Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-30 / 100. szám

¥*73. IprlHs SB. ICELET-MAGYARORSZÄd K. oMál „Itt már nem jön át a víz!“ Épül 21 gfát Túl a „fixen“ Munkásnak lenni Ky» bátorban Magas töltésen halad a gépkocsi. Mögötte sűrű por- felleg lebeg. A csapadéksze­gény hónapok, az állandóan fújdogáló szél megyénk Sza- moson túli, délkeleti részében is kiszárította a földeket. Fo- lyóink vízszintje is alacsony, de a Szamos—Túr közi ár- vízvédelmi gát építői válto­zatlanul gyorsított ütemben dolgoznak. A több mint 31 kilométer hosszú védőgát töl­tése csaknem teljes hosszá­ban elkészült már. Végig jár­ható, csupán Császló alatt kellett letérnünk, ott még hiányzik hozzávetőleg egy kilométeres szakasz. Amint láttuk, a nagy teljesítményű földmunkagépek dolgoznak, így a töltésépítés hamarosan befejeződik. Ugyancsak jó ütemben haladnak a töltés­be építendő különböző, Úgy­nevezett műtárgyak: zsili­pek, átereszek, hidak készí­tésével is. Az új védelmi gát átadásának határideje ez év vége, de szeretnék ezt a ha­táridőt előbbre hozni. Sürgősségi sorrendben Miközben végigjárjuk en­nek a hatalmas építkezésnek a különböző munkahelyeit, Kovács Gábor, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság árvízvédelmi és folyam­szabályozási csoportvezetője rövid, átfogó tájékoztatást ad a védelmi munkákról. El­mondja, hogy az igazgatóság kezelésében 570 kilométer árvízvédelmi fővonal — gát és magaspart — van, ame­lyek karbantartására évente 25 millió forintot fordítanak. Az 1970-es árvíz ezeket a gátakat erősen megrongálta. S bár a helyreállítás meg­történt, felvetődött, éppen az árvíz tapasztalatai alap­ján a gátak megerősítésének, magasításának a szükséges- gége. Megvalósításukra ma­gas szintű határozat született, közvetlenül az árvíz napjai­ban. Természetesen, ha eze­ket a munkálatokat egy­szerre végeztetnék el, ahhoz milliárdos nagyságrendű ösz- szegek kellenének. Viszont a tanulmányterv elkészült, s ennek alapján állapították meg műszakilag és gazdasá­gilag a sürgősségi sorrendet. A legfontosabb teendőnek a Szamos—Túr közi árvízvé­delmi körgátnak a megépí­tése bizonyult, s még 1970 nyarán hozzá is kezdtek a munkához, amelynek költsé­ge 260 millió forint. Ez a Szamos jobb parti töltésé­ből, Komlódtótfalu fölött — Csengersima, Császló, Ga- eáály, Zajta, Méhtelek hatá­rában — az országhatárral párhuzamosan haladva Tisz­taberek magasságában a Sáréger töltésébe köt be. A Császlónál folyó építke­zésnél megállva Kovács Gábor mutatja, hol építik meg a gát országhatár felőli oldalán a víztárolót. — Ez az építmény nem­csak védi az 1970-ben víz alá került településeinket, hanem javítja a belvíz- védekezést is és ezenkívül öntözési lehetőséget is ad. Itt Császló és Csengersima térségében létesítünk egy víz­tárolót, amellyel 9500 hek­tár terület öntözésére nyílik lehetőség a zárógát belső, mentesített oldalán. (Pilla­natnyilag a megyében 10 ezer hektár az öntözésre berendezett terület). Becsnél, a Tiszán Az árvízvédelmi zárógátat meghosszabbítják Kishódos, Nagyhódos és Garbolc tér­ségében, a Túr é6 a Sáréger között. Még ebben az évben hozzákezdenek több mint 30 millió forintos beruházással a 10 és fél kilométer hosszú gát építéséhez. Ezzel a zá­rógáttal és a kapcsolódó ke­resztgáttal, valamint a má­sodpercenként 100 köbméter vízáteresztő képességű zsilip megépítésével megoldható egy esetleges Számos-töltés szakadásnál a Túr vízgyűj­tője felé átömlő víz' szabá­lyozott levezetése. Tiszabecsnél a Tiszán he­tek óta mínusz értékeket mérnek. Rendkívül alacsony vízállást jelez ez. Ennek el­lenére a töltéserősítési muft- kák itt is a tervekben meg­határozott ütemben halad­nak. Ugyanis az említett ár­vízvédekezésre készült ta­nulmányterv a védelmi kör- gát építését követően a ko­rábbi gátak erősítését, ma­gasítását jelölte meg, mint további teendőket. Erre az 5 éves tervre mint legfon­tosabbat; a Vásárosnamény— Tiszabecs partszakasz bizto­sítását. Már több helyem dol­goznak : Tiszabecsnél, Kisar- nál, Nagyamál. fis még az idén elkészül a Vásárosna- ményt védő északi körgát, a Tisza—Kraszna torkolatánál. (A következő 5 éves terv­ben pedig a Szamos két partja árvízvédelmi tölté­seinek erősítési munkáit végzik eL Ehhez is hozzá­látnak még az idén; a ter­vek elkészítésére és a kivi­telezési munkák megkezdé­sére 10 millió forint áll ren­delkezésre. A kővetkező két esztendőben pedig 30—30 millió forint értékű mun­kát végeznek el a Szamos töltésein. Az idén a bal parton, Csenger térségében kezdik meg a munkát). A tiszabecsi gátőrházban berendezett szakaszvédelmi központban beszélgettünk a Vásárosnamény—Tiszabecs közötti töltéserősítés része­ként itt, a Tisza, illetve Ba- tár-patak bal parti töltésé­nek magasítását, erősítését irányító Nagy Zoltán építés- vezetővel. A munkát kevés kézi erővel, annál több gép­pel, dózerekkel, tömörítők­kel, kotrókkal azon a kri­tikus szakaszon végzik, ahol az 1970-es árvíz idején át­bukott a víz. S hogy a köz­ség mégis megmenekült a pusztulástól, az a helybeli vezetők és a lakosság összefo­gásán, tettrekészségén mú­lott. Kint, a töltés építkezé­sén találkoztunk Gubacsi Jó­zseffel, aki 12 éve az igaz­gatóság kubikosa. Az ősz hajú, ősz bajuszú ember három nagy árvizet élt át Tiszabecsen: 1933-ban, 1948- ban és 1970-ben. Rossz emlékek ntán — nyugalom v — Ilyen nagy víz itt még nem volt, mint legutóbb — mondja. A 48-as, az is csú­nya dolog volt, de még ah­hoz képest is két méterrel volt nagyobb a víz. Most építjük ezt a gátat, jó ma­gasra, ezzel védett lesz a község, itt már nem jön át a víz, de át se szakítja, olyan anyagból csináljuk. A Tiszabecs—Milota Kö­zös Községi Tanács újravá­lasztott elnöke, Windhager Vilmos a védelmi építkezés politikai jelentőségét is hangsúlyozta: — A tanácsválasztási meg­előző gyűléseken minden esetben szóba hozták az em­berek ezt a gáterősítést. Ta­lán mondanom sem kell, hogy pozitívan, hiszen na­gyon megnyugtatja ez a lakos­ságot. Rossz emlékei vannak az itt lakóknak a tiszai ár­vizekről. De nem csupán a mi községünkről van szó. Egy tekintélyes térség, több község, például Becs, Milo­ta, Tiszakóród, Tiszacsécse, tehát a Tisza és az új Túr közötti települések lakóiról. Ez a megerősített gát meg­védi ezt a térséget egy eset­leges újabb tragédiától. Ez a tudat visszaadta az emberek nyugalmát. Kádár Edit Lassán 14 éve, hogy Sör és István leszállt a vonatról. Nem a párnás fülkéből, ha­nem a fekete mozdonyról. És még csak nem 'is azért, mert nem szerette a mun­káját, hiszen alig akad gye­rek. akinek ne fordult volna meg a fejében, hogy moz­donyvezető lesz. A száguldás, a távolság von$ó hatása csá­bította őt is a vasúthoz. Az­tán mégis leszállt. A távol­ság, ami azelőtt csábító volt, egyszerre ellene for­dult. A száguldás lassú csoszo- gásnak tűnt, mert otthon hároméves kislánya várta. — így volt. Persze, nem lettem hűtlen a masinához. Csak hazajöttem ide Nyír­bátorba. Volt itt akkor a Bóniban egy kis gőzgép, ott lettem gépész. Aztán egy év múlva csoportvezető, majd megint egy év múlva műve­zető. • • ts változtunk,,.66 Míg beszél Sőrés István, közben a hatalmas kazánt mutatja. A műszereket, a vízlágyítót és büszke rá, hogy ez a gyár szíve. Elég egy pici meghibásodás. az egész gyárban megszűnik az energiaszolgáltatás, mert itt gőz nélkül semmi nem megy. Mondom néki, hogy Orosz Miklós, a gyár igazgatója éppen ezt a jelzőt használta, de nem a kazánházra, ha­nem őrá, Sőrés Istvánra. Szerényen hárítja el a di­cséretet, inkább másról be­szél. — .Pontosan nemigen tud­nám megmondani, hányán dolgoztunk itt akkor, amikor ide jöttem, de nem hiszem, hogy száznál többen lehet­tünk. Most meg vagyunk négyszázötvenen. Meg aztán mi is másak voltunk. Nem is tudom, hogy lehetne jól megmagyarázni, amolyan „munkásfélék”. Szóval nem nagyon lehetne összehason­lítani a mostanival. Persze nemcsak mi változtunk, a gyár is. Úgy tudom, az or-_ szagban egyedül mi gyár­tunk gyertyákat, itt készül­nek a BIOPON - család tag­jai, aztán a növényolaj. Úgy lehetne legjobban mondani: együtt fejlődtünk. Ahogy nőtt a gyár, ahogy moder­nebbek lettek a gépek, úgy alakultunk mi is. No per­sze tanultunk is egyné­hány dolgot. Míg beszélgetünk, Szondi Sándor jön be. Egy ideig hallgatja a beszélgetést a gyárról, a kollektíváról, az­tán neki is akad hozzáfűzni valója. — Én már máshol is próbálkoztam. Ledolgoztam itt 12 évet, aztán átmentem a „Csepelbe”. 18 hónapig voltam ott művezető a vas- szerkezeti üzemben. Szak­mai gyakorlat szempontjá­ból megérte elmenni, de másképp nem. Más volt ott a munka, és egészen másak, ismeretlenek az emberek. A lényeg az. hogy egyik reggel beállítottam az igazgató elv- társhoz és mondom neki, szeretnék visszajönni. Azt mondja, már tud a dologról, aztán megkérdezte, hogy mi­kor akarok munkába állni? Mondom, én már reggel jön­nék. így lettem újra laka­tos. „Itt jobb!66 — Csábítottak-e? Nem! Oda se, meg ide se. Ne ért­se félre, nem bántani aka­rom a Csepelt, de azért itt jobb! A munkakörülmé­nyek is, de a kollektíva is. Igaz, itt a százéves gyárban másak a hagyományok is, jó a műszaki felkészültség. Meg aztán itt már jobban munkások a munkások. Ta­lán ez azért is van, mert ott több a környékből bejáró, az úgynevezett kétlaki. nálunk pedig már mindenki tudja, hogy munkásnak lenni .nem­csak annyit jelent, hogy fix fizetést kapunk akár esik, akár fúj. Vidékről bejáró persze ebben a gyárban Is van. Például Czirják György fűtő. — Pilácséról járok be na­ponta 1964 óta. Eleinte ke­rékpáron zavartam le a 13 kilométert, most van egy kis segédmotorom, azzal já­rok. Próbálkoztam azelőtt mással is. Dolgoztam ott­hon a tszcs-ben, aztán a víz­ügynél. A tszcs nem fize­tett, a másik meg sok csa­vargással járt. Hazajöttem. Nehéz volt-e az átállás? Em­bere válogatja. Nekem nem; Aki szeret dolgozni, annak nem nehéz a fegyelmet tar­tani, aki meg még jól is akarja magát érezni, annak itt nincs problémája. For­málódunk, alakulunk anél­kül, hogy ezt magunkon ész- revennénik. Csak másokon látjuk, de úgy gondolom, mások meg mirajtunk. Patriótákhoz illően A legfiatalabb városunk legöregebb gyárának — a 118. születésnapját ünneplő Növényolaj- és Mosószer- gyártó Vállalat — három munkása mondta el ezeket a szavakat a gyárról, a mun­káról. Beszéltek másról is, mert ők nemcsak BIOPON-t készítenek, hanem városla­kók is. Dicsérték: van egy olyan áruházuk, ahová a megyeszékhelyről is kijár­nak vásárolni; hogy * olyan műemlékeik vannak, ami­lyenekkel egyetlen új város sem büszkélkedhet; hogy már több, mint négyezren dolgoznak az iparban, de azt is; még legalább kétezren lennének, akik szívesen dol­goznának, ha lenne munka­hely. Aztán tovább: sok másfajta boltra is szükség lenne; bővíteni kellene a szolgáltatást, mert például a „gelkások” éjjel-nappal dol­goznak és mégsem győzik; hogy a közművekre a vároa szélén is szükség van. ök a fejlődést, a vároa szépítését, gazdagodást nem. csak másoktól várják, csele­kednék is érte. Említették a 3 milliót, amivel a gyár hoz­zájárul az óvodaépítésekhez; a társadalmi munkavállalá­sokat, aimivel a szocialista brigádok segíteni akarnak a városiasodásban. Tudják, hogy az igazi fejlődés fő for­rása a kétkezi munka, hogy a városépítéshez fegyelme­zett, öntudatos munkásokra van szükség. És ez bent; náluk, a gyárban kezdődik ahol gyorsabban kováoso- lódnak a munkások és gyorsabban alakulnak ki a városközösségek. Balogh József Hol él a legtöbb nagycsaládos? Segítség a sokgyermekeseknek Változó tanyavilág A nagykállői járás tanyavi­lágának helyzete szinte állan­dó napirenden van a járás párt- és tanácsi vezetői előtt. A tanyán élés nemcsak az ot­tani lakosságnak gond, ha­nem a vezetőknek is, akik nem csupán gazdasági, hanem politikai ügyként is kezelik a tanyák helyzetét. A járási pártbizottság tavaly minden­re kiterjedő felmérést készí­tett a tanyákról és határoza­tokat is hozott a tanyai la­kosság élet- és munkakörül­ményeinek javítására. A fel­mérésből kiderült: az elmúlt években 25 tanyát villamosí­tottak, 40 kilométer bekötő utat építettek, amely 16 ta­nyát köt össze a községekkel, 20 tanyára beszerelték a tele­font, több tanyán létesítettek boltot és felvásárló telepet. A tanyák további sorsával kapcsolatban a pártbizottság egyebek között me?bátárazta: a tanyák differenciált fej­lesztésére van szükség. az ,.Egy nap a tanvákért” című mozgalom feileszt&sp is szük­séges. több szakmunkást Ítéli kén°zni a tanvai fiatalok kő- T.ijl i^ví+anf Vé>P a iául tanyanapokon), több író­olvaső találkozó szervezésére van szükség;' a lebontásra ítélt tanyák lakóit tájékoz­tatni kell az otthonszerzés le­hetőségeiről és megfelelő se­gítséget indokolt nyújtani ne­kik. A feladatokkal megbí­zott dolgozók a pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának félévenként, a párt-vb-nek pedig évenként kötelesek beszámolni felada­tuk teljesítéséről. (Határidő folyamatos, 1975 végéig.) A IV. ötéves tervben saját erő­ből 8,5 millió, állami támoga­tásból pedig több, mint 62 millió forintot költenek a já­rás tanyáinak fejlesztésére. A több, mint 70 millió fo­rintos beruházásból sok min­den megvalósul ebben az év­ben és jövőre. Például a Bal- kányhoz tartozó Nagykecskés tanva és a Finánez-tag 4 ki­lométer villanvhálózatot kap hamarosan, a R*ke-teler>en a Ba'káoyi ÁFÉSZ a terv sze­rint őszre vegvesboltot nvit }övő-» máivfilrásű kutat kap a BaikjSnvhoz tartozó 28 ta­nva közöl p!tv. fMág nem dön­töttek el me’vik 1 A balkánVi 8 tanterme«: icVnta feiértftése utée a rács icVnln énfU óvodát kap Abapuszta, Czi­bakpuszta, Béke-telep és Perkedpuszta, s vegyesboltot Tormáspuszta. Az óvodák létrehozásáról a napokban hozott határozatot a párt-vb. A közelmúltban buszvárót adtak át rendeltetésének Gö­rénypusztán, Czibakpusztán és az Újhelyi-tanyán. Tavaly 8 kilométer bekötő út épült Nagykálló és Ludastó között. Ezt az utat az idén, vagy jö­vőre meghosszabbítják Gesz- terédig, az új út a Nyíri-ta­nya közelében húzódik majd el. A Kállósemj énhez tartozó tanyákon is lényeges válto­zást terveztek. Bővítik a vil­lanyhálózatot Ószőlőskertben, a Németházl-tanyán és Ujfa- luréten. Bekötő utat építenek Kállósemjén és Ujszőlőskert, valamint Nemeserdő és Pé- terhalom között. A Némethá- zi-tanya mélyfúrású kutat és telefont is kap. Butyka-tanyát és Ludastót fejlesztésre jelölték ki. Buty- ka-tanya máris olyan, mint egy kis falu, közel 400 ember él itt a tanács állandó kirendeltsé­gének irányítása, illetve se­gítése mellett. 1956 óta épít­kezési engedély is adható a tanyára — 90 modern ház épült itt azóta. Tavalyelőtt művelődési házat, tavaly be­kötő utat és 300 méter járdát kapott a település. A június­ban életbe lépő menetrend után autóbuszjárat indul Nagykálló és a tanya között. A helyi Alkotmány Tsz nem­régiben átadott a tanácsnak egy 500 ezer forint értékű épületet, amelyből óvodát alakítanak át a nyáron. Szep­tembertől 25 gyereket he­lyezhetnek el az új óvodában. Később bővítik a villanyhá­lózatot és vízelvezető csator­nát is kap a tanya. A nyáron két pedagógus lakást épít, de csak a következő ötéves terv­ben kap iskolát a tanya. Va­dastanya — az itt lévő iskola is — villanyhoz jut év végére. Ludastón a körzetesítés után felszabadult egy iskola. Eb­ben az épületben a Nagykál- lói ÁFÉSZ paplankészítő üze­met hoz létre. Harminc ta­nyai lány és asszony kap itt munkát júniustól, vagy júli­ustól. Ez a tanya is gyors ütemben fejlődik, az idén már négy család kért és ka­pott építési engedélyt. Kör­zeti orvosa is van Ludastó­nak, a közeli években egy gyermekorvos és egy fogor­vos áll munkába Nagykálló* ban, de az új orvosok a ta­nyán élő betegek ellátását is segítik majd. (nábrádi) Egy megyei felmérés során megállapították, hogy me­gyénkben 2324 olyan család él, ahol négy, vagy ennél több 16 éven aluli gyermek van. A megyei egészségügyi és szociális szervek kidolgoz­ták javaslataikat a nagycsa­ládosok helyzetének fokoza­tos javítására, amelyek az idén is külön feladatokat ró­nak a gazdasági, tanácsi és társadalmi szervekre A legtöbb nagycsalád a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai és a nyírbátori járásban található. A csalá­dok egyharmada rendelkezik jó lakással, az egyharmadnál valamivel kevesebb él köze­pes minősítésű lakáskörülmé­nyek között, míg 775 család lakáshelyzete megoldatlan, szűkös. Az egy családtagra jutó jövedelem is igen válto­zó: a családok zöménél egy családtagra 3—400 forint jut, de jelentős a 2—300 és 4—500 forintos jövedelemmel fgn- delkezők száma is. Mint a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának korábbi határo­zata is megállapította: a csalá­dok támogatására hozott kormányintézkedések nem minden esetben oldották meg a nagycsaládosok problé­máit. A családtervezésnél soS a nehézség, nem mindig ott születik a több gyermek, ahol fogadásukra optimálisak a feltételek. A megyei szervek a fe>m£-* rés alapján intézkedéseket is hoztak a megyében élő nagy- családosok helyzetének javí­tására. A nagycsaládosokkal való foglalkozást társadalmi üggyé szükséges tenni, igényi be véve a munkahelyi és la-’ kóhelyi közösségek, társadal­mi szervek segítségét, köz­reműködését. Különösen idő-' szerű idézni — a tanácsok megalakulását kővetően a megyei szervek megállapító-; sát — hogy a városi, nagy­községi és községi tanácsok végrehajtó bizottságai kísér-, jék figyelemmel a sokgyer-*- mekes családok helyzetét és adjanak több segítséget gond­jaik megoldásában. Külön gondot Jelent a s^Sr gyermekes családokról való folyamatos gondoskodás a megyeszékhelyen és a váro­sokban. Nyíregyházán 48, Kisvárdán 57, Mátészalkán 13 nagycsaládos él, akikről az átlagosnál nagyobb kö­rültekintéssel szükséges- gon-i doskodni.

Next

/
Thumbnails
Contents