Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

ms. áprnis n. KELET-MAGYAR0RS2ÄG — EhHREGYHÄZT MELLÉKLET t m& PÁRTÉLET „MESSZE VAN A . . . ? N óta szól róla: „Messze van a nyír­egyházi kaszárnya.” Ami ezt a bizo- 1 nyos kaszárnyát illeti — most is valóban messze van/ mindkét oldalról „Tíz percen túl is zárva tartható” sorompó választja el a váróétól. Viszont már nem laktanya, ha­nem nagykereskedelmi vállalatok lerakatai, lakások foglalják el a régi, huszárkaszárnya épületeit, amelyek nemcsak hosszú időt ér­tek meg, hanem sok érdekes történetet is. Mert ki gondolná például, hogy 1971 nya­rán Franz Jonas osztrák köztársasági elnök Losonczi Pál ausztriai látogatása előtt ma­gyar újságírókkal beszélgetve — a hivata­los nyilatkozatok után — arról mesélt, mi­lyen kellemes emlékei vannak mindmáig nyíregyházi katonáskodása idejéből — a csász. és kir. huszárezredről. (Az osztrák po­litikus 1899-ben született, a történetről Hél- tái András számolt be.) Egyetlen villanás csak a régmúlt idők- bőí, azokból, amikor a nóta először zehgett a nyíregyházi kaszárnyáról. Kapcso at a várossal Ma is élnek katonák Nyíregyházán, s kapcsolatuk szoros a város életével. Ami a legismertebb: a kiegészítő parancsnokság, a polgári védelem tisztjeivé! sokan kerülnek hivatalos kapcsolatba. A hadsereg alakula­tai azonban minden megyében, városban, helyőrségben kötöttebb körülmények között teljesítik hivatásukat, mint például általá­ban az üzemek, gazdaságok. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a hivatásos katonák elszigetelten élnek. Nincs erről szó Nyír­egyházán sem. Helytállnak a közéletben is: a városi pártbizottság tagja Bernáth László, Telek Kálmán, a városi tanács tagjai között van Bíró Antal, Kaposi Mihály, Maczega Márton, megyei tanácstag Unatenszki Pál. Nevük mellett a rendfokozat: tiszti, főtiszti. Többen második ciklusban, vagy még ré­gebben képviselik választóikat a tanácsban. A hétköznapokból is tucatnyi kapcsola­tot sorolhatunk fel: a hivatásos katonák itt laknak a városban, itt vásárol családjuk, itt jár iskolába a gyermek, itt dolgozik a fele­ség és így tovább. Az élet sok más terüle­tén is találkozhatunk tisztekkel, tiszthelyet­tesekkel. A Magyar Honvédelmi Szövetség klubjaiban mindennapos segítők, oktatnak az elő- és utóképző tanfolyamokon is. A KISZ Ifjú Gárda alegységék legjobb ta­nácsadói a fiatal tisztek közül kerülnek ki. Az iskolákba is több katonát hívnak: míg korábban egy-egy katonatiszt szülő ese­tenként segített az osztályfőnöknek, az út­törőcsapat vezetőjének, az elmúlt egy-két évben a honvédelmi nevelés érdekében cél­tudatosabbá, szervezettebbé tették ezt a munkát. A középiskolai KlSZ-alapszervezé- teknek sok helyen van a városban jó kap­csolatuk katonafiatalokkal. A pályaválasz­tás idején szintén a középiskolákban segíte­nek a tiszti hivatás megismertetésében. Töb­bek között ennek eredményé, hogy évente a Parlament előtti tisztavatáson mindig lát­hatunk szabolcsi, nyíregyházi arcokat. Nyír­egyháza helyőrség újkeletű nevezetességének számítanak a katonadinasztiák, azok a csa­ládok, ahol a tiszt, főtiszt édesapa katona­sorba serdülő fia is hivatásának választotta a fegyveres szolgálatot, és most katonai fő­iskolákon tanuk Életmentés, tudomány . -. IsL .. 0 Más esetekben életmentéshez hívják a katonákat. Köztük ugyanis sok a véradó, isztok és sorkatonák egyaránt. Nem egy­ezer érkezik sürgős üzenet telefonon: élet­mentéshez éppen olyan véradókra van szük­ség, mint akik a helyőrségben Szolgálatot teljesítők között Vannak. A katonaélet egy másik té^lletát érinti a TIT hadtudományi szakosztályának tevé­kenysége. A Nyíregyházán működő hadtudományi szakosztály aktívái — akik között kiváló képzettségű főtisztek, tisztek, tiszthelyettesek találhatók — évehte 280—300 előadást tar­tanak. Nemcsak Nyíregyházán, hanem Vi­déken is sok látogatót vonzanak rendezvé­nyeik. Legtöbb helyen filmet is vetítenek vagy más módon illusztrálják gondosan megtervezett és előkészített előadásaikat. A résztvevő hallgatóság érdeklődése háróm- négy állandó téma köré csoportosul. Ezek: az általános katonapolitika, a Magyar Nép­hadsereg belső életét érintő kérdések, a technikai felszereltség, a kiképzési rendszer. A második kérdéscsoport a Varsói Szerzői désre vonatkozik: ereje, felépítése, az euró­pai hadszíntér erőviszonyai jelentik a főbb témákat. A harmadik terület a haditechni­káé elsősorban a modern fegyvereké, a ra­kétáké. lézereké, infraberendezéseké. Jel­lemző. hogy egy-egy fontos külpolitikai tár­gyalás — mint például a moszkvai szovjet— amerikai csúcstalálkozó — Idején megemel­kedik a haditechnikai vonatkozású kérdé­sek száma. Ez esetben például a rakétael­hárító rendszerek és azok korlátozása volt különösen sok kérdés témája. A hadtudomá­nyi szakosztály munkája természetesen túl­Katonai dfszszemle Nyíregyházán, 1972. tavaszán jut az ismeretterjesztés egyszeri hasznán, mert aki tájékozott — például a szakosz­tály előadásainak szintjén fegyelmezet­tebben vehet részt a tartalékosokat érintő megmozdulásokon is. A klub rendezvényei A fegyveres erők klubjának rendezvé­nyeit a városban sokan ismerik. Fő felada­ta a helyőrség területén szolgálatot teljes/ÍŐ fegyveres szervek hivatásos állományának, hozzátartozóinak lehetőséget teremteni, ahol kulturált keretek között tölthetik el szabid Idejükét. A cél azonban nem valósítható meg elszigetelten, hiszen egy Ilyen fórum­nak be kell Illeszkedni a város közművelő­dési hálózatéba. Ami nem is lehet máskép- pen. mert rangos rendezvényei túlnőnek egyetlen intézmény kereteip. Az elmúlt év­ben például nem kevesebb, mint 406 rendez­vény volt a klubban, mintegy 3200 résztve­vővel. Előadást tartott Vonsik Gyula, a TIT főtitkára, Major Tamás, Básti Lajos, Berek Kati és több más neves művész lépett fel, Peterdi Pált, Mikes Lillát, Kulcsár Gergelyt látták vendégül. Az intézményen belül nagy önállóság­gal működnek az egyes klubok: a tartalékos tisztek, a nyugdíjasok, az Ifjú Gárda, az if­jú tisztjelöltek klubjai. Az 1969-ben szerve­zett ifjúsági klubba elsősorban a munkás- fiatalokat várják. Számos Nyíregyházán mű­ködő intézménnyel, vállalattal, szövetkezet­tel van jó munkakapcsolatuk. Térzenét — többször Az útkeresés után 1968—72 között ki­alakult a fegyveres erők klubjának karakte­re: megfelel a korszerű népművelés felada­tainak. különböző termei külsőségében' is szépek, esztétikusak, látogatóinak köre ál­landósult. A klub parancsnokának nem tit­kolt célja olyan klubot, klubéletet teremte­ni, amely Vetekszik a családi miliővel, aho­vá érdemes elvinni a feleséget, a gyerekeket is. És ahol olyan fórumoknak is lehetőséget, helyet teremtenek, amelyeken — meghívá­sukra — a megye párt- és tanácsi vezetői találkoznak hivatásos tisztekkel, g cserélnek véleményt a város. a megye életéről A fegyveres erők klubja ma már valóban hoz­zátartozik a város életéhez. Amikor a Nyíregyházán élő katonákról, a katonaélet egyes, a városban zajló esemé­nyeiről szólunk, nem maradhat ki a helyőr­ség kitűnő fúvószenekara, amelynek tagjai sok kellemes percet szereitek már eddig is Nyíregyháza lakosságának. Mégis többet sze­retnénk látni, hallani játékukat, s most ta­vasszal, nyáron mi sem kínálja jobban as alkalmat, mint a Kossuth téri vasárnap dél­előttönként! térzene. Haladó hagyományai­nak ápolásával a város egy szép eseményét emelhetnék újra a ma rangjára.- '«•* * Marik Sándor ü GY HUSZONNÉGY OLDALAS ösz­Lj szefoglaló anyag készült el a városi pártbizottságon. Egy vitaanyag, amelyet hat­van példányban küldtek szét a legkülönbö- itöbb helyekre á város sok területén dolgozó kommunistáinak, azzal, hogy elolvasás után tegi-ék meg észrevételeiket, mondjanak vé­leményt: mit tennének hozzá és mit venné­nek el a megállapításokból. A terjedelmes írás címe: „Az 1970. évi v rosi oártértekezlet határozatai végrehajtá­sának helyzete.’* Lehetetlen vállalkozás lenne e helyen rés hetesen ismertetni az anyag adatait, meg­s' apítasatt. Szó van abban a X. pártkong­resszus óta eltelt két. és fél esztendős helyi pültikai es gazdasági eredményeiről, arról hügv mit értünk el ez idő alatt a város fejlesz­tőben a közgondolkodás alakításában. Ha Végigolvassa az ember a megállapításokat aU/vizó számokat, jogos a bizakodás. Mert mmd az iparban, mind a mezőgazdaságban olyan számokkal ismerkedhetünk meg. ame­lyek az itt lakó embert szolgálják, holnapját alapozzák. A város lélekszámban Is erőteljesen gyarapodó lakossága meggyorsult lakás­építési. közművesítési ütemet tapasztal. A Varos építésében mind nagyobb a szerepe a társadalmi összefogásnak, amelynek gazda­sági fontossága mellett óriási a politikai je­le- isége is. Mint az anyag készítői Írják: „. mindezeknek a tényezőknek a hatására Nyíregyháza. a századforduló vidéki kisváro­sa a sietnünk előtt válik modern nagyváros­sá ..*■ Az eredmények mellett mindenütt ott vannak a gondok, a problémák, egy-egy terü­leten a fejlődésnek a kívántnál lassúbb üteme is. Nem rejtik véka alá, hogy ebben a vitaanyagban azért is fontos a visszahúzó té­nyezők számbavétele, hogy a várost magá­énak érző minden dolgozónak, de különösen a kommunistáknak összefogásával, nagyobb s ’irgalmával a problémák egy része helyben és anyagiak nélkül is megoldható. T\tEM először fordul a városi L ’ pártvezetés az alapszervezéték tag­gá ?n hoz. tgy volt ez a szépen gyümölcsöző ó' odaépítési mozgalom előtt, így volt ez a Sóstó fejlesztésénél, s így van ez sok alka­lommal, amikor nehézségekkel találjuk ma­gunkat szemben. Mint ahogy eddig, ezután is Jó talajba hull a mag, amikor bővül a munka társadalmi bázisa. És vajon megéri-e, hogy néhány mondat­tan szót ejtsünk azokról, akik a Városterve­zés és -építés első vonalában dolgoznak, akik pluszterhet vállaltak, hogy sokasodjanak az eredmények és csökkenjenek a gondok? Megéri feltétlenül. Mert amikor a nyír­egyházi pártbizottságnál azt kérdeztem az Illetékesektől, hogy mit tartanak a városi partértekézlet óta eltelt két év legnagyobb horderejű eseményéhék. akkor nem az ipar, * kereskedelem, vagy ä lakásépítés dicséretes Számaival, hanem azzal kezdték: azt, hogy a pártái aősZervPzetek jelentős része előrelé­pett. Hogy ma már többségük nemcsak agi­tál. mozgósít a közoonti elgondolások Végre- ha'tására, hahem formálja, alakítja a helyi Politikát. S ezt mind jobban csinálja. A BESZÁMOLÓ taggyűlések ELŐTT 450 pártcsóport tartott ülést, értékelté a nártmegbizatásokat név szerint, s mondott véleményt a kis kollektívák tevé­kenységéről. a vezetőségi beszámolók terve­zetéről. Tudjitk, néhol sok még a formális Vo­nás. hiszen egy-egy pártesöbort munkája ab­ban merül ki, hogy néha összeülnek a tag- gvölések előtt. De mind nagyobb részben — s ezt a Nvírségi Ruházati Szövetkezet egyik pártvezetésé?! tagja mondta el legutóbb — kezdik személyre szólóan értékelni a oárteso- port munkáját. Először a szövetkezetben sem akarták ezt. attól tartva, hogy valaki nr-gsértad'k. A oártvezetőség azonban meg­követelte. Mint a vezetőség tagjai elmondták liven őszinte elvtársi lésköffl nártesonort- tl’ések azon a munkahelyen eddig még soha nem voltak. Nem általában beszéltek, hanem konkrétan. És ezek után kitűnt, hogy több a mondanivaló, a dicsérendő és bírálandó dolog, mint azt gondolták. Egyre több a városban az ilyen pártcso­port. Ezek a kis kommunista kollektívák al­kalmasak arra, hogy fellendítsék egész párt­életünket. jól előkészítsenek egy-egy taggyű­lési beszámolót, hiszen aki például nem mondja el a véleményét száz ember előtt, szívesen szól legközvetlenebb hat-nyolc munkatársa előtt bármilyen problémáról. Ugyanakkor tájékoztatni is könnyebb Öt-hat embert. Ha pedig tájékozottak az üzem dolgairól, a muhkahely Ügyeiben, ez eleve biztosíték arra, hogy jobban szólhassanak bele a nagyobb kollektíva életének formálá sába is. ÉRDEKES KÉPET KAPUNK egy kongresszus utáni városi felmérés­ből, amely a párfmegbizatásökat vizsgálta. Itt tűnt ki, hogy a párttagok jó részének — hetven százalékának — van ilyen, vagy olyan pártmegbizatása. A probléma, hogy ezeket nem mindig és nem mindenütt kérik számon. Nem segítik, ellenőrzik, s ezért nem is dicsérik, vagy bírálják. Van olyan párttag, akit nyolc-kilénc féle különböző megbízatással is ellátnak, s ez tér mészetesen helytelen gyakorlat. Van Viszont olyan is, hogy jó néhány kommunistának nincs pártmunkája. Azóta minden titkári ér­tekezleten szó esik erről is, hogy a vezetősé­gek a lehetőség szerint vegyék le a túlzott terheket néhány ember válláról, s minden párttagnak adjanak pártmegbizatást. Azt kérik, hogy konkrét, testre szabott pártmeg- bizatással lássák el a kommunistákat. (Aki például szereti a sportot, az szervezze az üze­mében a sportéletet, aki távol lakik munka­helyétől, az utazás közben foglalkozzon pár- tonkívüli munkatársaival, ismét mások tart­sák a kapcsolatot egy-egy szocialista brigád­dal, Stb.) Mint a városi pártbizottságon elmond­ták, bár attól még messze vagyunk, hogy / a helyzetet jó színben tüntessük fel, azért az utóbbi időben elért változások mindenképpen bizakodásra adnak okot. Az álattszérvézetek életének elevenebbé tételéért például sokat segíthetnek az ott élő kommunisták. Van olyan elvtárs, és nem is egyedül, aki a vá­rosi pártbizottság aktivistája és kitűnően végzi a pártmunkáját, segíti a különböző alapszervezeteket, ugyanakkor a saját alap­szervezetében nem érvénvesül ez a tettre- készsége. Van olyan Dárttag is, akinek igen terhes a sok pártmegbizatás. s mégsem kéri, hogy mentsék fel egyik-másik végzése alól. Nem formai kérdés tefé’ a pártmegbizatások nyilvántartása. Egyre több az olyan párt- szervezet is, •*— a HAÉÉ-ban kezdték * amelynél egv új párttag felvételekor a tagsági könvvVCl együtt adják ét a pártmegbizatást IS. Jölkéb is ez egy kicsit: a párttagsággal együtt jár ez is. * .PÄRTMUNKA — elsősorban a kis alapszervézetfekben talán még bá- tortalanül — már mindinkább a munkahe­lyekre irányul. A városi pártvezetés azon dolgozik, hogy a vezetőség minden tagja vi­lágosan lássa, tudja, hogy neki mit kell csi­nálni, hogy minden oáfttag pontosah tejesít- se a Szervezeti Szabályzatban előírt kötele­zettségét. Itt kell hangsúlyozni a kommunisták sze­repét afc üzem- és munkaszervezésről szóló határozatok végrehajtása ellenőrzése terüle­tén. Ma már mind több nyíregyházi alap­szervezet veszi elő a korábbi határozatokat, s vizsgálja: ki mit tett érte? Nagy eredménye városi pártéletünknek, hogy sok a jól kép­zett alapszervezeti titkár is. Mind többért nőnek fel közülük a feladatokhoz, értenek a gazdasági munkához, a pártmúnkához, az emberek nyelvén. Legtöbbjük a munka melJ lett készül fel, s ez külön is becsülendő. A kép — mint elmondták — még néni mindenütt megnyugtató.1 Pártszervezeteink jelentős részében azonban valóban sikerült megértetni a pártmunka mai tennivalóit, rá­irányítani a figyelmet a legfontosabbakra, és ezt nagyra kell értékelni, Kopka János Pártcsoport-megbeszélés a Nyírségi Ruhása ti Szövetkezetnél i Katonák Nyíregyházán Helyi politika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents