Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
ton Sprfffs 36. mrr-MAoyARnnerlíf Fejlődött a szakszervezeti munka szervezetftsége( demokratizmusa, hatékonysága Kanda Pál megyei vezető titkár nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról) nemzeti egységpolitika, a szocializmus teljes felépítésére irányuló , célkitűzéseik mellett. Néhány korábbi választás alkalmával a burzsoá ellenség propagandája megkísérelte választási' rendszerünket úgy feltüntetni, mintha nálunk eleve adott volna minden körülmények között a lakosság nagy részvétele és a jelöltek megválasztása. De vajon mit mondana ugyanez az ellenséges propaganda, ha mondjuk a választójogosultaknak csak kétharmada-háromnegyede járulna az urnákhoz, mint ahogyan a legnagyobb tőkésországokban általában így van?! Az ő értelmezésük szerint szabad és demokratikus az a választás, ahol a munkásosztály és a dolgozó nép hatalma ellen, a kizsákmányolás fenntartása mellett szavaznak. A mi népünk politikai érettségére vall. hogy nagy alapossággal megvitatta lakóhelyének ügyeit-gondjait, kiválasztotta a jelöltek személyét. majd megválasztotta tanácstagját. Miszerintünk így és csakis így valósul meg és erősödik a helyi tanácsok népképviseleti jellege. így erősödik ä szocialista rendszer. A lakóhely dolgairól vitázva. sok helyen értékes felajánlásokat is tettek társadalmi munkára, néhol anyagi áldozatokat is vállalva. Ebben az fejeződik ki, hogy a lakosság tudja: a mi rendszerünkben, országosan és helyileg, minden a dolgozó népért van, minden létesítmény neki épül, tehát amit két kezével, eszével Az új város A nagy tapssal fogadott beszédet követően a Központi Bizottság titkára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megbízásából átadta a Nyírbátor várossá nyilvánításáról szóló oklevelet, majd e város jelképes kulcsát a városi tanács elnökének. Kapu József a tanács és a város lákbssága nevében köszönte meg a történelmi okmányt. amely — mint mondta — nemcsak Nyírbátor és környéke, de egész Szabolcs- Szatmár megye számára is nagy jelentőségű. A tanácselnöke megígérte: a városi rangot jobb munkával akarják kiérdemelni. Azon munkálkodnak. hogy Nyírbátor betöltse városi hivatását. Ezután a tanács döntésének megfelelően emlékplaketteket adott át a várossá szervezés érdekében kifejtett tevékenységükért Biszku Bélának, dr. Papp Lajosnak, dr. Tar Imrének, dr. Pénzes Jánosnak, Kovács Ferencnek, Kanda Jánosnak, a megyei tanács járási hivatala elnökének, Tépett zubbony feküdt a fa tövében. Langyos tavaszi eső áztatta napok óta. Gazdája rendíokozat nélküli tüzér volt, akit a pusztító háború küldött a föld alá névtelenül és igazságtalanul. Ki volt, míg élt, kik siratták, ki tudta azt? Miért kellett meghalnia és miért így? Azt már sokan tudták! Semmiért, értelmetlenül. Szabó tizedes már kiesett térből és időből. Nem érzett éhséget, szomjúságot és fáradtságot, mert a hajszolt frontélet zsibbadttá tette. Nem tudta mikor van ünnep és hétköznap. Az éjszakái is nappalokká váltak már évek óta. Cigaretta és félelem volt élete lényege. Félt az oroszok tűzerejé- től. A katonáktól, a szovjet emberektől nem, hiszen apja a 19-es vöröskatona felszabadítónak nevezte őket. Félt a németektől, mert azok gondolkodás nélkül szétlőtték a kis csoportokban visszavonuló szövetségest, különösen a magyart. Félt parancsnokától, attól a vadállat vitéz Ridel főhadnagytól. aki már két munkaszolgálatost és egy nagybajués anyagi erejével létrehoz, az az övé. senki másé. íme, kedves barátaim, ilyen tanulságokat is szolgáltatott nekünk az április 15-i tanácstagválasztás. Persze tudjuk, hogy a lakosság felfokozott aktivitása egyszersmind éberebb figyelmet is jelent, azt jelenti, hogy az eddiginél is jobban számon kéri majd tanácstagjától, hogyan képviseli érdekeit és milyen munkát végzett a tanács mint testület. Ehhez a nagy és áldozatkész munkához erőt és sok sikert kívánok a tanácstagoknak külön-külön és önöknek, tisztelt tanács egyetem- legesen is. Egyúttal arra kérem önöket, hogy miközben lankadatlanul képviselik választóikat, a lakosság, a város érdekét ne válasszák el ezt az érdeket az egész magyar nép érdekétől, ne képviseljenek irreális igényeket. Ne feledjék, hogy önök mint tanácstagok nemcsak a lakosság küldöttei, hanem a néphatalom képviselői is. akiknek széles látókörű, a politikában és a gazdaságban jártas embereknek, igazi népi politikusoknak, népnevelőknek — és ne haragudjanak — tanulóknak is kell lenniük. így szilárdíthatják meg Nyírbátor városi rangját, így írhatnak az eddigieknél is fényesebb lapokat szülőföldjük, lakóhelyük történelemkönyvébe... Még egyszer kívánok önöknek és Nyírbátor városa dol- gPs népének a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány nevében eredményes munkát és olyan fejlődést. amilyent egy szocialista ország régi. mégis újdonsült városa méltán megérdemel. Sok sikert munkájukhoz! — fejezte be ünnepi beszédét Biszku Béla elvtárs. * köszöntése Kulcsár Mihálynak, a városi pártbizottság titkárának, Dikán Andornak a Nyírbátori Vízműtársulás elnökének, Orosz Miklósnak, a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Vállalat nyírbátori gyáregysége igazgatójának, és dr. Szalontai Barnabásnak. A megyei párt- és tanácsi szervek nevében dr. Pénzes János köszöntötte az ünnepi ülést. A város társadalmi szervezetei nevében Diczkó László, a városi pártbizottság első titkára, a megye városai küldötteinek nevében Lánczi János, a Mátészalkai Városi Tanács elnöke, a nyírbátori társadalmi szervek, üzemek és intézmények nevében Orosz Miklós köszöntötte a városavató ünnepi tanácsülést, amely az Intemacionálé hangjai mellett ért véget. Este a filmszínházban ünnepi hangversennyel és színvonalas kulturális műsorral zárult a városavató ünnepség. szú alföldi bakát lőtt fejbe, mert nem tudtak olyan ütemben mozogni, ahogy ő szerette volna. Állandóan ordított, pisztolyával hadonászott, csürhének, söpredéknek, kommunista bandának nevezte alakulatát. Nem egy fáradt honvédnak zúzta szét arcát pisztolya agyával. Gyáva kutya volt előtte minden honvéd, mert azok mindenfelé lövöldöztek volna már csak éppen kelet felé nem. Tudták, hogy a fogság a mennyországot jelentené számukra. Szabó tizedes lehajolt a zubbonyért. Egyetlen rántással téote le a piros posztó parolin! — Mit csinálsz!... — ordított vitéz Ride! főhadnagy. — Dögcédulát kerestem... alázatosao ielentem Az oszlop voouit tovább. Szabó tizedesen különös elszántság vo+t erőt. Tegnap a Ms gorál fain öregjei templomba osonta*, A munkásosztály nagy ünnepe, május 1. alkalmából a Kelet-Magyarország szerkesztősége felkereste Kanda Pál elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkárát: nyilatkozzék a Szakszervezetek Szabolcs Megyei Tanácsa 1972. évi munkájáról. — Megyei tanácsunk ez év elején külön ülésen foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága novemberi határozatából fakadó megyei feladatokkal, illetve most márciusban értékelte az 1972-ben végzett munkát és megszabta az ez évi legfontosabb tennivalókat — mondotta a vezető titkár. — Kérjük, foglalja össze, milyen eredményeket hozott az 1972. évi munka. — Tavaly is megkülönböztetett figyelemmel voltunk arra, hogy a szakszervezeti szervek jobban éljenek a részükre biztosított jogokkal. Erőfeszítéseket tettünk, hogy fejlődjék a szakszervezeti munka általános színvonala, munkájuk hatékonysága, szervezettségük, demokratizmusuk, működésük szocialista jellege. — Elmondhatom, hogy fejlődésünkben meghatározó szerepe volt a pártirányításnak. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták tevékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz,* hogy a szervezett dolgozók többsége ismeri a várt politikáját és macidénak vallia megvalósítását. A különböző színtű pártszervek és -szervezetek rendkívül nagy segítséget nvű Róttak mindennapi munkánkhoz. — Ennek köszönhetjük, hogy javult a munka tartalma. pozitív a változás a munkamódszerben. Minden szinten erősödött a vezető testületek és a tagság kapcsolata, a szervezeti egység. Job-- ban érvényesült a szakszervezeti demokrácia és annak a tagságra gyakorolt hatása. — Mindenekelőtt hogyan ítéli meg a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő tevékenységét? — Testületi ülésen tárgyaltuk és szabtuk meg az üzem- és munkaszervezés javítására hozott határozat végrehajtásának segítését. Megállapítottuk, hogy még a kezdetnél tehát vasárnap volt. Akkor holnap május elseje lesz. Mennyit beszélt erről az apja. A munka ünnepe. A munkások ünnepe. Az egész Szovjet-Oroszország ünnepel ilyenkor. Vörös zászlók a Vörös téren és boldog, szabad emberek vonulnak az utcákon. Most is vonulnak. Vörös csillag van sapkájukon. Kezükben géppisztoly. Nyugat felé tartanak. Piros vérük áztatja a földet és félelem nélküli életet hoznak az emberiségnek. Szabó tizedes kivette zsebéből a piros posztó parolin! Mi lenne, ha zubbonya egyik gombiát befedné vele. Egy kis piros folt mutatná meg érzelmeit koronás gombjai és a tűzkereszt között. így esne fogságba. Az én apám kommunista volt — mondaná az orosz harcosoknak — és én Is az vagyok, mert utálom a háborút, a hitleristákat és Utálom az urakat. Gyűlölöm a tartunk az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében. Ennek fő oka, hogy a gazdasági vezetés a vállalatok nagy részénél még nem teremtette meg ennek személyi és tartalmi feltételei! — Előbbre léfRünk-e a szocialista munaaver- senyben és az újítómozgalomban? — Tavaly is fejlődött a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. Eredményességüket bizonyítják, hogy a vállalások a tervekben rögzített célok realizálását szolgálták. Azonban elmondhatom: az eddiginél többet kell tenni a gazdasági vezetőknek azért, hogy ne csak a vállaléti párt- és szak- szervezeti bizottságok legyenek kezdeményezői a mozgalom továbbfejlesztésének. — Az újítómozgalom fellendítésére születtek határozatok testületi üléseken. Tanfolyamot is szerveztünk a tisztségviselőknek. Az aktivizálódás bizonyos mértékben javult, de nem felel még meg az elvárásoknak. Határozottabban kell érvényt szerezni annak, hogy a feladattérnek és pályázati kiírások időben elkészüljenek, reálisak legyenek az elbírálások, az anyagi és erkölcsi elismerések. — 1972-ben hogyan fejlődött az üzemi demokrácia? — Általában megfelelően. A munkások számára valóban olyan fórumok voltak, ahol lehetőség nyílt az adott üzem vezetésébe való bekapcsolódásra. De még gyengeségük, hogy ezeken a fórumokon — különösen a termelési tanácskozásokon — túl nagy a létszám. Sokszor szakembereknek is nehezen érthető statisztikai adatok, közgazdasági szabáivozók, bonyolult tervmutatők tömeges felsorolása nehezíti a munkás számára a vezetésbe való tényleges beleszólást — Hogyan Ítéli meg a dolgozók élet- és munkakörülményeit, szociális helyzetét? — Mindenekelőtt a foglalkoztatási színvonal növekedéséről szólnék. Az elmúlt évben több, mint 2200 új ipari munkahely létesült. Az ipartelepítés és fejlesztés kedvezően hatott a nők foglalkoztatottságára. Csaknem «legénységet, a pusztulást és a halált. Én is munkás vagyok. Lakatos... értitek... lakatos. Én is ünnepelni akarok vörös zászló alatt, nevetve, énekelve. Aztán eszébe jutott a felesége, a gyermekei és a piros posztódarabkát rágombolta a zubbonya zsebére. Baloldalon, a szíve fölött. — Mit csinálsz!... — te disznó kommunista! — ordított vitéz Ridel főhadnagy úr és felemelte pisztolyát. A frontkatona füle már megszokta a dörrenést. Oda sem figyeltek az elfásult emberek, csak akkor. amikor egy pisztolyagytól roncsolt arcú honvéd kezében csattant a Mauser puska zárdugattyúja. Ismét töltött. Csak úgy szokásból. A főhadnagy mozdulatlanul feküdt az árok szélén. Üvegesed ő szemmel meredt a semmibe. Szabó tizedes — zubbonyán a Piros gombbal — az élre áTit és a 40 emberből álló század gyorsított menetben folytatta útlát szlovák partizánterületen 1944. május elscjöL Dénes Béla ezer nő részére létesült új munkahely. — A bér- és kereseti arányok az elmúlt évben is fejlődtek. A lakosság életkörülményeinek mutatói tovább javultak. A szocialista iparban az átlagkereset 1930 forint, az építőiparban 2250 forint, az állami mező-, erdő- és vízgazdálkodásban 2200, a kereskedelemben 2100, a szolgáltatásban 1800 forint. — Tevőlegesen kapcsolódtunk be az MSZMP KB 1972 novemberi határozata alapján folyó bérintézkedések végrehajtásába, amelyet a szakszervezeti szervek kellően és alapjában segítettek megoldani. — Hogyan alakult a munkaidő-csökkentés? — Tavaly az iparhoz és az építőiparhoz kapcsolódó tervező- és beruházó, valamint szervező, kutató, dokumentációs és számítástechnikai vállalatok, intézetek tértek át a 44 órás munkahétre. Ismeretes. hogy 1973. június 1-től lehetővé válik az államigazgatásban foglalkoztatott dolgozók munkaidejének csökkentése. Ami a kereskedelemben, az egészségügyben, az oktatásügyben, a közlekedésben dolgozókat illeti, elmondhatom, hogy még az idén lesz állásfoglalás. — Hogyan teljesítették a vállalati kollektív szerződéseket? — A kollektív szerződések végrehajtásánál, de különösen a módosításoknál mind formai, mind tartalmi vonatkozásban fejlődés tapasztalható. Fejleszteni kell a gazdasági építőmunkára vonatkozó szabályozásokat, konkrétabbá kell tenni a bérpolitikai elveket, valamint céltudatosabbá az anyagi ösztönzés szabályozását. — Hogyan alakult a társadalombiztosítás, a munkavédelem? — E feladaton belül középpontba került az ügyviteli és jogorvoslati feladatok ellátása, a területi szociálpolitikai tennivalók ellátása. Gondot fordítottunk a nyugdíj előtt álló és már nyugdíjasokkal való foglalkozásra, a nagycsaládos és sokgyermekes, alacsony keresetű dolgozók élet- és munkakörülményeire. Segítettük az üzemi egészségügy! szolgálat és az egészség- ügyi albizottságok munkáját a járó- és fekvőbeteg-ellátás ellenőrzését. — A szakszervezetek munkavédelmi nevelő, irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évben tovább fejlődött. Az SZMT munkavédelmi felügyelői 1972-ben 466 ellenőrzést végeztek, 369 esetben jegyzőkönyvileg intézkedtek a tapasztalt hiányosságok felszámolására. Kilencvennégy esetben kellett azonnal beszüntetni a gépek, berendezések üzemelését, balesetveszélyük miatt. Gazdasági vezetőket 15 esetben köteleztünk pénzbírság megfizetésére. Fegyelmi eljárás lefolytatását 90, bűíivádi eljárást 13 alkalommal kezdeményeztünk. — Az üzemi balesetek elmúlt kétévi emelkedő tendenciáját sikerült megállítani és egyben a balesetekből adódó kiesett munkanapok számát csökkenteni. — A felsorolt eredmények ellenére sem tartottuk kielégítőnek a vállalati szakszervezeti bizottságok nagy részénél a törvény adta jogokkal való éíéat — Miben foglalható össze a szakszervezeti tömegpolitikai és kulturális nevelőtevékenység? — A tömegpolitikai munka a mozgalom elmúlt évi legfontosabb gazdasági, társadalmi feladataihoz kapcsolódott. Munkánkban különös időszerűséggel jelentkezett az MSZMP KB 1972 novemberi ülése, amely meghatározta tömegpolitikai munkánk 1973. évi fő tennivalóit is. — Nagy gondot fordítottunk a munkásosztály, a dolgozók körében végzett nevelő és tudatformáló munkára. A szakszervezeti munka egyes területeinek úgynevezett reszorttevékenységét mindjobban áthatotta a tudatos politikai nevelőtevékenység. Erőteljesebb harcot folytattunk a szocializmustól idegen kispolgári nézetek ellen. — Az illetékes pártszervekkel koordinálva eredményesen folyt a szakszervezeti politikai tömegoktatás. 573 tanfolyamon 13 728 hallgató végzett. Emeljük ki, hogy a nők aránya 44 százalékos volt. — Az alapszervi tisztség- viselők szakmai hozzáértése és politikai képzése érdekében tovább folytattuk a jól bevált középfokú és alapfokú oktatást. Egy-négvhetes tanfolyamokon 403 főt képeztünk. — A kulturális nevelőmun- , ka végzésében meghatározó volt, az MSZMP KB 1972 júniusi határozata, amely „A* állami oktatásügy fejlesztéséről” szólt. Az elmúlt évben is feladat volt a dolgozók iskolájának kiszélesítése, hiszen a szervezett dolgozóknak 51 százaléka nem rendelkezik 8 általános iskolai végbizonyítvánnyal. Huszonöt általános iskolában 35 középiskolára előkészítő tanfolyam, 20 középiskolában 34 csoportban egyetemre előkészítő tanfolyam segítette a munkás-paraszt szülők tehetséges gyermekeinek továbbtanulását — Valamit a nők éi az ifjúság körében végzett munkáról. — Tavaly sem kampányszerűen folyt az ide vonatkozó határozatok végrehajtása, hanem mindinkább a megye szakszervezeti mozgalmának szerves részévé vált. Jelentős előrelépés történt a nők és az ifjúság politikai, kulturális ét gazdasági helyzetének javításában. A bérezés, a munkakörülmények javításában, a szakképzettség növelésében. — Miben foglalható össze a szervezeti élet fejlődése? — Taglétszámunk 4673 fővel növekedett, szervezettségünk 93 százalékos, a szak- szervezeti tagok létszáma 114 ezer 253 fő. Élőbbé vált az alapszervezetek jog- és har tásköre, rendszeresebbé a testületi munka. A szakszervezeti demokrácia tartalmi kérdéseire nagv figyelmet fordítottunk. Feilődés tapasztalható a tagevű'^sek megtartásában, a tagság részvételében a fontosabb döntéseknél. Különös gondot fordítottunk « dolgozók panaszainak, bejelentéseinek intézésére. — Befejezésül megragadom az alkalmat, hogy kellemes május elsejét, jó egészséget és eredményes munkát kívánjak megyénk minden dolgozójának — mondotta végül Kanda Pál, az SZMT v*é zető titkára. 1944. május 1.
