Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

■ mi» ^tm«rrKi«yKm-fm , *"*• “pitos “ »■ ------------Ti ~ ' 'im - .Tn I .. I , . , ---------------__-------------------------------------------------- - -------------------------------------------------——* A DIFK memoranduma a nemzetközi Vietnam* értekezleten részt vevő kormányokhoz fELEX MOSZKVA Moszkvában - kedden meg­nyílt a KGST végrehajtó bi­zottságának ülésszaka, amely megvitatja a testvéri orszá­gok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműkö­désének a KGST komplex programjával összefüggő kér­déseit. Az ülésszak elnöké Frantisek Hamoua, Cseh­szlovákia képviselője, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának el­nökhelyettese. bccs Az európai haderők és fegyverzet csökkentésére kez­deményezett bécsi konzultá­ción részt vevő nyugati or­szágok szóvivője kedden be­jelentette, hogy a NATO-ál- lamok delegációinak vezetői Brüsszelbe utaztak Jelen­téstételre”. Megfigyelők bi­zonyosra veszik, hogy a bé­csi konzultáción részt vevő NATO-delegátusok a NATO szerdán összeülő állandó ta­nácsának tesznek majd je­lentést. GENF Ä stratégiai fegyverek kor­látozásáról folytatott tárgya­lások keddi ülésén a szovjet és az amerikai küldöttség 1 óra 40 percet tanácskozott. Hivatalos közleményt nem adtak ki a megbeszélésről, de hírügynökségek amerikai forrásból szerzett értesülése szerint a tanácskozás konst­ruktiv és hasznos volt. A SALT következő ülését má­jus 4-én tartják. IRKUTSZK Lüis Echeverrla Alvarez mexikói köztársasági elnök és kísérete kedden Irkutszk- ba érkezett. A mexikói ven­dégeket az irkutszki repülő­téren az irkutszki területi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke, a terület és a véros más vezetői, valamint a tfömegszervezet ek • képvise­lői fogadták. WOUNDED KNEE A déldakotai Wounded Knee falucska határában ked­den másfél órás tűzharcot vívták a falut védő amerikai indiánok a szövetségi karha­talmi erőkkel. Az Incidens egy belügyminisztériumi szó­vivő szerint azzal kezdődött, hogy az indiánok rálőtték egy helikopterre, amely felderítő repülést végzett elsánoölt ál­lásaik fölött. Egy indián a tűzharc során fejsebet kapott és helikopteren kórházba szállították. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány emlék­iratot intézett a nemzetközi Vietnam-értékezleten részt vevő kormányokhoz. Az em­lékirat egyebek között rámu­tat: — A párizsi megállapodás, s á csatolt jegyzőkönyvek-alá­írása után a DIFK — ugyan­úgy, mint a VDK kormánya megkezdte az okmányok ren­delkezéseinek végrehajtását. A DIFK ellenőrzése alatt álló területeken azóta is a nemzeti megbékélés és a nép jogainak szavatolása politikáját foly­tatja az ideiglenes kormány. A párizsi megállapodás 8. cikkének megfelelően a DIFK 128 fogságba esett katonai és polgári személyt adott át az Egyesült Államoknak, vala­mint 5433 embert -a Vietnami Köztársaság kormányának. — Az Egyesült Államok és a salgoni kormányzat rend­szeresen megsérti a párizsi megállapodás legtöbb cikkét. 1973. január 28-tól március 28-ig a saigoni fél 67 762 eset­ben sértette meg az egyez­ményt. Lőtték és bombázták a DIFK ellenőrzése alatt álló területeket, területszerző had­műveleteket indítottak elle­nük. A saigoni kormányzat nem volt hajlandó átadni a DIFK-nek a fogságában tar­tott összes személyt, egyetlen polgári foglyot sem bocsátott szabadon és továbbra is több százezer politikai foglyot tart bebörtönözve. A saigoni kor­mányzat a saját ellenőrzése alatt álló területeken meg­erősíti az elnyomó erőket, megfosztja jogaitól a lakossá­got. akadályozta a négyoldalú katonai vegyes bizottság mun­Mint már jelentettük, ked­den délelőtt Belgrádban megkezdődtek Dzsemal Bi- jedics miniszterelnöknek és a hivatalos látogatáson Ju­goszláviában ; tartózkodó Wil­ly ‘Brandt kancellárnak, va­lamint kíséretük tagjainak tárgyalásai. A megbeszélé­sek délután folytatódtak. A jugoszláv sajtójelentések szerint a tárgyalásokon a két ország kapcsolatairól és kül­politikai kérdésekről, min­denekelőtt az európai hely­zetről volt szó. A tárgyaló fe­lek a kétoldalú kapcsolatok alakulását kedvezően érté­kelték. A gazdasági kérdésekkel kapcsolatban a nyugatnémet kancellár hangsúlyozta, hogy „kormánya támogatja az arra irányuló fáradozáso­kat, hogy Jugoszlávia az ed­diginél nagyobb mértékben káját, a oka m akadályozza a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékeny­ségét, a" dél-vietnami felek kö­zötti konzultációkon pedig küldöttsége mindenfélekép­pen megpróbálja késleltetni a tárgyalásokat; — az Egyesült Államok kü- lönféle formákban folytatja katonai beavatkozását Dél- Vietnamban. Az amerikai csapatok otthagyták fegyver- zetüket, nem szerelték le tá­maszpontjaikat. Az Egyesült Államok továbbra is hadfel­szerelést visz Dél-Vietnamba. A DIFK memoranduma kö­veteli, hogy az Egyesült Álla­mok és a saigoni kormányzat rötoben a legutóbbi Brezs- nyev—Tanaka üzenetváltást egyértelműen úgy kommen* tálják, hogy a japán—szov­jet kapcsolatok új szakaszba léptek —, jelenti a TASZSZ Tokióból. A japán sajtó egyébként e napokban sokat foglalkozik Tanaka japán miniszterel­nöknek lehetséges moszkvai látogatásával, amelyre álta­lános vélemény szerint már az idén sor kerülhet. A japán—szovjet diplo­máciai kapcsolatok 1956. évi rendezése óta ez lesz az első ilyen magas szintű japán lá­togatás a Szovjetunióban. Akagi japán politikus, volt földművelési és erdőgazda­ságügyi miniszter a TASZSZ működjék együtt a Közös Piac tagországaival.” A je­lenleg ideiglenesen az NSZK-ban dolgozó jugoszláv vendégmunkások helyzetét illetően a két.kormányfő vé­leménye megegjíezjítt abbíjn, . hogy „mindent él keÜ kö^ vetni az élet- és munkakö­rülményeik. továbbá gyerme­keik tanulási feltételeinek ja­vításáért.” A hivatalos megbeszélése­ken Biiedics miniszterelnök megfelelőnek ítélte azokat a lépéseket, • amelyeket a Brandt-kormány tett az NSZK-ban működő Jugo- szlávellenes emigránsszerve­zetek megfékezésére, hozzá­fűzte azonban, hogy „a ju- goszlávellenes tevékenység teljes felszámolásához to­vábbi intézkedésekre van szükség.” vessen véget a párizsi megál­lapodás megsértésének, tartsa szigorúan tiszteletben és tel­jesítse az egyezmény minden rendelkezését A DIFK tájékoztatja a nemzetközi Vietnam-értekez­let okmányainak aláíróit ar­ról, hogy a párizsi megállapo­dás aláírása óta eltelt több, mint 60 napban folyamatosan teljesítette a megállapodást és javasolja, hogy a megfe­lelő kormányok erélyesen ítéljék el az egyezmény meg­sértésének tényeit, szólítsa­nak fel a párizsi megállapo­dás és a nemzetközi Vietnam- értelíéZlet okmányainak szi­gorú tiszteletben tartására. lapán vélemények a fanán—szoviet kapcsolatok Japán politikai és sajtókő­Brandt és Bifedics tárgyalásai Belgrádban fejlfidésértfl tudósítójával folytatott be­szélgetésében elmondotta, hogy az utóbbi években jól fejlődnek a két ország kap­csolatai. Két hónappal ezelőtt a japán parlamentben megala­kult a japán—szovjet baráti csoport, amely ma a két ház törvényhozóinak csaknem 70 százalékát egyesíti, s tagjai úgyszólván az összes politi­kai pártokat képviselik. Valószínű, hogy Tokióban hamarosan összeül az üzleti együttműködést koordináló szovjet—japán, illetve japán —szovjet bizottság. Ezen az ülésen megvitatják, miként lehetne ésszerűen kiaknázni a gazdasági tervek összehan- golásából és a földrajzi közel­ségből adódó lehetőségeket. Kekkonen nyilatkozata — Finnország igen Jelen­tősnek tartja az európai konferencia helsinki előké­szítő megbeszéléseit, ame­lyekhez nagy •, reményeket fűz — mondotta a ; Trybuna Ludunak adntt nyilatkozatá­ban Urho Kekkonen finn köztársasági elnök, aki az elmúlt napokban rövid len­gyelországi magánlát.ogatá- sori tartózkodott. — Bízunk abban, hogy a sokoldalú elő­készítő eszmecsere pozitív eredménnyel végződik, s a biztonsági és együttműködé­si értekezletet ez év nyarán meg lehet tartani. Remél­jük, hogy az európai érte­kezlet kedvező eredménye­ket hoz, s elősegíti, hogv kontinensünk a tartós béke és biztonság körülményei között éljen és fejlődjék — húzta alá Kekkonen. KOMMENTÁR Csillagjósok Kora tavasz volt akkor la, mint most, három esztendővel ezelőtt, amikor Kambodzsá­ban jobboldali államcsíny döntötte meg — az egyéb­ként éppen külföldi úton járó — Norodom Szihanuk kor­mányát. Seriki nem kételke­dett benne, hogy amerikai ösztönzésű puccs zajlott le, s az USA újabb ürügyet talált az indokínai háború kiter­jesztésére, noha akkor már régóta ígérgette annak befe­jezését. Időközben — úgy ahogy — be is fejeződött a háború. Legalábbis Vietnamban és Laoszban tűzszüneti megálla­podások születtek, Kambod­zsában azonban még főijük tovább. S egyre hevesebben. A kambodzsai népi erők va-‘ lósággal ostromgyűrűbe fog- tűk Phnom Penh fővárost, s a többi nagyvárost, az ország területének 85—90 százalékát pedig már felszabadították. Az USA válasza: bombázás. Szakadatlanul, s egynapi szü­netet sem tartva bombáznak a B—52-esek khmer hazafiakat Kambodzsában, s közben szállítják az amerikaiak az utánpótlást légi- és vízi úton a harapófogóban vergődő Lón Nol-rezsimnek. Csakhogy az utánpótlás java része a khmer felszabadító erők kezébe ke­rül. Maga Lón Nol börtönbe csukatta valamennyi asztroló­gusát, mert a csillagjósok azt jósolták: még ebben a hó­napban megbukik a Phnom Penh-i rezsim. Egyre több — nem is csupán égi, hanem na­gyon is földi — jel vall arra, hogy az asztrológusok aligha­nem jól olvasták a csillagok állását. A kambodzsai háború miatt magában az USA-ban Is nö­vekszik a felháborodás. A becsapottság érzéséből fa­Leszerelési A genfi leszerelési érte­kezlet keddi ülésén Petr Vu­tov nagykövei, .a; bolgár kül­döttség vezetője felszióialá- sában 'fcajnálkófcássat állapí­totta meg, hogy a tavaszi ülésszakon nem sikerült ha­ladást elérni olyan döntő je­lentőségű kérdésekben, mint például a nukleáris fegyver- kísérletek, valamint a vegyi­fegyverek átfogó betiltása és a leszerelési világkonferencia összehívása. A bolgár dele­gátus emlékeztetett arra, hogy az értekezlet legtöbb részvevője konkrét tárgyalá­si alapnak fogadta el a szo­cialista országok által kidol­gozott megállapodás-terve­zetet a vegyifegyverek be-' tiltásáról. A megállapodás; börtönben kad: „Megint a háború vé­gét ígérték nekünk, már örültünk és akkor most is­mét egyre mélyebben bonyo­lódunk bele a kambodzsai harcokba!” — mondja egyre több amerikai. Még nagyobb döbbenetét keltett, hogy Is­mét Thleu katonái törtek be Kambodzsába, és hogy Wash­ington újra parancsot adott Laosz bombázására, holott — Kambodzsával ellentétben — Laoszban már aláírták a tűzszühetet. Fulbright szenátor, a szená­tus külügyi bizottságának el­nöke élesen tiltakozott, Pas- tore és McGovern szenátorok rámutattak: a bombázások felújításáról szóló tragikus döntés csak újabb, amerikai pilóták hadifogságba esését jelenti, a legsúlyosabb vádat pedig Hatfield szenátor sze­gezte Nixon mellének. Kije­lentette, hogy az elnök a VDK elleni légitámadások felújítását akarja a kambod­zsai és laoszi bombázásokkal megalapozni. Sajnos, könyen lehet, hogy Hatfleidnek igaza van. An­nak idején a VDK elleni amerikai bombaháború ürü­gye a tonkini Incidens volt, egy „kassai” mintájú ameri­kai provokáció. Később az USA kambodzsai és laoszi be­avatkozására is találtak ürü­gyet: így hamarabb vetnek véget, úgymond, a vietnami háborúnak. Most pedig az újabb kambodzsai és laoszi bombaháború, amelyet Wash­ington az indokínai általános helyzet súlyosbodásával akar igazolni — noha éop ezzel és éppen ő maga súlyosbítja a helyzetet! —, meglehet, elő­készítése, ürügve űlabb. a VDK ellen intézendő légitá­madásoknak. értekezlet végrehajtásának ellenőrzéséi a nemzeti ellenőrző eszkö­zök és a nemzetközi együtt- működés bizonyos formái ha­tékony rendszerének segítsé­gévéi' lehetné megoldani. Most már csupán az összes tagországok jóakaratán mú­lik a kérdés rendezése, s ea különösen azokra az orszá­gokra vonatkozik, amelyek még mindig nem parafálták, vagy nem ratifikálták a* 1952. genfi jegyzőkönyvet — hangoztatta Vutov. A felszólaló közölte to­vábbá, hogy Bulgária késs részt venni a leszerelési vi­lágkonferencia összehívásai előkészítő különbizottság áp­rilis 26-ra New Yorkba Ősz» szehívott tanácskozásán. „Az élő Lenin képét őrzöm..." Részlet Andrej Andrejev emlékirataiból Sokan írtak már Leninről, a nagy teoretikusról és for­radalmárról. Bizonyára a jö­vőben sem kevesebben folytatják majd életének és tevékenységének kutatását, hiszen a leninizxnus — a kommunizmusért folytatott harc kimeríthetetlen erőfor­rása. Jómagam 1920 márciu­sában. a IX. pártkongresszu­son ismerkedtem ftieg sze­mélyesen Leninnel. Ekkor választottak meg először a Központi Bizottság tagjává és már eldöntött kérdés volt, hogy a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsában fogok doh gozni Szünetben megkere­sett Kalinyin, aki még Pé- tervárról ismert. — Lenin szeretne látni — mondta. Nagy izgalom fogott el. hi­szen mindössze 25 éves fia­tal pártmunkás voltam. Az elnökségi szobában Kalinyin megszólította Lenint, aki valakivel beszélgetett: — Nos, Lenin elvtárs, itt van az új központi bizottsági ta­gunk, Andrejev elvtárs. Lenin nyomban hozzánk fordult: — Nagyszerű, akkor ismer­kedjünk meg — keményen kezet szorított velőn, majd a vállamra tette a kezét, mint­ha már régen ismerne. — Ha jól tudom, az Urai­ból? — kérdezte. S máris elárasztott kérdésekkel: — Doigozik-e minden uráli gyár? Kolcsak után milyen a parasztság hangulata? Ad­nak-e nekünk gabonát? —és így tovább. Lenin soha nem elégedett meg az általánosságokkal, mindig a tények érdekelték. Az első pillanatban érthe­tően zavarba jöttem, de az­tán egyszerűen ment min­den, s elmondtam, milyen a helyzet az Uraiban. — Most tehát már Moszk­vában fog dolgozni, a Szak­szervezetek Központo Taná­csában — mondta, miközben szóltak, hogy folytatódik az ülés. • Egész életemre emlékeze­tembe vésődött ez az első találkozás Leninnel. Mennyi kedvesség, melegség áradt e rendkívül egyszerű, figyel­mes emberből. A tömegék utolérhetetlen, ideális vezére állandó kap­csolatban állt az emberek­kel. Életszükségletének tar­totta. hogy munkásgyűlése­ken beszéljen. Arra töreke­dett. hogy mindig ismerje a tömegek hangulatát, azt, ho­gyan élnek az emberek, van-e valami, ami miatt elé­gedetlenek a munkások. Gyakran meghívta magához a szakszervezeti aktivistákat, hogy ezekről a kérdésekről beszélgessen velük. Igazi elvit C ember volt soha nem tett engedményt amikor a párt polltikájáró1 volt szó — ebben sem te­kintély sem baráti kapcsola­tok nem befolyásolták. Égés, életében küzdött az idealiz­mus minden megnyilvánulá­si formája ellen, az egyedül helyes, dialektikus materia­lista világnézetért. Gyűlölte z munkásosztály ellenségeit. De gyűlölt minden tekin­télytiszteletet és hízelgést is. igényes és szigorú volt, de soha nem kegyetlen. Eleve­nen él bennem sajátos hang- hordözásánák, jellegzetes mozdulatainak emléke is. Tagja voltam annak a; kül­döttségnek, amely a Komin­tern III. kongresszusán pár tunkat képviselte. Ismét lát­tam Lenint. A Nagy Októberi Forrada­lom bölcsője, Pétervár mun­kásai nagy felvonulással kö­szöntötték vezérüket és a kongresszus küldötteit. A Té­li Falota előtti téren tartott nagygyűlésen Lenin beszélt. Ma is magam előtt látom, amint oldalán Gorkijjal és a kongresszusi küldöttekkel felvonult, piros kokárdával, vörös szegfüvei a gomblyu­kában. vidáman, elégedetten menetelt A kongresszus elnökének megválasztása után — ennek Lenin is tagja volt — a na­pirend és az ügyrend jóvá­hagyás» közben figyelmesen végignézett a küldötteken, s bár a teremben ünnepélyes hangulat uralkodott, végig­sietett a széksorok között, mert a hátsó sorokban egyik harcostársát látta meg. Ha jól emlékszem. Selgunov volt az. Hozzásietett, meg­ölelte, megcsókolta. Az egész terem lelkesen fogadta ezt.. A Komintern III. kong­resszusát Szovjet-Oroszonszág munkásai és parasztjai nevé­ben Kalinyin köszöntötte, majd Lenin lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa beszámolóját a nemzetközi hélyzetről. A terem éljen Le­nin! kiáltásokkal és hosszan tartó ovációval fogadta. Lenin a nemzetközi hely­zet ájfogó értékelésével kezdte beszámolóját. Mélyre­ható, marxista elemzést adott az első világháború idősza­kában kialakult .gazdasági és politikai..helyzettől, s az im-' periá'lizmusnak a háború után kiéleződő ellentmondá­sairól. Az elemzésből levon­ta a megfelelő következtem­seket és megfogalmazta a Kommunista Internacionálé­hoz csatlakozott proletár­pártok feladatait. Lenin ebben a beszédében is kifejezte meggyőződését, hogy az egész világon győz a proletárforradalom. Sok-sok éve nincs már kö­zöttünk Vlagyimir Iljics. Én mégis, mint oly sokan, az élő Lenin képét őrzöm. (APN —KS) Éljen és erősödjék a világ kommunista és munkáspártjainak internacionalista összefogása!

Next

/
Thumbnails
Contents