Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

* fim. Sprffis if: rmrf-wm'f'Xfíorsm« 11. «Mal »' .....— kalákától a társadalmi munkáiig A csegoldiek doppingja A szatmári emberek előtt tnár évszázadok óta ismert a társadalmi munka. Kaláká­ban, csak úgy barátságból, emberségből sokat segítették és segítik egymást a szatmá­rialt. Csegöldön, a parányi, alig ezer lakossal rendelkező községben is hagyománya) vannak a társadalmi munká­nak, amelynek célja: szebbé, vonzóbbá tenni a lakásokat, portákat, s az egész községet. Az ellenszolgáltatás nélkül végzett közös munka itt fok­mérője Is a lakosság társadal­mi aktivitásának. A :ula(em: 300 ezer forint A község lakói jól szerepel­nek a megyei társadalmi munka versenyben. Tavaly tavasszal az értékelésnél ki­derült, hogy a 2000 lakoson aluli községek munkaverse­nyét a esegöldiek nyerték, 6 ezért 300 ezer forint jutalmat kaptak a megyei tanácstól és ezt az összeget a járási hiva­tal megtoldotta 100 ezer fo­rinttal. A nemrégiben meg­tartott munkaverseny értéke­lés után közölték: „A kis­községek kategóriájában az' 1972-es társadalmi munka verseny III. helyezettje Cse- göld lett.” A „bronzéremmel” a község lakói 100 ezer fo­rintot kaptak a megyei ta­nácstól. A tanács és a HNF jó szervezésének, a lakosság jó munkájának tehát megvan az eredménye: szebb lett a község, az egymás utáni két helyezés erkölcsi győzelmet jelent és a jutalmul kapott félmillió a község további fejlesztésére fordítható. A köz hasznára Érdemes megnézni, hogy az -elmúlt tanácsi ciklusban, va­gyis az elmúlt két év alatt milyen és mennyi közhasznú munkát végzett a község 7— 800 munkaképes korú lakosa. Követésre méltó példaként nem árt a munkát számokkal illusztrálni. Tavalyelőtt 318 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a esegöldi­ek, az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke 300 fo­rint volt. Tavaly 255 ezer fo­rint volt a közös munka érté­ke. egy lakos átlag 246 forint értékű munkát végzett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a választási időszakban orvosi rendelővel, állatorvosi, neda- gógus'akás.sal, művelődési házzal és tűzoltószertárral gazdagodott a község. De ta­tarozták az ővodát. az isko­lát. s a tanács épületét — és állami hozzáiárulással — tör­pe vízmüvet is kapott a köz­ség. A szülői munkaközösség tagjai az iskola és az óvoda tatarozásánál 6350 forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. A 15-ös számú válasz­tási körzet lakói eltakarítot­ták az árvizes romokat, s fel- töltötték a kátyúkat, a gödrö­ket. Munkájuk értéke 16 ezer 500 forint. Az 1-es számú vá­lasztókörzet lakói hasonló munkát végeztek 15 ezer fo­rint értékben. Az MHSZ tag­jai és pártolói rendbe tették a lőtéri, a KISZ-esek homo­kozót és hintát építettek az óvodásoknak, a tsz-t.agok par­kot, kerítést éltettek és se­gítették a művelődési házépí­tését így érdemes Tavaly több lakó saját por­tája előtt járdát épített, cso­portosan irtották a gyomnö­vényeket, metszették a gyü­mölcsfákat és a dís^kat, rendezték, javították az uta­kat, a járdákat és ami nem számított bele az értékelésbe: segítették a barátok, a roko­nok, az utcabeliek házépíté­sét. összefoglalva elmondhat­juk: a lakosság eltakarította az árvíz pusztításának ma­radványait, feltöltötte a nem kívánatos vízgyűjtőket, a tó­csákat, megváltoztatta, szép­pé formálta a község arcula­tát. A esegöldiek közösen megvalósították azokat a fel­adatokat, amelyeket a helyi tanács anyagi fedezet hiánya miatt nem tudott volna meg­valósítani. Szabad idejüket feláldozva, nagyobbrészt társadalmi munkában orvosi lakást épí­tenek ebben az évben a cse- göldiek és a jutalmul kapott pénzből bővítik, korszerűsí­tik a közvilágítási hálózatot, s űi iárdákat építenek. Mé" szebbé, még gazdasahbá akariák tenni közvetlen kör­nyezetüket, amelvet egyet­len nagy és közös portának tekintenek. Egy követére méltó körségnnliHkát va’ósf tanak meg. Jövőre is méltó­ak akarnak maradni a már megszerzett hirnevüWiöz Van. ami „doopingoiia” őket érthető a lelkesedésük, hiszen saját munkáinknak tavaly is. tavalyelőtt is kétszer látták hasznát. Egyszer amikor vé­geztek a munkával, másod­szor pedig akkor, amikor megkapták érte a félmilliót, így érdemes... (nábrádi) URH-müsor Tokajból Jövőre szerelik a tv második csatornájának közvetítőláncát Mint már régebben tájé­koztatást adtunk róla, Sza- bolcs-Szatmár megye ma még „nehéz” vételű rádiós vidékein úgy kíván segíteni a Magyar Posta illetékes szerve, hogy a tokaji televí­ziós állomáson ultrarövid hullámú rádióadókat szerel­tet fel., Mivel az URH-hullá- mok terjedési törvényei ugyanolyanok, mint a tele­víziós hullámoké — és mi­vel a tévét Szabolcsban ál­talában kielégítően, veszik a hallgatók —, remélhető, hogy a hazai műsorok véte­le Szabolcsban megjavul még 1973-ban. Ezt ígértük korábbi tudósításainkban. — Hogyan áll jelenleg ez a munka? — ezzel a kérdés­sel fordultunk a Posta Rá­dió és Televízió Műszaki Igazgatóságához. — Az adóberendezéseket mát több éve megrendeltük — hangzik a válasz. •— Mi azt kértük a gyártó Elektro­mechanikai Vállalattól leg­utóbb, hogy ez éV augusztus 30-ig szerelje fél az adóbe­rendezéseket. A gyár azon­ban szeretne november 30-ig halasztást kapni. Akár így, akár úgy lesz, ez évben Sza­bolcsban is jobb vételi le­hetőségeik lesznek a hazai rádióműsorok hallgatására azoknak, akik ezt még nem mindig tudják most elérni. — Milyen frekvenciasávo- kon működik majd a három Üj állomást — A Kossuth adót a 72.11 MHz, a Petőfi műsorát a 71.33-as MHz-es és az URH- tnűsort a 70.43-as MHz-es frekvencián kívánjuk közve­títeni. — Szerelés közben lesznek adási szünetek? — Az URH-adóberendezé­sek felszerelésénél , előrelát­hatóan nem kerül sor mű­sorkorlátozásra. A következő évben azonban egy-egy rö­vid időre elnézését fogjuk kérni a szabolcsi televízió­nézőknek a tokaji tévéadó átmeneti szünetei miatt. De ezért valószínűleg nem fog­nák haragudni, mert szá­mukra hoz újabbat, többle­tet. Ugyanis egy IV-sávcs tévéadórendszert szerelünk fel a Magyar Televízió má­sodik műsorának közvetíté­sére. Eddig a tájékoztató. A szabolcsi, szatmári rádiós „fehér foltok” rádiótulajdo­nosainak most már jó vol­na megnézni, van-e a ké­szülékükön URH-sáv, melyen az új, jobb minőségű műso­rokat a 70—72 rezgésszámú frekvenciatartományban heű- lani tudják. Beruházások előkészttése — Állami támogatás az árvizes térség fejlesztésére A cukorrépa- és a burgonyatermesztés gondrai A mezőgazdasági operatív bizottság üléséről A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács mellett működő mezőgazdasági operatív bi­zottság megtartotta idei első ülését. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsági termében dr. P. Szabó Gyula elnök- helyettes, a bizottság elnöke ismertette a teljes létszám­ban megjelent vállalati és érdekképviseleti vezetők előtt a megyei élelmiszer-gazdaság idei döntő jelentőségű kez­deményezéseit. így esett szó arról, hogy készülnek a kis- várdai baromfifeldolgozó üzem tervei — de a megye élelmiszer-gazdaságának még évi száz tonnával több ba­romfit kell termelni ahhoz, hogy mire elkészül, ellássa ezt a nagyon hasznos üze­met nyersanyaggal. A bizottság elnöke ezután ismertette a mátészalkai húsfeldolgozó üzem előké­születeit, a Fehérgyarmaton és Nyírbátorban megépíten­dő két új almatároló terve­zési munkáinak jelenlegi helyzetét, valamint a Nyír­egyházán a közeljövőben lé­tesítendő önálló megyei Élelmiszer- és Vegyvizsgáló Intézet felállításának előké­születeit. A bizottság tájé­koztatást kapott arról is, hogy milyen nehézségekkel indul a megyei önálló élel­miszeripari szakmunkáskép­ző iskola megépítése, amely­re azonban nagy szükségük volna megyénk egyre job­ban fejlődő élelmiszeripari üzemeinek. Az előadó befejezésül az erdősítési munka meggyorsí­táséról és a szarvasmarha- program minél gyorsabb megvalósításáról szólt és megemlítette az e célra, va­lamint az árvizes térség fej-_ lesztésére kapott újabb, ösz- szesen több, mint harminc- millió forintos állami támo­gatást. Ezután Bacsu József osz­tályvezető ismertette a ta­vaszi munkák részleteit. Az ősszel vetett kalászosok álla­pota jó, a tavaszi árpa veté­sét befejezték a mezőgazda- sági üzemek, a zabnak nyolc­van százalékán túl jártak már a hó elején és a cukor­répavetés is kétharmadánál tart. A cukorrépa problémái körül hosszas és élénk vita alakult ki a bizottság ülé­sén, aminek a jelentőségéf még hangsúlyozta, hogy a vi­tában részt vettek a Sze­rencsi Cukorgyár vezetői Paróka Az alábbi történetet úgy adom tovább, ahogy azt Zá­honyi Kálmántól hallottam. — Alig harmincéves vol­tam — mesélte, —, amikor hajszál híján megkopaszod­tam. Ámbár, úgy hiszem, más is hajszál híján kopa­szodik meg. A hajritkulás férfias jelenség, hiszen az eunuchok sohase veszítik el hajzatukat, ez élettani tény. Mégis, a férfiak többsége nem lelkesedik, ha a reggeli frizuráját fésű helyett már egy szál törülközővel is megcsinálhatja. Egy ideig én is fűhöz-f^hoz kapkodtam, hogy mentsem ami menthe­tő. Mondanom se kell. hogy nem használt ee fű. se fa. Amikor azután egy reggelen azt láttam a tükörben, hogy többé már a legnagyobb jó­akarattal se tarthatnának kócosnak, Vareha Gáspárhoz, a jónevű belvárosi parókaké- iszítőhöz fordultam. Vareha Gáspárról tudni kell. hogy é a parókakészítők köröné- zatlan, sőt hajkoronázatlan királya, lévén 5 is tökko­pasz. A mester ezúttal külö­nösen remekelt. Valósággal a lelkét lehelte bele abba A parókába, amelyet nekem al­kotott. Mint mondta, Riche­lieu bíboros óta ilyen töké­letes álhajat még nem viselt emberfia. Bár a bíbornok Urat személyesen nem volt szerencsém ismerni, készség­gel hittem a mesternek, s a vendéghajat igaz magyaros Vendégszeretettel fogadtam a koponyámon. A póthajzat valósággal eggyéolvadt a fejbőrömmel; nem csúszkált ide-oda, úgyhogy később már éjszakára se tettem le. sőt a Palatínus strandon a víz alatt is úszkáltam benne. Egyszóval a parókáin paróka volt a javából. Alig fél év múlva azonban furcsa jelenségeket észlel­tem. Az idegen hajzat nőni kezdett a fejemen, úgyhogy ismét fodrászhoz kellett jár­nom. Ez nem is esett ter- hemre; mert ha történetesen sokan voltak az üzletben és sietős volt a dolgom, csak otthagytam a frizurámat, s mire elintéztem a dolgomat, a fodrászok már megstuccol- ták á parókát; sőt a szeszes bedörzsólés is megtörtént, ezt a számlából konstatálhat­tam. Am mi történt ezt követő- leg? Egy reggel ősz szálakat fedeztem fel a halántéko­mon!... Eleinte azt hittem, hogy csak a szemem űz csalfa játékot velem. De nem sókkal később az ősz szálak száma nőni kezdett, majd újból hullani kezdett a ha­jam!... Jobban mondva. a Vareha Gáspár haja. Ter­mészetesen most már pa­nasszal fordultam a különös ügyben Vareha mesterhez. Sajnos, semmi jót nem mon­dott számomra. Nagy megrö­könyödésemre azt a megál­lapítást tette, hogy ez a pa róka. amelyet élete főművé­nek tart. annyira tökéletes, hogy immáron egy húron pendül a fejbőröm vérkerin­gésével, össaeszűrte a levet rég elsatnyult hajhagymáim­mal; de ez a frigy nem lesz tartós, s mint egykoron a saját hajam, az új is cserben fog hagyni. Minthogy ő a készítményeiért háromévi garanciát vállal, s én még csak egy éve hordom a ven­déghajat. természetesen haj­landó a romlásnak indult parókát egy másikra kicse­rélni. De ha megint tökéle­tes munkát végezne, akkor előbb-utőbb megint csak hasonló sorsra jutok a haj-: zatommal. Ha pedig nem reflektálok különleges minő­ségre. akkor a paróka nem fog megőszülni és a szálait se fogja hullajtani, viszont nem is lesz örömöm benne. Csak egy remekmű helyettesítheti az ember valódi haját, egy tucatmunka idegenül áll a fejen, s annak álhajzat vol­tát bárki felismerheti. Mit tehettem volna? — fejezte be különös elbeszélé­sét Záhonyi. — Beletörőd­tem a megváltoztathatatlan- ba, s amint látja, férfias megadással viselem a hajta- lanság súlyát, bárha ez in­kább a súlytalanság érzetét kelti az ember feje búbján... ...Nagyon kényelmes a dol­gom Záhonyi Kálmán paró­kájának egy kissé talán misz- . tikusan hangzó történetével: Se hozzá nem tettem, sem el nem vettem belőle.' Aki kételkedne az elmondottak valódiságában. forduljon közvetlenül Záhonyihoz: megtalálható a műanyag­gyárban, ahol műanyagbe­szerző, vagy pedig a laká­sán, Csőr utca 3/cs. alatt Heves Ferenc Dr. Szemere Endre és ár. Gönczi Sándor is. A cukor­répát, ezt a nagyon munka- igényes növényt ugyanis igen sok üzem abban a hit­ben vetette el és készül to­vábbi területre is szerződést kötni rá, hogy nem lesz probléma a kapálást fölösle­gessé tevő gyomirtószerből. Márpedig eddig igen sok üzem panaszkodik, hogy nem jut hozzá. A cukor­gyár vezetői elmondták, hogy a külföldi gyomirtó­szert készítő gyár leégett, ezért maradt' ki több hét ter­melése. De már készül a külföldi szer is és külön ka­mionokkal szállítják haza a cukorrépa legbeváltabb gyomirtószerét. Ezenkívül van elegendő helyettesítő szer is. A továbbiakban a burgo­nyatermesztés szabolcsi prob­lémáival, a gyümölcsösök várható termésével foglalko­zott az operatív bizottság. Az információk kicserélése után kitűnt, hogy minden más évnél fontosabb idén kija­vítani, rendbe hozni a gépe­ket. Ezenkívül a háztáji gaz­daságoknak az eddiginél is hathatósabb megsegítéséről esett szó, főleg a gyümölcs- termesztés és az állattenyész­tés területén, mert a sza­bolcsi háztájiban nyolcezer vagon alma terem és a tehe­neknek 68 százaléka a ház­tájiban ad tejet. A gépekkel, gyomirtó és vegyszerekkel kapcsolatos problémákkal, valamint az alkatrészellátás gondjaival a bizottság az országos mező- gazdasági operatív--1 bízott-’ sághoz fordult gyors drVós- lásért. (gnz) Károkat okozott a homokvihar Kedden a déli órákban el­érte Budapestet és környékét az a homokvihar, amely a reggeli és a délelőtti órákban vonult át a homokosabb, szá­razabb talajú vidéki területe­ken és kisebb-nagyobb kóro­kat okozott a mezőgazdaság­ban. A viharos szél valóság­gal felszakította a talaj felső rétegét és 40—50 méter ma­gasságban hatalmas porfel­hőt kavart, úgyhogy a határ­ban kint levő traktorosoknak a rossz látási viszonyok miatt sokfelé be kellett szüntetniük a munkát. A talajművelő szerkezetek ugyanis valóságos nortengerben gördültek, il­letve csúsztak tovább. A mezőgazdasági szakem­berek szerint az ilyen homok­vihar kétféle kárt okozhat: amennyiben betemeti a fiatal növényeket, illetve az éles kvarckristályok felsértik a még gyenge növények felüle­tét. (Ezek a sérülések gátol­ják a későbbi növekedést, fejlődést.) Az őszi gabonák szerencsére már eléggé meg­erősödtek, kétségtelen azon­ban, hogy a homokosabb te­rületeken a keddi Vihar a ta­laj megmozgatásával és a növények „betakarójával* károkat okozott a gabonave­tésekben. A viharos szél a gyümölcsösökben ágakat tört le és sokfelől jelentették a délutáni órákban, hogy a rü­gyek megsérültek. Porzik a Duna—Tisza közi és a szabolcsi határ is. A ki­száradt, laza szerkezetű ho­moktalajokat kavarja, hordja a szél. Jelentős kárt okoz az, hogy a szél gyorsan párolog­tatja a talaj egyébként is szűkös vízkészletét. Az évek óta tartó nagy természetátala­kító munka, a fásítás, erdősí­tés csak részben töri meg a szél erejét. A mostani nagy­mérvű széleróziót a rendkí­vüli szárazság fokozza. Amennyiben továbbra is szá­raz marad az idő, nagyarányú homokveréssel számolnak a vidék kertészei. Szabálysértési ügyek Menetlevél, csendháboritás, napraforgómag Az elmúlt hetekben egyre több szabálysértési eljárás indult teherautó-vezetők el­len, akik helytelenül, vagy egyáltalán nem vezették forgalomban a menetlevelü­ket. A nyíregyházi rendőr- kapitányság közlekedési osz­tályának feljelentése alapján tárgyalta a szabálysértési hatóság T. A. nyíregyházi gépkocsivezető menetok­mánnyal elkövetett ügyét. A Nyfrkémia Vállalat tulajdo­nát képező tehA’gépkocsival a forgalomban úgy közleke­dett, hogy a menetlevelét eseményszerűen nem vezette. Ezzel szabálysértést valósí­tott meg, melynek következ­tében ezer forintig terjedhe­tő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértési hatóság figye­lembe vette az enyhítő kö­rülményeket és a gépkocsi- vezetőt 150 forint pénzbír­sággal sújtotta. A szegedi rendőr- főkapi­tányság feljelentése alapján K. J. nyíregyházi gépkocsi­vezető ellen is szabálysértési eljárás indult. K. J. a nyír­egyházi Volán gépkocsiveze­tője, aki Hódmezővásárhe­lyen a belterületen, a leg­nagyobb forgalomban ügy vett részt, hogy a menetle­velét nem vezette esemény­szerűen. K. J. gépkocsiveze­tőt most első ízben 200 forint­ra bírságolták. K. S. gépkocsivezető, az ÉPU nyíregyházi kirendelt­ségénél dolgozik. A Szabolcs- Szatmár megyei főkapitány­ság feljelentése alapján ke­rült a szabálysértési hatóság elé. K. S. a Debreceni úton tehergépkocsival úgy vett részt a forgalomban, hogy a menetlevelét egyáltalán nem vezette. Nem irt be semmit. 200 forintos pénzbírságot kapott. T. S. máriapócei la­kos, gépkocsivezetőt a me­gyei rendőr-íökap; Inysú.í mátészalkai közlekedési osz­tálya jelentette tel igazolta­tása során kitűnt, hogy me­netlevéllel nem rendelke­zett. A szabálysértés; ható­ság 300 forint pénzbírsággal sújtotta, s figyelmeztette, hogy legközelebb, ha hason­ló kihágást követ el, a bün­tetés sokkal nagyobb lesz. Két csendháborítási ügyet is tárgyalt a szabálysértési hatóság. B. M. nyíregyházi lakos 1973. március í-én, 3- óra 16 perckor a Rákóczi úton ordítozott, hangosan énekelt. A jókedvű éjszakai járókelőt a rendőrőrszem fi­gyelmeztette, azonban az in­tézkedő rendőrőrszemmel szemben is meg nem enged­hető magatartást tanúsított. A csendháborítást elkövető B. M. 300 forint bírságot kapott. Ugyancsak éjszakai csenci- háborítást követett el N. L. nyíregyházi lakos, aki szintén a Rákóczi utcán hangosan énekelt. Olyan zajt okozott, hogy a lakásokban alvók nyugalmát megzavarta. A rendőr a helyszínen akarta megbírságolni, azonban azt nem volt hajlandó kifizetni. A szabálysértési hatáság 200 forintra büntette. Napraforgómag árusításéit büntették meg Sz. P-né nyír­egyházi lakost. A pirított ma­got egészségügyi szempontból tilos árusítani a városban. Az elkövető, mint kiskereskedő, ezzel a rendelkezéssel tisz­tában is volt, mégis, meg­szegte. 300 forint pénzbírság megfizetésére kötelezték. Farkas M|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents