Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-11 / 84. szám
*. o!Sa! iTBUOT-OTAGrAfcÖRSZÄG — NYfREGYHÄZT MELLÉKLET 1973. iprffis ff: ................... 1 ■ ■ i. „Frigy a megyeszékhellyel Nyírszőlős kertváros Friss kenyér a Martinovics téri boltban aponta megeszünk 27 ezer kiló ke- nyeret. Elfogyasztunk 80 ezer zsem- lének megfelelő péksüteményt. (Kiflit, zsemlét, kalácsot, puffancsot, szegedit, zsemleke- nyeret, zsurkenyeret, pogácsát.) Több, mint tízezer forintot költünk a 7—8 ezeí* darab beiglire, buktára, kuglófra, teasüteményre. Több, mint hétszáz ember foglalkozik Nyíregyházán azzal, hogy mindezt előállítsa. Egy kenyérgyárban és hat kicsi és mégki- sebb üzemben folyik a termelés. Állandóan két műszak áll a dagasztóedények, kemencék mellett. Az arányok eltolódnak r\ számokat összehasonlítva korábbi idők adataival kiderül: kulturáltabban táplálkozunk. Igaz, csak egy százalékkal, de az is valami. A sok kenyér mellett egyre több péksüteményt fogyasztunk. A sütőipar szakemberei szerint az arányok tovább tolódnak a könnyebben emészthető, ízes, egészséges sütemények irányába. A sütőipar évente több, mint egymilliót fordít arra. hogy korszerű szóllítójárműve- ket szerezzen be. Polcos autók, műanyag tá- dlkák járulnak hozzá ahhoz, hogy a pékség terméke épen érkezzék a boltba. Hogy ott rili történik a kenyérrel, a süteménnyel más kérdés. A nyíregyházi kis boltok korszerűtlenek, a tárolás nem megoldott, és hiába hoz határozatot a tanács a pékáru korszerű elhelyezésére, ott ahol nincsen hely. minden csak írott malaszt marad. A fogyasztót mindez kevéssé érdekli. Nem magyarázatot vár, hanem jó árut. De vajon mi lesz a véleménye akkor, ha kora reggel hat vásárolt zsemléből három friss, három másnapos? Mit szól akkor, ha vasárnap csütörtöki kenyeret kap? Szidja a sütőipart. (És tegyük hozzá, a kereskedő is szívesen tolja el a felelősséget ebbe az irányba.) Hogy lehet rossz a rendelés? Hogy túl óvatos a boltos? Hogy nem ismeri a vevők igényét? Ez aligha derül ki a pultok térségében. Egységes minőséget A gyakorlat egy tényt bizonyít: igazan jó, a vevőt csábító. ízletes és szép kenyeret két helyen lehet sütni. Az egyik a kis manufaktúra. a minipékség, ahol a mester azt a pármázsányl kenyeret dédelgeti, dagasztja, szeretgeti, és a végén kiváló minőségben megsüti. A másik szintér a korszerű gyár. Nos, Nyíregyházán a kenyérgyár a napi mennyiség felét, a sütemények 90 százalékát készíti. Korszerű technológiai rendszerekkel érik el azt, hogy ami ebben a gyárban készül, egységesen jó minőségű legyen. De ez a kenyérnek csak a fele! A nyíregyházi esküszik a Rákóczi utcai árura (ez 50 mázsa naponta). Mások a templom mögötti kis bódé áruját favorizálják. Ez is csak 5000 kiló. Sorok állnak időnként a Szarvas utcai üzlet előtt. Itt a kilós kerek a slágér. A Bethlen utcai sütödében 120 mázsát sütnek. Hogy mi ebben a felsorolásban a titok? Hogy az ezekén a helyeken vett kenyér mindig más. mint a fűszer- bolti. Persze a magyarázat is egyszerű. Ott árulják, ahol sütik. Nem törődik a kocsiban. nem préselik össze régi raktárakban, nem zsúfolják a polcokon. Ha a gyártott termék minősége egységesedik is. ha jobb is, mint korábban, egy ilyen procedura aligha használ a legszebb kenyércsodának is. Hetvenkét termek A nyíregyházi sütőipar ebben az ötéves tervben még két és fél milliót fordít az új kenyérgyár bővítésére. Fejlesztik a gyorsda- gasztást. országosan is érdeklődést keltett módszerrel alakítják tovább a minőséget. Munkásaik, alkalmazottaik egyharmada különböző helyeken tanul tovább, hogy magasabb szinten legyen képes megfelelni a. követelményeknek. A vállalat műszakiját, akik éveken át azzal voltak elfoglalva, hogy fc napi gondokon törjék a fejüket, most ezt másra is használhatják. Terveznek, modernizálnak, bővítik a- választékot és kutatják a piacot. Ma Nyíregyházán hetvenkétféle péktet- mék van forgalomban. A fővárosban 100— 120. Vagyis nem állunk rossz helyen. A nyíf» egyházi áruk minősége eléri az országos átlagot, sőt. sok tekintetben jobbak. A kínálat jobb. A hagyományos áruk mellett megjelent a Graham-kenyér, megvették a Favorit kenyér licencét, külön gondot fordítanak • cukorbetegek ellátására. A péksütemény a kenyér természete« konkurrenciájaként jelentkezik. Igenám. de ezt előállítani igen bonyolult. Zöldesszürke asszonyok fáradoznak kora hajnalban, hogy régi módszerek szerint sündörgessék a kiflit, rakják táblákra a zsemlét, a másfajta árut. Vagyis ősi a termelés. A gépesítése* nincsen pénz. a növekvő igényt csak újabb emberek beállításával lehet megoldani. Ma még bírják az iramot, 6Őt ha rendelné valaki. még délután is tudnának kiszállítani friss péksüteményt. De a jövő, a nagyobb igény itt dörömböl már. Nem egy, a sok közül A kereskedelem sok ezernyi áruval foglalkozik. Vajon ezek között csak egy -a kenyér és a péksütemény? Sok esetben igen. Mert elviszik, megveszik, itt nincsen ajánlási gond. és egy-egy zsúfoltabb napon még a régi áru is elmegy. Mert kell a vevőnek. A boltos gondosan ügyel arra, hogy mindent eladjon, mert neki nem mindegy, hogyan alakul a káló. A fejlődés útja: színesedjék a kis üzletek árukínálata, és ezzel együtt á kereskedés módszere is. A sütőipar legnagyobb gondja, hogy a* ötödik ötéves terv időszakában megépítse Nyíregyháza második nagy kenyérgyárát. A régi műhelyek zömét szanálni kell, nem felelnek meg se a termelési, se a fejlesztési lehetőségeknek. Emellett tervük, hogy a lehető legrövidebb időn belül megnyissanak egy olyan szakboltot — ha úgy tetszik áruházát — ahol a sütőipar teljes választéka kapható lesz. Bővíteni akarják azt a gyorsdagasztó rendszert, amely két percenként készít el egy adag tésztát. Bevezetik az itt kidolgozott Áj- degkovászos technológiát, amely a teljesed egységes minőségű árut biztosítja (Országosan is ezt fogják alkalmazni!). Máris alkalmazzák azt a biztonsági szervezetet, amely tartalékgépkocsikkal áll készenlétben arra, hogy a kiszállításokat minden időben, én minden körülmények között zavartalanul bonyolíthassa le. A fogyasztó ítél! A sütőipar tehát sok mindent megtesz. Érezhető erőfeszítések jellemzik a kereskedelmet is. Nem mondjuk, hogy a sütőiparnál angyalok vánnak, és miután emberek dolgoznak, biztos lesz reklamáció, főleg nálunk, ahol a kenyérnek kultusza van. A kereskedelemben se mindenütt kereskedők vannak, így biztos lesz mulasztás, ami felbosszantja a Vevőt A megoldás valahol ott keresendő, hogy az ip&r és a kefeskedelem sokkal jobban el« mélyíti partneri kapcsolatát. Mert úgyis a fogyasztó ítél, és nem válogat akkor, amikor > az áru miatt dicsér, v&gy éppen bírál. Nyíregyháza egyre nagyobb várossá válik. Érdemes gondolkodni a város ellátásáért felelős tanácsi szervnek azon. hogy a maga eszköz zeivel hogyan tud beleszólni a mindennapi kenyér gondjába, örömébe. Emlékezhetünk arra. hogy a pártért«-* kéziét két évvel ezelőtt kemény szavakkal bírálta a város kenyér- és pékáru ellátásának helyzetét. A problémák jó része megöl-* dódott. a helyzet javult. De tegyük hozzá •' lehetőség még van a fejlődésre. Miért ne éppen a sütőipar termékeinek színvonalig lenne városunk jó hírének egyik alakítója? Bürget Lai« y ALAMIKOR EZ A FÖDD Kótajhoz v tartozott, úgy is nevezték: Kótajsző- lö. Az idetelepülök valamennyien szegény emberek voltak, lejöttek a dombok közé és beiíoltoztek a présházba. A mostani utcák, egykor dülőutak voltak... . , ,,Az érdeklődő nyomban többet is megtudhat a település. Nyírszőlős százéves múltjáról, a tájékozottabb ittlakóktól. Például azt hogy az első telepesek, az „őslakók” a Nyíregyháza—-Sóstó—Kótaj és Nyírtelek által ha- taroit 1360 holdas határban az északról lehú- zodo-menekülő tótok, ruszinok, lengyelek, ruténok voltak. Ékes bizonyítékai ennek a mai családnevek is: Paverlcsák, Rusznyók Pancsusák, Vojsánszki. Labovszki... Aztán jöttek azok a szegény kótaji cselédek, napszámosok is. akik a hosszú évek során összegyűjtöttek égi- darabka szőlőre valót. Közel volt a város, meg a piac: ez is kedvezett a telepeseknek. A nyírszőlőseket mindig meg lehetett találni a nyíregyházi piacon. Az asz- szonyok mezítláb, gyalogosan cipelték be a határ legnemesebb gyümölcsét, a meggyet.. Aztán -később a kétkerekű talyiga lett a'járművük. (Még 15 éve is csaknem minden háznál volt ilyen közlekedési eszköz.) És jó volt a Város közelsége a férfiaknak is, akik közül sokan a nehéz kubikolással keresték kenyerüket. Hogyan éltek itt a „honfoglalók”? Egy példa: — Vblt itt egy BálVándi nevű suszter, nem mesáze a templomtól. Áz öregek még emlékeznek rá: 6 volt a település tanítója is. Hozzá jártak a gyerekek írást, olvasást ta- hultii: az ajtót használták táblának, arra írták krétával. np AVALí VOLT 50 ÉVE, hogy „nágy- .ik . község” lett Nyírszőlős, önálló jegy- tóséggél. A rang nem jelentett egyúttal felemelkedést. Még 10—15 évvel ezelőtt is a település mái fő utcáján csak elvétve akadt néhány ház... „Még a negyvenes években is csupán egv 2 tantermes iskola, a községháza és a két templom jelentette itt a középületet.” Most 2100 lakosa van Nyírszőlősnek, több mint a legutóbbi népszámlálás idején, — ami egyúttal sejteti, hogy az évek. főleg az utób- biak, nem múltak el nyomtalanul. Valami itt tartotta a lakosságot... Miközben megpróbáljuk számba venni íianyieska Mihály tanácselnökkel az utóbbi évek változásait, nemcsak a számokat kell feljegyezni, hanem azt a szűnni nem akaró szorgalmat, életrevalóságot is, amellyel a nyirszőlősi emberek igyekeznek bepótolni a Hiúit adósságait. Kezdjük mindjárt egy bocsánatos „szabálytalansággal”. — Kövesutat akartak építeni itt Sóstó felé, a kő javarészét ki is szállították és kupacokba ledobálták a falu szélére. Sokáig ott volt érintetlenül a bazaltkő, az akkori Szabadság utcán. — az útépítés pedig lekerült a napirendről, az illetékesek „megfeledkeztek” fóla. Erre mi megmozgattuk a bazaltot és jórészt társadalmi munkával egy gyönyörű kultúrházat építettünk belőle a hatvanas évek elején. Van abban nagyterem, szélesvásznú mozival. KISZ-klub, galéria és ötezer kötetes könyvtár... Aztán tovább: — Nyíregyházán új lakónegved építéséhez kezdték, lakásokat szanáltak az Arany János utcán. Felvállaltuk vagy 11 ház elbontását az anyagért. Akik jöttek dolgozni, harmada anyag nyomban az övék lett. a kétharmada meg a nyirszőlősi tanácsé... Vagy: megszüntették a villamost a városban, fel kellett szedni a síneket. Újra mentünk sa vasat remekül fel tudtuk használni a bontott anyagokból készülő létesítményekhez... M ERT NYÍRSZŐLŐSÖN nemcsak a kultúrház, hanem a Városra is beillő orvosi rendelő-lakás, az iskolabővítés, a tanyai kollégium, meg a politechnikai műhely is ilyen bontott ahyagból épült meg. (Milyen nagy a bosszúságuk most: nagyon kellene az óvodát bővíteni, ott is van a sok. még használható bontott anyag, de a városi illetékesek úgy rendelkeztek, abból nem építhetnek óvodát, csak ..orriginált” anyagból...) Közben persze pénz is állt a házhoz: egyszer kategóriájukban megyei elsők lettek — aligha véletlenül — a társadalmi munka- versenyben, s félmillió forint jutalmat kaptak a ihegyétők Ebből aztán újabb létesítményekhez kezdtek, megtoldva ingyenmunkával. (A leleményességnek más példájával is szolgál Nyírszőlős. Felmentek a falu vezetői a fővárosba, szétnéztek, nincs-e valahol kiselejtezett bútor, ami nekik még jól jönne az iskolába, a tanyai kollégiumba, a kultúrház- ba. Volt. Több vagonnyi szekrénnyel, asztallal, fotellal tértek haza. Jutott ebből még a környékbeli iskolákba, tsz-irodákba is!) Szemelvények a települést jellemző számokból : Ma 360 televízió, 335 rádió, 29 személy- gépkocsi, csaknem 100 motorkerékpár van a faluban. Évenként 22—23 új lakás épül, ennél sokkal többet újítanak fel, bővítenék... A felnőtt, munkaképes lakosság 70 százaléka az 5 kilométerre lévő Nyíregyháza üzemeiben dolgozik, (nagyon kevesen ingáznak mesz- szebbre), a többi a Jókai Tsz-ben talál megélhetést. ahol a havi átlagkereset 2000 forint... Most 21 kilométernyi villanyhálózat van a faluban; új iskola épült, s a tanyai kollégiumba (300 személyes) még mindig fel tudnának venni 50 gyermeket... Tavaly vízműtársulat alakult Nyírszőlősön, „ezer telekkel”, melyeknek tulajdonosai 6—6000 forint megfizetését vállalták tíz év alatt. (Közel a kótaji Vízvezeték, azt akarják megcsapolni.) Már le is fektettek az utcákon 8 kilométernyi vezetéket, egy hóhap múlva kezdik felállítani a hidrogiobuszt a község legmagasabb pontján. Ez azt jelenti, hogy az idén már a nyirszőlősi utcákon folyik a kótaji viz... A vízművesités — 9.5 milliós program — a jövő év végén fejeződik be. s akkor már a fürdőszoba sem csupán lakásdísz lesz a faluban. p ERSZE AZÉRT ITT SEM minden * „fenékig tejföl”. A nemrég megtartott jelöíőgyűléséken többen szóvá tették, hogy feszít az óvodagond; szegényes a bolthálózat; be kellene Sürgősen fejezni a már megkezdett bisztroépítést. Van 13 buszjárat Nyíregyházára, de — különösen vasárnap — nagyon rossz a menetrendje. Aztán a legnagyobb fájdalom: a nyirszőlősi busz, nem „helyijárat” Nyíregyházán, így lényegesen drágább a viteldíj... Mindez már szorosan összefügg azzal a nagy változással, amelyre április 15-én a ta- tanácsVálasztás napján kerül sor: Nyírszőlőst a megyeszékhelyhez. Nyíregyházához kapcsolják közigazgatásilag. Ezen' a napon leveszik a Talujelző táblát, a jelenlegi Szegély utca elején. — Elég sokan aggodalommal1 fogadták Itt ezt a Változást, az önállóság elvesztését látják benne. Aztán mégis a józan megfontolás győzött. A tanácstagság egyetértett a döntéssel, annak reményében, hogy ezáltal még közelebb kerülnek majd a városhoz, amelynek a jelenlegi Nyírszőlős, amolyan „elővárosa”, „zöldövezete”, „kertvárosa” lehet. — Jöttünk megnézni az ötvenéves, fiatal menyasszonyt, — mohdta az egyik városi vezető, amikor a „frigy” részleteit beszélték meg Nyírszőlősön. Volt tniben gyönyörködniük: szép a „hozomány”, jó az alap a további fejlődéshez, Nyírszőlős városiasodásához, amiért három küldött küzd majd az új Nyíregyházi Városi Tanácsban. Már túl vannak az első „nehéz” akadályon. Újra kellett keresztelniük az utcákat, hogy ne legyenek azonosok a nyíregyháziakkal. Elébük tettek egy kimutatást. Nyíregyháza csaknem félezer utcanevéről: ilyen nem lehet egy sem. mert akkor a posta ösz- szekeverné a címeket. Egyedül a „Vasút” utca neve maradhatott a régi, — a többinek újat kellett adniuk. Tekintettel a környék elterjedt gyümölcsére, főként a szőlőfajtáte-ól adták az Utcák új neveit. így lett a Toldiból ..Pannónia”, a Dózsából „Izabella” a Petőfiből Csabagyöhgye” Utca... N yírszőlősön azért azt remélik, hogy a megyeszékhelyhez csatolás nem csupán utcanévváltozást jglent. Angyal Sándor Nyírszőlős madártávlatból Tészta két perc alatt S A város kenyeréről
