Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
1 ©Ma! fCRLET-MAGYARORSZAG WTS. Iprffij » Biszku Béla elv társ ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) tűk, de elképzelni is nehezen tudtuk, miként szűnik majd meg fokozatosan a város és a falu közötti nagy különbség. Most kevesebbet beszélünk róla, pedig ime, már nem utópia, a jövőbe mutató jóslat, hanem napjaink valósága. Építünk mi, igaz, szocialista városokat szántóföldek helyén; Dunaújváros meg Tiszaszeder- kény —- azaz Leninváros — és több más városunk így épült. A legtöbb új város azonban falvakból fejlődött ki, éspedig lényegében ugyanúgy — legfeljebb gyorsabban —, mint ahogyan falvaink általában fejlődnek. Minálunk ugyanis az ipar- fejlődés nem hogy nem tette földönfutóvá a földművelő lakosságot, hanem ellenkezőleg. A szocialista rendszerben a munkásosztály és pártja azáltal hogy javasolta a dolgozó parasztságnak: tömörüljön szövetkezeti nagyüzembe, és ezt a szövetkezést a munkásosztály és állama minden módon — anyagiakat sem kímélve — segítette, a falvak népe előtt, megnyitotta a felemelkedés' útját. A mezőgazdaságba bevonultak a gépek, a modem épületek, műhelyek, megtalálhatók mind nagyobb tömegben a korszerű vegyipar Tisztelt ünnepi ülés! Tudjuk, hogy Nyírbátor nagyon régi település, mára honfoglalás korában is az volt. 1279-ben egy oklevél mint árumegállapító és vásártartó joggal felruházott várost említi. Az ősi műit tehát történelmileg jelentős, becsülendő. Nem úgy a hűbéri-földesúri, majd tőkés időszak évezrede. A feudális nagybirtokrendszer érintetlen maradt a félszabadulásig. Elég itt megemlíteni. hogy a gazdaságoknak majdnem a fele fél katasztrális holdnál kisebb volt. míg a földterület egyharmadán ezer holdnál nagyobb birtokok voltak. És ahogyan a felszabadulásig a földművelés szinte változatlan maradt, ugyanígy az ipar is, már amennyire az elenyészően csekély kézműipart számba lehet venni. Mindezt nem pusztán azért idéztem fel, hogy egyetlen pillantással érzékelhessük, mi mindent hozott a néphatalom alig negyedszázada a megyének és Nyírbátornak. A múltat azért idéztem fel egy pillanatra, hogy mindannyian jobban megértsük: a várossá fejlődés nem máról holnapra történik meg, és az Elnöki Tanács rendeletével. amely Nyírbátort várossá nyilvánította. nem befejeződött, hanem — nagyon reméljük — inkább elkezdődött valami. Önöknek, a város lakóinak — miként az ország lakosságának rendkívül gyorsan növekednek az igényei. Ezeket pedig a mi rendszerünkben nem holmi jótékonykodásból vagy a tőkésektől- földesuraktói kiharcolt többletjuttatásból lehet kielégíteni. hanem csakis munkával. Ezt a tájékot közmonEz az ipar és mezőgazdaság az anyagi alapja Nyírbátor városiasodásának. De amikor az előbb arról beszéltem. hogy most a városiasodás nem befejeződik, hanem jóformán csak kezdődik arra gondoltam hogy a vá roeban mindenfelé látható nagyszabású lakásépítő prog ram alig tiz-ti zenkét éve kéz dődött. és bár több száz közöttük emeletes városi külsőt és kényelmet adó épületet emeltek két-háromszobás komfortos otthonokkal. bi- mooy még sokfelé földszintes. termékei, és a hagyományos aszálynak hadat üzenő öntözőművek — az innen nem messze hömpölygő Keletifőcsatorna és társai — mind, mind a korszerű ipar térhódítását ielzi a mezőgazdaságban illetve ahogy mostanában mondjuk: az élelmiszer-gazdaságban. A párt előtt az a feladat áll. hogy a technika fejlődését, az ország szükségleteit figyelembe véve kidolgozza a nagyüzemi mezőgazdaság további fejlesztésének összetett programját. Ez az elnevezés, hogy élelmiszer-gazdaság. itt. a Nyírségben is gazdag tartalmat fejez ki. Ennek a földnek a legnagyobb kincseit az almát és a dohányt nemcsak megtermelik ezen a tájon, hanem hűtőházakban, feldolgozó üzemekben ipari műveletbe vonják. Mindezt csak azért mondom el ilven összefüggésben, mert Sza- bolcs-Szatmárból még ez idő szerint is sokan járnak el munkára az ország más, messzi vidékeire; és ismeretes, hogy a magyar építő- munk'ások derékhadát a szabolcsiak alkotják. De amennyire a szabolcsiak segítik az ország építését, úgy segíti az ország Szabolcsét, így van ez jól, nem is lehet másképpen szocialista hazánkban! dásosan szorgalmas, áldozatkész nép lakja, amely eddig is — a hivatásbeli termelő munkán túl — társadalmi munkával is szívesen járult hozzá lakóhelye fejlődéséhez. Nyírbátor fejlődése kiváltképpen a legutóbbi nyolctíz évben gyorsult meg. A város ipari és mezőgazda- sági üzemei már több. mint egymilliárd forinttal járulnak hozzá a nemzeti jövedelemhez. Korábban a nagyközségnek csak két számottevő ipari üzeme volt: a Növényolajipari és Mosószer- gyártó Országos Vállalat itteni üzeme, valamint a dohánybeváltó. Most pedig már itt működik a Csepeli Motorkerékpáagyár telepe és az Auróra Cipőipari Vállalat is. Nyírbátor iparában jelenleg négyszer annyian dolgoznak, mint a mezőgazdaságban. Több élelmiszeripari, faipari, ruházati ipari és építőipari vállalat vagy szövetkezet ad munkaiéit őséget a város és részben környéke lakosságának Ez is a szocialista iparosítás egyik említésre méltó vonása, tudniillik az, hogy tervszerű az ipartelepítés, amely az egész országot igyekszik átfogni, hogy kiegyenlítse az öröklött egyenlőtlenségeket. / S. hogy a szocialista fejlődés. mennyire számottevő, ezt a termelőszövetkezeti mozgalom helyi története Is ékesen bizonyítja. Itt már 1949—50-ben termelőszövetkezet szervezésébe fogtak, hogy mielőbb maguk mögött tudják a nincstelenséget. Erőfeszítéseiket és bizodal- mukat igazolta az élet. A nyírbátori két termelőszövetkezet — amelynek egyesítését most tervezik — tavaly kereken 58 millió forint termelési értéket állított elő. a múltat idéző házak sorakoznak. A mostani, negyedik ötéves tervben mintegy hatszáz lakás készül el teljesen közművesítetten és kiépül a 36 kilométer hosszú vízmű- és a hat kilométer hosszú csatornahálózat. Az anyagiakban gyarapodó árosi lakosság fejlettebb, kulturáltabb kereskedelmi és 'endéglátó hálózatot is kíván. ezért a már meglévőn cívül új szállodát, és vendéglátóipart kombinátot, vas- és műszaki cikkeket árusító áruházai. ABC-ÜXletet. és bútorkere^kedést te terveznek. Szívből örülünk a szép és messzire tekintő terveknek és őszintén kívánjuk. legyen erejük megvalósításukra. De ne lankadjanak akkor sem, ha történetesen egyik-másik elképzelés rövid lejáratra irreálisnak bizonyult, mert anyagi eszközeink mindig korlátozottabbak, mint a vágyaink. Mindamellett a tervezés nagyon sokszor olyan serkentő erő, amely bámulatra méltóan megnöveli a tettre- készséget. Mert van mit tennünk az egész országban és itt is, hogy még jobb, szocialista rendszerben élő dolgozókhoz méltán illő életkörülményeket teremtsünk. Ne vegyék hát ünneprontásnak, inkább az önök nagy feladatai elismerésének, ha néhány megoldandó gondra utalok^ Köztudott például, hogy a nyírbátori járás ' területéről még mostanában is háromezren járnak el dolgozni. Persze nem Kanadába, hanem Pestre, vagy Miskolcra, de a család számára ez ma még gond. Hogy ez mit jelent. azt jól mutatja az egybevetés azzal, hogy a városban összesen négyezren dolgoznak az iparban. S bármennyire csökkent, viszonylag még mindig magas a mezőgazdaságból közvetlenül élők aránya. Indokolt tehát az erőfeszítés, hogy új, kedvező munkalehetőségeket teremtsenek a háztartási munkából és a mezőgazdaságból felszabaduló dolgozók foglalkoztatására. Az anyagi helyzet javításának, azt mondhatni, ugrásszerű emelője, ha egy-egy családban az addigi keresőkhöz még egy járul. De azt is tudjuk, hogy az A vá rost ásod ássál együtt számolná kell a kulturális igények további növekedésével, de nem kevésbé a városi életforma és a gondolkodásmód változásaival. A meglévő művelődési intézmények bővítésre szorulnak, esetleg újakra is szükség lesz később. De emellett egészen bizonyos, hogy fejleszteni kell a szolgáltatásokat a helyi ipart. Csak helyeselni lehet a város vezetőinek azt az elgondolását, hogy e tervek megvalósítását nem a kormánytól, nem valamely felsőbbségtől, hanem helyi erőktől várják, elsősorban a lakosság igényeinek kielégítésére mindenkor kész, amellett jól jövedelmező vállalkozásokba pénzt szívesen befektető szövetkeztektől. így gyümölcsözhet a helyi kezdeményezés a közérdek javára. A város vezetői arról te tájékoztattak, hogy sok panasz hangzik el a közlekedésre. Ez ugyan nemcsak nyírbátori gond, de ezt is meg kell említeni. Reméljük, hogy közös erőfeszítéssel, különböző megoldási lehetőségeket felkutatva, ehhez te megtalálják majd as í—irrfl új munkahelyek létesítése nagy anyagi eszközök befektetését igényli, és ez még nem minden. A mi rendszerünk megteremtette a nők jogi értelemben vett egyenlőségét. De látnunk kell, hogy ha a háziasszonyok számára itt is új meg új kereseti lehetőségek nyílnak, akkor szélesíteni kell a bölcsődei és óvodai hálózatot. Ismeretes, hogy pártunknak, kormányunknak az egész társadalmunknak egyik napirenden lévő gondja a népszaporodás növelésének elősegítése. Legutóbbi ülésén pártunk Központi Bizottsága is külön foglalkozott vele és átfogó program kidolgozását határozta el. Nos. tisztelt hallgatóim. Szabolcs-Szatmár megye a gyermekszületés arányában első helyen áll az országban. Ez nagyon becses jelenség. És vigyáznunk kell, hogy a városiasodás, az iparosodás ne rontsa, hanem — tervszerű szociális intézkedések révén — megtartsa, sőt javítsa a mostani helyzetet. Ez nemcsak, vagy elsősorban anyagi probléma, hanem közgondolkodásunk fontos jelensége. Gyermek nélkül nem élet az élet. E tekintetben ne akarjanak Pest bizonyos területeire hasonlítani, hogy inkább kutyát tartanak, mint gyereket nevelnek. Itt kell megemlíteni, hogy • ebben a megyében, ahol pedig, mint mondtam, a legtöbb gyerek születik, a legnagyobb az orvoshiány. Nyírbátornak kétszer annyi orvosra lenne szüksége, mint ahány jelenleg itt él éa dolgozik. Kell az orvos, az egészségügyi szakember, abba az új rendelőintézetbe és gyógyszertárba is, amelyet a tervek szerint még az idér elkezdenek építeni. éa a rendelkezésre álló anyagiaknak megfelelő megoldást. Tisztelt ünnepi ülés! Elvtársak! Már bevezető szavaimban szóltam róla, hogy ami Nyírbátorban végbemegy, az az egész országot jellemzi. hiszen ez a város része az országnak, s bármennyit tett is önmaga fejlődéséért, mégiscsak minden tekintetben függ az ország helyzetétől. Már csak ilyen okból te engedjék meg. hogy röviden szóljak itt az ország dolgairól. 9 Legutóbb pártunk Központi Bizottsága, április 18-i ülésén, azt tekintette át. miként valósulnak meg a múlt év novemberében tartott központi bizottsági ülés állásfoglalásában megfogalmazott tervek és követelményék. És minthogy tavaly novemberben a legutóbbi, a X. pártkongresszus óta végzett munka mérlegét vontuk meg a két kongresszus közti félidőben. mostani megállapításaink voltaképpen a párt politikája megvalósulása helyzetelemzésének felelnek meg. A legkritikusabb és önkritikusabb ctrmid dal — amely a Magyar Szocialista Munkáspártnak és minden forradalmi marxista—leninista pártnak nélkülözhetetlen eszköze — azt állapítottuk meg, hogy .országunkban az élet rendezett, belső helyzetünk és fejlődésünk kiegyensúlyozott, szilárd. A szocializmus felépítésére irányuló politikában és munkában teljes az egyetértés és az együttműködés a párt, a munkásosztály, általában a dolgozó tömegek között. Ezen az elvi alapon növekszik a munkásosztály vezető szerepe és a szocialista nemzeti egység. Társadalmunk minden alapvető dolgozó osztálya, rétege érti és magáévá teszi politikánk közeli és távoli céljait, és cselekszik, dolgozik értük. A munka az egész országban pártunk X. kongresszusa határozatainak szellemében, valamint azoknak az útmutatásoknak az alapján folyik, amelyeket a Központi Bizottság múlt év novemberi ülése meghatározott. Emlékezetes, hogy a novemberi állásfoglalás egyik központi gondolata a munkásosztály vezető szerepének, társadalmi súlyának növelése volt. Ezért is állapíthatta meg megelégedéssel az április 18-i ülésen a Központi Bizottság, hogy a határozat elsősorban a munkásság körében keltett kedvező hatást, de megértésre talált egész társadalmunkban. A novemberi elhatározott intézkedéseknek együttesen azt kellett eredményezniük, amit most meg is állapíthattunk: a munkástömegek aktivitása a legutóbbi hónapokban észrevehetően fokozódott mind a termelő- munkában és a munkahelyi kezdményezésekben, mind a közéletben. A mi rendszerünkben nyilvánvaló, hogy a munkásosztály helyzetével való foglalkozás nem lehet egyszeri, kampányfeladat. Ezért foglalt úgy állást a Központi Bizottság, hogy a munkásosztály helyzetével a jövőben is társadalmi és politikai szerepének megfelelően kell foglalkozni. Ami a gazdasági építőmunkát illeti, azt állapíthattuk meg, hogy a novemberi határozatok szellemében fokozódik és mind siTisztelt elvtársnők és elvtársak! Most, amikor Nyírbátorban első ízben alakult városi tanács, előző gondolataimhoz, amelyek a párt, a kormány és a nép egységéről szóltak, magától értetődően kapcsolódik az emléke zés az április 15-én lezajlót: tanácstagválasztásra. Soha ilyen sokan nem vettek részi a jelölőgyűléseken. soha ennyien nem szólaltak fel akár lakóterületük ügyes-bajos dolgairól. mintegy megbízást beresebb az összehangolt erőfeszítés a megjelölt fő irányokban. A párt és a kormány gazdaságpolitikai tevékenysége révén érvényesül a népgazdasági érdek, iparunk és mezőgazdaságunk a terv szerint fejlődik. Életszínvonal-politikánkat az elért eredményekre építve, töretlenül folytatjuk. Mint jeleztem, ezeket a megállapításokat a legkritikusabb szemlélettel tette Központi Bizottságunk és nem szabad, hogy bárhol, bármely szerv elbizakodjék. Pártunk további tettekre hív fel a X. pártkongresszus határozatainak teljes megvalósítására. Ehhez az is hozzátartozik, hogy javítsuk tovább a munka hatékonyságát minden területen, legyen következetesebb a végrehajtás és az ellenőrzés. Politikánk irányvonala világos, tisztázott, a nép körében helyeselt irányvonal. A párt és az ország vezetése, kormányzatunk sohasem festett rózsaszínű képet és sohasem tett megalapozatlan ígéreteket. Egészen biztos, hogy ha mostani gondjainkat sorra- rendre enyhítjük, sőt megoldjuk. a fejlődés folyamán új ellentmondások keltkez- nek, amelyek megint fejtörést okozpak. Ez a fejlődés örök rendje. De azért ha visszagondolunk akár csak tíz-tizenöt évvel ezelőttre, és összevetjük mai reális helyzetünket és gondjainkat a* akkoriakkal — és elsétálunk nem is feltétlenül városi, hanem akár a jobban ellátott községi áruházak kirakata előtt és áttekintjük az áru- választékot —. akkor a legrosszabb hiszemű ember sem tagadhatja nagy eredményeinket Ezeket mindig munkával, erőfeszítésekkel értük el, s ez nagy tanulság a jövőre nézve. Ha azonban megvan a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekét kifejező program és annak végrehajtását szolgáló egység és az egyetértés a párt a kormány, a dolgozó nép között, és ha az elhatározásokat tettekre váltják, az eredmények nem maradhatnak eL adtak a leendő tanácstagnak. Már ez a közéleti aktivitás is jelezte, hogy a lakosság megértette a választás nagy jelentőségét A választás eredményei ismertek, és nyugodtan kijelenthetem, hogy ez a választási kampányban tapasztalt politikai érettséggel együtt népünk nagyszabású bizalmi szavazása volt a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája mellett, a Hazafias Népfront- mozgalomban megtestesülő (Folytatás a 3. oldalon) A városfejlesztés forrása a jobb munka Újabb erőfeszítések gondjaink leküzdésére Hazánk fejlődése kiegyensúlyoz ott Az ünnepi tanácsülés résztvevői Népünk bizalmat szavazott a párt politikájának