Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
fm április iá, KELET-MAGYARORSZÄG S. olda! Gondolatok a Láng gyári nagygyűlés után Elbizakodottság nélkül KÉPÜNK LEGBENSÖBB É&ZÉSEIT, naponta megfogalmazott és megvalósuló programját fejezte ki a Láng gépgyári nagygyűlésen e párt első titkára, amikor errói szolt: „A jövőt illetően megfelelő es jó terveink vannak, előrehaladásunk, biztosítottA hétköznapok valóságával, hitelével igazolhatjuk; megyénkben is érvényes a megállapítás. A szabolcsi, szatmári, beregi dolgozók alkotó munkája is tevékenyen hozzájárul az ország előrehaladásához, s a nagyobb közösség, az ország is mindent megtesz, hogy megyénk minél hamarabb felzárkózzék az átlaghoz életszínvonalban, község- és városépítésben, termelésben, kultúrában. A párt első titkára emlékezetes beszédében az objektív nehézségeit között említette a gazdasági építésnél nélkülözhetetlen takarékosságot, az anyaggal, a pénzzel és az idővel. Ezek segítségévéi gyorsabban haladhatunk előre, a fejlődés anyagiakban és szellemiekben gazdagabbá teheti népünket. De léteznek olyan nehézségek, is amelyek nem néhány dolgozó közérzetét, munkakedvét, kezdeményezőkészségét csorbítják, hanem egy egész munkahely légkörét, hangulatát teszik nyomasztóvá. Kádár János így fogalmazott: „Akadnak emberek, akik nem hallgatnak a dolgozók szavára, vagy egyáltalán az emberi szóra, akik a szerepüket az előrehaladásban önelégülten úgy értelmezik, mint az a bizonyos lény, amely a kocsi rúriján ülve azt hiszi, hogy ő húzza a kocsit” Az élet különböző posztjain nem nehéz emlékezetünkbe idézni önelégült embereket, akik nem is mindig feltétlenül kötődnek az igazgatói és ehhez hasonló ,.magasabb” pulpitusokhoz. Kétségtelen azonban, hogy a vezető tisztséget betöltőknél — beosztásuk súlyával arányosan — komolyabban esik latba az alapvető normáktól eltérő vezetési stílus megítélése, hatása a kollektívára. KÖTETLEN BESZÉLGETÉSEN, értekezleteken is hallunk ilyen kifejezéseket: főmérnököm”, „a párt- titkárom” és hasonlók. Meglehet csupán formai jelen tőségük van" az ilyen „kiszórásoknak” és legfeljebb a fölünket sérti. Az esetek egy Megállt az órám. Tárcsáztam a Pontos Idő-t. A jól ismert magnóhang helyett kellemes női csicsergést hallottam: — Mit parancsol? — Szeretném tudni apomtos időt. — Csak ennyit? — Csak. Tatán baj? — A világért sem! — Nos, megmondaná hány óra? — Azt nem, de szdvesen útba igazítom. — Hogyhogy? —■ Egyszerű. Ön hozzánk telefonált, s mi elküldjük a kedves érdeklődőt oda. ahová kell. — Egy pillanat! — kiáltottam közbe. — Nem lenne célszerűbb, ha az ide-oda küldözgetés helyett megmondaná a pontos időt? — De kérem, ez nem a mi teendőnk. Mi csupán jegyezzük a kérdést, a választ már más helyen adják meg. írja a címet: Szkobolev körút 35 Pontos Idő. Minden ícestas munkámat részében azonban a lényeget fejezik ki. egy életfelfogásunktól idegen vezetési stilus riasztó példáját, amikor a vezetéssel megbízott tisztségviselő szinte személyes tartozékának tekinti nemcsak a társadalmi vagy szövetkezeti tulajdont, de még az emberekről is úgy beszél, mintha saját gépezetének egy-egy csavarjai lennének. Az ilyen vezető alibiből hallgatja meg a dolgozók véleményét, a centralizmust tartja egyes-egyedül fontosnak, nem sokat ad a demokratizmusra, a kollektíva véleményére, javaslataira. A KRESZ nyelvén szólva, az ilyen színtévesztő vezetők — legyen olykor egészen kis hatáskörük, cselekvési lehetőségük I — hallatlanul rossz körülményeket tudnak teremteni « legkorszerűbb üzemben, munkahelyen is. A fejlődés üteme azon is múlik, hogyan sikerül a kollektíva és a pártszervezetek erejével, építő bírálataival a minimumra nyesegetni az elbizakodottságot, az önelégültséget. Természetesen ez nem egy-egy értekezlet, taggyűlés, munkamegbeszélés feladata, mindennapos munka, amely őszinteséget, megalapozottságot kíván mindenkitől. Az egészséges önbizalmat. a közös eredmények feletti elégedettséget nem téveszthetjük össze az önelégültséggel. Való igaz. hogy a kollektíva eredményeiben összegezednek az egvéai teljesítmények, értékek, s mindenki joggal lehet büszke sa - ;ját munkájára, sikereire. A baj akkor kezdődik, ha valaki a közösség alkotó munká- jónak eredményeit saját ér* demeként igyekszik feltüntetni, indokolatlanul felnagyítva szerepét és minimumra csökkentve a kollektíva teljesítményét. ügy véljük azonban nemcsak a vezetőket, a munkahelyi kollektívákat is magával ragadhatja olykor az önelégültség. Hallottunk már olyan üzemről, intézményről, amelynek dolgozói mindig ..nagybetűs szavakkal” beszélnek a saját eredményeikről és ahol lehet, ott cse- pülik a társ. vagy éppen kotvkurrens „cég” munkáját. Sokszor kiderül később, hogy látszateredmények bújnak meg a fennen hangoztatott kiváló eredmények mögött, jól" adminisztrálják magúikat, szeretnek lépten-nyomon — értekezleteken és másutt — félretéve rohantam a Szkobolev körútra, ahol le- írhatatlamú! kedvesen fogad— Parancsol egy kávét? — Köszönöm. Megittúk a kávét, elszívtunk néhány cigarettáit, végül összeszedve bátorságomat, megkérdeztem: — Mennyi a pontos idő? — Ah, ön a pontos idő miatt jött ? Az illető elővett egy jegyzetfüzetet, valamit beleírt, majd megkérdezte: — Valóban a pontos időt akarja tudni? — Igen! Igen! — Hát akkor másfelé két! irányítanunk. A mi feladatunk csupán annyi, hogy eligazítsuk az illetőt , hová kell ilyen esetben mennie Kérem, menjen a Borisz út 60. sz. alá. Megkerestem a Borisz út 60-at. A kávé, cigaretta és konyak már az asztalon várt. — Jelezték a jöttét —- mondta kedvesen a nagytanok. — A pontos időt szeretné tudni? , dicsekedni, a kiválóság mezében tetszelegni. Ez egy formája a- önelégültségnek, az öndicsekvésnpk, s igen kártékony, mert nem ösztönöz a további jobb munkára. a valóságos helyzet való- ságos megítélésére. Az ilyen munkahelyeken általában a régi babérok felemlegetésével igyekeznek" elismertetni a jelenlegi, sokszor a köze- pesek színvonalán mozgó eredményeket. KÁDÁR JÁNOS A LANG GÉPGYÁRI NAGYGYŰLÉSEN világosan kifejtette, hogy nem veszélytelenek ezek a problémák, amelyeknek már semmiféle objektív jellegük nincs. Nem rendszerünk lényegéből fakadnak, nem törvényszerű a feléledésük, létűk. De hiba lenne nem venni tudomásul a szubjektív problémákat, amelyek helyenként tapasztalhatók. „Érezze mindenki megtiszteltetésnek, ha —akár a legkisebb rangban is. — a dolgozók képviselőjeként tevékenykedhet a társadalmi élet bármely területén és az alapvető normákat, amelyeket mindenkitől megkövetelünk, kötelességszerűen tartsa be.” Külön kiemelte a párt első titkára a vezetők felelősségét, akikkel szemben nagyobbak a követelmények. Nem válaszolhatnak a kérdésekre, javaslatokra, problémákra a funkció magaslatáról, különösen nem ledorongoló hangon. Az érvek vezetnek eredményre, nem pedig az emelt hang, a „visszaszólás”. Éppúgy vonatkozik ez a kötetlen — négyszemközti beszélgetésekre — mint a nagyobb nyilvánosság előtt elhangzó vitákra, eszmecserékre. Ez utóbbinak természetesen nagyobb a hatása, a közvéleményformáló ereje ezért a vitában részt vevők felelőssége is. „Mindig a józan eszünkre appeláljunk és semmiképpen se váljunk elbizakodottá. mert az elbizakodottság sohasem vezet jóra” — figyelmeztetett a párt első titkára. Mennyivel gyorsabban mennének a dolgok, ha az a bizonyos belső jelzőkészülék mindig jelezné, amikor az elégedettség, az egészséges önbizalom átcsap az önelégültségbe. Ilyen „jelzőkészülékre” csak akkor tehetünk szert, ha szívós önneveléssel fokozatosan megalkotjuk magunkban és élünk js ?' -á- Azt. De hagyó«1' — Tessék. — nyújtott át nekem egy kitöltött űrlapot — vigye ezt el a Gerlcvo utca 9. szám alá, Andrejev elv- társnak. ö az én közvetlen főnököm. Ott majd válaszol - nalk. Repültem. A portán «Beérték a személyi igazolványomat. ide-oda telefonáltak, majd engedélyezték a belépést. Andrejev túláradó örömmel fogadott. Papírt, tollat vett elő. — írja *— hittatot! szeli-, dem. — Mit? — Az önéletrajzát Megírtam. —- Köszönöm — mondta Andrejev. s önéletrajzomat a széfbe zárta. — Most már elmehet a Szeptember hato- dika utca 49. szám alá. A Szeptember hatodlka utcán nagy eor állt. Három óra múlva a titkárnő plé kerültem, aki egy .zárt borítékot nyújtott át. Felnyitottam. Egy űrlapot találtam benne, ezzel a szöveggel: „Kedves érdeklődőnk kérésére közöljük, hogy a pontos idő: 11 óra 40 perc.” Ránéztem a faliórára. Negyed óra híján pontosan 3 óra volt fordította: Sasaié Rozália Y, Conevs Pontos idő Nyíregyházi képeslap: az épfilő Jősaváros. (Elek Emil felvétele) A tagok bizalma A kótaji Uj Erő Termelőszövetkezet életéből Mándokon ismerünk egy idős termelőszövetkezeti tagot, aki már három éve nem veszi fel zárszámadáskor a pénzét Benn hagyja a termelőszövetkezet pénztárában. kamatra. Azt mondja, miinek vigye az OTP-be. Van már néhány termelőszövetkezetünk, melynek tagjai köl- csont adtak beruházásra termelőszövetkezetüknek. De hogy egy zárszámadási közgyűlés azzal végződjék, hogy a pénz benn marad, vegyék meg belőle a szükséges dolgokat. az először fordul elő megyénkben. A kótaji Uj Erőben történt, februárban. Ráadásul tudni illik, hogy ez a közös gazdaság sokszor akadozott, ' nem teljesítette tervét, emiatt például az elmúlt három esztendőben nem tudták kifizetni azt a bizonyos visszatartott húsz százalékát a munkadíjnak, ami csak sikeres gazdálkodás esetén jár .Most, negyedszer sem kellett kifizetni. De most járt volna A tagok önként mondtak le rófa. Határozatot hoztak a közgyűlésen, hogy a pénz benn marad, beruházásra. Ezt egy évvel ezelőtt »«ég Ruszki Péter elnök sem gondolta volna. Szanálás után Leghelyesebb, ha a zár- számadó közgyűlés elnöki beszámolójából idézzük a múlt emlékét: „...az 1971, évi nem eléggé eredményes gazdálkodásból kell kiindulni, mivel ...1 670 000 forint alaphiány keletkezett akkor. Mint ismeretes a közgyűlés előtt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága 71/1972 számú, május tizedik! határozatával e hiányból egymillió forintot dotációval, hatszázhetvenezer forintot pedig 1973 és 1974. évi visszafizetésre kötelezett hitellel rendezett, a termelőszövetkezet munkadíjalapját 5 375 000 forintbaT határozta meg, ami megfe lelt az előző kétévi munkabér nyolcvan százalékának. ■ A rendezés további feltételeként szabta meg, hogy a szövetkezet fejlesztést csak az előző évben képződött fejlesztési és amortizációs alap terhére kezdeményezhet, a közgyűlés vizsgálja meg az építőbrigádok létszámát és gondoskodjék azok nyerésé ges tevékenységéről. vagy felszámolásáról, utasította ? közgyűlést, hogy számolja fel a veszteséges paplankészítő üzemet A közgyűlés elfogadta a szanálási bizottság határozatait és végre is hajtotta azokat”. Két és fél millió visszafizetési kötelezettséggel kezdtek az elmúlt évi gazdálkodásnak, de nőn hátráltak meg, A paplankészítő üzemet szeptemberben feloszlattál-:, egy kis szolgáltatórészleg maradt a helyén. Az építők is egy kis brigádra csökkentettélv létszámukat. Közbem befejezték a hűtötároló- hoz vezető út építését, a zöldség-gyümölcs árusító helyet is megnyitották, megoldották az állatok ivóvíz-ellátását, meliorizációval együtt több, mint egymilliós beruházást hajtottak végre, az elhasznált gépek pótlására is elköltötték 328 000 forintot Viszont emiatt tartalékolni nem tudtak, 1973-ra pénz beruházásra nem marad... (Ebből következik a tagok köl- csönfélajánlása.) Jól fizettek a növények Az előző évben, 1971-ben egy dolgozó havi átlag keresete 1250 forint volt a kótaji Uj Erőben. Ez az összeg az elmúlt esztendőben 1514 forintra nőtt. Az emelkedés aránya tizenhét százalék. Egy aktív dolgozó évi átlagkeresete Kótajban 1972-ben 18168 forint, egy munkanap értéke az aktív dolgozóknál 79 forint, a nyugdíjasoknál 55 forint és harmincnégy fillér. A növénytermesztés költsége hét és fél millió volt, az árbevétel kilenc és fél. Tizennégy mázsás őszi búzát reméltek négyszáz holdon. Holdanként tizennyolc lett belőle. Dohány, kukorica, napraforgó több-kevesebb sikerrel termett. A gyümölcsös termését holdanként 56 mázsára tervezték. 62 Jett belőle. A sok adat egybevetése után a közgyűlés elé egy nagyon egyszerű számpárt állított az elnök: száz forint értéket 72 forint költséggel állítottak elő, olcsóbban a tervezettnél, a növénytermesztésben. A termelőszövetkezet párttagjai a növénytermesztés öt- százalékos növelését, ezen belül a gyümölcstermesztés tízszázalékos további növelését javasolják és ez reális, elérhető. Mozog az állattenyésztés is, éppen a zárszámadó közgyűléssel egyidőben készítenék elő több száz juhot és bárányt líbiai exportra. A tehenek az előző évi 1975 liter helyett már 2390 liter tejet adtak átlagosan. A sertéstelep megkapta az „A’ minősítést, így most már joga van az Uj Erőinek tenyész áron értékesíteni állatait. Éé a konzervgyárnak végzett feldolgozó munka is sokban segített Hétszázezer forintos költséggel egymillió érték termelődött itt és az ilyen háromszázezer forintos nyereségek adták össze azt, hogy a termelőszövetkezet egészében nyereséggel fejezhette be az 1972-os évet ki-. fizette tartozásait és még maradt is valami. A tej termelési versenyben már a nyolcadik helyet foglal ják ei a megyében. Hatmilliót fizettek ki tagjaiknak m..n díjként. (Négyszáitoatvan- nyolcból kettösteznyoie nyugdíjas és járadékos.) A nevezetes határozat A zánszámado közgyűlés ezután határozatokat hozot-t Mindenekelőtt art tűzték célul, hogy idén olyan bizton, sági alapot képeznek, amely a későbbiekben lehetővé te* szí az üzemviteli hitel nél* küli gazdálkodást. (Alii a kamat' megtakarítását nem becsüli, a milliókat sem érdemli — mondta egy idő* tag.) Hadd idézzük a kölcsön megfogalmazását a haíiro* zatokból: ,..~az újratermelés megvalósítása érdekében a? 197*2. évben elszámolt, eddig ki neon fizetett rmmkadij ösa* szegét termelési es fejlesztési hozzájárulásként a tagolc kölcsönzőt, mely összeget legkésőbb 1973, augusztus 3l-ig pénzben vagy termését ben a termel őszövetke- aet köteles visszafizetni, a törvényesen biztosított: kamat elszámolásával együtt. Javasolja a közgyűlés, hogy akinek megtakarított pénza van, az is helyezze letétbe a termelőszövetkezetnél a törvényes kamat felszámolása mellett.” Eddig a hatájocat. Ez veS* a február 14-i közgyűlésen, szerdán. Csütörtököm már Nyíregyházán találkoztunk több kótaji termelőszövetkezete taggal. Jöttek az Országos Takarékpénztárhoz, 5p- vemni a kis pénzüket és betenni a közösbe. Egyikük így beszélt: — Jóleső érzés, hogy a kő: zősatek én adok kölcsön^ amellett jó kamatért, biztos helye« van. És a legjobb a dologban, hogy a kamaton kívül még másként is kamatozik ez a pénz: megerősödésben, gépesítésben ki sem számítható, mennyi jövedelememelkedést hoz a mi kis kölcsönünk még idén, Legnagyobb örömöm azonban. hegy mennyivel másként szólok majd hozzá a következő közgyűlésen gazdálkodásunk kérdéseihez Mivel tudom, és a tagság is tudja hogy saját kölcsönadott pénzem minél jövedelmezőbb felhasználásáról is beszélek. Tag. tag, ezt sok- szór mondjuk. Ügy- érzem, most lettem igazán tag. Gesztelyi Nagy Zoltán 4
