Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-30 / 100. szám
anrx evmtTMM. m. beam ARAs 1 FORINT 1913. ÁPRILIS 30, HÉTFŐ ÍArvmS TAItTALMÁBÓLt Interjú a szakszervezetekről a. oldal) Kpffl a gát (8. otdaD A mt» nkásőr - dinasztia (8. oldali mérkőzésről jelentjük (11. oldal) Várossá avatták I j írbátort Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára adta át a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Nyírbátor vasárnap, 1973. április 29-én ünnépelte várossá avatását. Már kora reggel ébresztővel köszöntötte legújabb városunk lakóit a nyíregyházi honvédzenekar. Az ősi település erre a napra ünnepi díszbe öltözött. Fellobogózott, új köntöst viselő házak, újjávarázsolt parkok köszöntötték a nagy eseményt. A hivatalos ünnepségsorozat reggel nyolc órakor vette kezdetét, ekkor tartotta alakuló ülését Nyírbátor új városi tanácsa. A tanácsülésen részt vett dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Hegedűs Lász lőné dr., a megyei pártbizottság osztályvezetője és Kovács Lajos, a város országgyűlési képviselője. A megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében dr. Pénzes János köszöntötte az alakuló tanácsülésen megjelent, első alkalommal megválasztott tanácstagokat és a vendégeket, akik között ott voltak Nyíregyháza, Mátészalka és Kis- várda városok párt- és tanácsi vezetői. A megyei tanács elnöke ezt követően röviden ismertette Nyírbátor várossá szervezésének előzményeit, az előkészítésben kifejtett megyei és helyi tevékenységet Szólt Nyírbátor fejlődéséről, majd hangsúlyozta. hogy a várossá válás nagy felelősséget. a megnövekedett hatáskör színvonalasabb munkát kíván a most alakuló tanács tagságától és a város valamennyi társadalmi, gazdasági szervezetétől, egész lakosságától. Elmondta többek között. hogy Nyírbátornak mint köz*nfókű központnak ■nagy a fc'-’data a környező k'”.sé".ek lakóinak jobb ellátásában is. Részletesen meghatározta a város perspektíváját. s a feladatom jó elvégzéséhez a megvei vezetés nevében sok sikert kívánt Nyírbátor dolgozói népének. Az ülés megnyitását követően Takács Istvánt'. a legidősebb tanácstagot, mint korelnököt kérték fel a tanácsülés munkájának levezetésére. Ezt követően Kádár András, a választási elnökség elnöke számolt be az április 15-én lezajlott tanácstagi választás helyi eredményeiről. Elmondta: a szavazás törvényesen, rendben folyt le. Nyírbátor 7286 választásra jogosult polgára közül 7246 adta le szavazatát. s ez három kivétellel érvényes volt. Hatvan tagot választottak az új város első tanácsába. Az elnök ezután elismerését feiezte ki a választási munkában részt vevőknek. A tanácsülés kővetkező naDírendjén a tanács tiszt ségviselőinek és a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása szerepelt. A tanácstagok a Nyírbátori Városi Tanács elnökévé Kapv Józsefet elnökhelvettesévé Kalibn Lajost választották A vb tagjai: Bar ácsi Gyula Baracsi János, Berki József. Dévai Béláné. Diczkó László, Kiss Béláné. Kovács István és Kókai István lettek. A tisztségviselők és a végrehajtó bizottsági tagok ezután letették az esküt. Kapu József elnök köszöntötte a megjelent tanácstagokat és vendégeket. A végrehajtó bizottság tisztségviselőinek nevében köszönetét mondott a bizalomért, s ígérte: minden erejükkel azon lesznek, hogy a rájuk váró feladatokat teljesítsék. A város helyzetének, fejlesztési terveinek ismertetése után a most következő munkához kérte a tanácstagok és a lakosság fokozott támogatását. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár a kormány nevében üdvözölte az új városi tanácsot, s kívánt sikeres munkát a lakossággal való jó együttműködéshez, Nyírbátor gyorsabb fejlődéséhez. A tanács ezt követően létrehozta és megválasztotta a bizottságok elnökeit, tagjait. Az ügyrendi bizottság elnökévé dr. Hornung Mátyást, a számvizsgáló bizottság elnökévé Kónya Erzsébetet, az Beszéde elején Biszku elvtárs átadta Nyírbátor város dolgozóinak a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány üdvözletét és tolmácsolta Kádár János elvtárs személyes jókívánságait, majd a következőket mondta: Nyírbátor város polgárai! Ma önök körében először hangzik el ez a megtisztelő megszólítás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa döntésének értelmében Nyírbátor városi rangot kapott, önök ■árosi polgárok lettek. Szívesen tettem eleget meghívásuknak, hiszen az önök körében otthon érzem magamat, földijeimmel együtt számon tartok minden itteegészségügyj és szociális bizottság elnökévé dr. Papp Piroskát, az igazgatási és jogügyi bizottság elnökévé dr. Dani Miklóst, a műszaki, kommunális és társadalmi munkát szervező bizottság elnökévé Berki Józsefet, a művelődésügyi és ifjúsági bizottság elnökévé Bányász Lajost, a termelési, ellátási és közgazdasági bizottság elnökévé Kókai Istvánt választották. A tanács létrehozta szakigazgatási szervezetét és Kozák Györgyöt a pénzügyi, terv- és munkaügyi, Pásztor Istvánt a művelődésügyi, dr. Somogyi Jánost az igazgatási osztály vezetőjévé, dr. Dani Miklóst a titkárság vezetőjévé nevezte ki. Három osztály vezetőjének kinevezésére később kerti] sor. A tanács rendeletet alkotott a „Pro Űrbe Nyírbátor” emlékérem alapítására és határozatot hozott emlékplakettek adományozására is. majd két tagját — Baranyai Gézát ég Berki Józsefet — jelölte és választotta meg a megyei tanács tagjává. Az alakuló tanácsülés utolsó nani eredményt és a megye lakóival együtt örülök Sza- bolcs-Szatmár megye szép fejlődésének. Kedves elvtársaik! Barátaim! A mai napon Nyírbátor várossá válásáról az egész országban megemlékeznek. Ma, amikor a televízió jóvoltából annyira összeszűkült a világ, hogy nemcsak más földrészekről. de még a Holdról is lehet az eseményekkel egyidejűleg közvetítést adni. önök is bizonyára a világnak sok részét sok pkendjén harmincöt bírósági népi ülnök megválasztása szerepelt. A városavatás ünnepe alkalmából vasárnap délelőtt Nyírbátorba látogatott Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Biszku Bélát és a kíséretében érkezett dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát a pártbizottság székházában Kovács Ferenc, a járási pártbizottság első titkára, valamint -a városi párt- és tanácsi szervek képviselői fogadták. Biszku elvtárs a helyi vezetők kíséretében ezután részt vett a Bá- thori István Múzeumban megrendezett kiállítások megnyitóján, ahol dr. Sza- lontai Barnabás’ Állami díjas múzeumigazgató köszöntötte a vendégeket. Biszku Béla és a társaságában lévő vendégek megtekintették a magyar történelmi festészet és a Nyírbátorból elszármazott neves művészek alkotásaiból. valamint a „Nyírbátor a Tanácsköztársaság Ez nem elsősorban az önök városának jelentőségét emeli ki, hanem azt. hogy valamely település fejlődése, várossá emelkedése mintegy visszaigazolja az egész országnak. hogy jó úton haladunk: a munkáshatalom, a szocializmus útján. nagyvárosát látták már £ képernyőn. És ugyanígy hal lottak, olvastak — gondolom — arról is, hogy a városiasodás világjelenség. Akkor pedig, ha így van. milyen okkal-joggal állítom. hogy Nyírbátor és több más téleidején” és a „Mai Nyírbátor” című kiállításokat. Fél 12-kor került sor Nyírbátor városavató nyilvános ünnepi tanácsülésére. A filmszínházban megjelent 300 főnyi közönség előtt a Himnusz hangjaival vette kezdetét az ünnepség, majd szavalat következett. Ezután úttörők köszöntötték a vendégeket, és a város vezetőit. majd Kapu József üdvözölte a megjelent tanácstagokat, a helyi párt-, állami, tömegszervezeti vezetőket, az üzemek, intézmények, a testvérvárosok és a lakosság képviselőit. Külön köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Biszku Bélát, dr. Papp Lajost, dr. Tar Imrét, dr. Pénzes Jánost, Gulyás Emilné dr-t, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkárát, Kanda Pált, az SZMT vezető titkárát és Szilágyi Józsefet, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Felkérte Biszku Béla elvtársat, a párt Politikai Bizottságának tagját, a KB titkárát ünnepi beszéde megtartására. pülésünk, sőt egész országunk fejlődése a szocialista építőmunka eredménye? Ennek oka az, tisztelt hal! gatóim, hogy merőben más körülmények között ment és megy végbe ma is az ipar- fejlődés és a városiasodás folyamata a tőkés rendben, mint nálunk, a szocialista világban. Iskolában, történelemórán, vagy idősebb elvtársaink hajdan szemináriumokon tanulják, illetve tanulták, miként ment végbe például Angliában, a polgári demokrácia e legrégibb országában a nagy ipari forradalom. ügy. hogy elűzték földjeikről, földönfutóvá tették a parasztok tíz- és százezreit, akiknek nem volt egyebük, mint puszta munkaerejük, amelyet áruba bocsátottak az akkoriban gyorsan növekvő gyárak tőkés tulajdonosainak. De nemcsak a történelem nyújt ilyen kegyetlen példákat. Ha felütjük az újságokat, szinte alig múlik el nap, hogy ne olvashatnánk a legnagyobb kapitalista országok városainak szégyenfoltjairól, a bűnözés kerületeiről, és hasonlóképpen arról is. hogy a város széli nyomornegye, deliben milyen elviselhetetlen a zsúfoltság, a szenny éa a kilátástalanság. Nemrég még nem kellett messzire mennünk ilyen példákért. Még látható a valamennyiünk örömére olyan gyorsan épülő, fejlődő városok szélein, mint Salgótarján vagy Tatabánya, amelyek már régen városok, mi- lyen, a szó szoros értelmében földhöz ragadt és földből tapasztott sárviskókban éltek a magyar munkások nagy tömegei. Ha rajtunk állna, elvtársaim, mindegyik ilyen, ma már büszkeségi'ln- ,ket dagasztó szocialista város szélén meghagynánk néhány efféle egykori munkáslakóházat, hadd maradjon memento a gyorsan felejtő embereknek és az utánunk jövő nemzedékeknek. Érdemes erre emlékezni. hogy jobban becsüljük nemzedékünk munkája, verejtéke árán elért fejlődésünket. Még vannak megoldandó feladataink, még vannak feszítő társadalmi gondjaink, köztük ’ a lakáskérdés. de annyit bízvást elmondhatunk: a mi szocialista váró- sainkon vagy új lakótelepeinken nem követhető nyomon az az osztály- és va- gyonkülönbség, amely hajdan még leggazdagabb városainkat is jellemezte a bel- ée külvárosok képén, kommunális és kereskedelmi ellátottságán, egész életén. A mi mostani, szocialista városodási folyamatunkat, egy kis. de megengedhető túlzással úgy lehet a legtalálóbban jellemezni, hogy a felszabadulás előtti falusi Magyarország, lassan városi Magyarország, mégpedig szocialista Magyarország lesz! Azt jelentené talán ez. —• hiszen bevezetőben is városi rangról beszeltem —, hogy nagyobb rang városlakónak lenni, mint falun élni? Nem, kedves barátaim, szocialista országban megengedhetetlen az ilyen megkülönböztetés. De ha mi mégis rangnak nevezzük a városiasodást, ezt azért tesszük, mert erőteljesen kifejezi a munkás- osztály hatalmának további szilárdulását, a testvéri és megbonthatatlan munkás-paraszt szövetséget; kifejezi továbbá népgazdaságunk vezető ágazatának, az iparnak, ezen belül is a nagyiparnak a térhódítását, mert csak a szocialista nagyüzem teremtheti meg a javak bőségével és az emberi viszonyok egyenlőségével minden fejlődés alapját, s hazánk további felemelkedésének motorját. Utaltam az előbb egykori szemináriumi tanulmányokra. s hadd emlékeztessék arra is, hogy mondtuk, mond(Folytatás a 2. oldalon) Biszku Béla elvtárs ünnepi beszéde Biszku Béla átadja az Elnöki Tanács várossá nyilvánításról szóló oklevelét Kapu József tanácselnöknek A városiasodás szocialista építőmunkánk eredménye Éljen május 1., a munkás nagy ünnepe ?
