Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-03 / 78. szám
4. oldal 1973. íprfBs Ä. Népszabadság Nyírbátor előrelép fényképes tudósításban számol be a Népszabadság a varossá avatás előtt álló Nyírbátorról. Az elmúlt évek fejlődését összegezve a cikkíró többek között elmondja: a lakosság nagy lelkesedéssel, társadalmi munkával, közéleti aktivitással segíti a városiasodást. A feladatokról szólva újabb gyermekintézményeket sürget, szót emel a régen várt SZTK-rendelóin- tézet megépítéséért, amelyet most megyei tanácsi támogatással 1974-re előbbre hozott határidővel alapozni kezdhetnek. Az idegenforgalmat segítő szálloda-, vendéglátóhálózat kellene — s még egy sor más fejlesztés, ami azt jelzi: ahhoz, hogy valóban várossá válhasson Nyírbátor, még sok feladatot kell megoldania közösen a lakosságnak és a vezetőknek. (Március 2p.) Magyar Nemzet A jelölőgyűlésekről Szabolcs-Szatmár megyében nagy érdeklődés kíséri a jelölőgyűléseket. Az 5219 községi és városi tanácstagi választókerületben néhány kivételtől eltekintve a választók a népfront által javasolt személyeket jelölték, s ezért viszonylag kevés a többes jelölés — írja választási ösz- szefoglalójában a Hazafias Népfront központi napilapja. (Március 17.) Népművelés A munkások művelődéséről Mit tettek a Szabolcs-Szatmár megyei gyárak, üzemek, az ott működő szakszervezeti szervek a munkások művelődési feltételeinek javításáért? — erre a kérdésre próbál választ adni a Népművelés cikkírója. A különböző konkrét példákat összegezve arra a következtetésre jut: „Nem mindenütt fejlesztik egyformán a közművelődést. Találunk üzemeket, ahol fontos helye van, másutt még nem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget, lefoglalják a vezetőket a gyár egyéb gondjai. problémái. Elmondhatjuk. hogy megyénkben a gazdasági változásokat nem követte ennek megfelelő kulturális fejlődés.” (Március 3.) Magyar Hírlap fíemulalknzás Nyíregyházán A sepsziszentgyörgyi Magyar Színház vendégszerepléséről valamennyi központi napilap részletesen ír, kiemelve, hogy a színház Nyíregyházán tartott bemutatkozó előadásait; Tamási Áron: Csalóka szivárvány és Pau1 Everac: Ki vagv te’ című darabjait mutatták be. A Tamási-darabból a 100 előadás' Magyarországon tartják Nyíregyházán a városi tanács fogadást adott a romániai ma gvar színészek tiszteleté»- (Március 19.) Népszabadság futka főorvosa sason > Balézsyné dr Máthé Judit baktídnránthá7’ szakorvosról rajzol portrét a Népszabadság munka1 é-«a. Arról. hogyan kerül* « Pest környéki születésű, szolnoki, majd debreceni tanulmányokat folytató fiatal szakorvos Szabolcsba, akit nemrégiben neveztek ki a megyei tanács rendelőintézete egyik osztály- vezető főorvosának. 1959 óta dolgozik megyénkben, s jelentős közéleti munkát is végez: a TIT járási elnöke, a megyei nőbizottság, a Felső- Tisza-vidéki Intéző Bizottság tagja. (Március 16.) Nők Lapja Kocsordi riport Szebelkó Erzsébet Máté Miklósáéval beszélgetett Ko- csordop. Az idős asszony régi dokumentumokat gyűjt, érdeklődik a település múltja után is. Nagyon szépen beszélt a környék népművégge- téről.a híres szövő-, fonó-, rajzolóasszonyokról. A mai kézimunkák többsége már itt is keresztszemes. Erről így beszélt Máté Miklósné: „Ma már nem szövünk — magyarázza. — Megvesszük a vásznat, a régi szőttesmintákat meg ráolvassuk. De azért át kell ezeket egy kicsit alakítani... Ha nincs meg egy este, ráteszek még két estét. Sokszor ki kell szoroznom a mintákat, hogy jól passzoljanak a sarkok. De van hozzá türelmem. Orvossággal nem élek — ez nekem az idegcsillapító.” A riporthoz Rédner Márta készített szép színes felvételeket. (Március 3.) Tv-híradó 90. születésnap Kilencvenedik születésnapját ünnepelte a Nyírség Kos- suth-díjas tudósa, dr. West- sik Vilmos. Erről az ünnepségről tudósít a Tv-híradó, kiemelve a tudományos munkát, amelyet több, mint 600 tanulmány bizonyít. Néhány mondat, hogyan él most a köztiszteletben álló idős ember: „Piaci bevásárlás vár énrám és a piacon nemcsak vásárló vagyok, hanem szétnézek és tanulmányozok is, nagyon érdekes tapasztalatokat szerzek. Utána végzem korlátozott mértékben tudományos témámat a délelőtti órákban. Ezekkel a munkákkal délután már nem szabad foglalkozni, orvosi rendeletre. Akkor végzem a tanácsadási, levelezési munkát." (Március 6.) Népszabadság A Nyíregyházi Konzervgyárról „Egy igazgató, ak! sport szerű” címmel Földes István írt elismerő sorokat a Nyíregyházi Konzervgyár kollektívájáról, új Igazgatójáról. Folkmayer Tiborról. A Vasárnapi mellékletben csaknem egy újságoldalas írás szervezési, fejlesztési kérdésekkel foglalkozó egy bekezdése: „Tavaly decentralizálták a hatásköröket Az üzemvezetőkre bízták a felvételt a bérmegtakarítás egyhar- madának szétosztását, a Jutalmazást. A műhelyekben tippládákat helyeztek el. s a legjobb szervezési javaslatokat nyilvánosan díjazzák, Helyesnek bizonyult a vállalati gazdasági tanács létrehozás? is. Ebbe a viszonylag szűk körű testületbe nem funkció ik alapián válogatták g ta- sokat. Azokat kérték fel. 'kiktő1 elvárhatták, hogy úi szemszögből segítik a vállala ti tervek elkészítését, a vállalatvezetés döntéseit” (Március 25.) A két nép barátságáért A kisvárdai MSZBT-tagcsoport munkájáról Kiállítások Nyíregyházán Budapest centenáriSajátos eszközeikkel segítik megyénk MSZBT-tag- csoportjai, így a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium ás Szakközépiskola MSZBT- tagcsoportja is — az MSZMP X. kongresszusa határozatainak a megvalósítását, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott program magyarországi megismertetését, a magyar és a szovjet nép közötti barátság és együttműködés erősítését. Ezt a munkát különös erőve) támogatják a váró« párt- és állami szervei, valamint a tömegszervezetek és a mozgalmak. Kisvárdán a Bessenyei György Gimnázium és Szakközépiskolában már tíz éve van rendszeres MSZBT- éíet. Különös lendületet vett a barátsági munka a tagcsoport megalakulásával. Jelenleg a Bessenyei' György Gimnázium és Szakközépiskola MSZBT önálló tagcsoportja 1100 tagot számlál. A tagcsoport ügyvezető elnöke Csucska Jenő igazgató. titkára Bíró György tanár. Elnökségi tagok: Bum- berák Istvánná. Perzsa Szilvia és Vinczeffy Mária orosz nyelvszakos tanárok. A tanulóifjúság soraiból Vass Agnes, Nagy Mária, Vasas László, Révész Erzsébet, Szegedi László, Bakajsza Éva, Szabó István és mások segítik az elnökség munkáját. A tagcsoport a tevékenységét az MSZBT országos elnökségének az útmutatása alapján végezte és végzi jelenleg is. Különösen jelentősek voltak azok az ünnepségsorozatok, melyeket a Szovjetunió megalakulása ötvenedik évfordulójára szerveztek. Ét ben az időszakban az intézet tanulói a központi ' városi rendezvényen túl orosz versekkel, néoda- lokkal tették gazdagabbá az ilaemek, gyárak ünnepségeit is. Kiemelkedő helyet foglal el a tagcsoport munkájában a temetőben lévő szovjet hősi emlékmű és a sírok gondozása. Másik jelentős munkaterületük a két nép közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a béke ügyének erősítése, az Internacionalizmus szellemének az ápolása. Erről tanúskodik többek között az a nagyszámú levél, melyet szovjet barátaikhoz küldenek ég amelyet szovjet barátaiktól kapnak a tagcso port tagjai. Ez azt is jelenti, hogy a Szovjetunióban is tudnak a tagcsoport jó munkájáról. Bizonyíték erre egyik legutóbbi — Üzbegisztán Fergana városából érkezett — levél. Ez a tagcsoport címére jött. és az ottani VII-es számú iskola internacionalista csoportjának a tagjai küldték. A levélben a szovjet komszomolisták üdvözlik magyar barátaikat, sikereket kívánnak a munkában. A szovjet komszomolisták a Tanácsköztársaság, a magyar internacionalisták és Lenin kapcsolatai után kutatnak. A szovjet komszomolisták - kai való kapcsolataikat személyes találkozókkal is mélyítik. Járt a kisvárdai tagcsoportnál Komszomol- küldötteég a Kárpátontúli területről. A jövő terveiről megtudtuk: most munkájuk középpontjában hazánk fel- szabadulásának 28. évfordulójának megünneplése áll. Erre ünnepi műsorral és képkiállításokkal készülnek. Segítséget adnak más intézmények és üzemek ünnepségeinek a méltóbbá tételéhez is. Terveik között szerepel a jövőben a „Balti tengertől a Csendes-óceánig” című, a Szovjetuniót ismertető rendezvénysorozat előadásainak megtartása. Ennek keretében fotó- és népi ipar- művészeti kiállításokat, irodalmi és zenei esteket, előadásokat, filmvetítéseket Tendernek. Énekkarukkal részt vesznek a „Vándor Sándor” országos munkás- és ifjúmunkás énekkari fesztiválon és énekkari szemlén. Házi ünnepség keretei között emlékeznek meg a szovjet Űrkutatás napjáról, Lenin emlékének napjáról, V. Majakovszkij születésének 80. évfordulójáról. (•Ígér) A művészeti hetek befejező hangversenye Méltó befejezése volt a művészeti hetek hangverseny- sorozatának a március 31-én este hét órakor a megyei művelődési központban rendezett hangverseny. Félreértések elkerülése végett — mert ilyen volt! — nem az úgynevezett Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi rangon!) művésznövendékei adták a hangversenyt, hanem a Liszt Ferenc Főiskola alsófokú zeneoktatásra képesítő 3 éves tanárképző kihelyezett tagozatának a növendékei (amilyen a debreceni 3 éves tanárképző). Fenti magyarázat semmiképp«! nem kisebbíti az együttes művészi értékét, s kitűnő tanáruk és karnagyuk, Szabó Tibor vezetésével maradandó művészi élményt adtak. Az 1500-as években élt olasz, német és francia szerzőktől származó kórusokkal nyitották meg a hangversenyt. Olyan kórusokat énekeli a tanárképző énekkara, melyeket nem mindennap lehet hallani. Scandelli, Prae- torius és Janequin olasz és német kórustechnikát egyesítő motetta- és madrigál- kompozícióik hiteles előadása méltán váltotta ki a hallgatóság elismerését. Az utolsó énekkari szám (Haydn: Ékasszólás) zongorakíséretét Zeitler Zsuzsanna látta el igen muzikálisan. Tetszett Mandovszky Judit zongoraszáma, aki Kodály: Marosszéki táncok zongora- átiratát adta elő. A nem könnyű művet ió technikával és átéléssel játszotta. Az énekkar második felállásakor már mai, modem műveket szólaltatott meg. Szabó Tibor karnagy érdeme, hogy Kodály: Székely keserves, Kocsár-Nagy László: Liliomdal és Farkas- Hajnal Anna; Földrengés c. kórusait éppen olyan kifogástalan intonációval, stílus- érzékkel adták elő, mint a preklasszikus kórusokat. Csak hálásak vagyunk azért, hogy az új magyar kórusirodalom érdekes és szép alkotásaival is megismertettek bennünket, s ezeken a nem könnyű műveken is megcsillogtatták tudásukat. A szünet után került sor az intézet vonósnégyes számára. Weiner Leónak, a nem olyan régen elhunyt kiváló magyar zeneszerzőnek Fisz- moll vonósnégyesét játszották nagyon jő összjátékban. Megnyugtató, hogy a zeneiskolák majdani tanárai ilyen jó kamarazenészek, mint Béna János, Boros Károly, Pataky János és Belej Ferenc. Utolsó számként a lübecki Mária-templom volt orgonistájának és karnagyának. Buxtehude Dietrichnek hallottuk egy kantátáját az intézet vonószenekarának kíséretével. Az 1650-es években élt mester kantátája még ma is fantáziadús, érdekes és jól hangzó kompozíció. Szabó Tibor karnagy jó stílusérzékkel igazán szép előadást produkált. Bizonysága ennek az is, hogy a mű egy részét meg kellett ismételni a hallgatóság szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására. A kitűnő együttest a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola látta vendégül, de máskor is szívesen hallgatnánk szélesebb körű érdeklődő közönség előtt. Vikár Sándor ▼ámosoroszitaa Jó minőségű burkolatot kap a Kossuth ntca (Hammel József felvétele) urna jegyében ff f Százéves fővárosunk. A centenárium jegyében az országban kiállításokon mutatják be ennek a száz évnek a történetét, Budapest fejlődé» sét. Nyíregyházán két kiállítás nyílik az évforduló tiszteletére. Április 3-án 12 órakor a megyei művelődési központban nyílik a „Budapest 100 éve” című, nagyméretű fotókból álló kiállítás a Történelmi Múzeum újkori osztályának anyagából, amelyet Gyúró Imre. a megyei tanács elnökhelyettese nyit meg. Másnap, április 4-én 9 órakor a nyíregyházi városi művelődési központ kiálütóUr- mében kerül sor a centenáriumi ünnepségek során az országban vándorló másik kiállítás megnyitójára „Budapesti művészeti alkotások vázlatai”, címmel. Ezt a tárlatot dr. Ördögh János, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese nyitja meg. Harmincöt olyan híres alkotás vázlata kerül közönség elé, amelyeknek kidolgozott formája híres, közismert mű lett. A szénrajzok, vázlatok, bronz- és gobelintervek többek között olyas nagynevű művészek tanulmányait mutatják be, mint Barcsay Jenő, Bemáth Aurél, Domanovszki Endre, Hinez Gyula, Pátzay Pál, Szőnjri István, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Medgyessy Ferenc. Ez a kiállítás április 14-ig marad Nyíregyházán. Nyíregyházi főiskolások a tudományos diákköri kon terenciákou Március közepén háromnapos programmal Nyíregyházán kezdődtek meg a XI. tudományos diákköri konferenciák idei rendezvény«. Alig fejeződtek be a társadalomtudományi tagozat szekcióülései, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola tudományos diákköreinek tagjai már a következő konferenciákra készülődtek. A természettudományi tagozatok hallgatói április 5— 6—7-én az Egri- Tanárképző Főiskolán találkoznak, ahol a nyíregyháziakat 11 tanárból és 20 hallgatóból álló küldöttség képviseli. Házi zsűrizés előzte meg az egri bemutatkozást, ott dőlt el, hogy a nyíregyházi főiskolások a biológia és a földrajz szekcióban 3—3 dolgozatot olvasnak fel és vitatnak meg. A rendezvényre utazó tanárok többsége az egyes szekciókban zsűritag, vagy zsűri- elnök lesz. Ugyanazokon a napokon, tehát április 5—7 között a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ad otthont a marxista tanszékek tudományos diákköreinek bemutatkozására. Három nyíregyházi főiskolás készül dolgozatának felolvasására, további 3 hallgató „megfigyelőként” vesz részt. Ezzel a csoporttal két tanár utazik. A legnagyobb visszhangot a tavaly kezdődött pedagógusjelöltek II. országos találkozója váltotta ki, amelyet a Szegedi Tanárképző főiskolán rendeznek május első hetében. Erre a programra indul a legnépesebb küldöttség Nyíregyházáról. A szakmai konferenciára 19 hallgató küldte be pedagógiai témájú dolgozatát. Rajtuk kívül 26 tanár és a főiskola KISZ-bizottságának képviseletében 8 KISZ-küldött vesz részt ezen a tálák1 ___£_ KmOO.
