Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
kblet-mXoyaroäszag 8. oldd 'Im', iprfíís !*. A népi ülnökök választásával erősítjük a szocialista igazságszolgáltatást Irta: dr. Mázsári István, A bírósagokon jelenleg működő népi ülnökök megbízatása 1973. június 30-án lejár, ezért a bíróságokról szóló törvény' rendelkezéseinek figyelembevételével a járásbíróság, a megyei bíróság, a munkaügyi bíróság és a katonai bíróság népi ülnökeit 1973. június 30. napjáig meg kell választani. A törvény értelmében az: igazságügy-miniszter állapítja meg és a bíróság elnöke útján közli a jelölő és választó szervvel, hogy az egyes bíróságokhoz hány népi ülnököt kell megválasztani. A bíróságokról szóló törvény a korábbitól eltérően lehetővé teszi, hogy a bírósági eljárásban — polgári és büntető ügyszakban — az eljárási törvényekben meghatározott esetekben bírósági tanács helyett első fokon egyes bíró hozzon döntést Ebből eredően a mostani választások alkalmával — a korábbiakhoz viszonyítva — országosan és megyénkben is lényegesen kevesebb ülnök megválasztására kerül sor. Az egyesbírói döntés lehetővé tétele a büntető- és polgári eljárásban nem értelmezhető akként hogy az igazságszolgáltatás demokratizmusának tényezői, lehetőségei a jövőben szűkülnek. Ellenkezőleg: egyenes következménye ez a párt X. kongresszusa határozataiból eredően az államélet, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését, jogrendszerünk korszerűsítését, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését, a jog- politikai elvek fokozottabb érvényesítését célzó intézkedések kibontakoztatásának. Közismert, hogy a népi ülnökök közreműködése az igazságszolgáltatásban egyidős szocialista államszervezetünk kialakulásával. A népnek az igazságszolgáltatásban való részvételéről elsőként az 1949. évi XI. törvény rendelkezett. Törvényeink a hivatásos bíró mellett minden első fokú ügyben általánossá tették a népi ülnökök közreműködését. A bíróságokról szóló törvény a népi ülnökök részvételét az ítélkezésben jelentőségéhez mérten az igazságszolgáltatás alapelvei között említi, s részükre a hivatásos bíróval azonos jogokat és kötelességeket állapít meg. Az igazságszolgáltatásban a nép részvételének elve továbbra is alkotmányból eredő fő követelmény. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolták az ülnökbíráskodás, az ülnöki intézmény életrevalóságát. A NÉPI ÜLNÖKÖK MUNKÁJÁNAK társadalmi értékét tükrözi az a magas szintű elismerés és köszönetnyilvánítás, amelyet az MSZMP megyei bizottságának legutóbbi pártértekezleti beszámolója — a pártakti- vák, tanácstagok, önkéntes rendőrök és tűzoltók, népi ellenőrök, stb. mellett — rögzít. Mindezeket szem előtt tartva látni kell, hogy az igazságszolgáltatás gyakorlati tapasztalatai a politikai, társadalmi és gazdasági éle* fejlődésének fokozódó követelményei azt is felszínre hozták, hogy vannak a bírósági eljárásban olyan munkafázisok, olyan ügycsoportok. amikor az ülnökök részvételének előírása formális, szükségtelen. Az egyesbírói hatáskör bevezetése nem csökkenti, hanem inkább növeli az ülnökbíráskodás súlyát azzal, hogy ott írja elő a nem hivatásos bírák részvételét, ahol az ténylegesen fontos, szükséges az adott ügy helyes megítéléséhez. A munkaügyi bíróság eljárásában például nincs lehetőség az egyesbírói hatáskör kiterjesztésére. A munkaügyi viták jellege megkívánja, hogy ezekben az ügyekben a társas bíráskodás elve korlátozás nélkül érvényesüljön. Az egyesbírői hatáskör bevezetése, a büntető és polgári ügyszakban tehát azt a helyes szemléletet és módszert törekszik érvényre juttatni, hogy az igazságszolgáltatás demokratizmusának erősítése érdekében a fő figyelmet a tartalmi elemekre kell fordítani. ... ... Ismeretes, hogy a járásbíróságok és a megyei bíróságok népi ülnökeit a bíróság területén működő vállalatok, szövetkezeitek, társadalmi .szervek és állami intézmények dolgozói jelölik. A munkaügyi bíróságok népi ülnökeinek, továbbá a fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógusülnökeinek jelölése pedig a bíróságok székhea megyei bíróság elnöke lye szerint illetékes szakszervezetek megyei tanácsának (SZMT) feladata. A NYILVÁNOS jelölögyülések szervezését üzemekben, intézményekben a szakszeri ezeü bizottság, a szövetkezetekben a vezetőség, vagy a Hazafias Népfront illetékes helyi szervei végzik. A lakóterületeken a jelölőgyűléseket a Hazafias Népfront szervezi. A népi ülnökök választásának előkészítése, az ajánlásokkal és jelölésekkel összefüggő munka immár a befejezés stádiumában van. Az előkészítő munka eddigi tapasztalatai szerint remélhetjük, hogy a népi ülnökök választásával összefüggő munka eredményes lesz, a választó testületek bizalmát elnyerő népi ülnökök összetétele tükrözni fogja az ide vonatkozó irányelvekben előírt követelményeket. Fontos közérdek ugyanis, hogy a szocialista igazságszolgáltatás maradéktalanul betöltse szerepét, az állami, társadalmi és gazdasági rend védelme, az állampolgárok szocialista szellemű nevelése, jogtudatának és törvénytiszteletének fejlesztése, a társadalomra veszélyes bűncselekmények következetes üldözése és megelőzése, az állampolgárok jogai és kötelességei érvényesítése terén. A jogpolitikai elvek fokozottabb érvényesítése jelentős mértékben attól is függ, hogy a szocialista állam a nép hatalmát gyakorló és a szocialista demokráciát megvalósító népi ülnökök összetétele, felkészültsége, politikai, erkölcsi magatartása, feddhetetlensége, munkája megfeleljen az ide vonatkozó előírásoknak, elvárható követelményeknek. Olyan népi ülnökökre van szükség — s ez társadalmi érdek — akik birtokában vannak a szocialista módon élő, dolgozó, gondolkodó emberek jellemző tulajdonságainak. A hosz- szú éveken, évtizedeken keresztül dolgozó és ezúttal megválasztásra nem kerülő népi ülnökök túlnyomó többsége rendelkezik ezekkel a pozitív tulajdonságokkal Megragadom az alkalmat, hogy a Sza- bolcs-Szatmár megyei bíróságok dolgozói, bírái nevében köszönetét mondjak a megyénkben működő minden népi ülnöknek az igazságszolgáltatás terén végzett becsületes munkáért. A megválasztásra nem kerülő népi ülnökök többsége birtokában van azoknak a tapasztalatoknak, amelyeknek hasznosítása a társadalmi munka, a közéleti tevékenység különböző területein, a párt, a tanács, a Hazafias- Népfront egyre inkább szélesedő aktívahálózataiban, szűkebb hazánk Szabolcs- Szatmár megye politikai, társadalmi és kulturális fejlődése, különösen pedig az állami, állampolgári fegyelem, a törvénytisztelet erősítése érdekében gazdagon realizálható. Okkal remélhetjük, hogy a népi ülnökök választásának előkészítésében — az ajánlásban, jelölésben és megválasztásban — jogokat gyakorló és közreműködő párt,- állami, társadalmi szervek, testületek ide vonatkozó munkája végül is eredményes lesz. Várható, hogy az újonnan megválasztott tanácsok soron lévő alakuló ülésein olyan összetételű ülnököket választanak tanácsaink, amelyek az MSZMP KB titkárság „irányelvei szerint tükrözni fogják a munkások, a nők és fiatalok megfejelő arányát, illetve az* a fontos követelményt, hogy a népi ülnökök tábora a politikailag aktív, a munkában élenjáró, magatartásukban feddhetetlen, a szocialista fejlődésért felelősséget érző személyekkel tovább fog bővülni. Ennefc legfontosabb biztosítéka, hogy az illetékes pártszervek, szervezetek, a Hazafias Népfront és a szakszervezetek, tanácsok és a bíróságok az eddigi tapasztalatok szerint mindent megtettek annak érdekében, hogy az MSZMP KB titkárság ide vonatkozó irány- mutatása — a lehetőségekhez képest — ér- vényre jusson. ENNEK BEMENTÉBEN KÍVÁNOK minden megválasztásra kerülő népi ülnöknek erőt, egészséget és spk sikert ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás demokratizmusát, rendeltetésszerű tevékenységét. hatékonyságát közös összefogással erősítsük. A központi béremelés végrehajtásáról tárgyalt az SZMT elnöksége Április 17-én, kedden Nyíregyházán ülést tartott a Szakszervezetek Sza bolcsSzatmár megyei Tanácsának elnöksége. Az elnökségi ülésen beszámoltak, hogy az ÉDOSZ megyei bizottságához tartozó vállalatoknál 14 millió 900 ezer forint bérfejlesztést hajtottak végre, amelyből több. mint 9 millió forint központi, öt és fél millió pedig saját bérfejlesz-' tés volt. A 10 vállalatnál ösz- szesen 8364-en kaptak bér- emlést. ez az érintett vállalatok dolgozóinak 95 százaléka. A béremelés 1820 szakmunkást. 4700 betanított és segédmunkást. 262 műszaki dolgozót és 1582 egyéb beosztású dolgozót érintett Jelentős összegű béremelést kaptak a Központi Bizottság novemberi határozata alapján az építőipari vállalatok dolgozói is. A SZAÉV-nél 3400, a KEMÉV- nél 1257, a KÉV-nél 612, a perlitgyárnál 69, az ÉPSZBR- nél 1170 dolgozó 9 millió 784 ezer forint bérfejlesztést a központi alapból., de emellett jelentősen emelték a dolgozók fizetését saját béralapjuk terhére is. A kiosztott 5 millió 746 ezer forint, valamint a központi béremelés azt jelenti, hogy a SZAÉV- nél a szakmunkások 3,5. a segédmunkások 5, a művezetők 8,5 százalékos, a KE- MÉV-néi a ■afcmntfMk és művezetők 11, a segédmunkások 6,5 százalékos, a KÉV- nél a szakmunkások és a művezetők 8,1, a segédmunkások 4,5, az ÉPSZER-nél a szakmunkások és művezetők 10,2, a segédmunkások pedig 6,7 százalékos béremelést kaptak. Jelentős béremelést hajtottak végre a tanácsi iparban is. oly módon, hogy a dolgozók azokon a munkahelyeken kaptak több bért. ahol a korábbi időben kevesebbet keresték. A differenciált bérezéssel az vol t a cél, az azonos szakmákban, hasonló profilú vállalatoknál dolgozók keresete egyenlő szinten A KB’határozat nyomában' Hatékonyság, jobb minőség © 9 üzem- és munkaszervezési feladatok a Pálmában Méreteiben, számarányában és termelési volumenben is a második gyára a magyar gumiiparnak a nyíregyházi „Palma”. Ez is magyarázza, milyen nagy fontossága van népgazdasági szempontból is annak, hogy a nyíregyházi gumigyárban hogyan alakul a gazdaságosság, a hatékonyság. — A Központi Bizottság 1971 decemberi határozata a mi tennivalónkat is meghatározta — mondja Gergely Ferenc, a gyár vezetője. S bár hozzáteszi, hogy az üzem- és munkaszervezés megjavítását célzó határozat nem hajtható végre egyik hónapról a másikra, hiszen annak megvalósulásához évek kellenek, ez természetesen azt sem jelenti, hogy ráérnek a nyíregyházi gyárban az intézkedésekkel, vagy hogy a központtól várják a feladatok teljesítését. i Naprakészen Sajátos helyzet — amit figyelembe kell venni — hogy a nyíregyházi gyárat ezer szál köti más gumiipari vállalatokhoz, illetve az országos nagyvállalathoz. Az alapanyagok nagy százaiéira ugyanis külföldről érkezik, a késztermék jelentős részét ugyancsak más országok piacain értékesítik. Ezért a nyíregyházi gyár munkája nagymértékben múlik a nagyvállalat szervezettségi szintjétől, hatékonyságától ügy fejezik ki a nyíregyháziak, hogy ha valahol, itt nagyon szükséges a mikro- és makroméretek összehangolása. Ez sem jelentheti, hogy a nyíregyháziaknak várniuk kell, amíg a nagyvállalat — a „Taurus” nevet kapott OGV — csinál valamit helyettük. Ezeket a körülményeket azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. Felvetődik, mit tett. U- letve tesz a nagyvállalat a KB decemberi határozatának végrehajtásáért? Két éve kezdték el egy svájci cég közreműködésével a magyar gumiipar szervezetének, termelésirányítási rendszerének a korszerűsítését. E munka jelentős fázisaként javul az operatív termelés- irányítás a gyárakban, s csökkeű jelentősen a forgóeszközszint. Ehhez naprakészen kell látni a helyzetet, például az anyagellátás területén. Biztonságos gazdálkodás mellett kell csökkenteni a forgóeszköz-állományt R. Pflfc: Nehéz vizsga Éppen leültünk ebédelni, amikor nyüt az ajtó és megjelent Bemard bácsi, ö általában ritkán nevet, de most az egyszer aztán pontosan úgy nézett ki, mint aki utolsó nadrágját hagyta a zálogházban. — Üdvözletem — köszöntöttem. — Lefogadom, valami rendkívüli dolog történt veled. — Eltaláltad! Elhúztak az autóvezetői vizsgán. Pedig mekkora felkészültséggel rendelkeztem! Hat hónap alatt egyetlen foglalkozást sem hagytam ki. Jobban vezetek, mint egy hivatásos autóversenyző, és tessék: ez a piszok instruktor kinyif- fantott! Pedig minden ment, mint a karikacsapás! A vizsgáztatóm azt mondta: „Minden rendben. A városban úgy látszik tud vezetni, ám én szeretném látni, hogy boldogul az országúton.” Egye fene, gondoltam, menjünk az országúira. Vizsgáztatóm kiguvadt szemekkel figyelte minden mozdulatom, ám én csodálatos virtuozitással kezeltem a kot- tt sab«aségsséitói, Mea az egész iparágban. Ezt a kibernetika eszközeivel képesek megtenni. A termelésirányítás szempontjából fontos adatok naponta számítógépre kerülnek, s mindennap tisztán látják a magyar gumiipar hat gyárában, hogy kisebb készletből is lehet jól gazdálkodni. Ma a hat gyár mindegyike ugyanabból az alapanyagból tart jelentős raktárkészletet A bevezetésre kerülő nagy- vállalati gépi nyilvántartással lehetővé válik, hogy központi raktárból utalják az anyagokat. Az anyaggazdálkodás központosítása igen előnyös: a jelenlegi hűszna- pi készlet helyett mindössze hat-nyolc napit kell tartalékolniuk az egyes gyáraknak, így a nyíregyházinak is. Újat adni mindennap Ez pedig nagy tehertől. pluszköltségtől mentesíti a Pálmát is, hiszen lehetővé válik a készletek optimális szinten tartása. A nagyvállalati szervezési segítség másik előnye, hogy az összehangolt, iparági szintű üzem- és munkaszervezés koncentrálni képes az anyagi lehetőségeket és a műszaki-szellemi kapacitást. Egy-egy fejlesztési kérdés megoldására így sokkal nagyobb a garancia, mintha arra egy kisebb gyár saját erőből vállalkozna. (A gumiiparban pedig mindennap szükséges újat adni ahhoz, hogy a világpiac nagy versenyébe megtartsák a helyüket, sőt fokozzák is azt). A nagyvállalati segítség tehát jól jött Nyíregyházának. Ugyanakkor itt,, helyben is megindulhat a szervezői tevékenység. Tavaly, az év elején kezdték meg például a „team”-ok megalakítását. A három-négyfős szervezési csoportokban a gyár legjobb technológusai, gépész- mérnökei és közgazdászai végeznek elemzéseket. Az egyik az adott helyen a költséghelyek felmérését és pontos meghatározását végezte el több, mint kéthónapos munkával. Ennek a jelentősége, hogy ugyanabban az üzemben készült különböző termékekre eddig egyformán került rá az egész üzem rezsije, így egy-egy terméket aránytalanul terheltek a költségek. 1972 elején vezették be a gyárban a kulcsgépek kapa- ei tás-leterheltség! nyilvánelégetlenkedett, sőt arra kért, növeljem a sebességet. Mi a szösz, gondoltam, s mikor már 170-nel repültünk, az a hülye megrántotta a kormányt. Kis híján az árokban kötöttünk ki... — Bizonyára öngyilkos fckart lenni! — kiáltott fel ijedten a feleségem. — Dehogy! Csupán — ahogy később értésemre adta — arra volt kíváncsi: mit tennék abban a váratlan helyzetben, ha az utasom hirtelen eszét vesztené. No persze az én eszem a helyén volt! Jó darabon két keréken szeltük a kilométereket, de aztán egyenesbe hoztam a kocsit. És ekkor ő, képzeljétek, előrántott a zsebébő! egy pisztolyt, s elkezdett lövöldözni az orrom előtt. Természetesen vaktölténnyel, de ennek ellenére az orrom hegye úgy megpőrkölődött, mintha csibék csipegették volna meg. Nézzétek... — De miért tette? — Óh, hát kíváncsi volt rá, hogy adott esetben, ha netalán a kedves utasnak kedve szottyan megölni, mit teeawk. De híggyétók sfi, a» tartását, ellenőrzését. A fet- mérés alapján születtek intézkedések például az állásidő csökkentésére, a gépi kapacitás fokozására. Sikerült ugyanakkor egy olyan keresztmetszetet is kapniuk, amelyből megállapítható a gépek állaga, a • technológiai és a munkafegyelem helyzete. A Pénzügyminisztérium szervezési intézetének segítségével vezették be a gyári bérelszámolás gépesítését is. A nagyvállalat elektronikus gépe a gyár összes termékeinek önköltségét i« feldolgozza. Ez eddig — gép nélkül — aránytalanul felduzzasztottá volna az adminisztrációt. A stratégiai cél gyakorlati végrehajtását il saját maga végzi a Palma a Consulting-cég és a nagy- vállalati szervezési és információs központ irányításával. Rangsorolják a termékeket Nem kevésbé jelentős feladatokat tűztek ki 1973-ra a gyár vezetői, dolgozói. Ezek közt szerepel, hogy ezt követően félévenként folyamatosan elemzik a termékstruktúrát, ennek alapján elkészítik a termékek rangsorolását. A cél a veszteséges termékek körének szűkítése. A másik a Nyíregyházára telepített kerékpár köpeny-gyártás komplex megszervezése^ a gyártási folyamat, anyag- mozgatás és üzemen belüli tárolás optimális kialakítása, az önköltség minimálisra szorítása. Fontos szerepet tulajdonítanak a gyárban a „Dolgozz hibátlanul munkarendszernek, amelyet a vegyiparon belül elsőként vezettek : be Nyíregyházán. Ez közvetlenül is a jobb szervezettség gét, az élőmunka és a gépek hatékonyságát szolgáljál'- A DH igényli a jobb műnka feltételeit, mert ahhoz, hogjf egy üzemben bevezessék^ egy sor intézkedést kell meg-? tenni a különböző gyári ősz-' tályoknak — vagyis a mik-*: roklíma megjavításához a jé makroklíma szükséges. A jobb minőség az elsőrendű cél. De ahhoz, hogy ezt elér-., jék, szervezettebb előkészítésre, anyagellátásra, magasabb technológiai és munkafegyelemre van szükség. • ez végeredményben az égés* gyári munkát teszi hatékonyabbá. Sopka János ilyen eshetőségre számítani kell — No és te hogy reagáltál minderre? — Fogamat összeszoritvaí szemrebbenés nélkül vezettem tovább, mintha mi sem történt volna. Ám kálváriám ezzel még nem ért végett Néhány kilométer után, idomítom zsebéből előkotort egy zsákot, amit gyors mozdulattal a fejemre húzott. Higgyétek el, nem tanulóvezetőre, hanem egy rabul ejtett sólyomra hasonlítottam: De én vezettem, mintha ml sem történt volna! — Hogy-hogy? Zsákkal © fejeden? Méghozzá 170 knB sebességgel? I — Naná! Kíváncsi voi%l mihez kezdek abban az esetben, ha hirtelen rám szakadt az éj. Szerencsére ez voll utolsó megkisértésem. Beértünk a városba. Oktatóm megkért, hogy közvetít nül a járda mellett álljak! meg, majd ünnepélyesen kijelentette: „Gratulálölri egyetlen hibát sen vétett.*! A követelményeknek megfelelt. Roppant elégedett vagyok. Elintézzük a hivatalos papírokat Kiszállt a kocsiból, de hirtelen visszafordult: .JSlnéaést, úgy látszik tévedtem, Maga tíz centire állt meg a járdától az előírásos nyole centi helyett! Utóvizsgát kell tennie!” — IfeedlMte! masaié Säsbüö
