Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-06 / 80. szám
XXX ÉVFOLYAM. 80. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1973. ÁPRILIS «, PÉNTEK LAPUNK TAKTALMABdtil Szovjet és román vendégeinkkel Mátészalkán is. oiftafl Kitüntetések (5. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (.4. oldal) Sport jelentéseink (7 - oldali Választási nagygyűlések Tatabányán Fock Jenő miniszterelnök, Pécsett Aczél György, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Tatabánya országgyűlési képviselője, csütörtökön kétnapos látogatásra Komárom megyébe érkezett. A vendéget csütörtökön reggel Tatabányán, a megyei párt- bizottság székháza előtt Havasi Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Kiss István, a megyei tanács elnöke, Takács Tihamér. a városi pártbizottság első titkára és Sütő András, a városi tanács elnöke fogadta. Ezután a megye és a város vezetőinek társaságéban Fock Jenő felkereste a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalat egyik tatabányai szerelőüzemét.. A délelőtti program következő állomása a Tatabánya-Újvárosban nemrég átadott új óvoda volt. Ezt követően Fock Jenó rövid látogatást tett az Újváros egyik 10 emeletes épületében Szabó Jánr»né és családja kétszobás, összkomfortos lakásában. A délelőtti program városnézéssel fejeződött be. Fock Jenő délután a népházban nagygyűlésen találkozott a tatabányai választópolgárokkal. A zsúfolásig megtelt művelődési házban hosszan tartó tapssal köszöntötték a Minisztertanács elnökét. Herczeg László, a népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg a nagygyűlést és beszámolt a választási előkészületekről, ismertette a jelölőgyűlések és a választási gyűlések tapasztalatait. Ezután felszólalt Oroppa Éva első választó, Ladányi András vájár, tanács tagjelölt és dr. Öcsöt Attila jogász, ugyancsak tanácstagjelölt. Ezt követően Fock Jenő mondott választási beszédet. Fock jenö miniszterelnök beszéde Bevezetőben Fock Jenő megemlékezett arról, hogy az ország most ünnepelte felszabadulásunk napját, nemzeti történelmünk nagy sorsfordulóját Hangsúlyozta, hogy soha el nem múló hálával tartozunk mindazoknak. akik hazánk. népünk szabadságáért harcoltak, elsősorban a testvéri szovjet népnek. Magyarorszag ma a szocialista országok nagy családjának megbecsült tagja, sikeresen munkálkodik a szocializmus éoítésén, a többi szocialista állammal és mindenekelőtt a Szovjetunióval testvéri közösségben. Testvéri barátságunk nyílt és megingathatatlan, szilárd, elvi. internacionalista alapokon nyugszik, teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel, A párt Központi Bizottságának 1972. novemberében tartott üléséről szólva elmondotta: a határozat legjellemzőbb vonása, hogy egyértelműen szolgálja a munkásosztály politikai, erkölcsi, és anyagi megbecsülését. Pártunk munkáSDOlitikáját jelenti minden olyan lépés, intézkedés. amelyet a munkás- osztály történelmi céljainak megvalósítása érdekében megteszünk. Pártunk akkor is rminkáspölitikát folytat, amikor határozatot hoz a szövetkezeti parasztság érdekében, és akkor is, amikor tág teret nyit az értelmiség alkotó ereje kibontakoztatásához. Vannak, akik munkaspoli- tikán csak azt értik — folytatta Fork Jenő—, hogy emeljük-e a munkások bérét, vagy sem. Helytelen a párt mun- káspolitikáját erre az egy — bár nagyon fontos — kérdésre leszűkíteni. Politikánk mim- kásjeUegén nemcsak azokat az intézkedéseket értjük, amelyek a munkásosztályt naponta és közvetlenül érintik. Akkor is munkáspolitikát folytatunk, a munkásosztály vezette hatalmat erősítettük, amikor az orvosok, ápolónők vagy éppen a pedagógusok fizetését emeltük.. Nagy gondot fordítunk a nyugdíjasok helyzetének állandó javítására. A munkásosztály, különösen pedig a nagyüzemi munkásság életszínvonala nem emelkedett úgy, ahogy politikánkból fakadóan célul tűztük ki. Ezért a Központi Bizottság novemberi határozata nyomán a kormány intézkedéseken tett, hogy a nagyüzemi munkásság életszínvonalát a a március elsejével életbe lépett béremelésekkel kiigazítsuk. Közvetlenül a nagyüzemi munkásság érdekeit fejezi ki az a határozat is. amely elírja, hogy a gazdasági rányitó szervek rendszeresen kísérjék figyelemmel a legfontosabb nagyüzemek munkáját, oldják meg néhány, gazdaságtalanul termelő nagyüzem problémáját. Ezután Fock Jenő arról szólt, a pártnak és a kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy a fizikai dolgozók legjobbjait a gazdasági és állami élet magasabb posztjaira állítsa. Hangsúlyozta: ezt a folyamatot nem tekinthetjük soha befejezettnek. Szükség van arra, hogy azok a legjobb munkások, akik felsőbb színtű vezetők lesznek, döntéseikben a munkás mai életének személyes tapasztalatait, ér- zésvílágát képviseljék. Azt kívánjuk — mondotta, — hogy a munkásosztálynak mindenféle szempontból, tehát politikailag morálisan és anyagilag is biztosítsuk az őt megillető helyet. Amellett, hogy kiigazítottuk a nagyipart munkásság gazdasági helyzetében tapasztalt hátrányt, azt akarjuk, hogy a munkásemberek szavának súlya is jobban növekedjék a jövőben. Szükséges, hogy a vezetők minden szinten egyaránt vegyék komolyabban azt, amit a munkások a politikai életről, a munka szervezéséről, a szociális kérdésekről mondanák. A kormány tevékenységéről szólva Fock Jenő elmondotta, hogy a kormány a párt határozatai, elvi állásfoglalásai alapján dolgozza ki a gyakorlati tennivalókat, szervezi és irányítja a végrehajtást,’ Eközben naponta találkozik olyan horderejű kérdésekkel, amelyeket mindenkor a szocializmus érdekei szempontjából kell vizsgálnia és eldöntenie. Ezeknek a döntéseknek olyanoknak kell lenniök, hogy mindenkor helyesen szolgálják a nép érdekeit. Az állam érdekét akkor képviseljük jól. ha az egybeesik a dobozó ember érdekeivel. Természetesen az nem lehetséges, hogy egy-egy döntés mindenkinek tessék, de az na gyón is fontos, hogy a dolgozó emberek túlnyomó többsége megértse és magáénak tekintse azt. A tanácsok szerepéről, a közelgő választásokról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta : a tanácsok szerepe állami, társadalmi életünk fejlesztésében meghatározó jellegű, a kormány törekszik, hogy szerepüket tovább _nöfPotytatás a S. oldalon) Kiutazott megyénkből a szovjet és román delegáció Elutazott Szabolcs-Szat- márból a szovjet és román delegáció, amelynek tagjai részt vetlek a hazánk felszabadulása 28. évfordulója tiszteletére rendezett megye; ünnepségeken. A szovjet delegációt Jurij Vaszilievícs Ttnyickij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpá- tontúli területi Bizottságának első titkára vezette: tagjai voltak: Cservinszkij Anatoli) Joséipovics, az irsavai járási párfNzottság első titkára és Oubko Elvira Pavlena, a Szóival Faipari Kombinát munkásnőjé. az Ukrán Legfelsőbb Tanács tagja. A román delegációt Joszif Vglar. a Román Kommunista \ Párt Saitm&r megyei Bizottságának első titkára, a megyei tanács elnöke vezette Tagjai voltak: Otília Indre, a Mondial Konfekciógyár igazgatónője, Vaszile Gita, 3 szatmári városi pártbizottság első titkára, a városi tanács elnöke, Vaszile Marines- cu, a Szatmár megyei gépállomások igazgatója. A két delegáció csütörtökön Mátészalkára látogatott. A város határában Forgács András, a városi pártbizottság első titkára és Lánczí János, a városi tanács elnöke fogadta a küldöttségeket és a velük érkező megyei vezetőket. A vendégek látogatás' tettek a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában, majd a pártbizottságon tájékoztatták őket megyénk fiatal városának fejlődéséről, terveiről. Ezután az állami gazdaságba látogattak. A kora délutáni órákban hazaindultak a küldöttségek. A szovjet delegációt elkísérte a határra dr. Tar Imre. a megyei pártbizottság első titkára. Alexa László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Czimbalmos Béla. a megyei tanács általános elnökhelyettese. A román delegációt elkísérte a határra dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács efatökhelyetteFelszabadulásunk évfordulóját ünnepelte az ország A főváros ifjúsága látványos tömegdemonstrációval köszöntötte hazánk felszabadulásának 28. évfordulóját. Már egy órával az ünnepség hivatalos kezdete előtt gyülekezni kezdtek a kerületek KISZ-istái, az üzemek ifjúmunkásai, a tanintézetek diákjai. Vidámság, jókedv töltötte be a Dózsa György út, a Felvonulási tér környékét. Az összegyűlt ifjúkommunisták — több mint 25 ezer fiatal — mozgalmi dalokat, népszerű protestson- gokat, népdalokat énekeltek. Másutt vidám kör játék folyt. A Uenin-szobomál katonák, rendőrök, munkásőrök és ifjúgárdisták: álltak díszőrséget. A fiatalók tapssal köszöntötték a díszemelvényre érkező elnökséget, amelyben helyet foglaltak Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia, Németh Károly az MSZMP Politikai Bizottságárak tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka. Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke és dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Az elnökségben foglalt helyet Borisz Petrovics Ivánon vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet, déli hadseregcsoport, parancsnoka is. A teret övező tribünökön ott. voltak társadalmi életünk ismert személyiségei, a mozgalom veteránjai. Színes foltként tűnt ki a tömegből a hazánkban tanuló vietnami diáklányok népviseletbe öltözött kedves csoportja, megkülönböztetett figyelemmel és szeretettel vették körül őket a nagygyűlés részvevői. Tizenegy órakor hármas dísztűz jelezte az ünnepség ke7.detét, majd színes melegítőbe öltözött fiatal sportolók színpompás zászlós bevonulása következett. Ezután zászlók és transzparensek alatt vonultak el a fiatalok a dísztribün előtt. A Himnusz után Csillik András, a budapesti KISZ-bizottság első titkára megnyitotta az ünnepséget. Főcze Lajos, a KISZ Központi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta legnagyobb nemzeti ünnepünket, s a tisztelet, köszönet hangján szólt a felszabadító szov- j hadsereg hős katonáiról, az épülő, szépülő Budapestről, amely egyesítésének 100. évfordulóját ünnepli, majd így folytatta: — Mindaz, ami az országban és a fővárosban történt és történik, a szabad, dolgozó emberek keze munkájának eredménye. Tanácsválasztásokra készül az ország. Tizenegy nap múlva — április 15-én — több mint hatvanezer tanácstagot választanak falun és városon. Bírunk benne, hogy közöttük több ezer fiatal is közéleti felelősséget vállal magára és eredményesen képviseli «tanácsokban választóik és az ifjúság érdekeit, Főcze Lajos ezután arról beszélt, hogy április nemcsak felszabadulásunk, hanem a nemzetközi szolidaritás hónapja is. A magyar ifjúság figyelme, baráti se gitsége es támogatása övezi a gyarmati sorban élő és szabadságukért harcoló népeket. A Veled pagyunk Vietnam jelszó ma. a háború befejezése után is valóság, s a romok eltüntetésében nyújtott segítségünket jelenti. A KISZ KB titkára szólott a közelgő X. világifjúsági és diáktalálkozóróL is, amelynek berlini rendezvénysorozatán hazánkat 700 főnyi delegáció képviseli majd, A beszed után színes műsor kezdődött a téren felállított két színpadon. A tömegdemonstráción részt vevő fiatalok együtt énekelték a színpadra lépő énekesekkel és lelkesen ünnepelték hazánk felszabadulásának évfordulóját, a magyar—szovjet barátságot és a nemzetközi szolidaritást. Az ünnepség az Interna- cionáléval ért véget, amelynek hangjai közben hatalmas vörös csillag és lobogó emelkedett a magasba a tribünök mögül. De a részvevők nem oszoltak szét, még hosszú ideig folyt az ének. a tánad Többen gitárt is hoztak a seregszemlére, s így rövidesei» daloló csoportok alakultak kf egy-egy zenész körül. A lelkes, jó hangulatú, sikerestől megdemonstrácíó a budapesti fiatalok méltó tisztelgése vott nemzeti ünnepünkön. Szerdán délben zenés őr* ségváltás volt a Parlament előtti Kossuth téren, a felszabadulás 28. évfordulója tiszteletére felvont állami zászlónál. Az ünnepi látványosság sok érdeklődőt vonzott. A váltásról távozó, illetve az érkező őrség kölcsönös tisztelgése után elhangzott az őrparanesnofcol* jelentése, s az új őrsén elfoglalta helyét az állami zászló talapzatán. Az őrségváltással egy időben ?. Gellérthegyen felállított lövegei* díszössztüzé kös-ubtötte lazánk legnagyobb nemzeti ünnepét, a felszabadulás évfordulóját. Hagyományos ünnepélyességgel, a felszabadítók:-» emlékezve, országépítő munkánk eredményeit méltatva köszöntötte a városok és falvak népe április k ét. Eello- bogózták az utcákat 4s a tereket, ünnepköszöntő feliratokkal, dekorációkkal ékesítették az épületeket. A. járási és megyeszékhelyeken nagygyűléseket tartottá}!^ s koszorúzást ünnepségei# voltak a szovjet hősi emlékműveknél, a felszabadító harcokban -lesett szovjet) katonák sírjainál. A kegyelet és a megemlékezés virágait. helyezték el az, emlékműveknél a helyi párt.-, álé larm és társadalmi szervei# vezetői, az. üzemek, gyárak^ termelőszövetkezetek küldöttei, az iskolák, intézmények képviselői. A legifjabbak, a piros nyakkendő* úttörők virággal borították * hősi halált halt szovjet katonák sírjait. Az ünnepen sok helyütt rendezték meg a KISZ új tagjainak fogadalomtételét. Április 4. alkalmából számos községben és várasbán avatlak új létesítményeket. Ibrányban megnyitották a falu új, több mint hárommillió forintért épült korszerű filmszínházát, Levele(Folytatás a 3. oldalon) A nyíregyházi szovjet felszabadulási emlékmű talapzatára elsőként a megyei, a járás} Él Sáros* Páöbtapttság veretéi helyezi«* e| » kegyelet t* * megemlékezés koszarújak,
