Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
im. Sr»«!» t K^irr-irÄ-(rrAitr*S9lB A politikai vitakörök szerepe és működése A szóbeli agitáció új formával gazdagodik: általánossá válnak a politikai vitakörök. Közel háromszáz vitakör szervezésén dolgoznak megyénkben a pártszervezetek. Kiválasztják vezetőiket, foglalkoznak képzésük, tájékoztatásuk módjával, a vitakör vezetési módszerével, résztvevőt összetételével és a már ismert tapasztalatok hasznosításával. MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ A VITAKÖRÖKET? A sajtó, a rádió, a televízió munkája, a szóbeli, de különösen az írásbeli agitáció sokat fejlődött, azonban a személyekhez szóló agitáció iránt egyre nagyobb as érdeklődés, az igény. Gyorsult, növekedett az információk áramlása. Uj ismeretekkel, fogalmakkal, feladatokkal találkozunk. A vélemények szabadabban áramlanak. Nemcsak lehetséges, de szükséges is az őszinte, nyílt véleménycsere és a párt ezt egyre jobban igényli s mind többen élnek is ezzel a lehetőséggel Jól érvényesül, cte még nem teljesen az a cél, hogy minden párttag állandóan és következetesen ismertesse, magyarázza, népszerűsítse a párt politikáját, mozgósítson megvalósítására. Fokozódott a köaéleti aktivitás, a lakosság egyre szélesebb körében kell válaszolnunk az időszerű kérdésekre. A szóbeli agitáció korszerűsítése, hatékonyságának javítása nélkül már kevésbé lehet megfelelni ezeknek a követelményeknek. Szükséges a tervszerűbb, rendszeresebb szóbeli agitáció, az alapos, sokoldalú eszmecsere, a személyes, az élőszóval végzett befolyásolás. A POLITIKAI VITAKÖRÖK FUNKCIÓJA A politikai vitakörök a szóbeli agitáció szervezett kereted. Kiscsoportos agitá- eiós fórum, amely a párttagok, aktivisták politikai felkészítését segíti, a politikai eszmecsere lehetőségét bővíti. fejleszti az érvelő, meggyőző készséget. Emellett időszerű kérdésekre irányítja a figyelmet, tájékoztat az országos és helyi társadalom- politikai kérdésekről, segíti az ezekkel kapcsolatos agitációs munkát, az eligazodást. Elmélyíti az ismereteket, ala posabb háttérmegvilágításit nyújt, segíti az információk értelmezését. A politikai vitakör segíti a pártszervezetek felvilágosító, mozgósító munkáját, alkotó vitákkal érveket ad az agitáció tartalmához. A szóbeli agitáció eddig bevált formáival együtt hozzájárul a tömegpolitikai munka javításához. A VITAKÖRÖK VEZETŐI Célszerű, ha a vitakörnek állandó vezetője van. Az egyes témákból rendezendő viták vezetéséhez szakembereket is be lehet vonni. Élére olyan vezetők kellenek, akik képzettek, járatosak a napi jtolitikai kérdésekben, a propagandamunkában, ismerik a helyi viszonyokat; akik képesek a gondolkodás, a cselekvés befolyásolásához segítséget adni. Olyan vezetőkre van szükség, akik tudnak érvelni, bizonyítani. érzelmi hatásokat kelteni, a számok, tények, érvek egyszerű, érthető tolmácsolásával. a vélemények, a hangulat irányításával mozgósítani. A vitakör nem pártoktatás, nem lépcsőfok az oktatásban, ezért nem szeminá- riumszerűen vezetik. Résztvevői nem kapnak tananyagot. csak vezetőihez jutnak el a központi, helyi segédanyagok, érvanyagok. A párt- szervezetek döntik el, hogy ezek közül mit célszerű megvitatni. A vitát lehet kezdeni kérdésekkel vagy vitaindító előadással, a témákhoz kapcsolódó példákkal, segédanyagokkal. Fontos, hogy a vitavezető alkalmazkodjék a résztve- vökhöz, nyugodt, őszinte, bizalbmteli légkört teremtsen. Adjon bátorítást, önbizalmat az alkotó vitára. Tö,- rekedjék egyszerűségre, érthetőségre, segítse az egyes témákkal kapcsolatos összefüggések értelmezését, ala kítsa a vitában részt vevők befolyásoló képességét. Résztvevőit nem beiskolázni, hanem toborozni kell. A vita tematikáját, helyét, időpontját lehet hirdetni üzemi lapban, faliújságon, híradókon. hangosbemondón. Szervezhető szóbeli és írásbeli meghívással. A VITAKÖRVEZETÖ FELKÉSZÜLÉSE A pártvezetőséggel kivá lasztja, majd tanulmányozza a vitára ajánlott segédanyagot. Helyi érveket, tényeket kér a párt- és gazdasági vezetőktől. Tablókat, grafikonokat készít vagy készíttet. Rendszerezi az összegyűjtött anyagot. Ha szükséges, eiő- adásvázlatot készít, összeállítja a kérdéseket, kiemeli a fontos összefüggéseket. Ezután a kollektívát foglalkoztató kérdéseket megvitatják. Véleményt, segítséget kér a pártcsoportoktól, kollektíváktól, munkatársaitól. A vitakörbe elsősorban párttagokat célszerű bevonni. De részt vehet benne bárki állandó jelleggel vagy alkalomszerűen. Szervezhető azonos érdeklődésűeknek, kép- zettségűeknek. Bekapcsolódhatnak esti egyetemi, pártoktatási hallgatók is anélkül, hogy kimaradnának az oktatásból. Tartható vita foglalkozás és beosztás szerint munkásoknak, szövetkezeti tagoknak, műszakiaknak, agrárértelmiségieknek, pedagógusoknak, középvezetőknek, növénytermesztőknek, traktorosoknak vagy brigádonként a témáktól függően. Résztvevő» cserélődhetnek, de célszerű, ha egy-egy vitakörnek 10—15 fos törzsgárdája alakul ki. Mivel nem oktatási forma, tevékenységében nincs nyári szünet. Az év minden szakában szükség van az agitáci- óra, az alkotó véleménycserére, vitákra, érvek és tények alapján végzett felvilágosításra, mozgósításra. GYAKORLATI TAPASZTALATOK Megyénkben az elmúlt év őszétől kísérletként 21 helyen működnek vitakörök 20—40 tővel és többségük a vitában is részt vesz. Főleg párttagokat vontak be. de megtalálhatók a párton kívüliek is. Egy-egy vitára másfél, két órát fordítanak. Beváltak a vitaindító előadások. de kedveltek a kérdésekkel irányított viták is. Van, ahol a résztvevők kérdéseire adott válasszal indul a vita. Több helyen a pártvezetőség hívja meg a vitakör tagjait Máshol a pártcsoportok szervezik. Néhány helyen az üzemi híradón állandó helye van a vitakörnek. Havonta egy alkalommal és lehetőleg a hónap meghatározott napján rendezik a vitákat. Ezzel is igyekeznek állandósítani a vitaköri agitációs fórumokat. A vita anyagát ismertetik a pártszervezetben, brigádértekezleteken, tömegszervezeti rendezvényeken. Szeretik. kedvelik a pártagitácic e jól bevált új fórumait. Nagy Tibor Kézfogás Napkoron Ülünk a napkori Kossuth Termelőszövetkezet. irodájában. Háromezer-nyolcszáz lelkes község. Sok homokkal. Ennek ellenére jó a közös gazdaság. A főutca hangos a kora tavaszban. Autóbusz hűz el. Vidám gyerek- zsivaj hallatszik. Vége a délelőtti tanításnak. Gurály György, a tsz negyvennyolc éves elnöke helybeli. A községben született és több testvérrel együtt nőtt emberré. Lipták András a közigazgatástól került nyugdíjba. És Som Mihály bácsi. A tsz-elnök hívta át. Alig ötven méterre laknak a szövetkezeti irodától. Hatalmas szál ember lehetett legénykorában. Még most. nyolcvanöt évével Is egyenes a termete, határozottan lép. A három helybeli emberrel próbáljuk felidézni az első szabad nap emlékét; hogy volt, mint volt, mire emlékeznek? Kicsit nehéz ennyi idő után visszaidézni — mondják. Front vonult át. A java férfiak többségét, akik még életben maradtak, továbbhajszolta a háború kényszere. lerongyolódott egyenruhában. Egyik fiatal katonát, aki közelről haza akart «zokni, elfogták és azonnal agyonlőtték. Határozottan biztosak a dátumban: 1944. október 21. Szombati nap volt. Délelőtt kilenc óra tájban futott be az ' első szovjet lovas járőr. Kissé borús, de kellemesen enyhe őszi idő volt. A falu „kihalt”, a nép bújva figyelt. Az utolsó német katonák kora hajnalban hagyták el a falut. Ki vette elsőként a bátorságot, ma már nem tudják. Arra emlékeznek biztosan, hogy déltájban nagy csapat nép zsongott a községháza előtt. És jöttek szüntelen. Gyerekek, felnőttek együtt. Som Mihály bácsi nézi a jobb tenyerét. Gyorsan terjedt el a községháza előtti tömegben: Som Mihály tud beszélni a szovjet katonákkal. Fogságban volt, ismeri a nyelvüket. Korához képest ki tegezve, ki magázva mondja el javaslatát, adja a tanácsot: arról szóljon először, nagyon szegény a falu. Mondja, öt földbirtokos is szipolyozta, sanyargatta a népet. Láthatják, mennyi a nádtetős, zsupfedeles kicsi ház. A hatalom, a községház! urak sem voltak tekintettel. s a csendőrök nagyon komiszul viselkedtek. Mondja Som Mihály, a falu hatezer-ötszáz holdjából csak nyolcszáz hold van kisemberek kezén. A többi úri birtok. Háromezren felüli a falu lélekszáma. Alig van, aki magának dolgozhat. Valaki hosszú pálcafélét kerített, s jókora fehér zsebkendőt; kötöttek rá. „Som Mihály azt tartsa föl, mutassa, a békés szándékot. Várják a szovjet hadsereget” így indult el a falu népe. Mondják, talán véletlen jelkép ahogy találkoztak: az akkori Kallói utca végén, az egyik legtekintélyesebb uradalmi kastély előtt. Ahol sokat félve-szorongva dobbant a falusi szolganép szíve. S most senki nem gondolt ilyesmire. Csak az, hogy Som Mihály jól beszéljen. De ő csak állt. Kezében a pálcára tűzött fehér zsebkendővel. Tudta, nem szólhat előbb. Katona, hadifogoly volt. Megtanulta ezt. Várt, az elöl álló három lovas tisztre nézett. A középső, komóly tekintetű. vállas, már deresed ö tiszt rangjára figyelt, ör Épül a tanárképző főiskola új tornacsarnoka. (Elek Emil felvétele) Elhangzott a jelölőgyűléseken Javasolták és végrehajtják Befejezéséhez közeledik a tanácsválasztási felkészülés a mátészalkai járásban is. Eddig nemcsak a jelölőgyűlések jegyzőkönyvei készültek el, hanem elkezdődött a felszólalások, a bejelentések, javaslatok, panaszok értékelése is. A mátészalkai járásban — 38 községben — 49 895 szavazásra jogosult választópolgár szerepel a névjegyzékeken, 431 fővel több, mint két évvel ezelőtt, a legutóbbi tanácsválasztások idején. Ez- a 431 fő többlet egészen bizonyosan mind új, vagyis fiatal választópolgár, hiszen a járás területére beköltözés alig történik. A fiatal, először szavazók száma — természetesen ennél sokkal több. hiszen 2 év során elhalálozások is történtek. Az említett 49 895-höz hozzá kell még adni Mátészalka város választójogosult polgárainak számát, amely alig kevesebb, mint 9000. Hat nagyközség A járás 38 községében a járási pártbizottság közreműködésével és segítségévei a Hazafias Népfront járási bizottsága irányította, szervezte a tanácsválasztási felkészülést. A végzett munkáról. de elsősorban is a jelölő- gvűléseken szerzett tapasztalatokról. az elhangzott javaslatokról. bejelentésekről, panaszokról beszélgettem Paras Lászlóval, a Hazafias Népfront mátészalkai járási bizottságának titkárával, aki a jelölőgyűlésék többségén «zenagy. A másik kettő fiatalabb százados és hadnagy. Az őrnagy kérdezte Som Mihályt Vannak-e fasiszta katonák, németek, magyarok a kastély környéki fenyvesben? Mi a falu neve? „Napkor”. Mit jelent ez.? Tartózkodik-e a faluban népgyűlölő, ellenséges ember? Mikor ment ki a fasiszta csapat maradványa és merre távozott? A három tiszt rövid szóváltás után leszállt a nyeregből. A lózablát tartó szíjat odaadták egy-egy katonának. Előbb az őrnagy, utána a másik két tiszt fogott kezet Som Mihállyal. S most nézi a jobb kezét. A tenyerét hajtogatja. Huszonkilenc év emlékét próbálja látni, idézni. A jobb kéz, a tenyér. Abban van az emlékezetes pillanat történelme. Ez a legbiztosabb emlékeztető. Mert bizony úgy volt az akkor, a kézfogások pillanatában: a falu legnagyobb emberének érezte magát. „Látjátok, én vagyok az, akivel itt először kezet fognak szovjet tisztek r Akik aztán nem is ültek vissza a nyeregbe. Gyalog indultak be a faluba. A vonuló hadoszlop két oldalán a nép haladt. mélyesen is jelen volt. Szükséges tudni, hogy a mátészalkai járásban eddig (a város kivételével) 18 községi és nagyközségi tanács működött. A most következő tanácsválasztások után azonban — a jelölőgyűlésék akarata szerint is — változások lesznek a járás községeinek köz- igazgatásában. Szamosszeg és Szamoskér közös tanácsot kíván választani, vagyis: közigazgatásilag egyesül. Tyúkod nagyközségi státuszt kap. így összesen hat nagyközség lesz a mátészalkai járásban. A 38 községben a leendő 16 tanácsba, 701 körzetben, ugyanennyi jelölőgyűlésen összesen 705 tanácstagot jelöltek. Négy körzetben ugyanis (Nagyecsed 50-es, Nyírcsa- holy 13-as. Ököritófülpös 58- os és 27-es körzetekben) kettős jelölés történt. 1 A jelölőgyűléseken 27 897 választópolgár vett részt, az összes választásra jogosultak 58 százaléka. A felszólalók száma 2729 volt, az összes résztvevők 10 százaléka. És az 1971-es tanácsválasztásokra való készülődéssel összehasonlítva ez az egyik legérdekesebb jelenség tavaslatok a közösségért — Most pontosan kétszer annyian szólaltak fel és mondták el javaslataikat, mint két esztendővel ezelőtt — mondotta Parag László járási népfronttitkár. Minden felszólalást pontosan jegyzőkönyveztek, s mint említettem: már el is kezdődött a hozzászólások feldolgozása, értékelése. Ezt a községi tanácsok, a Hazafias Népfront községi bizottságai és a pártvezetőségek együttesen végzik. A 701 jelölőgyűlésen 1629 közérdekű javaslat hangzott el, s került jegyzőkönyvbe. Az egyéni jellegű panaszok száma: 130 volt, de szinte mind apróság. A közérdekű bejelentések, javaslatok többsége a települések fejlesztését kívánja szolgálni. Utak, járdák, csatornák, vízvezetékek, villanyvezetékek, kutak, vízművek, stto. építéséről beszéltek — konkrét javaslatként —az emberek. Sokan kérték a közlekedés javítását is. ösz- szesen 190 javaslat hangzott eí az ivóvízellátás javítása, tehát kutak, vízművek, vízvezetékek építése érdekében. Ez azért érdekes, mert két esztendővel ezelőtt, az akkori tanácstagjelölő gyűléseken még nagyon sok községben tiltakoztak az emberek a vízműépítés, a vízműtársulások megalakítása ellen. Most ugyanazok az emberek kérik a vízműépítést, hajlandóak a társulásra is. Ez mindenkén- oen tudati-gondolkodási változást és fejlődést tükröz, hiszen a jó ivóvíz nemcsak szükséglet, hanem egészség ügyi Igény is. WQOmmimm SmOOH g)nnlu»i zási változást, fejlődést lök. röznek azok a hozzászólások, amelyek a társadalmi közreműködést, a társadalmi munkát javasolták. Szinte minden községben elhangzott ilyen javaslat több is. De — Parag László mosolyogv* mondta — 1971-ben az ilyet» javaslat még ritkaság volt; kevés ember vállalta a társadalmi munkát. A köztisztaság iránti me$- növekedett igényt, nem utolsósorban az állategészségügy — és általában az egészségügy — fontosságának fokozott felismerését bizonyítják azok a hozzászólók, akik azt javasolták a következő községi tanácsoknak, hogy — például — tiltsa meg az állatok szabadon engedését az utcákon, árokpartokon és más ilyen helyeken. Ilyesmivel se törődtek eddig a mátészalkai járás községeinek lakói. De azzal sem, hogy ki hová önti a szennyvizet, vagy a szemetet. Most sok helyen követelték: tiltsa meg a tanács, hogy a szennyvizet az utcákra öntsék, a szemetet az utcákra szórják. Ezzel szemben javasolták — sok helyen szinte követelték — az utcák fásítását, parkosítását, virágosí- tását, általában a községek szépítését. A javaslatok realitását bizonyítja az is, hogy azokat viszonylag rövid idő alatt mind meg lehet valósítani. Egy részüket már a következő évben, de a most kezdődő tanácsi ciklus végére szinte mindet. Ez viszont az emberek józan ítélőképességéről tanúskodik, arról, hogy ismerik az ország és a saját községük helyzetét, lehetőségeit, anyagi összefüggésekben is. Gyűlés a lakásban Voltak kedves esetek is. Sok helyen a nagyobb lakásokban tartották a jelölőgyű- lést. A házigazdák ezt megtiszteltetésként fogadták, amit hangsúlyoztak is. De nemcsak szavakkal, hanem úgy is, hogy egy-egy pohár borral, egy-két pogácsával megkínálták a jelölőgyűlés résztvevőit, de mindig a jelölés után. Ez is új, kedves színfolt volt a mostani tanácsválasztási készülődésben. Érdekes még néhány adat. A mátészalkai járásban a . községi és nagyközségi tanácsokba 202 nőt jelöltek, az ösz- szes jelölt majdnem 29 százalékát. A 30 éven aluli jelöltek száma 154 fő — 22 százalék. Ez se rossz arány. És a fiatalok közt vannak 18—20 év közöttiek is, olyanok, akik először szavaznak életükben, s máris jelöltek, ékesen bizonyítva azt az alkotmányos jogot és tételt, hogy a Magyar Népköztársaságban minden választásra jogosult állampolgár egyszerre választó és választható k
