Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

t. <m* fflffjBT'-WÄGT ARORSZÄO I9TS. SprfBs m HfTTFO: KEDD: Az események krónikája. Izraeli kommandó terrortámadása a libano­ni fővárosban palesztin vezetők ellen — Thieu saigoni elnök a pápánál. Koz5s közlemény kiadásával befejeződtek Péter János tokiói tárgyalásai — Nixon kü- lönmegbizottja a körülzárt Phnom Penh- ben. SZERDA: Az NDK külügyminisztere Bécsben tárgyal — Ceausescu román államfő Hollandiában. CSÜTÖRTÖK: Bonnban folytatódtak a csehszlovák- -nyu­gatnémet tárgyalások — 600. üléséhez ér­kezett a genfi leszerelési értekezlet. PÉNTEK: A Biztonsági Tanács vitája az izraeli kora­mondóegység bejrúti akciójáról — A nyu­gatnémet szociáldemokrata párt hannoveri kongresszusa ismét Brandtot választotta meg elnökké. SZOMBAT: Péter János tárgyalásai Ulánbátorban Súlyos harcok Kambodzsában. Amikor a héten a csehszlo­vák—nyugatnémet tárgya­lások újabb szakaszáról jöt­tek a hírek, egy bonni be­szélgetésre emlékeztem visz- sza: két esztendeje egy kor­mányhivatal csöndjében a Brandt-kabinet szóvivője őszintén megmondta, t hogy még sok idő kell Prága és Bonn megegyezésének tető alá hozásához. A szovjet— nyugatnémet és a lengyel— nyugatnémet viszony előbb normalizálódik, sőt még a két német állam közti kap­csolatok rendezésében is je­lentős események történnek — jósolta akkor a szóvivő —, de Csehszlovákia s az NSZK ügye még mindig vitás ma­rad. Miért? Abban egyetért- hettünk, hogy a müncheni egyezmény érvénytelensé­gének problémája igazán fo­gas jogi és politikai kérdés. A Brandt—Scheel kormány nem állítja, mint valamikor, az adenaueri korszakban a nyugatnémet revansista köz­vélemény tette, hogy igenis, a müncheni egyezmény még ma Is érvényes lenne... A szociáldemokrata—szabad de­mokrata kormány kész odáig elmenni, hogy sajnálkozását fejezi ki, amiért a müncheni diktátum nyomán bekövet­kezhetett Csehszlovákia fel- darabolása és ma már ér­vénytelennek minősíti az 1938-as egyezményt. A szóvivő akkori érveit még ma is hallani a nyugat­német politikusok szájából, olvasni a publicisták tollá­ból: ha a müncheni egyez­mény kezdettől fogva ér­vénytelennek minősül, akkor millíószám sújtanák az egy­kori szudétanémeteket. akik az NSZK-ban élnek. Állam­polgárságuk éppúgy vitássá válnék, mint akár a házas­ságuk, válásuk, az öröklés, és fgy tovább. Nos, ha adód­nának vitás helyzetek, ezek rendezését a csehszlovák és a bonni kormány képvise­lőinek tárgyalásain is meg­kezdhetik. (Minden bizony­nyal ez folyamatban is van már). Arra hivatkozni, hogy a Brandt-kormány nem akar­ja magára vonni a jobbol­dali ellenzék és a szudéta- német landsmannsehaft ha­ragját. kevésbé indokolt, hi- »zen nyilvánvaló, hogy a •zélsőjobho’dali elemek. a revansista szudéta németek amúgy is „vörösöknek” mond­ják és ellenségeiknek tekin­tik a szociáldemokratákat. Annak idején egy Adenauer, egy Erhard, egy Kiesinger több joggal emlegethette a CDU választási érdekeit. Döntő érvünk ebben a kérdésben közismert, de nem árt megismételni: nem le­het érvényes a müncheni an­gol—francia—német—olasz megállapodás Csehszlovákia sorsáról, hiszen Hitler fegyveres fenyegetésére jött létre. A müncheni egyez­mény éppúgy érvény­telen, mint bármilyen ma­gánjogi megállapodás, amit az aláíró halántékának sze­gezett pisztoly segítségével csikar ki valaki __ S ehhez a hasonlathoz kiegészítés­ként még hozzá kell tenni: a szenvedő fél, amelyre a hitleri hadsereg fegyverei a legközvetlenebbül szegeződ- tek, Csehszlovákia, nem Is volt ott Münchenben. Csak róla, nélküle jött létre ez a diktátum. A bonni kormány vona­kodására inkább az a ma­gyarázat, hogy nemegyköny- nyen akarná megfizetni Csehszlovákiának azt a je­lentékeny összegű jóvátételt, ami a müncheni egyezmény érvénytelensége folytán igen­is jár. A nehézségek ellenére az előzetes tárgyalások most úgy tűnik mégis sikeresek voltak. A héten lezajlott tár­gyalásokat mindkét fél úgy jellemezte, hogy ezek tár­gyilagos légkörben folytak, azzal a törekvéssel, hogy kölcsönösen elfogadható meg­oldást találjanak a két or­szág közötti nyitott kérdé­sekben. Az elért eredmé­nyek alapján a küldöttségek vezetői megállapodtak: java­solják kormányuknak, hogy kezdjenek hivatalos tárgya­lásokat egy szerződés aláírá­sáról. A hét leglátványosabb, legvéresebb eseménye Liba­non fővárosában, Bejrutban történt. Egy izraeli kom­mandó katonái — minden­kit megtévesztve: a libano­ni biztonsági szolgálatot is, no meg a palesztin felsza- badítási szervezetet is — ten­ger felől érkezve megrohan­ták a palesztin vezetők la­kásait, villámgyors akcióval a levegőbe röpítették, három ismert palesztin politikust megöltek, az egyiknek a fe­lesége is életét vesztette, egy másiknak a gyermekét ma­gukkal vitték ... Tel Aviv- ban úgy tüntették fel, hogy ez a támadás megtorlásul szolgált a palesztin gerillák egy utóbbi bombatámadásá­ra: Ciprus szigetén, Nicosiái ban robbantották fel az iz­raeli nagykövet rezidenciá­ját — a nagykövet távollé­tében. Libanonban az izraeli tá­madás előbb kormányválsá­got idézett elő: a polgári po­litikusok tehetetlenséggel vá­dolták a hadsereg és a biz­tonsági szolgálat parancsno­kait és tiltakozásul lemond ­tak a kormányban viselt tárcáikról — később a liba­noni diplomácia lépett mű­ködésbe: több napi gondol­kodás után a bejrúti kor­mány hivatalosan kérte a Biztonsági Tanács összehívá­sát az izraeli agresszió meg­bélyegzése végett. Bármilyen gyászosan szen­zációs és tragikusan izgal­mas a bejrúti eset, nem szo­ríthatja háttérbe a Közel- Kelet és a Földközi-tenger térségének igazi \problémáit. Izrael időt akar nyerni tá­volabbi céljainak eléréséhez, s az is észrevehető, hogy az izraeli választások közeled­tére Jeruzsálemben és Tel Avivban a „kemény vonal” hívei válnak hangadókká. Az izraeli tettek mögött mindig megtalálható az amerikai tá­mogatás. (A bejrúti komman­dóakciót egyedül az Egye­sült Államokban nem ítélték el. Libanoni politikai körök­ben tartja magát az a véle­mény, hogy az izraeli kato­nák a „fegyvertényt” az amerikai titkosszolgálat tud­tával és segítségével hajtot­ták végre).‘'Izrael és az USA szövetségének szoros volta* viszont kihat az arab álla­mokra, azokra is, amelyek­nek a vezető körei pedig szí­vesen fordulnának Washing­tonhoz a közel-keleti ren­dezés és a további arab— amerikai viszony megjavítá­sa végett. Washingtonban ugyanak­kor még mindig a távol-ke­leti, az indokínai események alakulása okozza a nagyobb gondot. Kambodzsában a ka­tonai helyzet szinte remény­telenre fordult az Amerika- barát Lón Nol-rezsim szem­pontjából: a főváros a népi erők ostromgyűrűjében ver­gődik. Washington közvetett vagy közvetlen beavatkozása volt a hét végén a fő beszéd­téma a világ számos főváro­sának politikai köreiben. A találgatásokhoz az amerikai kormányzat hivatalos hall­gatása adott éppen tápot. Pálfy József Támadásban a felszabadító erők Kambodzsában Honolulu: Amerikai repü­lőgépek, köztük B—52-es re­pülőerődök pénteken is foly­tatták Kambodzsa felszaba­dított körzeteinek bombázá­sát. A Csendes-óceán térsé­gében állomásozó amerikai fegyveres erők honolului fő­parancsnoksága szombaton kiadott szűkszavú közlemé­nye szerint az amerikai lé­gitámadásokat a Phnom Penh-i kormány „kérelmére” folytatják. A bombatámadá­sokról közelebbi részleteket nem- közöltek. Saigon—Washington: Mi­közben a Washingtonban pénteken nem hivatalosan ki­szivárogtatott hírek azt su­galmazzák, hogy Kambod­zsában „nincs közvetlen vál­sághelyzet”, a legfrissebb nyugati hírügynökségi tudó­sításokból kitűnik, hogy a khmer hazafiak országszer­te erősítik pozícióikat, elvág­ták a Phnom Phenh-be vezető összes közutakat és vízi utánpótlási vonalakat. A UPI amerikai hírügynökség szerint Kambodzsa vala­mennyi tartományi székhe­lye „veszélyben forog.” A felszabadító erők az elmúlt 24 órában leghevesebb tá­madásaikat Dél-Kambodzsa legjelentősebb városa, Takeo ellen intézték. Az Egyesült Államok az­zal, hogy légihídon utánpót­lást szállít Kambodzsának, nem tudja megmenteni a Lon Nol-rezsimet a teljes összeomlástól, a csődtől — mondotta a szombat reggeli hírmagyarázatában a hanoi rádió. Az amerikai légihíd segítségével legfeljebb per­cekkel tudják meghosszab­bítani a Phnom Penh-i báb­kormányzat életét. Peking: Norodom Szilta­nuk, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront vezetője pénte­ken Pekingben 94 perces filmet mutatott be a kam­bodzsai felszabadított öveze­tekben tett egyhónapos kör­útjáról. A filmbemutató után háromórás sajtóértekezletet tartott. Ezen egyebek között azt mondotta, hogy a khmer hazafiak most Kambodzsa területének kilenctized részét ellenőrzik, tűzszünetet vagy kompromisszumot sohasem fognak elfogadni. „Ha az Egyesült Államok nem szün­teti be kambodzsai beavat­kozását, akkor folytatjuk a harcot” — hangsúlyozta. Jelezte azt is, hogy május hónapban afrikai körutat tesz. Szihanuk végül közölte, hogy államfőként kívánja képviselni Kambodzsát az el nem kötelezett országok ez évben Algírban tartandó csúcskonferenciáján. Szovjet felszólalás Biztonsági Tanács ülésén A Biztonsági Tanács folytatta vitáját a Bejrút és Szidon ellen április 10-én végrehajtott izraeli agresszió ügyében benyújtott libanoni panaszról. Az ülésen felszó­lalt Jakov Malik, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvise- lője, aki hangsúlyozta, hogy a közel-keleti veszélyes fe­szültséget Izrael tartós ag­resszív politikája okozza. A Biztonsági Tanácsnak — mu­tatott rá Malik — ismét pél­da nélkül álló arcátlan és ci­nikus - agresszív cselekedet ügyét kell kivizsgálnia. A szovjet fődelegátus egye­bek között kijelentette, l^ogy elkerülhetetlenül szükséges aktivizálni a Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak erő­feszítéseit a közel-keleti há­borús tűzfészkek felszámo­lása érdekében. Elérkezett az idő — mondotta a továb­biakban Malik —, hogy újra megfontoljuk azokat a szigo­rú figyelmeztetéseket, ame­lyekben a Biztonsági Tanács a múltban Izraelt részesítette. A szovjet delegáció úgy véli, hogy a tanácsnak nemcsak határozottan el kell Ítélnie Izrael legújabb gaztetteit, ha­nem hatékony intézkedése­ket is kell hoznia, hogy gátat vethessen az izraeli militaris­ták agresszív akcióinak. Az osztrák testvérpárt Központi Bizottsága küldöttségének magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége áp­rilis 10—14 között látogatást tett Magyarországon. A dele­gációt Erwin Scharf, a Politi­kai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezet­te. Tagjai voltak: Franz Lea­ner, a Politikai Bizottság tag­ja, a steiermarki pártszerve­zet elnöke és Rudolf Kührer, a Központi Bizottság tagja, az Egyesült Osztrák Acélművek üzemi bizottságának tagja. Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának küldöttségét . fogadta Kádár János, a Központi Bizottság első titkára. A küldöttség véleménycse­rét folytatott Aczél György- gyel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával, Pullai Árpád­dal, a Központi Bizottság tit­kárával és Gyenes Andrással, a KEB tagjával, a KB kül­ügyi osztályának vezetőjével a két párt tevékenységéről, időszerű ideológiai témákról. a nemzetközi munkásmozga­lom és a nemzetközi" jjolitika egyes kérdéseiről. A küldött­ség megismerkedett az MSZMP KB társadalomtudo­mányi intézetének munkájá­val is. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Ausztria Kommu­nista Pártja képviselőinek tárgyalásai nyílt, elvtársi, ba­ráti légkörben folytak le. Az eszmecserét a megvitatott kérdésekben a teljes nézet- azonosság jellemezte. Auszt­ria Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága küldöttségé­nek magyarországi látogatás^ tovább erősítette a két test­vérpárt hagyományos, baráti kapcsolatait. Ausztria Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának küldöttsége szombaton eluta­zott hazánkból. A küldöttsé­get a Keleti pályaudvaron Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára és Gyenes András, a KEB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta. Drecin József a magyar—indiai kapcsolatok fejlesztéséről I DIFI sajtóértekezlete (Folytatás as 1. oldalról) közelében jelentős létszám* csapatokat von össze. Saigoni alakulatok esetle­ges kambodzsai bevetéséről szólva azt mondotta: a DIFK óva inti a saigoni kormány­zatot attól, hogy Kambodzsá­ba irányítsa csapatait. Ezzel saját vereségüket provokál­nák ki. A sajtóértekezleten nyilat­kozott Kim Ngoc Dung őr­nagy, a DIFK női titszje is, aki a fogolycserékkel foglal­kozó csoport tagja. Beszélt arról, hogy saigoni börtönök- Den a DIFK-hez tartozó 100 000 polgári személyt tar- tanak őrizetben és kínoznak. Elmondotta, hogy titkos csa­tornákon sok levelet juttat­tak ki a börtönökből. E leve­lekből kitűnik, hogy a saigo­ni büntető intézetekben a brutális bánásmód nyomán sokan nyomorékká váltak, 15 éves fiúkat vetettek „tig­risketrecekbe”, fiatal édes­anyák pedig, akiknek újszü­lött gyermekét elvették és meggyilkolták, beleőrültek fájdalmukba. Hazaérkezett az a delegá­ció, amely Drecin Józsefnek, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettesének vezetésé­vel Uj-Delhiben a magyar és az indiai tervhivatal kap­csolatainak fejlesztéséről, a két ország gazdasági együtt­működésének új lehetőségei­ről tárgyalt. Hazaérkezése után Drecin József az MTI munkatársá­nak elmondta, hogy magyar és indiai minisztériumok, vállalatok között már ko­rábban hatékony együttmű­ködés alakult ki, tervhivata­laink között azonban most jött létre első ízben közvet­len kapcsolat. Kölcsönösen ismertették a két ország gaz­dasági fejlődésének irányait, s tanulmányozták az együtt­működés lehetőségeit. A terv­bizottság vezetőivel, a terve­zési, az acél- és bányaügyi, a nehézipari, az iparfejlesz­tési és a kereskedelmi mi­niszterrel folytatott eszme­csere arról győzte meg a de­legációt., hogy kereskedelmi forgalmunkat a leghatéko­nyabban az együttműködés új formáinak kialakításával fokozhatjuk. India csupán az átlagszá­mok alapján tekinthető gaz­daságilag elmaradott ország­nak, egész sor ágazatában már a legfejlettebb techni­kát alkalmazza, s India mindinkább maga állítja elő azokat a termékeket, ame­lyet korábban Importált. A kereskedelem fokozásának egyik legjobb módja tehát, ha közreműködünk India gazdaságának fejlesztésé­ben, kooperációkat építünk ki a két ország között. Né­hány közös vállalkozás már létrejött, a mostani tárgya­lásokon további lehetősége­ket tanulmányoztak. Felme­rült például annak gondo­lata, hogy magyar módszere­ket alkalmazhatnának az indiai alacsonyabb kalóriájú szenek feljavítására, a Hal- dex-íéle szabadalmat Hasz­nálhatnák fel meddőhányóik értékesítésére. Indiai szak­emberek érdeklődnek az alu­mínium alkalmazásának Ma­gyarországon kialakult mód­szerei Iránt, s lehetőség van arra is, hogy hazánk foko­zottan bekapcsolódjék az in­diai mikrohullámú lánc ki­építésébe. India erősen fej­lődő ipara gépeket szállít­hatna a magyar textilipari rekonstrukcióhoz, s külön­böző alkatrészeket a Ma­gyarországon készülő gép­járművekhez. Mivel India a jövőben erőteljesen bővíteni akarja energetikai hálóza­tát, felmerült annak lehető­sége is, hogy Magyarország szállítana vízi erőművi be­rendezéseket. A mezőgazdaság területén Is kínálkoznak együttműkö­dési lehetőségek. Az év kő zepén várhatóan Budapestre érkezik D. P. Dhar indiai tervezési miniszter és foly­tatja az Indiában megkez­deti eszmecserét. PeyreSitfe visszalépett a vitától Mint ismeretes, a magyar és a francia televízió Aczél Györgynek, az MSZMP KB titkárának és Alian Peyrefit- tének, az UDR (gaulleista párt) főtitkárának részvételé­vel március 28-ra közös vita­műsort tervezett. Az adást Peyrefitte kérésére április 25- re halasztották. Most pedig Alian Peyrefitte az új kor­mányban kapott megbízatásá­ra hivatkozva visszalépett a vitától, bár a vitát a párt fő­titkáraként vál'alta és ezt a funkcióját továbbra is meg­őrizte. Maga helyett Alexand­re Sannuinettit. az UDR most megválasztott főtitkárhelvet- •esét atánlotta. aki Toulouse- ban, a március ll-i kénviselŐ- válas^ácnkon veresáec* c^an- vedett A francia vifanar^er visszalépése miatt a televíziós párbeszéd elmarad. (MTI) k j ri it.t í »Tol m m I ■ W A k I ■ I I ) v A i A

Next

/
Thumbnails
Contents