Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

FORUM CSAK A VÉLETLENEN MŰLOTT_ Kis híján baleset történt szombaton a nyíregyházi snrtóbuszállornáson. Egy asz- saony esett majdnem az au­tóbusz alá, mert még fel sem izállt, amikor bezárult a csuklós ajtaja és indított a kalauz. Csak a csomagja maradt ott bizonyságul a lépcsőn és a többi utazó jo­gos felháborodása. amely újra megállásra és az ajtó ki­nyitására kényszert tette a sofőrt. Igaz, már az első in­dításkor mintegy háromper­ces késése volt * sóslóhegyi 14-es járatnak, de hogy «* Így történt, abban sem az utasok voltak hibásak... Ezen g napon, a szemerkélő eső­ben már több, mint százan ácsorogtak a zárt ajtajú au­tóbusznál. Gépkocsivezető és kalauz sehol. Pedig már csak néhány perc volt hátra az Induláshoz. Végre úgy há­rom perccel az indulási idő előtt megérkeztek és... Meg­kezdődött a tülekedés, a fel­szállás. a jegykezelés. Három perc alatt egy kalauz jóaka­rattal sem tud „lekezelni” ennyi utast Hiszen sokan nem rendelkeznek bérlettel, ott váltották meg a jegyet, a kalauz előtt megállva, aka­dályozva a többit is a fel­szállásban. Történt mindez 13 óra 40 perckor, április 14- én. szombaton. Csúcsforga­lomban, esőben. Mi lett vol­na. ha a személyzet csak há­rom perccel hamarabb érke­zik ? Nem áztak, ácsorogtak volna annyit az utasok, me­netidő szerint indulhattak volna és végül nem történik meg a könnyen végzetessé váló, figyelmetlen indítás — írja T. A. EPERJESKEI ASSZONYOK Szerettem volna magnósza­lagra venni, még inkább egy filmfelvevőt bekapcsolni, hogy mindenkihez eljuttas­sam azt a leírhatatlannak tűnő képet, ami elénk tárult Eperjeskén, ahová Kurucz Eándomé szakkörvezető in­vitált meg bennünket ta­pasztalatcserére — olvastuk Kazsuba Jánosné, a járási HNF-bizottság tagjának le­velében. A tapasztalatcserén gazdag kiállítási anyag mu­tatta be a hat éve működő szakkör eredményeit, ahová hétfő esténként gyűlnek ősz- ■ze a község asszonyai, akik csodálatosan szép kézimun­kákat készítenek Az általuk készített kézimunkák díszítik az iskola tantermét is, aho­vá gyermekeik járnak. Az összejövetelen a helybeli termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy ezek az asz- szonyok a termelőmunkából Is kiveszik a részüket, a szö­vetkezet a jövedelem 90 %-át nekik köszönheti, ugyanak­kor a vezetésben is részt vesznek, a termelőszövetke­zet vezetőségének mintegy 60 % nő, s ez az arány még növekedni fog. Elgondolkod­tató volt ez a tapasztalat­csere. Milyen nagyot léptek élőre az eperjeskei asszo­nyok. Nem volt hiábavaló a nők akadémiáján elhangzott sok-sok előadás. Helytállnak a munkában, élnek a jogaik­kal, maguk irányítják életü­ket, s mindemellett jut Ide­jük és erejük arra, hogy es­ténként rendszeresen össze­gyűljenek, s kedvtelésüknek — hozzáértő kéz irányítása mellett — hódoljanak. ▼ALAKI FELSZEDTE? A jelölőgyűlésen is sokan szóvá tették a Dimitrov utca Járdájának rossz állapotát. Különösen vonatkozik ez az utca elejére, például a 12. szá­mú ház előtt a kövek teljesen kilazultak, mintha valaki fel­szedte volna a járdát olyan gödör tátong. Este vagy esős, sáros időben sok bosszúságot okoz a járda rossz állapota. A járda helyett az úttesten való közlekedés pedig rendkívül veszélyes, hiszen nagy az ut­ca járműforgalma — közöl­te O. M. Nyíregyháza, Dimit- WtW hÜBML Szerkesztői üzenetek Varga Elek géberjéni, Nagy Géza nyíregyházi olva­sóinknak levélben válaszol­tunk. Székely Gyuláné sós­tóhegyi. ifj. Iván János jár­mi, Mónus Bertalan tisza- szenlmártoni, özv. Kelevajda Miklósné nyírbélteki. és Be- recz Sándor mándoki lakosok ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Kerezsi Sándor tyukodi lakos panasza nem volt jogos. Szakács Sándor nyírlövői olvasónk a háztáji juttatást megkapja, a döntő­bizottság megállapítása sze­rint a múlt évben az igény­be vett szabadnapokra a munkadijat megkapta. Ba­lázsi József kótaji lakost a társadalom biztosi táisi igaz­gatóság levélben tájékoztat­ta. A lap megírta — az illetékes Tálaszol ZSÁK „Zsák" címmel 1973. már­cius 21-én cikk jelent még a Kelet-Magyarország Fórum rovatában, melyben D. Tóth István demecseri lakos pa­naszával foglalkoztak. Szö­vetkezeti tagunk felvetése alapján fokozott ellenőrzést rendeltünk el a tápárusítás területén. Eddig az ellenőrzés kapcsán nem állapítottunk meg olyan tényeket, amelyek alapján az eladót el kellene marasztalni. Amennyiben a jövőben megállapítást nyer a vásárlók megkárosítása, úgy kötelességünkből eredően a szükséges intézkedést meg­tesszük. Vásárlóinkat pedig arra kérjük, hogy az általuk tapasztalt rendellenességeket szíveskedjenek a panaszkönyv­be bejegyezni, vagy a felügye­leti szerv vezetőinek szóban panaszt tenni, hogy idejében megakadályozhassuk azokat. Demecser és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke. CSOMAGOLÁS Március 7-én „Csomagolás" címmel vállalatunkat érintő cikk jelent meg, melyre a következő választ adjuk: A kényéi- csomagolását a 1Ó/1969. (VIII. 3.) Bk. M. O. rendelet szabályozza. A ren­delet 1. pontja szerint a ke­nyeret csomagolópapírba vagy pékárut zacskóba teljes ter­jedelemben kell becsomagol­ni. Valamennyi egységünket folyamatosan elláttuk és el­látjuk ezután is a szükséges mennyiségű és minőségű cso­magolóanyaggal. A rendelet­ben foglaltak maradéktalan betartása érdekében vállala­tunk a szükséges intézkedést megtette, s a jövőben a foko­zott ellenőrzéssel is est kí­vánjuk szolgálni. Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ÜT? UTCA» A minap a Petőfi utcán egy fiatal hölgy kérdezte tő­lem: „Nem tetszik tudni, merre van a Petőfi utca?" Pontosan ez az utca, mond­tam megnyugtatóan, mire ő felvilágosított (engem, aki ebben az utcában lakom), hogy ez a Petőfi út, a név­táblán ezt olvasta. Megnéz­tem hát a táblát — melyet a napokban tettek ki — s ar­ra valóban Petőfi út van ír­va, de tovább menve a kö­vetkező táblán már Petőfi utca felirat volt. Egyik táb­lán így, a másikon úgy. Ed­dig úgy tudtam, hogy a Pe­tőfi utcában lakom, de most már én sem tudom, hogy út vagy utca? Kérjük tehát az Illetékeseket, mondják meg végre, hogy az elnevezésben valóban történt-e változás, s melyik elnevezés a helyes, s annak megfelelően a névtáb­lákat is egységesre módo­sítsák — javasolja Huszár- szki János Nyíregyháza, Pe­tőfi utca 4. szám alatti ol­vasónk. TEPERTÖMORZSALÉK Körülbelül másfél héttel ezelőtt 25 dkg tepertőt vásá­roltam a Búza téri ABC- áruházbáh. Friss? — ez Volt az egyetlen tisztázandó kér­désem, amit vásárlás alkal­mával általában meg szók- tak kérdezni. A válasz igen­lő volt, s hogy e kétségem felől megnyugtattak, nem is sejtettem, hogy otthon mi­lyen meglepetés fog érni. A csomagot kibontva tepertő- morzsalékot találtam, két- három „darabkától” (mert ezt is csak becézni lehet mérete után) eltekintve. Nem tudom, hogy a tepertő már az üzletbe így került, vagy az üzletben már csak mara­dékot kaptam ? Egy biztos, hogy ezt tepertőnek nem le­hetett nevezni, ■ annak árá­ban eladni lelkiismeretlenség volt — panaszolta Zs. M.-né njfíiegyháei olvasónk. BŰKOR LESZ „FEDETT”? Az úszósport kedvelői Jogo­san vetik fel e kérdést: Mi­kor lesz fedett uszoda Sós­tón? A medence megvan, a terv is elkészült a „téliesítés- re”, egyelőre azonban az építkezésnek még csak az el­ső lépései történtek meg, s hogy mikor várható annak befejezése, nagy érdeklődés­sel figyelik e sport kedvelői. Ezzel kapcsolatos probléma az is, hogy nyáron a sóstói tónál a strandolási lehetősé­get hogyan biztosítják? Hi­szen a tó vize piszkos, kelle­metlen szagú, tisztításra, fer­tőtlenítésre volna szükség. Va­jon erre gondoltak-e az ille­tékesek? Mert ha nem, úgy a nyáron esetleg lehetetlenné válik a szabad strand haszná­lata is — írja Farkas Pál MEGOLDÁST TALÁLNI Közismert, hogy a Búza téri nagypiac telítettsége már aka­dályozza a piaci forgalom to­vábbi fejlődését. Az illetéke­sekkel beszélgettünk, hogyan lehetne enyhíteni a piac zsú­foltságát, milyen megoldást lehetne találni arra. hogy fel­számolják a már teljesen kor­szerűtlen földön árusítást és a Búza téri nagypiac további fejlődését lehetővé téve ren­dezettebbé és kényelmesebbé tegyék a vásárlóknak. Az el­gondolások szerint a piac bővítésére egyetlen lehetőség volna, hogy az úgynevezett virágárusítási területet áthe­lyeznék a Rákóczi út jobb ol­dalára, az ingatlankezelő vál­lalat épülete elé. Ezzel újabb területet nyerne a nagypiac, és a zsúfoltság is enyhülne. Ezt a lehetőséget azonban nem lehet végrehajtani, mert tárgyalások vannak, hogy az ingatlankezelő vállalat épít­kezni fog és ebben az esetben az utcai rész piacnak már nem használható fel. A régeb­bi feladat az úgynevezett pi­aci csarnok megépítése egye­lőre csak tervben létezik, még dátumot sem tudnak monda­ni az illetékesek. Felvetődik a kérdés, hogyan tovább? A Búza téri piac kötött terület­tel dolgozik, terjeszkedni nem tud, ezért a földön áru­sítást sem lehet megszüntet­ni. Vajon meddig? — írja F. P. ELTŰNT A LÁNC Nem tudom, hogy mtért szüntették meg a Jókai téri autóbusz-pályaudvar kör­nyékén — a Jókai tér 8. szá­mú épület előtt, illetve olda­lánál lévő és a szűcs, valamint a cipészüzlet előtti — lánckorlá­tokat. A tartóoszlopok ugyan még állnak, de a láncnak már nyoma sincs. Szerintem egy ilyen forgalmas helyen a köz­lekedés rendjének biztosítá­sa érdekében feltétlenül szük­ség van a lánckorlátra — ja­vasolja Sípos János ibrányi lakos. KEFIR — NINCS A Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalat gyakran hir­deti a kefir- és joghurtké­szítményeit, melyekhez Itt Nyírbátorban jelenleg nem lehet hozzájutni. Korábban egynéhány alkalommal volt a tejboltban, de már hetek óta nem kapható egyik sem. Jó lenne pedig, ha a gyo­morbetegeknek oly egészsé­ges tejtermék — a kefir és a joghurt — itt Nyírbátor­ban is állandóan kapható volna — kéri dr. Bíró Jó­zsef nyírbátori olvasónk. HAZAI KILÁTÓ Gyulai Nyár — 1973 Az idén tizennegyedik alka­lommal rendezi Gyula hagyo­mányos nyári programsoro­zatát. Színvonalas rendezvé­nyei után Gyulát ma már a világ fesztiválvárosai közé sorolják. Az alföldi kisváros szépségével és a kulturális eseményei, létesítményei ál­tal biztosított élményekkel vívta ki ezt a rangot. Idén májusban három napon át az Erkel-diákünnepek verseny­zői veszik birtokukba a vá­rost. Július 8-án kezdődik az eszperantó nyári egyetem rendezvénysorozata, az orszá­gos fotókiállítás augusztusban nyílik. A kétezer férőhelyes szabadtéri színpadon rangos esemény lesz Rhoda Scott hangversenye. A város fel­készült a vendégek fogadásá­ra. A látogatóknak mintegy kétezer szálláshelyet biztosí­tanak, új aútőszefvizt és üzemanyagtöltő állomást lé­tesítettek, felújították a vár­színház nézőterét. (Békés megyei Népújtdg) Jókai-bableve* „Vendégül lát Tata" jelszó jegyében a millenniumi ün­nepségsorozat keretében, Esztergomban „vendégszere­peitek” a tatai szakácsok, s az általuk készített ételkülön­legességeket tatai pincérek szolgálták fel az esztergomi­aknak. A Hotel Fürdő pálma­termében a Jókai-bablevesen kívül a Csirák-krémleves volt a legkeresettebb. A tatai fazekaspecsenye és a töltött borda betyár módra igen sok vendégnek ízlett, de nem ma­radtak el a frissensültek sem. S mindehhez a Kristály Vendéglátó Vállalat rajkó­zenekara szolgáltatott han­gulatos zenét. (Komárom megyei Dolgozók Tzspfa)- rfthik* a katánt Mohácson A mohácsi fanwflemai­gyárban megkezdték az új, osztrák gyártmányú olajtüze­lésű kazán kifőzését, ami közvetlen előzménye a né­hány nap múlva következő próbaüzemelésnek. Teljesít­ménye óránként 25 tonna gőz. Ez látta majd el gőzzel az évi (SO ezer tonna farostle­mezt előállító új üzemrészt, de szükség esetén „segít" a régi üzemrésznek is. (Dunántúli Napid) Kupecek alkonya Szakmai berkekben m lókvrpe- cek koronázatlan királyának te­kintik a 4€ esztendői Sárközi Andrást, becenevén Vesét, »ki Pásztón és Hatvanban egyaránt honos, s üzérkedésért nem egy­VÁLASZ CIKKÜNKRE Madárvilágunk védelmében Lapunk március 31-1 szá­mában megjelent „Jöttem a bagolyért” című cikkre dr. Sterbetz István, a madártani intézet igazgatóhelyettese a következőket válaszolta: A Kelet-Magyarország már­cius 31 -i számában egy pre- parátorműhelyről készült ri­port látott napvilágot. A ri­porter egy század eleje óta apáról utódokra szálló ha­gyományokkal működő il­latkitömő vállalkozás rokon­szenvező ismertetésével min­den jó szándéka mellett ter­mészetvédelmi szabálysérté­sek sorozatát hozta nyílva nosságra. Minden vadász és minden — iparengedéllyel rendelkező — kisiparos állatpreparátor köteles ismerni a természet- védelmi jogszabályoknak a rájuk is vonatkozó paragra­fusait, amelyek tiltják a vé­dett madárfaji* engedély nélküli elpusztítását, fogását, UfeGmáaétt iwpiTtauft tartását és adásvételét. Az újságcikkben említett ese­tek, amelyek ölyvek, baglyok eolymok, vörös kányák, Ki­rályok, gémek, stb. elejtését, kitömetését és szobadíszként való felhasználását részlete­zik, a vadászok és a Virág utcai preparátor együttes törvénysértéséről adtak bi­zonyságot. Nem a történtek jogi ol­dalával kívánok most foglal­kozni, ennek rendezésére a megyed természetvédelmi ha­tóság hivatott Mélyebbre nyúló gyökerek kívánkoznak itt feltárásra: az élet más területén is sokszor annyi méltánytalanságot emberi botlást okozó közönyösség következményei. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy sem törvénnyel, sem jó ízlés­sel nem törődve, idejét múlta gyűjtő szenvedély prédájává válik a civilizálódó életteré­ben egyre nehezebben meg­tartható, áldozatosan védett Az egészséges, esztétikus környezet és ennek keretében a szabad természet adottsá­gainak védelme létkérdésévé vált az emberiségnek. E sokfelé ágazó, beláthatatlan problématömegbe viszont nem úsupán a levegőt szeny- nyező gyáróriás, hanem az előszobák falán porosodó, szánalmas fülesbagoly-múmia is egyaránt beletartozik. Va­dászati és természetvédelmi szabálysértéseket pusztán jogszabályokkal megakadá­lyozni nem lehet. Az így okozott kárt sem teheti jóvá az elkövető ellen érvényesí­tett pénzbüntetés. A szenve­dő alany mindenképpen or­szágunk közössége, mert sze­gényebb lett az élet egy pa rányi, üde színfoltjával. Azonban mindezért ne csak a törvénysértő, vagy tájéko­zatlan magatartást hibáztas­suk. Értékeljük végre megfe­jelő komolysággal védett Wr­izer élvezte már rendőrt? gi fog* dák, börtönök vendégbarátságát, Most ismét őrizetes. Az ügyében újabban lefolytatott rendőrségi nyomozás során harminc ötté és ló jogtalan adásvételére de­rült fény. A károsultaid, rásie- dettek között pedig köz titelet, magánszemélyt egyaránt lehet ta­lálni. A járlat nélküli, vagy ha- mis levéllel továbbadott lovakon rövid idő alatt közel százezer forintot „keresett”. Lebonyolított olyan üzletet például, amikor két lovon megkereste a harmadiknak az árát. Máskor egyetlen Járlaé- levéttel hat lónak szerzett gaz­dát. Nem lehetetlen, hogy Sárkő- zi másodmagával ül majd a vád­iattak padján, mert több esetben fia segédkezett neki az üzérkedés­ben. (Heves megyei Népújságj buy fa*ék e*ü*lpen% A közelmúltban Becsehely közelében, az egykori Gerecse község területén, Vörös János szőlöpincéjének alapozásakor a földmunkások egy mázatlan cserépfazékra bukkantak, s az edényből a XVII. század­ból való ezüst 15 krajcárosok és más korabeli pénzek gu­rultak elő. A földmunkát végzők szétkapkodták az ezüstöt, közülük azonban az egyik egy jó marokra valót már másnap reggel bevitt a nagykanizsai Thury György Múzeumba, ahol mint megta­láló, jelentős pénzjutalom­ban részesült. Mint kiderüH, az érmék közül a legkorábbi 1665-ös dátumot őriz, a leg­újabb még alig hasznáét ve­ret 1686-ból való. QRakri m* Kulyamtár Egysaer volt Budán kstys, vásár — vélekedik a régi nő- lásmondás. Lehetséges, hogy tényleg így van. Viszont tény. hogy Székesfehérvárott még nem volt De rövidesen lesza a Magyar Ebtenyésztők O- •zágos Egyesületének Fejér megyei szervezete április vé­gén tény észszemlét és kutya- vásárt rendez. Ezt az ese­ményt kötik össze új klub- helyiségük és kutyakiképző telepük felavatásával is. A tenyészszemlén olyan 9 hó­napot betöltött törzskönyve­zett kutyákat vizsgálnak meg, amelyek még sem szemlén, sem kiállításon nem voltak. (fejér megyei Hírlap) Nyúlt elep Vietnamnak A múlt évben a Baranya megyei Állami Gazdaság két technikai szakembere járt — az akkor még háború dúlta — távol-keleti országban, Viet­namban, ez év elején hat ki­váló vietnami állattenyésztő érkezett Bikáira, hogy elsajá­títsák a nyúltenyésztés tech­nológiájának minden csii>- ját-binját. Részt vettek a Bi­kaion nevelt 70 ezer piros szemű nyuszi napi gondozá­sában is és — úgy mellékesen — még a nyúlpecsenye-elké- szítés, sőt a fogyasztás tit­kaiba is beavatták őket a szívélyes házigazdák. A bi- kaliak — az állami gazdaság vezetői — vállalták, hogy ex év őszén behajózásra készen áll — Hamburgban „s->íll tengerre” a rakomány — z első vietnami nyúlteiep tel­jes berendézése. (Baranya megyei Népújság) V er ekedé» a piacon Hatalmas csődület támadt pén­teken délután Pécsett, a MAVAUT nagypiacon lévő állomásánál. Erő­sen Utas férfiak cipelték, támo­gatták a buszmegállóhoz, a szint, eszméletlenségig részeg Bartes Jó­zsef 46 éves gépkezelő. Hásságyf lakost. A magatehetetlen férfi a földre esett, próbálták felemelni, húzkodták, amire felfigyelt Ba­rles egyik falubeli Ismerőse. Fel­háborodott, mert azt hitte bánta­ni akarják a férfit, akinek kol­légái megütötték az emelt han­gon beavatkozó Ismeretlent, Ilyen félreértésből kezdődött a vereke­dés, amely rövid idő alatt töme­gessé vált. Vagy lé—15 ember ütötte egymást összekapaszkod- va, mindenki rúgta, tépte, akK ért. A botránynak végül a hely­színre érkező rendőrök vetettek fDmmásttáU “*^1^

Next

/
Thumbnails
Contents