést. A GELKA-szerviz javító- szolgáltató tevékenysége a korábbiakhoz képest lényegesen jobb és pontosabb, a panaszok ritkábbak. A fejlődés ellenére a szerviz a jelenlegi körülmények között a jelentkező igényeket nem képes maradéktalanul ellátni elsősorban a szűk helyiség, illetve egyes alkatrészek hiánya miatt. A szolgáltatás további javulása érdekében feltétlenül szükséges, a szerviz korszerű elhelyezésének megoldása. Erre lehetőség nyílik a jelenlegi ötéves tervben a város központjában megépülő üzletházban, ahol egy háromszáz négyzet- méter alapaterületű helyiségbe költözhet a GELKA. Az új létesítményhez szolgáltatásfejlesztési alapból kétmillió forintot meghaladó összegű állami támogatást kapott. A Szatmárvidéki Fodrász Szövetkezet öt fodrászüzlettel és egy kozmetikai részleggel végzi a lakosság kiszolgálását Mátészalkán. Az üzletek közül csupán kettő felel meg a városi követelményeknek, mivel a helyiségek magántulajdonban lévő épületekben vannak, a korszerűsítés, a bővítés lehetősége korlátozott. A nehézségek ellenére jelentős erőfeszítéseket tettek a szolgáltatások javítására, az üzlet- helyiségek korsz*-űsítésére. Bejelentették máris igényüket a Bajcsy-Zsilinszky utcában épülő szolgáltatóházban egy százhúsz négyzetméter alapterületű helyiségre, ahol női-férfi fodrászatot és kozmetikai szalont kívánnak létesíteni. Viszont nagyobb gondot kell fordítaniuk részlegeik anyagellátására, valamint a nyitvatartási idő betartására. A fodrász szövetkezet vegytisztító üzemet is épít a városban. Ehhez kétmillió forint támogatásban részesült. A vegytisztító üzembe helyezésével egyidőben felvevőhelyiséget is kialakítanak a Kölcsey utcában, ahol gombbehúzást, harisnya- szem-felszedést, ruha javítást és vasalást is vállalnak majd. Még ebben az ötéves tervben egy újabb üzletet nyit a Patyolat a város központjában, amelyet a későbbiekben tisztftószalonná kíván átalakítani. A végrehajtó bizottság a különböző hiányosságok megszüntetésére határozatot hozott. PANASZOS LEVÉL NYOMÁN Nem elég csak kérni. Az út elkanyarodik Tisza- csécse felé. A szélső házak után egy kis üres terület, aztán egyik oldalon valóban faluvége, a másikon még nem. Kis, néhány négyzetméteres épületek. A falak repedezettek, a tető nád, vagy a legtöbbön szalma. Némelyik előtt léc-, vagy górékerítés, némelyik meg csak áll magában a füves réten. Mosdatlan, mezítlábas gyerekek szaladgálnak, az újságpapírral borított ablakok mögül kicsalta őket a nap melege. Sokan vannak, 12 család, a gyerekekkel összesen hatvanam Az ajtó legtöbb helyen nyitva, csak egyen látszik messziről is a nagy lakat. „Velőnk ki törődik i — A „prímás” lakik ott — mondja egy kislány —, de nincs otthon. A mellette lévő házból egy idős asszony jön ki, ő is megnézi, hogy mit keresnek ott az idegenek. Köszön, aztán panaszkodni kezd, hogy szeretné meglátogatni a férjét, mert bevitték a kocsordi szanatóriumba. Csakhát me#f kell várni a hónap végét, míg hozzák a nyugdíjat. Közben a „prímás” is hazaérkezik. Hív, nézzük meg belülről is, hol lakik. — Tessék vigyázni — figyelmeztet — mert jól le kell hajolni, nehogy a fejét belevágja a szemöldökfába. Hát ez lenne az — mutat körbe. A konyharész teteje mintegy nyeregtető erősen húz lefelé, ahol az ágy van, már állni nem is lehet. A lejtés sem egyforma, középen megrogv- gyant, azon a részen valami eltört szarufa lehet és ha esik az eső, a tapasztáson is átszivárog a víz, — Itt már félünk, ha bebo- rül is — mondja a házigazda — mert minden pillanatban beszakadhat. Hát miért nem lehet nekünk egy-másikat építeni? Mi nem vagyunk olyanok, mint a többiek? Azt mondják, máshol a cigányok már mindenütt lakást kaptak a faluban, de velünk senki sem törődik. Nagyjából ez állt abban a panaszos levélben is, amit — névtelenül — 12 cigánycsalád nevében írt valaki Tiszakó- ródról. Még annyival toldották meg, hogy „minisztériumi rendelet, hogy a régi mivoltából minden úgynevezett cigányt emeljenek ki.” la még azt: „hogy a bizottság mit tervez, abból mi semmit nem tudunk.” Százan a faluban Mit is tervez hát a „bizottság” és kik is azok, akik nem törődnek a cigánytelep lakóival, helyesebben fogalmazva a tiszakóródi cigányokkal ? Mindenekelőtt számokat kerestünk a tanácsházán. Gyulai Gáspár tanácselnök kimutatásokból, választási jegyzékekből szedi össze a neveket és sorolja ki hol él, hány gyerek van a családban. Horváth Ákos, Horváth András, akik nem csak szarvasmarhát és sertést tartanak, de rádiójuk, televíziójuk is van, vagy id. és ifi. Danó Ferenc, vagy a legutóbbiak, akik beköltöztek a faluba új, vagy vásárolt lakásba: ifj. Horváth András, Horváth László, Tóth Béla, Horváth Sándor, Horváth Gyula. Számolgatjuk a gyerekeket is. Csak Botos Antal éknak van egy, aztán családonként 4-től fölfelé a Horváth And- rásék 11 gyerekéig Százan összesen, valamennyien bent a faluban. Munkahelyük a tsz. vagy a szattnárcsekei ktsx, csak egy-két ember jár el messzebbre dolgozni. As* mondják, nem éri meg, otthon is jó a kereset. A termelőszövetkezetben a főkönyvelő mondja a számokat és néhányat érdemes is leírni belőlük. Horváth András például 27 és fél ezret keresett, Tóth Béla majdnem 25-öt és Tóth Jenő keresete is meghaladta a 22 ezret. Vannak persze kisebb számok is: például a Horváth Lászlónéé, aki csak 52 napot dolgozott, csaknem ötezerért, de a férje is hazavitt 17 ezret. Mondhatjuk még tovább a neveket, a számokat, a Horváth Ákos 14 és fél ezer forintját, a fia csaknem 20 ezerét, vagy a Tóth Zoltán 19 ezres keresetét és hozzátesszük: ezekben nincs benne a háztájiból származó jövedelem. De az igen, hogy valameny- nyien egészséges lakásban — és nem putriban — élnek. Alkotni mánkéból... Mi hát az oka, hogy 12 család .kintmaradt”? Mondják, van közöttük olyan, mód Miklós, vagy Horváth József, akik épp hogy csak kiszabadulnak a börtönből, máris visszakerülnek, vagy olyanok, akik nem hajlandók állandó munkát vállalni, alkalmi munkából élnek és van két nyugdíjas család is, akiknek már valóban nehéz a helyzetük. Arról van szó ugyanis, hogy a kormány valóban célul tűzte ki a cigánytelepek felszámolását, ehhez azonban elsősorban az ott élő lakosságnak az új, egészségesebb lakás megteremtésére irányuló törekvése is szükséges. A társadalom komoly anyagi áldozatot is vállal magára, de nem minden áldozatot és nem mindenkiért. Mert segítséget csak azok kaphatnak, akik maguk is tesznek valamit, azért előírás, hogy legalább egyéves folyamatos munka- viszonyt kell igazolni és rendelkezni kell bizonyos összegű — a lakásépítés, vagy vásárlás 10 százalékát jelentő •- saját megtakarítással, ezen kívül építési telekkel. Ilyen körülmények között kapnak a cigánycsaládok kamatmentes építési kölcsönt — ez 85 eaer forintig terjedhet —, vagy vásárláshoz pénzt, ami nem haladhatja meg az ötvenezer forintot. Van lehetőségűk Elhanyagoltnak érezhetik-e magúkat akkor a tiszakóródi rigányok? Aligha. Nemrég, amikor a megyei tanács végrehajtó bizottsága a cigánylakosság életkörülményeinek javításáról tárgyalt, megállapították, hogy egyetlen évben sem használják ki az adott kedvező lehetőségeket a cigánytelepek lakói, pedig a kölcsön bármikor rendelkezésükre áll. Éspedig azért nem, mert nincs meg a szükséges munkaviszony, vágj. a saját takarékosságot nem tudják biztosítani. Erre az ötéves tervre — tehát 1975-ig — 1158 cigánycsalád építhet, vagy vásárolh, magának lakást kamatmentes kölcsönből. Sok községben már éltek is a lehetőséggel, nagyon szép példa erre a ki- sari, a bujL a tiszabezdédi, vagy az ópályi, vagy akár éppen a tiszakóródi faluba költözött cigányok helyzete. De azt azért a többieknek is meg kell érteni: nem elég csak kérni és a társadalom segítségét várni. A jobb élet- körülményekért saját maguknak is termi kelL A párt elméleti és politikai folyóirata vezető helyen közli Lukács József „Marxról — jelenidőben” című cikkét, amely az idei két Marx-év- íorduló (születése 155., halálának 90. évfordulója) alkalmából a ma is élő Marxot mutatja be. A cikkíró többek között hangsúlyozza, hogy Marx Károly azért nagy forradalmár és nagy gondolkodó, mert egész, politikailag tudatos életében az elmélet és gyakorlat magasabb színtű egységének megvalósításáért és újramegvalósításáért küzdött. A „fiatal” és az „érett” Marx, a „filozófus” és a „közgazdász” Marx szemléletében ez a kapcsolat, a forradalmi munkásmozgalom fejlődésének reális problémái iránti érzékenység, a materialista dialektikának a forradalom algebrájaként való hasznosítására irányuló megújuló-meg- maradp törekvés teremt időtálló egységet. Vályi Péter cikke a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat elemzi, választ adva a leggyakrabban felmerülő kérdésekre: előnyösek-e nekünk e kapcsolatok; mi a kölcsönös összefüggés gazdaság- politikánk és a magyar— szovjet együttműködés között: s végül mik a teendőink a közeljövőben gazdasági fejlesztési terveink megalapozására jnagyar—szovjet relációban. Dónáth Róbert a tanácstörvény hatálybalépése óta eltelt több, mint két esztendő alapjan azt elemzi, hogyan érvényesül e törvény a gyakorlatban. A Szemle-rovat közli lléty Lajos és Makó Csaba írását, amelyben a szerzők a műnk- - erő-vándorlás és a gazdasági szervezet kérdéseit vizsgálják szociológiai szempontból. Megállapítják, hogy a tömeges hazai munkaerő-vándorlás — bár a gazdaság- és a szervezetszociológia szemszögéből nézve sok súlyos, átmeneti kárt okozott — hasznos is volt azért, mert felhívta a figyelmet a vállalatok és a gazdaság egészségi állapotának hosszú idő alatt kialakult elégtelenségeire, s oly módon korrigálta a vállalatokon belüli érdekviszonyokat, hogy javultak a feltételek a vállalatoknál a szervezeti célok érdekében történő alapvetően fontos együttműködés-: hez. Cyenes Antal cikke a szövetkezeti vezetés néhány kérdéséről szól, kitérve a vezetés és a tagság dialógusára, a manipulált döntésekre, a választott vezetőség típusaira és az elnök szerepére. Két további hozzászólást tesz közzé a folyóirat az Eszme — szervezet — mozgalom című cikkel kezdett vitához: ezúttal dr. Gombár József és Kalmár György fejti ki véleményét a témáról. A nemzetközi rovatban Lovas Gyula „A chilei kísérlet sikere és tapasztalatai” című írásában a Népi Egység társadalmi bázisát, programját é* gyakorlati sikereit vizsgálja. Pártélet A folyóirat vezető helyen közli Wirt Adám „A forradalmi munkásosztály nagy teoretikusa” című cikkét, amelyben Marx elméleti és politikai örökségének egyik legfontosabb tanulságával, a munkásosztály forradalmi szerepének felismerésével foglalkozik. Dr. Jandek Géza „Béremelés — hatékonyság” című írásában a munkások és művezetők béremelésének végrehajtásával, tapasztalataival és a hatékonyabb gazdálkodás ösztönzésével foglalkozik. Pallos János „A bírálat erősítése politikai érdek” című írásában a bírálat politikai jelentőségével, a pártszerű légkör megteremtésével és a bírálat követelményeinek ismeretével foglalkozik. A cikkíró egyebek közt hangoztatja: ha a sajátos feladatokat keressük, elsősorban a bírálat politikai jelentőségének, társadalmi szükségességének széles körű megértését és elfogadtatását kell megjelölnünk. Csak akkor tiidjuk állandóan megújítani munkánkat, növelni erőnket. ha mindig kritikusan nézzük a valóságot. Ha a konfliktusokat is feltáró önmagunkat is „felelősségre vonó” magatartás erősödik és hozzájárul a feltételeknek a követelményekhez való igazításához. Ez azt jelenti, hoev a jelenleginél nagyobb nyilt-ásra és bátorságra van szükség. Vállalni kell a fe1e1ősc;í.oipt *s a kockázatot a hibák feltárásáért és kijavításáért, a bírálók megvédéséért. A továbbiakban a cikkíró felhívja a figvelmet Piaci előzetes Megjelent a Tavaszi primőr árukból az idei legnagyobb felhozatal várható a mai heti piacon. A MÉK tájékoztatása szerint ilyen nagy mennyiségű felhozatal az elmúlt években még soha nem volt a nyíregyházi piacokon. Néhány adat: 40 ezer tő saláta, 21 ezer csomó retek, 8 ezer csomó zöldhagyma, 26 ezer d- rab karalábé, 32 ezer darab zöldpaprika, 30 mázsa paradicsom, 50 mázsa kelkáposzta, 20 mázsa fejes káposzta, 23 mázsa uborka van a zöldségboltokban. A primőr áruk áraiban is történt változás. A sóska kilogrammja 7 forint helyett 6 forint, a paraj 6 forint. Az új csomós retek ára 60 fillértől 3 forintig. A zöldhagyma 80 fillértől 1,40 forintig. A karalábé darabja 1,60 fo- ctattfi I tartótig. tQdouAg arra, hogy a bírálat teakor hatékony, ha megfelelő helyes és megfelelő időben gyakorolják. Az illetéktelen helyen történő fecsegés, hangulatkeltés nem pártszerű magatartás, nem becsületes igazságkeresés. Nem helyeselhető ar, ha valaki ismeri a tényeket, de elhallgatja azt, vagy csak általánosan mond valamit. Elfogadhatatlan az is, ha személyes érdekből csak fokozatosan ügyeskedve bocsátja rendelkezésre amit tud. A pártszerű bírálattól idegen ar. ilyesfajta manipuláció. Aki állítását nem tudja bizonyítani. az rágalmaz, még akkor is. ha a bírálatát taggyűlésen mondja el. A szerző hangsúlyozza, hogy a bírálat társadalmunk fontos hajtóereje, mindig közösségi érdekű. Ezért nem lehet senki számára közömbös, hogy környezetében ki. hogyan, milyen mértékben él e fontos és nélkülözhetetlen fegyverrel. Kovács Gyula és Harcod Ferenc ..A megyei oártépítésl és ifjúsági munkabizottságok” című írásukban a tapasztalatok alapján azt elemzik, hogyan dolgoznak e bizottságok, miben szorul munkájuk továbbfejlesztésre. és ml segítheti munkamódszerük továbbfejlesztését. .A vezetők továbbképzése” című cfkkh°z ezúttal dr. Tiszái István szól hozzá. A propagandisták mimká^á- hoz ad jó segítséget Zrinsrkv TAszló ..A vitavezetés módszertanáról” szóló írása. Több >S7’ín^; a nír+mnn'ka iHncrerfi kérrt**- snivel és a pártszervezetek életének tapasztalataival. (- <0 zöldborsó az is. hogy piacra került a karalábé csomós formában is: 5 darab 8 forint. Az uborka 40 forint helyett 30 forint. Az erős paprika darabonként 2,20—3.20 forintig. A paradicsom ára is olcsóbb lett. 60 forint helyett 48 forint az ára kilogrammonként. Az új kelkáposzta ára 8 forintról 6 forintra mérséklődött. Újdonság a primőr zöldborsó is, 36 fo- intért árusítják kilogrammonként. A primőr áruk nagy része Baranyából és Bács megyéből érkezett. Az új fejes káposzta kilogrammja 14 forint. Nagy a felhozatal tojásból és élő csirkéből.' A tojás darabonként 90 fillér, a csirke kilója 32 forint. A tavalyi zöldségárukből nagy a választék, az árak nem változtak. «. m
