Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-10 / 83. szám

XXX ÉVFOLYAM, *3. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1973. ÁPRILIS 1«, KEDD LAPUNK TARTALMÁBÓL» Beszéljünk a keresetről (3 oldal) 25 éves az Utasellátó Vállalat (5. oldal) Tűzsta tisztika (5. oldal) Sportjelentéseink (6-7. oldal) r Japán - magyar kulturális egyezményt írtak alá Péter János tárgyalásai Tokióban Választási nagygyűlést tartottak Oroson és Nyíregyházán Tudnivalók a szavazásról A nyíregyházi Ságvári-telepen épülő szakmunU-^Uép/® iskola ünnepélyes alapkőletételén részt veit Varga Gyula, ßi városi pártbizottság első titkára is. Péter János külügyminisz­ter hétfőn udvariassági láto­gatást tett Tanaka japán mi­niszterelnöknél. Péter János a magyar kormány nevében meghívta a japán kormány­főt, látogasson el Magyar- országra. Tanaka miniszter- elnök a meghívást elfogad­ta azzal, hogy a látogatás időpontjában később álla­podnak meg. A beszélgetés során mindkét tói megelé­gedéssel nyilatkozott a két ország kapcsolatainak állá­sáról és egyetértettek ab­ban. hogy a kapcsolatokat tovább kell fejleszteni. Péter János és kísérete a délutá n folyamán ellátoga­tott az NHK rádió- és tele­víziótársaság új tokiói köz­pontjába, majd felkereste Miki Takeo miniszterejjiök- belyettest. a japán környe­zetvédelmi hivatal főigazga­tóját. A kora esti órákban került sor az első külügyminiszteri tárgyalásra. Ennek beveze­tőjeként Péter János és Obira Maszajosi aláírták a két ország közti kulturális megállapodást. A megbeszélések során Ohira külügyminiszter nagy­rabecsülését fejezte ki a Magyar Népköztársaság iránt, amiért az vállalta a vietnami nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottságban való részvétel nagy felelős­ségét és részvétét nyilvání­totta a két kiváló magyar tiszt tragikus halálával kap­csolatban. A két külügymi­niszter megállapította, hogy az utóbbi három-négy év­A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége április 9-én délután 2 órakor ülést tar­tott, melyen Gulyás Emilné dr., megyei titkár tájékoz­tatást adott a tanácstagi vá­lasztások előkészítéséről, a jelölő- és választási gyűlé­sek tapasztalatairól. A me­gyében 5219 jelölőgyűlést tartottak, ahol 5146 helyen fogadtak el egyes jelöltet, s 72 választókerületben volt többes jelölés. A jelölőgyű­léseken 212 072-en vettek részt. A részvételi arány azokban a kerületekben volt a legmagasabb, ahol a meg­hívók kiküldése helyett sze­mélyesen is felkeresték a vá­lasztópolgárokat. A népfront elnökségi ülé­sén megállapították, hogy a jelölőgyűlések szabályosan, demokratikus légkörben folytak, a levezető elnökök jól ellátták feladatukat, gon­dot fordítottak a törvényes­ség megtartására. Az elő­adók megfelelő mértékben foglalkoztak a helyi politi­kával, az eredményekkel, gondokkal, a jövő feladatai­val, a IV. ötéves tervben sze­replő programokkal. A jelö­lőgyűléseken 22 720 felszóla­lás hangzott el, a választók 10 828 közérdekű javaslatot tettek. A felszólalók többsé­ge elismerően nyilatkozott az eredményekről, méltatták a további lehetőségeket, 6 ezeket figyelembe véve lét­ben jelentősen megváltozott a légkör Európában. Egyet­értettek abban, hogy ez az irányzat előreláthatóan foly­tatódni fog. Megállapították, hogy mindkét ország számára lé­nyeges a nemzetközi enyhü­lés, mert ez elősegíti a kap­csolatok további gyarapítá­sát. Ohira Maszajosi japán kül­ügyminiszter hétfőn este va­csorát adott Péter János külügyminiszter tiszteletére. A rendkívül szívélyes hangu­latú vacsorán, amelyen töb­bek között jelen volt Mizuno Kijosi, a parlamenti ügyekkel foglalkozó külügyminiszter- helyettes, Csikaraisi Kendzsi- ro, a külügyminisztérium pro­tokollfőnöke, Kono Kenzo, a parlament felsőházának elnö­ke, Miki Takeo miniszterelnök- helyettes, XJemura Konoro, a Kaidanren elnöke és Nabesi- ma Naocugu. a japán—ma­gyar parlamenti csoport el­nöke. Ohira Maszajosi és Pé­ter János mondott pohárkö­szöntőt. Ohira külügvmlniszter egyebek közt elmondotta, meggyőződése. hogv Péter János látogatása jelentősen hozzájárul a 1anán—magvar kapcsolatok még szorosabbá tételéhez. Ki fel tette, hogv a két ország diplomáciai kap­csolatainak felvétele óta ked­vezően fejlődtek a japán— magyar kapcsolatok. Megje­gyezte. hogy 1969-ben ő Is járt Magyarországon és a látogatás kellemes emlékeit ma is őrzi. Elismeréssel szólt. táik el útravalóval a jelölte­ket. A jelölőgyűlések részvevői felszólalásaikban elmondták javaslatukat a jelölt mel­lett, ismertették munkássá­gát, esetleg más személy je­lölésére tettek javaslatot. Értékelték és megköszönték az addigi tanácstagi tevé­kenységet. Sokan beszéltek az elért eredményekről, s társadalmi munkát ajánlot­tak fel, míg a felszólalók egy jelentős része közérdekű ja­vaslatot tett. A közérdekű bejelentések között nagy számmal voltak olyanok, melyek megvalósítása cse­kély anyagi megterhelést igényel. Az anyagi befekte­téssel is járó javaslatok el­sősorban út. gyermekintéz­mények, művelődési ház, if­júsági ház, gyógyszertár, víz­mű, egészségügyi és sport- létesítmények építésére vo­natkoztak. Több helyen szó­vá tették a kereskedelmi hálózat bővítését, az áruel­látást, a nők és a fiatalok foglalkoztatásának gond­jait. Számos helyen hang­zottak el ésszerű javaslatok, társadalmi munka felaján­lások a település szépítésé­re, játszóterek, parkok léte­sítésére. A felszólalók nagy része már a jelölőgyűlésen meg­felelő választ kapott, külö­nösen azokra a javaslatokra, amelyek a tanácsnak nem a japán—magyar külkereske­delmi forgalom növekedésé­ről. örvendetesnek mondotta, hogy megélénkült a két or­szág között a kulturális és a sportkapcsolat is. Hangsú­lyozta. hogv ezen a területen pozitív fejlődést hoz a most aláírt japán—magyar kultu­rális megállapodás. Péter János külügyminisz­ter válaszában hangsúlyozta, örül annak, hogy tokiói láto­gatására kedvező nemzetközi helyzetben kerül sor. A nem­zetközi helyzet javulásának egyik jele és egyúttal oka is — mondotta —, hogy befeje­ződött a vietnami háború. A magyar kormány a japán— magyar kapcsolatok bővítésé­től azt várja, hogy ez is hoz­zájárul a nemzetközi viszo­nyok javításához. Japán rész­vételének fokozódását a nemzetközi életben olyannak tekintjük, mint ami javítani fogja a nemzetközi kapcsola­tokat — mondotta a magyar külügyminiszter, majd hang­súlyozta: — Mi azt szeret­nénk, hogy Japánnak soha többé ne kelljen a fegvver- kezés útjára lépnie. hanem tudjon olyan példakép lenni, amelynek követésével a nagy és a kis országok egvaránt el tudnak indulni a leszerelés útján. Ehhez kívánunk sok sikert a japán kormánynak — mondotta Péter János, és befejezésül rámutatott, most olyan időszak köszönt be a japán—magyar kapcsolatok­ba- amikor mindkét ország vezetői megalapozottan, né­peik javára tudnak együtt­működni. jelentenek plusz anyagi megterhelést, vagy amelyek egyébként is helyet kaptak a fejlesztési tervekben. Azo­kon a helyeken, ahol az elő­adó nem tudott konkrét vá­laszt. adni, bejelentették, hogy a tanácstól írásban kapja meg a választ. A választási gyűlések ta pasztalatait értékelve a nép­front megyei elnökségén el­mondták, hogy a gyűlések politikai hangulata minde­nütt jó volt. A választási gyűlések már március 24-én megkezdődtek. Egy-egy vá­lasztási gyűlésen — a ren­delkezésre álló (erem nagy­ságától függően — 150—400 választó vett részt. Több községben a helyi vezetők kezdeményezésére az erede­tileg tervezett időponttól el­térően április 3—4-re tet­ték át a választási gyűlése­ket, összekötötték az április 4-i ünnepséggel A népfront megyei elnökségének tagjai és a megyei titkárság mun­katársai valamennyi válasz­tási gyűlésen részt vettek. A választási gyűlések április 9-én fejeződtek be megyénk­ben. Második napirendi pont­ként a megyei elnökséget tá­jékoztatták a népfrontveze­tők tanfolyamán elhangzott javaslatok intézéséről, majd a tanácstagi választások köz­vetlen feladataival foglal­koztak. Az elmúlt hét végén foly­tatódtak a választási nagy­gyűlések megyénkben. Ápri­lis 7-én, szombaton Oroson, 8-án, vasárnap pedig Nyír­egyházán, a Ságvári-telepen tartottak nagygyűlést. Az orosi gyűlés előadója Szviridov lvánné, a körzet országgyűlési képviselője volt. A község HNF-elnöké- nek megnyitója után a kép­viselőnő megyénk — ezen belül Oros — fejlődéséről beszélt, majd a tanács és a lakosság kapcsolatáról szólt. Az előadó beszédéhez nyol­cán szóltak hozzá. A felszó­lalók egyebek közt a község közművesítésével és a helyi szakszövetkezet gondjaival foglalkoztak. Elmondták, hogy a lakosság is segíti a törpe vízmű épitését, amely­nek átadására a terv szerint a következő ötéves terv ele­jén kerül sor. A szakszövet­kezetben lévő gondok enyhí­téséhez a képviselőnő és a tanács segítségét kérte a la­kosság. A nyíregyházi nagygyűlés szónoka Varga Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra volt Beszélt a jelölőgyű­lések eredményeiről, a vá­s ros és a telep 2 éves fejlő­déséről, a megyeszékhely iparának termeléséről. Egye­bek között elmondta, hogy a város kerületei között még jelentős különbségek van­nak, s egyelőre nincs is le­hetőség azok teljes eltünte­tésére. Például a Ságvári- telepen is több évtizedes el­maradást kell pótolni, ez pedig nem megy máról hol­napra, ezért a lakosság, il­letve a több, mint ezer részt­vevő megértését kérte az elő­adó. Ezt követően a telep munkásainak jelentőségét méltatta, s felhívta a figyel­met arra, hogy a munkás­lakta település lakói össze­fogással, még jobb munká­val sokat, tudnak tenni a vá­ros és a kerület érdekében. A gyűlés után ünnepélyes külsőségek között, elhelyez­ték a telepen épülő szak­munkásképző iskola alap­kövét. Megjelentek ar utcákon s T-Iasafias Népfront választási plakátjai a szavazás módjá­nak technikai tudnivalóiról. A szavazóhelyiségek április 15-én általában reggel 8 órá­tól délután 6 óráig tartanak maja nyitva, a helyi körül­mények ismeretében azon­ban az illetékes választás» elnöKség a szavazókörok reg­gel 5 órai megnyitását is elrendelheti. A nyitvatartási időt a szavazatszedő bizott­ság is meghosszabbíthatja egy órával, ha a névjegyzék­be felvettek egyötöde • — vagy ennél többen — 16 óráig még nem adta le vok- sát. Délután 6 óra előtt csak akkor lehet a szavazást le­zárni, ha a névjegyzékbe fel­vett valamennyi állampolgár szavazott, vagy csak olyan választó voksa hiányzik, akiről nyilvánvaló: megje­lenése elháríthatatlan okok miatt — például elutazott — nem is várható. A választá­si szervek munkáját nagy­mértékben megkönnyíti, ha a névjegyzékbe felvettek már a reggeli, vagy a dél­előtti órákban leadják sza­vazatukat. A választójogosultaknak küldött értesítésben annak a szavazókörnek a címe is sze­repel, ahová az illető tarto­zik. (Erről egyébként az ut­cákon kifüggesztett hirdet­ményekből is meggyőződhet.) Jó, ha ezt az értesítést min­denki magával viszi és át­adja a szavazatszedő bizott­ságnak: voksolhat azonban e- nélkül is. Személyazonossá­gát azonban feltétlenül iga­zolnia kell, a szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a választót, aki nem tudja ma­gát a szavazás lezárásáig sze­mélyi igazolvánnyal, vagy kivételesen más, hitelt ér­demlő okirattal igazolni. A szavazóhelyiséget felke­resők a szavazatszedő bizott­ságtól — kilétük igazolása után — egy borítékot és egy szavazólapot kapnak, s beléphetnek a függönnyel, vagy más módon szeparált fülkékbe. A fülkében egyéb­ként egyszerre csupán egy választó tartózkodhat — ki­véve természetesen azt az esetet, ha az illető írástu­datlan, vagy testi fogyaté­kossága miatt segítségre szorul. A szavazólapon a válasz­tókerület — jelölőgyűlésen elfogadott — egy vagy több tanácstagjelöltjének neve szerepel, több jelölt esetén abc-sorrendben. Ha a válasz­tókerületnek csupán egy je­löltje van, a ráadott voks esetén a szavazólapot válto­zatlanul kell hagyni. A jelölt ellen nevének áthúzásával' lehet szavazni. Ha a szava­zólapon két vagy három je­lölt neve szerepel (három­nál több tanácstagjelöltet egyetlen választókerületben sem állítottak), akkor közü­lük csak egvet lehet vá­lasztani. Ezért a szavazónál* felreért.hetetlenül meg kell jelölnie, hogy ki nyerte el bizalmát. Ez esetben a kivá­lasztott nevet meghagyja a szavazólapon, a többit pedig áthúzza. Valamennyi név törlése az összes jelölt ellen leadott érvényes szavazat, érvénytelen azonban a vpks, ha azon égj’ névnél több marad, az a szavazat is ér­vénytelen, amelyről nem le­het megállapítani, hogy kire adták, 6 az is, amelyet nem. hivatalos szavazólapon adtak le. A szavazólapot még a fülkében kell borítékba ten­ni, majd a szavazatszedő bi­zottság előtt elhelyezett ur­nába dobni. A lakásukon fekvő betegeket, a járóképp telén választókat a szavazat­szedő bizottság két tagja mozgó urnával keresi fel. Eh­hez azonban az szükséges, hogy néhány nappal a vá­lasztás előtt értesítsék a he­lyi tanács választási csoport­ját, vagy legkésőbb a vá­lasztás napján a szavazat- szedő bizottságot. Magyar—indiai gazdasági együttműködés Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vezette delegáció április 1—7 között tárgyalásokat folyta­tott Újdelhiben M. S. Pathak elnökhelyettessel, s a külön­böző indiai terv- és gazdasá­gi szervek képviselőivel. A tárgyalások során átte­kintették a magyar és az in­diai tervhivatal közötti együttműködés lehetőségeit, a gazdasági kapcsolatok és a gazdasági fejlesztési célok szemszögéből fontos kérdése­ket. A tárgyalások eredményei­ről memorandumot írtak alá az indiai tervbizottságban. Drecin Józsefet fogadta Durga Praszad Dhar indiai tervezési miniszter. A választási elSkészuletekrSI tanácskozott a népfront megyei elnöksége

Next

/
Thumbnails
Contents