Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
KffiÄ‘-'flnMS8Sg2Ä& = ÜíMSí SBESBffÜSr KPTS. äbrtffe 3B Meglepő KRESZ-táblák R TECHNIKA HS Tudomány R. TECHNIKA R Tudomány 0« TECHNIKA H Tudomány Fejezetek a térkép történetéből A sokcélú papírsárkány A tavasza jó időben előkerülnek a gyermekek kedvenc játékai, a sárkányok, A sár- kányeregetést látva, érdekes visszapillantani ennek a játéknak a hosszú történetére. A papírsárkány egyike a legősibb repülőeszközöknek. Egyes feljegyzések szerint a papírsárkányt időszámításunk előtt a 4. évszázadban egy görög matematikus fedezte fel. míg más keleti krónikák szerint kínai találmány. A kínaiak állítólag i. e. 206-ban egy erőd ostrománál használták ezt a szellemes játékszert. Az ostromló kínai tábornoknak az volt' a terve, hogy az erődben makacsul védekező ellenséget föld alatti aknán keresztül közelíti meg. A papírsárkányt állítólag a távolság bemérésére használták fel az ostromlók. Ókori kínai, japán, koreai, sziámi krónikákban egyébként gyakorta említik, hogy népi es vallási ünnepek alkalmával papírsárkányok raja borította az eget: lepke-, madár-, bogáréi emberfigurák cikázlak az égen. Kínában és Japanban sporteszközként is használták a sárkánypárviadalokon. A küzdelem során a sárkányok farkát szurokba mártották és ebben üvegcserepeket helyeztek el. Ily módon próbálták a küzdők a levegőben elvágni az ellenfél sárkányának tartózsinegét. Meglehetősen korán kezdték hadicélokra alkalmazni a papírsárkányt. Egyes források szerint a 9. században a bizánciak egy katonát emeltek sárkány segítségével az ellenséges tábor fölé,, aki gyúlékony anyaggal leöntötte és felgyújtotta a sátrakat. • Oleg kijevi herceg szintén papírsárkányok segítségével foglalta el Isztambult 1096-ban. Erről az ütközetről az egykori krónikás ezeket jegyezte fel: ,.Az ellenséges tábor felett aranyozott papírból készült, felfegyverzett emberek jelentek meg.” Ebben az esetben a megtévesztés morális hatása gyengítette meg a védőket. Európában meglehetősen későn, a reneszánsz idejen terjedt el a sárkány kultusza. A 18, században ez a katonai eszköz, majd játékszer a tudósoknak is segítségére sietett. 1749-ben Wilson skót csillagász a magasabb légrétegek hőmérsékletét mérte sárkány segítségével. Néhány évre rá Franklinnak sárkány segített a villámok keletkezésének kutatásában. Newton is gyakran mérte sárkány segítségével a légrétegek elektromosságát. A sárkány egyre szélesebb teret kapott a tudományos kutatásban. 1790-ben egv 50 négyzetméter nagyságú sárkánnyal 90 méter magasságba emeltek egy embert. J 900-ban a bostoni csillagvizsgáló sárkánya 4600 métere? magasságba emelkedett. A múlt század végén Európa egyes országaiban, elsősorban Franciaországban és Belgiumban, annyira elterjedt a sárkánykultusz, hogy a rendőrség tűzrendészet! okokból kénytelen volt szigorú intézkedéseket hozni. A lie- ge-i rendőrhatóság a múlt század végén például betiltotta a sárkányok feleresztését, mert a farkukra akasztott égő lampionok több tűzesetet okoztak. Érdekes, hogy ezt a kezdetleges, több ezer éves repülőeszközt a 20. század elején elvétve még hadicélokra is alkalmazták. Az orosz-japán háborúban, maid az első világháborúban a cári orosz hadseregben még voltak sárkánykülönítmények. A fényképezőgéppel ellátó!' sárkányokat felderítőcélokra, ellenséges állá sok kikémlelésére alkalmazták. Előnyük vol a léggömbbel szemben, hogy ha kézi fegyverrel átlőtték is őket, nem zuhantak le, megtartották repülőképességüket. A sárkány napjainkban szerencsére már csak gyermekjátékszer, de ilyen minőségben ismerik mind az öt világrészen. Az ősember nyomai Amerikában Honnan származnak Amerika őslakói? Napjainkig is vitatott kérdés, de számos szakértőnek az a véleménye, hogy a kontinens be- népesedése, a különböző népek bevándorlása több irányból és több hullámban történt. A fiatal kontinensen számos régészeti lelőhely segítségével igyekeznek feltérképezni Amerika múltját. Hol fekszenek ezek a prehistorikus lelőhelyek és hány ezer évre visszamenően mutatják az ember nyomait? ' Az Egyesült Államokban a legrégibb lelőhely a Texas államban, Lewisville-ben található. A 38 ezer évvel ezelőtt élt ember hagyta hátra itt nyomait. További prehistorikus lelőhely Santa-Rosa (i. e. 27 650), és La Jolla (i. e. 19 500), mindkét lelőhely Kalifornia államban van. Az ember nyomait idéző-lelőhelyek, illetve az itt talált leletek korából bizonyos következtetést lehet levonni. Amint dél felé haladunk, egyre fiatalabb leletekkel találkozunk. Ez a tény megerősíti azt a hipotézist, amely szerint az amerikai kontinens benépesedését egyedül a Bering-szoroson keresztül történt bevándorlás magyarázza. Ezen elmélet szerint elsőnek az észak-amerikai kontinens népesedett be és csak néhány ezer évvel később került sor a dél-amerikai kontinens benépesedésére. Természetesen további régészeti kutatások deríthetnek csak fényt arra, hogy pontosan mikor, honnan és milyen hullámokban történt az amerikai kontinens benépesedése. A térkép története aßg fiatalabb, mint az emberiségé. Az évezredek során különböző körülmények késztették arra az embereket, hogy ismereteiket, tapasztalataikat a földről — térképeken örökítsék meg. Már az ősi népeknek is voltak (érképeik. A babilóniai ásatásoknál agyagtáblára írt térképeket találtak, amelyek az időszámítás előtti harmadik évezredben keletkeztek. Térképek kikötőkről Claudius Ptolemaios görög származású tudós az időszámításunk szerinti első-második században élt Alexandriában. Legnevezetesebb műve a Geográfia; magyarra „A földrajznak képe” címmel fordították. Ebben az alkotásban egyes térképlapokon, úgynevezett tabulákon a római birodalom egyes részeit, az akkor ismert világot ábrázolta. Ptolemaios alkotta meg azt a csillagászati és földrajzi világképet, amely egészen az 1500-as évekig élt. Az 1200-as években a hajózás elterjedő se új fejezetet nyitott a térkép történetében. A kereskedelem fellendülése szükségessé tette a tengeri kikötök feltérképezését. Ekkor már ismerték az iránytűt és így köny- nyebb volt ábrázolni a partvonalakat és az azok mentén húzódó mágneses irányvonalakat. Érdekes, hogy az iránytűt egymástól függetlenül fedezték fel Ázsiában a kínaiak. Európában pedig a normannok, akik híres hajósok voltak. Az iránytű segítségével ítészültek a középkorban használatos hajózási kézikönyvek, az úgynevezett portolánok, amelyek a földrészek ismert partvonalait és a part menti kikötőket ábrázolták. A reneszánsz kora a térképészetben te nagy változásokat hozott. Korszerűsítették Ptolemaios térképeit. így jöttek létre az. úgynevezett tabula modema-k, amelyeken már kezdik elhagyni a római birodalom fennállása idején használt elnevezéseket. A folyókat, városokat, a korban használatos elnevezéssel, tüntették fel a térképen, az akkori földrajzi-politikai helyzetnek megfelelően A térképezés alapelVei azonban továbbra is ugyanazok maradtak, amelyeket Ptolemaios megállapított. Térképészeti rendszere tehát nem dőlt: meg: a térképrajzolás alapjait, a vetületet, a fokhálózatot és koordinátákat továbbra is úgy alkalmazták, ahogy a híres tudós. A nagy felfedezések kora A térképezés fellencKüősét a nagy földrajzi felfedezéseik kora hozta meg. Az 1400- as évek első felébe® Tengerész Henrik portugál herceg mind délebbre küldte hajóit Affika nyugati partjai mentén. A Fűszer- szigeteket szerették volna elérni. Amikor a Guineái-Blxilhöz értek, azt hitték, hamarosan eljutnak Indiába. V. Alfonz király ekkor Toscar.ellihez fordult segítségért, és az ő térképét használták fél. Toscanelli a nyugati utat ajánlotta, mert hrtt abbasi, hogy a Föld gömb alakú. Ez a térkép Kolumbusz kezébe is eljutott, ezért hitte azt, hogy nem Amerikába jutott, hanem Japánba. Erről ad bizonyságot az az egyetlen fennmaradt térkép is, amelyet Kolumbus* saját kezével rajzolt. Ezen a térképein kereszttel jelölte meg azt a helyet, ahol hajó- törésf szenvedett. Kolumbusz nagy vállalkozását több jelentős hajóút követte. Magellan körulha- józta a Földet. Indiát te felfedezte. A felfedezések eredményeként nőtt a hajóutak száma is, ezért a hajósoknak egyre több térképre volt szükségük. Spanyolországban külön hivatalt alapítottak a hajózás ügyeinek irányítására, amelynek rendelete szerint minden hajó köteles volt két télképet tartani. Ez akkoriban nagy kincs volt hiszen még nem papírra, hanem áüatbőire rajzolták a térképeket és a hajósok rejtegették; titkolták egymás előtt Gutenberg felfedezése lehetővé tette, hogjr 1470-től térképeket nyomtassanak. 1507-ben készült el az első olyan térkép, amelyen a Kolumbusz által felfedezett földrész Amerika néven szerepelt. Martin Waldaeemüller, a térképet készítő kartográfus Amerigo Vespuccival levelezett, s az ő keresztnevéről első ízben nevezte a földrészt Amerikának. Lázár deák térképe Az 1500-as évek; az ismeretek összefog lakásának százada. Eikkorra már többé-ke- vésbé kialakultak a helymeghatározás módszerei is. Az egész Földre vonatkozó temérdekét atlaszokban foglalták össze. A tengeri viszontagságok miatt csak 1585-be® készült el az első nyomtatott tengeri atlasz. „A tengeri út tükre”, amely egy évszázadon keresztül a hajósok bibliája volt. A modem térképészet csírái az 1500-as években már kialakultak, azóta döntő újítás napjainkig nem következett be. Az ókori hagyományt, a fejlett nyugat- európai á 1! amokat két évtizeddel megelőzve, Magyarországon Lázár deák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára törte át. Alkotása, az első magyarországi térkép 1528-ban jelent meg nyomtatásban. Ezen több. mint ezer helységet térképezett fél, köztük a mohácsi csata színhelyét. Térképe több kiadást ért meg. Az újkorban a kereskedelem és a hajó- záte .mellett, a nagy háborúk szolgáltak alap- elvríl a térképészeknek. Magyarorezágon U. József idején készültek az első, úgynevezett katonai felmérések. A térképészetben a H. világháború után következett be forradalmi változás. A technikai feltételek tökéletesedése, elsősorban a légi fényképezés, meggyorsította a térképkészítést. A fejlődés iránya ma a szaktérképeik készítése, a legkülönbözőbb tudományágak, többek között a meteorológia, a geológia, a mezőgazdaság es a közgazdaság részére. Varga Zsuzsa KÉRÉSZI REJT V ÉIV V 1870. április 30-án született Lehár Ferenc. Tizenhét éves korában, mint zenekonzervatóriu- mi kisnövendék, két hegedűszonettjét a konzervatórium igazgatójával együtt elvitte bemutatni Dvoráknak, a nagy zeneszerzőnek. Dvorák megnézte a két szonátát, hosszasan elgon dolkodott, majd így szólt: folyt, a beküldendő függ. 14. és vízsz. I. sorokban. VÍZSZINTES? 14. A nomádok nemezsátra, orosz eredetű szó. 15. Áruló, hazáját megtagadó. 16. Államszövetség. 18. Balga. 19. Gríz. 21. Zenedarab, melyben a téma többször ismétlődik. 24. Verés. 26. Ut Rómában. 28. Idegen állatkert. 30. ÖCK. 31. Kedd része! 32. Lakóépület. 35. Pl. szarvas- marha elnyújtott erős hangot ad. 36. Téli csapadék. 37. Tornya Visegrádon látható. 40. A tudás is ez. 42. Igekötő. 43. Fájdalom- csillapító gyógyszer. 44. Helyhatározórag. 45. Kis fizetésű irodai alkalmazottak voltak. 48. Hadihajófajta. 51. Ál. 52. Az összeadás szava. 54. Dunántúli csatorna. 55. Idegen ^ -ban, -ben. 56. Visszahat! 58. Cselekvést fejez ki. 60. Korán-ban van! 61. Ezt a kártyát szeretik nagyon a kártyások. 63. Pl. épületátadási ünnepség. 65. Tó a SZU-ban. 66. Ez kétszer fárad. 68. Egykor régen igazán ő volt a „fejes”. 70. Egyenruhás testvérek. 71. Mikes Kelemen itt írta leveleit. FÜGGŐLEGES : 2. Kettőzve: édesség. 3. ...fakó. 4. Filmsztár keresztneve. 5. RTI. 6. E betegség. 7. Azonos magánhangzók. 8. ö németül. 9. Aranyérmes olimpikonunk (György). 10. Kenőcs-ben van! II. Jókedv. 12. Ez a versenypálya Budapesten a Kerepesi úton van. 13.. JA, 17. Nevezetes országgyűlés helye volt. 20- Verdi operája. 22. Régi mesefilm címe. 23. Szolmizációs hang. 25. Visszhang, görögül. 27. Lószerszám. 29. Vöröses szín (pl. szakáll). 32. Rakás. 59. Sír. 34. Sete. 35. Egykori filmsztár neve (Greta). 38. Rostnövény. 39. A -nek párja. 40. Újság! 41. Férfi- név. 46. Retten. 47. Főzeléknövény. 49- Béke oroszul. 50. Olasz pénz. 53. Valós. 57. Csatakiáltás. 58. Papírmérték. 59. Es latinul. 60. Szláv nép. 62. A keleti népek ezt isznak sokat. 63. Félelmetes fegyverfajta. 64. Fúvós hangszer. 65. Névelős hím juh. 67. Orosz kérdőnévmás. 69. ADS. 71. Argon vegyjele. 72. Vallásrövidítés. 73. Kettőzve: városunk. A megfejtéseket május 7-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Április 15-4 rejtwenypdtyÄ»* tunk helyes megfejtése? Tender. tHMmj Triéder, Anatéma, Neológ, Inot*, Cérium. Nyertesek: Dallos Irén. Kiss Gabriella, Pál Ibolya, Pétervár! József né, Szabó Emilia nyíregyházi, Famas Béla esengeri, Kertész Jánosné gávavencseüdt, Kiss Elemémé napkori, ArdaV Istvánná, tiszaadonyi és Sárga Lászlőné tisz avas vári kedves re j tvényf ej tőink. A nyereménykönyvefeet portó# elküldtük. w. éím
