Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

*. oldal WÍO!?-WÍSYAftöRSZAG — NVfRlGfHAZT MBCtftfCl!? MTS. Iprffis ft Portré Hideg, vagy meleg ? Moravecz Pál jelölése A távfűtés gondjai II OSSZŰ HETEKEN AT SÜLYOS 11 OPERÁCIÓVAL feküdt Moravecz Pál, Felsöbadúr és Felsópázsit tanácstagja az egyik budapesti kórházban. Már-már kétsé­ges volt, hogy részt tud-e vermi körzetében a tanácstagi jeiológyulesen. Végül is lábadozó betegen hazaérkezett — néhány nappal a je­lölőgyűlés előtt. Az esti gyűlés utáni napon találkoztunk, amikor még igen látszott rajta a betegsége. A szokottnál fáradtabban mo­zog, . csak a beszéd hevében, a szenvedélytől gyűl pír az arcán. De lehet-e szenvedély nél­kül beszélni *gy olyan öletútról, mint az övé es psaládjáé. Édesapja. Moravecz Ferenc először 1892- ben iiajpzta át az Atlanti Óceánt. Egy volt azokoól a százezrekből, akikről így írt Ady: / ...Éles a hajósíp, / hallja baj-tetözve / Zse­lé iszky gulyása, / Tisza urak csősze. / Hívo­gatja a síp. / Nyomor eldobolja: /” Három évtized alatt négyszer hívta Mo­ravecz Ferencet a hajósíp Amerikába. 1912- ben a családját is magával vitte. Nyolc év múlva. I°20-ban úgy döntött, végleg hazajön Nyíregyházára. Négy gyermekkel és néhány ezer dollárral állítottak haza. A koronára váltott dollár gyorsan inflálódott. A közel hanrtoc esztendő izzasztó munkájával négy hold homok földre valót tudtak összekupor- gatni. Ennyiért adta oda fiatalságát, erejét az amerikai tőkéseknek. A mikor hazaköltöztek pali NEVŰ gyermekük két éves volt. Egy mammut vasgyár tövében, magyar munkás- kolónián született 1918-ban. — Ezeket apámtól tudom, én már csak a nyíregyházi Szarvas-szigeti elemi Iskolára emlékszem, innen tudom saját életutamat követni. Amerika nekem csupán a személyi igazolványomban szerepel. Nyomorból azért nekem is jutott. Még el sem végeztem a hat elemit, 'nyáron már a földeken dolgoztunk. Az iskola befejezése után, amikor a határ­ban nem volt munka, a városba jártunk al­kalmi napszámosnak. Tizennégy, tizenöt éves koromban téli fagyos hajnalokon, a földutak töretlen havában baktattunk a vá­rosba szerencsét próbálni. Moravecz Pál emlékezetében fontos dá­tum 1939, ekkor nősült meg. Egy évet sem élt fiatal feleségével, amikor 1940-ben behív­ták katonának, és csak 1944 novemberében került haza. A mai .Szlovákia területén lévő Ágcsez-nyónél szökött meg alakulatától. Elbúj­va várta, mig a front átvonul fölötte és no­vember végén már szabad földön, újra csa­ládja körében volt. — Mintha ma lenne, úgy előttem van 1944. december 5. — emlékezik vissza Mora­vecz Pál. — Kolláth Ernő zörgetett ajtónkon. — Akarsz-e rendőr lenni? — kérdezte tő­lem Kolláth Ernő. Elmondta, hogy ezután nem az urakra kell vigyázni, hanem a mun­kások, parasztok érdekét, a mi rendünket őriz­zük. A tanyában két olyan jó barátom is itthon volt, akikkel együtt jártam elemi iskolába, együtt vonultunk be katonának. Felkerestük mind a kettőt. Hajzer Ferencet és Paulik Andrást is. Nem sokáig agitátla őket sem Kolláth Ernő, Mind a ketten jelentkeztek az új, demokratikus rendőrséghez. Ruha és kenyér elég szűkö­sen VOLT, de puskát azt majdnem minden bokorban lehetett találni. A szökött katonák eldobálták, vagy egy darab kenyé­rért is odaadták. — Még akkor nap — december ötödikén — mind a hárman kaptunk egy-egy karsza­lagot és egy karton cédulát, amire ez volt fel­írva: „Policáj”. Ezt a papírlapot a kapunkra kellett kiszögezni. Azóta is sokszor vissza­gondolok arra az időre, amilyen körülmé­nyek között mi a rendőri munkát kezdtük. Akkor még Tokaj felől idehallatszott az ágyúdörgés. Sokan kérdezték tőlünk, még a jóakaraté tájékozatlan emberek is, mi lesz veletek, ha visszajönnek a németek? — A németeket elintézték a szovjet hadse­rég katonái. Nekünk inkább a belső ellen­séggel, a feketézőkkel, a tolvajokkal gyűlt meg a bajunk. Néhány hónap múlva roha­mosan romlani kezdett a pengő. A fizetésünk jóformán semmit nem ért. 1946 elején egyik délelőtt, amikor megkaptam a fizetésemet, haza akartam vinni az asszonynak, de jött egy parancs: egy tolvajbandát kellett üldö­zőbe venni és csak másnap értük utói őket Tiszalökön. Az egy nappal korábban kapott fizetésből az egyik tiszalöki vendéglőben egy darab kenyérre és egy tányér tepertőre fu­totta így kezdődött Moravecz Pál élethivatá­sának vallott nehéz szolgálata. Ma törzsőr­mesterként szolgál, igaz, már csak néhány hó­napig. mert ebben az évben betölti az 55. évet. A szolgálati fegyvert leteszi, de a közszolgálat ma "ad Először 1967-ben választották Felsöbadúr és Felsőpázsit lakói a városi tanácsba. Most, a március közepén tartott jelölőgyűlésen fel­állt Moravecz Pál, hogy az ilyenkor szoká­sos leköszönést bejelentse. Az első mondat­nak sem jutott a végére, amikor szinte kórus­ban kiabálták a jelöltek: „Nem mondhatsz le, nekünk te teszel továbbra te • tanácsta­gunk !” A gyűlést vezetőnek szinte arra sem volt ideje, hogy újra javasolja, közfelkiáltás­sal öt jelölték a 70-es körzetben. A TANÁCSI KÖRZETE kilenc négy­zetkilométeren fekszik Nyíregy­háza és Nyírszőlős között. Az itteni tanyavi­lágban az utóbbi években 12 kilométer hosz- szan építettek villanyvezetéket. A 140 la­kásból csupán négyben ég még petróleum- lámpa. A Csongor utcában már vízvezeték fut végig, ahol három közkútból egészséges ivó­vízhez jutnak a tanya lakói. Sok mindent kaptak az államtól az elmúlt években, de so­ha nem várták ölbe tett kézzel a támogatást. Több százezer forint értékű társadalmi mun­kával egészítették ki a költségvetési juttatá­sokat. Uj kutakat nyitottak saját erőből. A gé­pi munkát a Bessenyei Szakszövetkezet adta, a lakosság pedig kézzel segített. Ha fát kellett ültetni, vagy klubot létesítettek a fiataloknak, sportpályát építettek, Moravecz Pál tanácstag és Molnár Pál tanító néhány óra alatt moz­gásba hozta az egész tanyát. A sportpályát nemcsak megépítették, hanem bizonyították: lehet sportolni a tanyai élet mellett is. Ók nyerték a tanyai labdarúgó-bajnokságot. A szakszövetkezetben társadalmi munkából for­galmas könyvtár működik. Összefogásból Felsőbadúron egy tej felvásárló helyet érjíiet- tek. A két tanyáról több tej kerül naponta a városba, mint sok közepes nagyságú község­ből. 'T' ÉRMÉS 5SETESEN NEM NYÚJTA­NÁNK telies képet, ha azt írnánk, hogy itt már semmi gond nincs. Most leg­főbb problémájuk a tanyák szétszórtsága. Uj lakásokkal szeretnék besűríteni, kertváros­sá tenni ezt a határrészt. Az új házak építé­sére sok családban meg lenne a pénz is. A fiatalok szívesen építenének a szülők mellé, mert innen nem nehéz elérni a városi mun­kahelyeket. Azt szeretnék, ha építkezésre kijelölt terület lenne — természetesen meg­tervezett rendben — Felsöbadúr és Felsőpá- zsit is Sok gyümölcsöt, baromfit, tejet és zöldsé­get adnak az itt lakók a városnak. Ha a fia­talság a jelenleginél modernebb házakba le­telepedhet, a szülők ki öregedésével sem szűnne meg a városellátó árutermelés. Talán Nyírszőlősnek a városhoz való csatolásával ez a közbeeső rész települési terve is felülvizsgá­lást érdemelne. Felszólalás hangzott el a je­lölőgyűlésén a Bessenyei Szakszövetkezet ér­dekében is, hogy táblásítsanak és megfelelő központot alakítsanak ki. Ha április 15-én újraválasztják Moravecz Pált, lesz miért dolgoznia a következő négy esztendőben is. Eddigi tevékenysége az ered­mények jó záloga a jövőnek. A villany, a víz­vezeték létesítése, az utak karbantartása, a kulturális és sportlehetőségek megteremtése azt mutatja, a tanya is közelebb kerülhet a városhoz, anélkül, hogy az emberek eljönné­nek onnan. Moravecz Pál szívügyének tartja a kör­zet még gyorsabb fejlődését. Csikós Balázs Moravecz Pál a gondokat sorolja „Hogy bírjátok ezt a hőséget? Meg lehet fulladni...” „Ugyan, hiszen csak 25 fok van” — szól az ártatlan válasz. „Az, aki a fűtést intézi, az jöjjön ide, lak­jon ebben a lakásban. Fürdesse a kisgyere­ket 18 fokban. Ha fúj a szél, hallgassa, ho­gyan rázza az ajtót, ablakot, viszi ki azt a csepp meleget is, ami van.” Sokszor elhangzott beszélgetéseket, mér- gelödéseket idéztünk. S egy közös jellemzőjük van: mindenütt a nyíregyházi távfűtéses la­kásokban mondták eL Egyedi, központi ? Mi hát az igazság? A nagy meleg, vagy a gyenge fűtés? A sok bosszúság, vagy a ké­nyelmet, a modem életet jelentő fűtési rend­szer, amelynél nem kell szeneskannát cipel­ni, nem kell este hazasietni, hogy gyorsan meleget csináljunk, de még azért sem kell bosszankodni, hogy nincs szén, vagy olaj, hogy milyen drága minden tüzelőanyag. Az, hogy meleg lakás fogadja a hazaér­kezőt, hogy minden helyiségben egyenletes legyen a hőmérséklet, csak valamilyen köz­ponti fűtési rendszerrel képzelhető el. Ott viszont, ahol lakótelepek épülnek, egyáltalán nem gazdaságos, korszerű, ha sok kis kazán ontja a füstöt, s ad meleget a lakásokba. He­lyette elég egy központi hőellátó rendszer, s ebből leágazva lehet fűteni a lakásokat. Nyír­egyházán is ezt a módot választották, mi­kor hozzákezdtek az északi lakónegyed épí­téséhez. S kedvező adottság volt ennél az is, hogy a hőt szolgáltató erőműnek nemcsak a lakások fűtése volt a gondja, hanem innen adtak gőzt a felépült új gyáraknak, a kon­zervgyárnak és a gumigyárnak. így nemcsak téli csúcs volt, hanem az év minden szaká­ban ki lehetett használni a hőtermelő be­rendezéseket. Mint minden városi közműhálózatnál, a távfűtésnél is el lehet mondani: a tervezők számítottak ugyan az erős fejlődésre, de szin­te álmodni sem mertek arról, hogy a fej­lődés üteme akkora nagy lesz, aminek nap­jainkban tanúi vagyunk, s így bizony az ak­kori tervek után a ma gondokkal terhes hét­köznapokat hozott, amikor a további megol­dások forintmilliók kiadásának árnyékát ve­títik előre. Nem kivétel ez alól a megállapí­tás alól a távfűtés sem. A kezdet, 1966 no­vembere még alig néhány ház fűtését jelen­tette, a 25 millió kilokalória óránkénti hő „fogyasztására” tervezett rendszerből csak 5—6 millió kilokalória volt a ténylegesen fel­használt hőmennyiség. (Egy kilokalória az a hőmennyiség, amennyivel egy liter 14.5 Cel- sius-fokos víz hőmérsékletét egy fokkal lehet emelni. Egy lakás fűtéséhez, állandó meleg­ben tartásához viszont óránként több száz kilokalória kell). Közben felépült az Északi körút, a ta­nárképző főiskola, egyre több lett a távfűté­ses lakóházak, intézmények száma. A kezdeti beruházásokat az Országos Energiagazdálko­dási Hivatal finanszírozta, adta a szükséges pénzt a tanácsnak. Ekkor — a megépült ve­zetékhálózat mellett — elsősorban az erő­műben lévő hőközpontban kellett további bő­vítést végezni. Míg az induláskor még tel­jes tartalékkal rendelkeztek, addig már a avalyi fűtési idényben is csak a teljes rend­szer igénybevételével tudták biztosítani a fű- ést. Kritikus volt ez a tél, hiszen éppen a kezdetnél, a hőellátásnál voltak problémák. Nem ekkor, már jóval korábban megszületett \ döntés is — éppen a mai problémákat idő­ben észrevéve —, hogy bővíteni kell, mert a város új lakónegyede, Jósaváros is innen kapja a fűtést, de jusson elég hő a városköz­pont új épületeinek, a Kossuth utcai lakó­tömbnek is. Több és több A bővítés viszont pénzbe kerül, mégpe­dig sok pénzbe. A házak távfűtésbe való be­kötése is az építtető feladata, az ő költségére történik. Másrészt az erőmű 173 milliós bő­vítéséhez a hőfogyasztás arányában hozzá kellett járulni. így a megyéi tanács 42 millió forintot, a városi tanács 18 milliót adott erre a célra. Emellett egy új gerincvezeték kiépí­tése is szükségessé vált. aminek az építése újabb 24 millió forintba kerül. Olyan beruhá­zások ezek. amelyek a jövőnek kellenek, a következő években épülő lakások fűtését old­ják meg vele, közben pedig a mai lakásépíté­sek elől „viszik el” a pénzt, hiszen például csak az új gerincvezeték építési költsége 65 lakás árának felel meg. Ma a Bethlen Gábor utcán. Mező utcán. Északi körúton futó vezeték adja a távfűtés­hez szükséges hót nemcsak az északi lakóne­gyednek, hanem a Jósavárosnak és a Kos­suth utcai új lakásoknak is. Egy másik veze­ték a Rákóczi úton a városközpontig fut, az új irodaház, a tanácsok, a szálloda, a posta fűtése is innen történik. Az épülő új gerinc­vezeték pedig — amely még az idén elkészül — szinte „kettéosztja” a távfűtési rendszert, amennyiben az erőműtől kiindulva a Bethlen Gábor utcán, majd a Síp és Holló utcán ha ladva ér el a Kossuth utcái ■ megteremtve a Kossuth utca jobb oldalán lévő házaknak és a Jósavárosnak a külön fűtési rendszerét. A körúti és a Kossuth utcai vezetékszakasz asz» Jósaváros modern hőközpontja szekötése pedig a biztonsági célokat szolgálja majd, a közvetlen átkötés lehetőségét, ha as egyik vezetékszakaszon hiba támad. A távfűtési rendszer, illetve a hőigény fejlődésének érzékeltetésére elég megemlíted ni, hogy jelenleg 34—35 millió kilokalóriánál tart a Város. 1975-re már a rpai hőmennyiség duplájával számolnak, S a további igényeli sem kisebbek. Napjaink fűtési problémáinak tehát máris van elfogadható magyarázata — bárha magyarázattal nem lehet meleget csi­nálni. A fűtési rendszer gazdája, az Ingat­lankezelő és szolgáltató vállalat sok esetbe* kényszerhelyzetben van, a rajta kívül álló körülményeknek kiszolgáltatva. így például már több ízben is szóvá tette, hogy nincs egységes rendszer kialakítva a fűtésben a ki­induló hőtermeléstől a lakásokban való fel- használásig. Erre példa többek között Jósa­város, ahol a melegvíz-felhasználást nem le­het különválasztani a fűtéstől, így minél több meleg vizet használnak a lakók, annál kevésbé fűt a lakásban a fűtőtest. Közösen tervezni Pedig a távfűtés, a maga szerteágazó ve­zetékhálózatával bonyolult rendszer. Egyen­súlyt kell tartani az egyes vezetékszakaszok között, hogy ne forduljon elő olyan panasz, mint amit a bevezetőben említettünk: az egyik helyen túl nagy a meleg, míg a.másik helyen fáznak. Ennek a bonyolult rendszer­nek pedig pontos szabályozás kell — pedig nem egyszer éppen a lakók azok, akik bejut­nak a házakban lévő hőközpontokba és el­állítják a beszabályozott szelepeket. S ennek a rendszernek a bővítése is csak úgy lehet átgondolt, ha a különböző tervezők — nem úgy, mint ma — közös szempontok alapján végzik munkájukat. A mostani hálózatbővítésekkel jószerivel csak 1975-ig tudják tervezni a fűtési rend­szert. Ám tanulmányszinten már most elké­szítették az 1980-ig terjedő időszakra is a programot. A vezetékhálózat gerinchálózata ugyanaz marad, ami napjainkban. Azonban újabb fogyasztók bekötésével számolnak. Je­lenleg mintegy 3600 lakásnak felel meg a távfűtéssel ellátott lakások és intézmények száma. Néhány év múlva viszont csak Jósa- városban ugyanennyi lakás lesz korszerű fű­téssel ellátva. A városközpont rekonstrukció­jánál pedig szintén a távfűtés kerül előtérbe, ezzel látják el többek között majd az új megyei könyvtárat, a későbbiekben épülő Zrínyi Hona utcai sávházat, az áruházakat, s a különböző iskolákat. Bár sok bosszúságot okozhat a távfűtés, alapjaban véve mégis a modern kor kényetíi met szolgáló megoldása. S egy szép város­képhez. az is hozzátartozik, hogy nincsenek füstöt okádó kazánok, füstmentes télen is a levegő: Lányi Botárai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents