Kelet-Magyarország, 1973. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-14 / 87. szám
ft «Mái KÉLET-MAGYARORSZÁO 1973. április 14. Szülők fóruma fi Üsd vissza Járt az osztályomba két kötekedő, verekedő gyerek. Ha elfordultam, ők máris összeugrottak. Szerettek verekedni. Már az első tanítási napokban egymásra találtak. Első osztályban, év elején egy padsorban ültek. Egyszer az egyik, máskor a másik jött oda sírva hozzám, hogy: „Úgy hasba rúgott!...”, vagy „A lábamba rúgott!...” Ilyenkor következett a kivizsgálás, amelynek a végén rendszerint kiderült a panasztevőről, hogy: „Ügy kezdődött, hogy ő visszaütött!” Ha több ilyen páros akad az osztályban, akkor az egész közösség kiérdemli a „verekedős” jelzőt, ha csak egy-kettő — mint nálam —, akkor minden verekedésből nagy ügy kerekedik, s a közösség megbotránkozik a verekedők magatartásán, akik miatt már szinte napirenden van a fegyelmezés. Ki kezdte? Ki a hibás? Gyerekdolog! — mondhatná akárki, de a fokozódó vadság, az indokolatlan támadó kezdeményezés és á testi épséget fenyegető, önbíráskodás mellett nem mehetünk el szótlanul. A két fiú durvaságairól őszintén beszéltem a szülőkkel. Kiderült, hogy mindkét apa veszélyes „jó ta- nács”-csal felfegyverezve indította útnak gyermekét. „Ha bántanak fiam, ne hagyd magad! Üss vissza!” — mondta az egyik is, a másik is a kisfiának, aki alig várta, hogy végre valakinek visszaüthessen. Addig-addig keresgélt, amíg az első tanítási napok egyikén meg is találta azt, aki „harapott” az ő incselkedő provokációjára. A két fiú édesapja el is ismerte, hogy erre tanította a fiát, s ma sem látja be, hogy a módszer helytelen. Arra egyik sem gondolt, hogy tanácsával tulajdonképpen felhatalmazást adott fiának a verekedésre, legalizálta kötékedéseit. Arra sem, hogy az önkéntes elégtételvétel- re tanított gyermek még nem tudta, hogy melyik ütés lehet veszélyes, akár életveszélyes is. Az ilyen típus- gyemekekből lesznek a villamoson, autóbuszon, sorban állásnál kötekedő, mindenkibe belekötő, veszekedést provokáló felnőttek, akik munkahelyükön is összeférhetetlenek, mert ott is megkeresik majd azt a társat, akibe beleköthetnek. Osztályomba 14 leányka és 13 fiú járt A 13 közül — szerencsére — csak két mindenáron verekedő akadt. A többi sem volt anyámasszony katonája. Nem! Rendes, egészséges gyermekek. Vajon ők megalkuvók? Puhá- nyok? A férfiatlanság alakulna-e így ki bennük? (Ezek voltak ugyanis a két fiú édesapjának aggályai.) Nem' K» kultúremberkék, akik játékból ugyan „bunyóznak” néha, de kellő kritikai érzékkel. Őket más tanácsokkal indították útnak a szülők az iskolai életbe. Nekik nem a kötekedés jelenti a férfias „vagányságot”, ahogyan azt a két fiú édesapja értelmezte. Ezeknek a kis „békésen együttélők”-nek biztosan nem mondták a szüleik soha, hogy „Üsd vissza!” Nem is készítették elő őket, hogy számítaniuk kell a másik ütéseire, ők azt hallhatták, hogy „Segíts, ahol tudsz!” Segítenek te. Higgyék el nekem azok, akik nem élnek ilyen korú gyermekek között, hogy ezeket nem is bántják a rendbontók soha. Maguknál különbnek érzik őket és nem mernek beléjük kötni. Dr. Gergely Károlyné Betűpóker Ketten, hárman, négyen Sátszhatják. Kiválasztunk egy betűt az atoc-ből, és azzal a betűvel kezdődő szavakkal fogunk játszani. Vagy híres embereket, vagy városokat, esetleg folyókat, hegyeket gyűjtünk. Következőképpen : a kiválasztott kezdőbetűhöz (amelyet nem mondunk ki) a kezdő játékos egy betűt mond. A következő egy másik betűt, majd más a harmadikat. A játékosok fejben építik a szót, de elképzeléseiket a többiek „félrevihetlk.” Például: kezdenek „a” betűvel. A második „r” betűt mond. Ebből még lehet (híres embereket sorolva) Arány, Aristoteles, Archimedes és így tovább. A lényeg: figyelni kell a betűk sorrendjét, de az addig felét i tett szótöredéket kimondani nem szabad hangosan. Komoly torna, szinte minden betű után új variációk sora lehetséges! Aki nem tud következő betűt mondani, az „tovább”- ot mond. Ez egy büntetőpontot jelent. Ha valakinek gyanús a szó, (mert a partner kapásból odavágott egy betűt) visszakérdezheti. Ilyenkor ki kell mondania a kérdezettnek azt a szót, amit végeredménynek akart „kihozni”. Ha nem tudja megmondani (tehát „hasalt”), az 2 büntető pluszpont. Ha megmondja az elfogadható szót, a kérdező büntetőpontjainak száma gyarapszik kettővel. (Érdemes előre megállapodni: pontos helyesírással. az idegen szavakat pedig nem fonetikusan kiejtett forrná*'— el.) Aki tíz büntetőpontot 5szszeszedett, kiesett a játékból. TUD-E ÖN FIGYELNI? Az egyik játékos egy tőmondatot mond. A többieknek az a feladatuk, hogy újabb és újabb mondatrészekkel bővítsék, s lehetőleg egyre cifrább legyen a mondat. Egy így roppant egyszerű, viszont mindenkinek el kell ismételnie azt is, amit az előtte szóló mondott, s csak közben teheti hozzá az új szót! Esik az eső. Szépen esik az eső. Szépen, kitartóan esik az eső. Hajnal óta szépen, kitartóan esik az eső. Hajnal óta szépen, kitartóan esik hazánkban az eső, stb. FIATALOK Sí FIATALOK Hg FIATALOK SS FIATALOK ft FIATALOK TÖRD A FEIEDI VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő: (első négyzetben két betű), 6. Nitrogén, oxigén vegyjele. 7. Sereg, 8. Tetejére. 9. NÖi név. 11. ... poetica, 12. Orosz béke -f A. 14. Fakad. 16. Megfejtendő (a vízszintes 1. folytatása). 18. Növény. 20. Óta, de összevissza. 31. Eleven. 22. Azonos betűk. 34. A Duna ausztriai jobb oldali mellékfolyója. 25. Római 450. és 49. 27. Részleges Ideológia!!! 28. Ilyen folyadék a lúg. 30. Tölgyfatermés. rOGGOLEOES : 1. A Fekete-tenger beltengere. 2. Rendhagyó rövidítése. 3. Pocak. 4. Ajándékoz. 5. ORRÉ. «. Ez került vetítésre valaha a mozikban. 10. Középen barna! 11. Menyasszony 13. Azonos magánhangzók. 14. Hullait. 15. Trubadúr, igric. 17. Ra- gadozó soklábú. 19. Verdi-opera. 21. Dal. 23. IIR. 24. Női név. 26. Háziállat. 27. Római 990. Megfejtendő: Április 12-én volt ... vízszintes 1,16. Múlt heti megfejtés: TTSZACSÉCSE - ZSURK - NYÍRBÁTOR — KÖLCSE. Könyvjutalom: Plgnár Sybil 1 Nyíregyháza, Forbauer István Nyírbátor, Nagy Zsuzsa Tiszává*- vári, Lőj da Erzsébet Aranyosapáti, Polcsik Katalin Nyírtass. Történetek Gyurikáról GYURIKA KÉPESKÖNYVE Gyurika mesekönyvében kl egyik mese egy engedetlen kisfiúról szól. Ennek a szófo- gadatlan kisfiúnak a képe a könyvben le is van rajzolva. Emiatt Gyurika mérges:' — Nem akarom, hogy a könyvemben legyen egy szófo- gadatlan kisfiú képe. Ezzel fogta a fekete színes- eeruzáiát és feketére festette a kisfiút, majd a könyvet a sarokba hajította. Azután édesanyjától papírt kért és rajzolni kezdett. — Gyurika, vedd fel a könyvedet a földről! — szólt anyuka. — Nine* időm, most egy szófogadó kisfiút rajzolok — vágott vissza Gyurika hetykén. — Honnan vegyek annyi fekete szinesceruzát, hogy azokkal feketére fessem a szófogadatlan fiamat? — kérdezte gondterhelten anyuka. Gyurika gyorsan felvette a könyvet a földről, elővette radírját és nemsokára a befeketített kisfiú olyan lett. mintha tisztára mosták volna. — ő már bizonyára megjavult, nemde anyuka? A MUNKA Édesanya s!et haza a bevásárlásból. Gyurika lustán cammog utána és egyre csak morog. — Én nem bírok sietni. — De nekem sietnem kell — szólt anyuka, hátrafordulva Gyurikához. — Otthon vár rám a sok munka. r— A munka? — esodálko . zik Gyurika. — Eddig sehol sem láttam. Hazaértek. Gyurika körülnéz, majd így szól: — Sehol ae látom a munkát. — En mindenütt látom — Szól.t anyuka és kötényét maga elé kötötte. Gyurika egy darabig édesanyja nyomában járkál, ott lábatlankodik körülötte. Anyuka takarít, Gyurika egyre csak keresi a munkát. Azután a játékaihoz megy, amelyek bizony szerteszét hevernek a földön. Atlépdel a könyveken, amelyeket tegnap este olvasott. Kimegy az udvarra, megbotlik az ott heverő homokozóvedérkében. Járkál a kertben, csodálkozva bámulta a hervadt virágokat. de a munkát seho’ sem látia— Nem találtam meg — oanaszjcodik anyukának, amikor visszamegy a házba. — Rosszul kerested — szólt anyuka. Cvurika 'smét odamegy a iátékaíhoz. a könyveihez. a ^ráffokhoz. de a munkát nem talália. tfsV látszik eTbti.1t valahová. Ty»hets4*es, hogy szeret bujócskáznl? Dr. Papp Sándorné fordítása A vándorló testvérek FINN NÉPMESÉBŐL FELDOLGOZTA: PFEIFER VERA Élt egyszer Idő apó palotájában hat testvér. A három fiú és a három lány úgy szerette egymást, hogy soha el nem váltak és minden játékukat megosztották egymással. A széles, nagv égbolt minden csillaga hallott róluk és bármerre jártak a Tejúton, mindenhol szeretettel üdvözölték, köszöntötték őket. A hat testvér azt hitte, hogy soha nem kell elválniuk egymástól, ám egyszer berontott az égi rétre Idő apó ősi ellensége, a Vihar legvadabb fia, Tornádó felkapta paripájára a legszebb csillag-leányát, Hajnalcsillagot és a felhők hátán elszáguldott vele. Sírt. zokogott a Fiastyúk. sírtak a többi csillagok is, befogták azonnal a Göncöl szekerébe a nyolc leggyorsabb hullócsillag paripát és kérték a hat testvért. menjenek, hozzák visz- sza az égbolt legszebb lányát. Hajnal, a legelső testvér felpattant a villogó kocsira és elindult megkeresni Hajnalcsillagot. Egy szemvillanás alatt eltűnt az öt testvér szeme elől és hosszú idő múltán sem tért vissza. — Jaj, jaj — siránkozott Fiastyúk anyó, nincs meg a világszép Hajnalcsillag. de maga Hajnal sem jöu vissza. Miért tűritek ezt testvérek, miér nem mentek utána, hátha segítségre van szüksége? — Menj utána. Reggel, segíts rajta és hozd vissza őket! — Ha egyszer a testvéremen kell segíteni “én nem kéretem magam — felelt Reggel, s felpattant hát ő is és elindult Hajnal után. Most már csak négyen voltak testvérek és összebújva, izgatottan várták Hajnal és Reggel visszatértét. Telt-múlt az idő. de egyik testvér sem tért vissza. Végül Dél, elunta a céltalan várakozást és így szólt testvéreihez: — Elindulok én is, megkeresem és visz- szahozom őket, ki tudja hová csalta őket a gonosz Tornádó. Hiába könyörgött a többi három, hogy maradjon, há*,ba ő is vesztébe rohan. Dél nem hallgatott rájuk és menv a másik két testvér után. Tüzes lábain rohant a felhők felett, letekintett a folyókra, hegyekre, erdőségekre, hogy nem látja-e valahol testvéreit. De csak bolyongott egyre iá rád tabban, s minthogy az órák múltak, elindult utána az aggódó Délután is. <3 sem tért vissza, hát keresésükre indult Este, majd őt követte a legkisebb testvér, az éj-fekete hajú szép kislány. Éjszaka is. Mikor Éjszaka útnak indult, már sötétség borította az eget, ezért egyenesen a Hold Anyó- hoz ment — Jóságoá Hold Anyó. Te, aki az ég lámpása vagy, mondd, nem láttad a testvéreimet? — kérdezte az Éjszaka sírva. — Estét láttam nemrég, azt mondta, hogy rábukkanj: a Délután nyomára, szalad hát utána — válaszolta a szelíd Hold. A magára maradt Éjszaka sírni kezdett. Siratta öt kedves testvérét. Leült egy ezüst fa alá, ott hullatta harmat könnyeit. De megjelent a Szellő és szelíden, lágyan suttogott a fülébe: — Légy türelemmel kislányom, mindjárt ide érkezik első testvéred, a Hajnal. S Éjszaka egyszer csak hirtelen felugrott a fa alól és felkiáltott örömében: — Né: 7 Szellő, ott az erdő végében áll az aranyhajú Hajnal, szaladok hát', hogy utolérjem. Azzal elindult, futott, ahogyan csak lábai birták. — Várj meg Hajnal, várj meg, kedves testvérem — kiáltott és szaladt az erdő szélén.álló bokrokhoz, melyek között nemrég feltűnt a Hajnal. De Hajnal nem hallotta meg Éjszaka szavát, futott, rohant Hajnalcsillag után. A kis Éj- szaka sírva bolyongott tovább, d« nem tudta utolérni testvérét, a Hajnalt. És bolyongtak a többi testvérek is, Reggel, Dél, Délután, és Este, de soha nem érték utol egymást. Egy- egy pillanatra valahol a távolban látták ugyan testvéreik nyomát, de utol már nem érhetik egymást egészen a világ végéig. Gazdag Erzsi: Regőlés Hej, regő-rejtem van egy csoda-kertem! Tartsd a kötőd, míg a kertel az öledbe ejtem! Aranyalma. három, az almafaágom, rubtnpiros fülönfüggő terem a meggyfákon. Hej, regő-rejtem. majdnem elfelejtem: Tarts a sapkád, a»dasípom amíg beléejtem! Ha beléfűjsz. hejfiő! Táncol táltos pejkó, s addig vágtasz, míg a határt belepi a porhó. Tarbay Edét Hová bújt az árnyék? János, Panna bandukol a réten, tanakodnak, hova bújt az árnyék délben? Gesztenyefa tetejére, fűz odvába, ürgelyukba, kazal mögé, házpadlásra? Fű közé, vagy eresz alá, gémeskútba, csősz zsebébe, csigaházba, kémény lyukba ? Amíg mennek, Jani, •Panna s tanakodnak, az árnyékok mindenünnen előbujnak. Az aiontfjsfufa HADNAGY GABOR ÉS MEKIS JÄNOS zattriktjs képregény* 34. — Imént bemutatott két másodperces dokumentum- felvételünkből láthatták kedves nézőink, hogy nem vesztegettük hiába a tízmilliókat hazánk komért 'gpilinati kutatómunkájára dem én— Mert kér,.J»a nem fo.., tatnánk világszínvonalon álló kísérleteket. hogyan lenne lehetséges. hogy még egy ilyen isten háta megetti kis falusi amatőr is ilyen atomgyufa- féleséget e&zkábáljon össze: 36 Dr. FőiUetékes Zénó egyébként néhány héttő nevezetes tv-nyilatkozata után megnyitotta az új kutatóintézetet, ahol Irinyit is alkalmazták. A kísérletek haladéktalanul megkezdődtek. (A jövő szombati ?aá* murikban folytatjuk.) I