Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
. ^W-ffiXSTOHÖHSKrtf I. 4M ~)&ö m. ipm m 1 9 8 5 - I G: Nem a vásárlók terhére... Kedvező tapasztalatok Mátészalkán másfél milliárdos közművesítés megyénkben Mátészalkán a Kraszna Áruház egyike azoknak a vidéki áruházainknak, ahová a megyeszékhelyről is kilátogatnak, de az errefelé járó debreceniek szintúgy benéznek, hogy olyan árut keressenek — es legtöbbször találjanak is (!) — ami megfelel ay. Ízlésüknek, másutt, nehezen kapnák meg. A szatmári rész kisközségeiből pedig állandó vásárlók verbuválódtak nem csak a Mátészalkai Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet működési területéről, hanem jóval távolabbról is. Aagyobb önállóság — a „létrán“ A szövetkezet 1972-ben — húsz más társával együtt — kereskedelmen belül új irányítási, szervezeti formát dolgozott ki. A mátészalkaiak voltak Szabolcs-Szatmárban az elsők, akik ennek az új típusú gazdálkodásnak az alapján végezték munkájukat, s egy év elteltével már bizonyos tapasztalatokat is Szereztek. Az új rendszer lényege: a nagyobb önállóság. A régi szervezet szerint felülről lefelé, elnök, főosztályvezető, osztályvezető, csoportvezető, egységvezető, 6tb. alakult a vezetési „létra”, s így bizony egy-egy területen sokszor éppen a legilletékesebbnek nem volt elég szava, hogy beleszóljon a napi kereskedelem alakításába. Most alapegységekre bontották a szövetkezetét (iparcikk-, élelmiszer-kereskedelem, felvásárlás, stb.), s az egyes alapegység-vezetők nagyobb önállóságot kapva felelősek területükért. — Érdekelt a nyereségben, a forgalomban, a bérezésben — magyarázza Pap p János, a szövetkezet elnöke. — A személyes anyagi érdekeltség is rákényszeríti, hogy ezeket kézben tartsa. — És a számokat is megkapja hozzá — kapcsolódik a beszélgetésbe Spontek Miklós főkönyvelő. — Amibe bele tud szólni a maga területén, arról pontos ismerete van. — A készletek, a forgalom alakulásáról, mint legfontosabbakról. havonta képet kapnak — teszi hozzá Szabó Miklós áruforgalmi főosztályvezető. Utazás különleges árukért S mi az érintettek véleménye? Sallai Zoltán, az áruház igazgatója, a város iparcikk-kereskedelmének „kézben tartója” mondja: — Az emberek szeretnek alkotni, erre kaptuk meg a lehetőséget. Magasabb szintű munkát kívánnak tőlünk és mi ezért járjuk az országot, szerezzük be a különleges árukat is. Med a * mai kereskedelemben — sajnos — az üzlet még a beszerzéseknél dől el. A m^gye és az ország számottevő szövetkezetei közé tartozik a Mátészalkai ÁFÉSZ. A múlt évben 326 millió forintos kereskedelmi forgalmat értek el a városban és a környező 8 községben, s ezzel több mint 12 millió forintos eredményt realizáltak. Közel negyedével adtak el többet, mint egy évvel korábban. S közben — ez sem elhanyagolható szempont — az árrés (tehát amiből a szövetkezet fenntartja magát és a nyereségét képezi) alatta maradt a tervezett szintnek. Vagyis nem a fogyasztók, a vásárlók terhére, hanem a jobb gazdálkodás révéh adhattak számod a jó eredmé- nyékről a szövetkezet több mint 500 dolgozójának és nyolcezer tagjának. Az alapegységek rendszere, s a vele járó nagyobb önállóság a vezetők részéről is más magatartást követel. Az elnöknek és közvetlen munkatársainak nem a napi ügyekkel kell foglalkozniuk, hanem az egész munkát átfogó intézkedésekre koncentrálhatnak. Hiszen a városépítés, a növekvő igények újabb követelményeket je- — len ten ek, aminek meg kell felelniük ahhoz, hogy a lakosság elégedett legyen a kereskedelemmel. Az alapegységeknél pedig a teljes önelszámolás rendszerének megvalósítása felé haladnak. A kereskedelemben is van sok közgazdasági kötöttség — mint a negyedévek végén a minimumkészlet tartása, általában az eszközökkel való kötött gazdálkodás, a bérezés — amihez alkalmazkodni kell. Most mindezt rugalmasabban tehetik. Az alapegységvezető nem egy évre szabja meg, hogy egy üzletnek mennyi legyen a készlete (akár fogy az áru, altár nem), hanem „sakkozik” vele. A vetőmagboltban például most volt az átlagostól jóval nagyobb a készlet, míg a pa- pír-írószerboltban a nyári hónapokban töltik fel a raktárakat, hogy elegendő legyen mindenből az iskolakezdetre. Ekkor viszont a cipőboltnak nem kell olyan VEZETÉKES VÍZ ISO KÖZSÉGNEK — Ül VÍZMŰVEK A KEVITERV PROGRAMI A készlet, hiszen a sokéves tapasztalat mutatja, hogy nyáron kevésbé fogynak a cipők. Gyors tájékoztatás és intézkedés , Ugyancsak a tapasztalaton alapul, hogy egy-egy hónapban a középső időszak, 18. és 25. között a leggyérebb a forgalom. Erre megszervezték az idén az olcsó heteket, minden hónapban más-más áruból tartanak kedvezményes árusítást ebben az időszakban. A szövetkezet az év végén —r a jobb informálás érdekében — áttér a gépi könyvelésre. Ennek segítségével már szinte naprakészen kapnak tájékoztatást a forgalom alakulásáról, a készletek változásáról. A gyors tájékoztatást viszont gyors intézkedések követhetik. Az új forma a kereskedelemben még nem minden. De segítséget nyújthat a jobb gazdálkodáshoz, ahol értően alkalmazzák. A szálkái kedvező tapasztalatok után a megyében egyre több ÁFÉSZ tér át erre a rendszerre. A végső eredmeny pedig egyrészt a jobb gazdálkodásban — az ország Kiváló szövetkezete címet nyerték el Mátészalkán — mutatkozik meg, másrészt a lakosság érzi hatását a javuló és minőségileg magasabb szintű áruellátásban és kiszolgálásban. Lányi Bolond Jelentős közművesítési program kezdődik 1976-ban Szabolcs-Szatmárban. Az V. és a VI. ötéves terv során — 1985-ig — a megyei tanács, a vízügyi igazgatóság és az érdekelt települések vízműtársulásának összefogásával másfél milliárd forint értékű új vízmű-és ivóvízhálózat készül a megye 150 községében. Az építkezések tervének elkészítésére a Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat kirendeltséget létesített Nyíregyházán. Kovács Béla kirendeltség- vezetőtől megtudtuk: a közművesítési program megvalósításához 1976-tól évenként 125 millió forint értékű tervdokumentációt készítenek, amely 8—10 község ivóvízellátását oldja majd meg. A vízügyi tervezőknek a közművesítési program megkezdéséig is bőven van munkájuk megyénkben. Most készítik Oros ivóvízhálózatának építési programját. Olyan javaslatot is készítenek, amely azt tartalmazza: hogyan lehet a nagyközséget a nyíregyházi vízműről ellátni vízzel? A másik terv: külön vízmű építése — 20 millió forintért. A javaslatok közül az illetékesek választják majd ki a legmegfelelőbbet. Tiszadada és Tiszadob közművesítésének programjavaslatát is a KEVITERV készítette. Itt négy változatot dolgoztak ki. A tervezők külön vízmű építését javasolják, mivel a két település messze,/több mint 8 kilométerre van egymástól. Tisza- dadán az új vízmű 21 kilométeres vízhálózattal 12,5 millió, Tiszadobon pedig 24 kilométeres vezetékkel 14 millió forintba kerülne. A programjavaslatokat a két község vezetői hamarosan megvitatják, s előreláthatólag a kiviteli tervet még az idén megrendelik a kirendeltségtől. Jelenleg Tímár ivóvízellátásának programjavaslatán dolgoznak a tervezők. Itt figyelembe veszik azt is, hogy nem lenne-e gazdaságosabb, ha közös vízmű épülne Tímár, Balsa és Szabolcs ivó- vízellátására. Természetesen emellett más javaslatuk is van, így például külön vízművek építése. A kirendeltség a Nyírteleki Nagyközségi Tanács megrendelésére két tervet készített, illetve készít. Befejezés előtt áll a. község egy részének vízrendezési terve. A Tokaji út és a vasút közötti részen 5 kilométer csapadékvíz-elvezető csatorna épül majd. Két utca útkorszerűsítési terve már eLkészült, a munkák meg is kezdődtek. A rajzasztalokon van Tarpa új vízmüvének kiviteli terve is. A Tisza-háti községben az ivóvízhálózata kutak és a víztorony már elkészült, A vízmű építése is hamarosan megkezdődhet, a KEVITERV május végén adja át a tervet. A kirendeltség az idei legnagyobb feladatát a közelmúltban kapta. Vásáros- namény környékén hét község kap ivóvízhálózatot, sebhez a terveket a Rákóczi .utcán lévő műtermekben készítik el. Vitkát és Olcsvát közös vízmű látja majd él egészséges ivóvízzel, ez a vízmű besegít Vásárosna- mény vízellátásába is, így elkerülhetik a náményi rekonstrukciót. Egy másik közös vízmű Kisvarsányt, Nagy. varsányt és Gyürét látja majd el ivóvízzel. S ez is besegít a járási székhely vízmüvének. Túl a Tiszán Ger- gelyiugomya és Jánd ellátására terveznek közös vízmüvet. Erről a vízműről látják majd el ivóvízzel a vásáros- naményi Tisza-parti strandot is. Ezt a tervet már az idén elkészítik, így jövőre megkezdődhet a 12,5 millió forintos beruházás építése. A megyei létesítmények mellett a KEVITERV nyíregyházi kirendeltségén tervezik a Hajdú-Bihar mggye! Téglás község szennyvízhálózatát, valamint Tisza gyulaháza és Újtikos közös vízmüvét is. Új kollégium a megyeszékhelyen Április 26-án rakták le .ünnepélyesen Nyíregyházán, az Árok utcában a 110. számú Széchenyi István ip^ri tanulóképző intézet új kollégiumának alapkövét. Az új létesítmény közel kétszáz diákot fogad be majd. Képünkön a terv „modellje” látható. A hatszintes magasház az új kollégium. Az L alakú lapos építmény a kollégiumhoz tartozó melléklétesítményeket foglalja majd magában. A sematikusan ábrázolt fehér kockaépület, amely a „toronyházat” összekötő L alakú lapos épületsor másik végén áll, az egész jelenlegi iskola. Éppen ez az elrendezés mutatja, milyen nagy létesítmény építéséhez kezdtek. Nagyobb a kollégium, mint az iskola. (Vinnai Péter felvétele) A tárgyalóteremből Halálra ítélték a tiszavasvári gyilkost Szőke, 3S éves férfi. Mozdulatlanul áll a vádlottak padja előtt. Előre néz és hallgatja az ítéletet. Még csak a szeme sem rézdül, amikor dr. Ardai Pál tanácsvezető bíró kimondja: előre kitervelt módon és aljas indokból elkövetett emberölésért a bíróság halálra ítéli. Az indokolást is ugyanolyan szenvtelen arccal hallgatja, csak a végén szólal meg: „Enyhítésért fellebbezek.” Hogy mi lesz a Legfelsőbb Bíróság döntése ebben az ügyben, az csak később derül ki, de azt nyugodtan leírhatjuk: ritkán kísér ilyen felháborodás egy-egy bűnügyet, mint amilyet id. Kása Lajos tette váltott ki nemcsak TLszavasváriban, hanem me- gyeszerte. Otthon, saját községében a sok ismerős még most sem tud napirendre térni a dolog felett, pedig legtöbben azt is tudták, milyen ember volt. Az Alkaloidában, ahol gondnoksági csoportvezető volt, úgy jellemezték: képzetlen, a munkáját nem tudja ellátni, munkatársaihoz való viszonya rossz, összeférhetetlen, beosztottaival szemben minősíthetetlen hangon beszél. feletteseihez pedig gpcgalázoan sunulekony. De ennyi elég is Kása Lajos jelleméről, hiszen a gyilkosságot nem ezért követte el. Volt egy nagynénje. K. Tóth Sándorné. aki férje halála óta egyedül élt Tiszavasváriban. Kásáék gondozták, aztán négy évvel ezelőtt Kása megtudta. hogy törvényeink szerint eltartási szerződést is lehet kötni, ha vállalják a gondozást, kiegészítik a nyugdíját és tisztességgel eltemetik. Ezért a „szolgálatért” ők öröklik majd az idős asszony vagyonát, ami egy házból, a hozzá tartozó telekből és eg' szőlőből állt. A szerződést hivatalosa’ is megkötötték és ettől kezd ve — mint már korábban is — Kásáék végezték Tóth néni lakása körül a házi munkát és gondozták, ha beteg volt Az egyetértés azonban nem volt teljes, megzavarta ezt. hogy az idős asszony IQ 000 fmúntot adándétaxntt egyik testvérének, aztán a szőlőt is elajándékozta, de azt nem fogadta el a rokon. Még tovább rontotta a helyzetet, hogy 1971-ben Kása Lajosné állandó munkát vállalt és így terhesebbé vált a gondozás. Úgy akartak ezen változtatni, hogv megpróbálták rábeszélni Tóth Sándomét: költözzön hozzájuk. Ez a terv azonban nem sikerült, mert az idős asszony azt mondta, ő nem akar öreg cseléd lenni a háznál. Ekkor Kásáéknál már arról is szó volt, hogy felbontják a //.erződést, de mégis meggondolták, nem akarták, hogy kilenc év munkája kárba vgsz- szen. Kása Lajos pedig egyre jobban meggyűlölte nagynéniét, annyira, hogy október közepén elhatározta: megöli, mégpedig úgy, mindenki azt higgye majd, hogy öngyilkos lett. Esténként eljárt sétálni, megnézte, hogy mikor mennek «I nagynéniétől a vendégek. Október 27-re végleg megérlelődött a gondolat. Hét óra tájban indult el otthonról, de magával vitte 11 éves fiát is. Az úton elmondta, hogy mit akar, a fiú megpróbálta lebeszélni, de nem sikerült. Benézett az ablakon, látta, hogy a barátnők még ott vannak, aztán készülődni kezdett. Az otthonról hozott istrángra hurkot kötött, a fiával felköttette az eperfára, odakészített egy hokkedlit és egy kasszákét és az orgonabokor mögé bújva várta a kedvező 'alkalmat. Tíz perc telt el és az ismerősök hazaindultak. Tóth Sándorné becsukta a kaput és mikor visszaindult. Kása eléje állt. Egyik kezével a száját fogta be, a másikkal a nyakát fogta és az eperfa alá vonszolta. A szerencsétlen asszony közben megpróbált védekezni, de Kása olyan szorosan markolta meg a nyakát, hagy amikor kfteitatta a kezéből, az asszony már mozdulni sem tudott Kása már látta, hogy az akasztás nem sikerül, odavitette fiával a baltát és azzal ölte meg nagynéniét A gyilkosságot kesztyűben hajtotta végre, hogy ne maradjanak ujjlenyomatok, de hogy még jobban elterelje a gyanút, a baltát átvitte a szomszédos udvarra egyik haragosához. Hazafelé menet aztán a fiút is eligazította: ha kérdeznék, mondja, hogy aznap este nem volt otthon, elszökött kerékpározni, ő pedig a fiát kereste. Az apjának azonban még aznap este elmondta, hogy: „Megöltük Zsófi nénit.” A holttestet másnap reggel találta meg Kásáné, amikor meg akarta látogatni a nagynénit. Azonnal telefonáltak a férjének, aki felháborodott a gyilkosságon és még segített is a rendőröknek a nyomok keresésében. Másnap, amikor kihallgatták, alibit igazolt, aztán gyorsan elment a szomszédhoz, hogy ő is igazolja: az este náluk is kereste a fiát. Kását sokszor kihallgatta a rendőrség, de ő mindig kitalált valamit, amivel — la csak rövid időse ia— hátráltatta a nyomozást Mondta, hogy látott arra kóbor cigányt aki előzőleg mái megfenyegette nagynénjét, a»- tán egy álarcos férfit is látott, akinek a személy leírása megegyezett azéval a rokonéval, akinek annak idején Tóthné a 10 ezer forintot adta, de mikor még ez sem használt, rábeszélte a fiát hogy vállalja el a gyilkosságot, mondja azt, hogy egy regénybeli élmény hatására ölte meg Zsófi nénit > A gyereket természetesen állami gondozásba vettek. Kása Lajost pedig ez ér január 3-án terheltté nyilvánították. Akkor még egy ideig tagadott 18-án azonban — az ügyész jelenlétében — beismerte tettét. Megpróbálta úgy előadni, hogy hirtelen haragjában ölt, az előkészületek és a gyilkosság utáni viselkedése azonban teljesen kizárta ezt. A megyei bíróság az ítélet meghozatalakor súlyosbító körülményként értékelte, hogy Kása egy idős, beteges nő sérelmére és brutális módon követte el a gyilkosságot és hogy 11 éves fiát is bevonta e szörny# cselekményt«. (betotfl < 6j forma a kereskedelemben
