Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-07 / 55. szám

IW3. mSíefüs f. Megtérülő befektetések Téliesítettek egy ötszáz- negyven négyzetméter alap- területű nyitott szint a Köz­úti Gépellátó Vállalat nyír­egyházi telepén. A körülia- lazott csarnokban két, egyenként 75 000 kalóriás kályha ontja a meleget. Igaz, a két kályha nem volt olcsó, egyenként 28 ezer forintot fizetett érte a válla­lat, nem is számítva a kö- rülfalazás költségeit... Az Öntödei Vállalat kis- várdai vasöntödéjében hat­vanmillió forint költséggel vásároltak korszerű Dizama- tic formázógépeket, s állítot­tak munkába. A megye épí­tőipara milliókat áldoz ar­ra, hogy téliesítse a mun­kahelyeket. A Nyíregyházi Cipész Szövetkezet az el­múlt évben nemcsak új, kor­szerű üzemet épített, hanem ezzel párhuzamosan több, mint kétmillió forintért új gépeket is vásárolt... Hosszan sorolhatnánk még azokat a befektetéseket, ame­lyek a termelékenység növe­lésének szándéka mellett a dolgozók munkájának meg­könnyítését is szolgálják. Az építőipar téliesítése látszatra egyáltalán nem gaz­daságos. Az alig tető alatt lévő épületek, a kötőanyagok fűtése, egyes esetekben a fagyásgátló, méregdrága adalékanyag használata a legtöbb esetben ráfizetés. Mégis megéri. Hiszen nem kell fagyszabadságra külde­ni az embereket, teljes lét­számmal láthatnak kora ta­vasszal a soron következő külső munkákhoz is. A me­gye építőiparában az idén télen gyakorlatilag meg­szűnt az idényjelleg. S ez az, ami jó, haszon és végső soron gazdaságos. Fagyszabadsággal bizony nem beszélhetnénk éves szinten 210 milliós feladatról az ÉPSZER-nél sem, hiszen ez a tavalyinál 5—6 százalék­kal több. S ebből a téli hó­napokra ig arányosan jut. Januárban például 12 millió sikerült a negyedévi 40 mil­lióból. Növekvő feladatokkal kell számolnia a kísvárdai Vulkánnak is. A tavalyi 166 millióval szemben az idén 188-at vállaltak. Csak ra­diátorból 95 000 négyzetmé­ter fűtőfelülettel kell többet előállítani. A satugyártásnál is a 12 millióval szemben 16 millió a terv. Uj. korszerű gépek nélkül mindez csak elképzelés lenne. Az összes­ségében mintegy 12,5 milliós beruházás révén a Nyíregy­házi Cipész Szövetkezet a tavalyi 150 ezer pár helyett az idén már 260 ezer pár lábbeli elkészítésére lesz ké­pes... Egy hete is elmúlt már, hogy a SZÁÉV megkezdte a Mártírok terén készülő nagyáruház építésénél a földszinti rész betonozását. Ahogy hidegebbre fordult az idő, néhányan aggódva kér­dezték: „Nem lesz-e baja a betonnak?” Megnyugtatják a kérdezőt; arra való a fagyás­gátló. van meleg víz, és ta­karó. Mire fagyna, már meg is kötött. S dolgoznák to­vább. Ez esetben nem könnyebb a munka, hiszen a „téliesí- tés” az anyagnak szól, az emberek csak védőruhát és védőitalt kapnak. Itt inkább a foglalkoztatás a lényeg. Az. hogy az idén télen még az annyira Igényes szakiparban is alvállalkozókat kellett fog­lalkoztatni, mert annyi volt a télen is végezhető munka. A feladatok sikerét a fel­tételek alapozzák. S a felté­telekhez hozzá tart02*!4 a gondoskodás a folyamatos munkáról. Aki dolgozott már télen, vassal, szabadban, az tudja, mit jelent ez a mun­ka. Mennyit kell melenget­ni a meggémberedett. kezet, hányszor kell odaoldalazni a kályhához, s tartalékolni egy kis hőt a ruha alá is. Van amikor mást. tenni nem le­het, de többször lehet meg­oldást találni. Mint a gép­javító esetében is. Másutt műszaki intézke­désekkel, gépek beállításá­val lehet folyamatos mun­kát biztosítani, többterme­lésre serkenteni. A munka­időben megállni kényszerülő ember munkája már nehezen tart lépést azzal. akinek egyedüli gondja a feladatok megoldása, s nem az önma­gáról való gondoskodás. Az emberek megtartása, a jó munkamorál kialakítása azoknak a feltételeknek a biztosításán múlik, amelyek a vezetés színvonalának emelésével feltétlenül je­lentkeznek. Sokszor nemcsak a fizetés növekedését jelen­tő folyamatos munka bizto­sításában, hanem egy vá­laszfal felhúzásában, vagy egy nagyobb teljesítményű kályha beállításában. Hogy a nyitott csarnok körülfalazá- sáról, a korszerűbb gépek beállításáról, a munkásszál­lás tisztaságáról ne is be­széljünk. Apró dolgok is többször érdemelnének nagyobb fi­gyelmet. Tóth Árpád Szocialista szerződés alapján épül Fényeslitkén a MÁV új tehervonat-javító üzeme. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat kivitelezésében megépülő 72 mil­lió forintos létesítmény közel 6000 négyzetméter alapterületű. (Elek Emil felvétele) Híre gyorsan futott». A nagykállói „tejút** Jó a községnek — hasznos a szövetkezetnek Posan Janos bácsi, a nö­vénytermesztő gyalogmun­kásból felavandzsált tejbolt­vezető kinyitja a hűtőszek­rényt és friss, kiváló minősé­gű teljes tejet mér egy 2 de- cis pohárba. Kérdezi, hogy íz­lett, amikor egy szuszra ki­iszom. Kitűnő. Elégedett a kis öreg, akitől udvariasságot, előzékenységet sok hivatásos kereskedő is tanulhatna. Nos. ilyen tejet isznak a nagykállóiak. Pósán bácsi „üzletében” kakaót is fo­gyaszthatnak. A Zöld Mez» Tsz nyitotta, ö üzemelteti. Egy liter nem fölözött, ha­nem teljes tej 5 forint! így is megéri a közös gazdaságnak, mert literenként 2 forint ál­lami támogatást élvez utána. A kállóiak meg jól járnak. Presszó kontra tejbolt Van itt tejtermék is. Ezeket a Nyíregyházi Tejipari Válla­lat szállítja. Panaszkodik az ellátásra Pósán. Ha tejszínt rendel, sokszor megtörténik, hogy tasakos tejet küldenek. Mit kezdjen ő vele? Nagy Je­nő, a tsz főállattenyésztője magyarázza, hamarosan ez a gond is megoldódik. Üzemel a szakosított tehenészeti telep, már csak a tejház hiányzik. Berendezései megérkeztek, s ha sikerül tejtermékekkel — tejszínnel, túróval, stb. — is ellátják a kállóiakat. Ott megyünk el a tsz pin- cepresszója mellett, amikor Nagy Jenő megjegy­zi. rá vert a tejbolt. A presz- szó tavaly 1 milliót, a tejbolt mősfél milliót forgalmazott. Igazán csak az érti meg mit jelent ez a félmilliós kü- lönbség a tej javára, aki is- ismeri-tudja, honnan indul­tak. Nagy Jenő három évvel ezelőtt, az akkori járási ta­nács irodájából került a Zöld Mezőbe főállattenyésztő­nek. Hogy a tsz vezetőivel és az állattenyésztést szerető emberekkel együtt mit pro­dukált, erről majd később. Nem üres tarsollyal, tapasz­talatok nélkül érkezett, ez biztos. Két esztendeig volt szülőfalujában — talán a leg­nehezebb években az átszer­vezés után — Mérken főagro- nómus. Ha az élet naposabbik ol­dalát választotta volna, ma­rad „hivatalnok”. Éppen olasz kereskedőket várt. Izgalom­ban volt. amikor meglátogat tűk..Ilyenkor érzi jól magái, ha el lehet adni jó pénzért, amit a közösség, az .,ő” em­berei produkáltak. Hatvan darab szépen gömbőlyödött, kemény húsú, tiszta hízómar­hát mutatott az olaszoknak. Kaptak is rajta. 4 jó üzlet titka Sikerült az üzlet. De meg­torpanás nincs. Mert az a ter­melőszövetkezet, amelyiknek az évzárás — eredményes zárszámadás! — után „mele­gek” maradnak az istállói a sok szép lábas jószágtól: bor­jak, üszők, tehenek sokasága jelzi —, ott biztosan néznek a jövő elé. Emlékszem, alig 4 esztendővel ezelőtt a modem tehenészeti telepnek csak egyetlen épülete állt. 22 mil­lióba került, mire elkészült. Sok helyen panaszkodnak, hogy ráfizetéses az állatte­nyésztés, a szarYasmarha-te­nyésztés, Itt nem. Évente 6—8 küldöttség érkezik. Nyugatné­metek, olaszok, líbiaik. Vásá­rolnak. Gyorsan híre futott Nagy Jenő munkájának. Zsúfolásig vannak most is az istállók. Sok-sok tenyész­állat. tehén. Kiváló egyedek, tbc-mentesek. Éjszaka, nap­pal vigyáztak, nehogy fel­üsse fejét a száj- és köröm­fájás. A főállattenyésztő min­den csellengést, mozgást meg­szüntetett a telepeken. Való­sággal elizolálta a milliókat érő állományt a külvilágtól. Ma sem enged a fegyelemből. Szigorúan megköveteli az egészségügyi előírásokat. Segítik a szomszédokat Nézzük, hogyan gazdálko­dik. Az itt született bikabor­jakat hízóba fogják, az üsző­ket tenyészállatként nevelik fel. Ezekből a legjobbak egy része a tehenészeti telepre ke­rül, a másik részét értékesítik Segítik más, közeli tsz-ek fej­lődését. Nagy Jenő azonbar nem elégszik meg a tsz bor júszaporulatával. Évente leg­alább 150—200 borjút vásá rolnak hizóalapanyagnak Ezeket nevelik, formálják, s parázspénzt, jó valutát csi­nálnak belőle a közösségnek is. az államnak is. Nagy szó már az, ha egy tsz odáig fej­lődik, amikor előhasú üsző­ket is értékesíthet Az elmúl 1 2 esztendőben 62 darabot acf- fak el 20 ezer forintjával. Miután megépült, s bené oesüették a modern tehené­szeti telepet, lebonthatták volna a régi istállókat. Nem ezt tették. Itt, ezekben végzik a hizlalást. Tavaly 626 hízó­marhát értékesítettek. Bevé­telük csak ebből 9 millió 429 ezer forint volt, Faggatomfi mi hoz ilyen eredményeket? A főállattenyésztő négy té­nyezőt említ: biztosítani aí állatok megfelelő elhelyezé­sét, gondoskodni a megfelelő takarmánybázisról, kiváló gondozói munkáról és az ér­tékesítésről. Itt ezt kialakították. Meg>* elégedéssel mondja, hogy be­lejöttek a „fiúk” is, mármi it vezetőtársai, az elnök, a fő­könyvelő. mert látják, h-gv hozza a forintot. Ha azt is tudjuk, hogy van 1300 anya­juhuk — máshol most kezde­nek rádöbbenni ennek fontos­ságára —, s ennek a szapo­rulata: az exportra nevelt te­jes- és pecsenyebárányok több, mint 1 milliót hoztak a közösnek, s ha ehhez hozzá­számítjuk a szarvasmarha-tó^ nyésztésből eredő jövedelmet^ akkor látható, hogy ez a kö­zös gazdaság az állattenyész­tésre szakosodik. 1972-ben aa állattenyésztésből 15 mill# forint volt az áybev-Veiülb! Ennyit hozott együtt a nS- vény termesztés és a gyü^ m ölestermesztés. Korán „beitek...* Csakhogy ezt meg kellett alapozni. Máshol akkor kezd­tek ébredezni, amikor a kor­mány szarvasmarhaprogram­ja megjelent. Ok korán kel­tek. És ahol most kezdik a tenyésztést, a hizlalást,’hát­rább vannak. Amikor a kormányprogram nap­világot látott, * már a 7öld Mező istállóiban 300 hí­zómarha állt. Korábban is, évente 500 hízómarbát érté­kesítettek. Most még többe« szeretnének. Kedvezőek az árak. , - . Ez a titok nyitja. S ha mar jövedelmező a szarvasmarha­tenyésztés és -hizlalás, vonzó az itt dolgozókra is. lesz, munka az van. A főállatte­nyésztő az év minden napján 4—5 órakor már talpon var*. Még korábban a gondozók. Jövedelmük körülbelül azo­nos. Havi 5000 körül van. Né­melyiknek több, mint Nagy Jenőé. Nem sajnálja. Csak egy gondot említ. A modern tehenészeti telepen már van korszerű fürdő-öltöző, ez nincs a régi istállók mellett. Nem is tudják megoldani. És ami a legfájóbb: nincs sza­badnap az állattenyésztés­ben. Ez évben kívánják meg­oldani a váltott műszakot. Áldozatok nélkül eredmé­nyek sem születnek. És itt az eredmények magúktól beszél­nek. Ezért ihatnak kiváló te­jet a kállóiak. Farkas Kálmán Puskásné napjai­M ondjak, hogy tavasz­tól őszig, dologidő­ben Puskás Istvánék bese­nyőd i házának ablakából na­gyon gyakran már hajnali fél háromkor fény világlik. Puskásné, Puskás Piroska ilyenkor már talpon van Ellátja a sürgős ház körüli teendőit, és nem sokkal ké­sőbb kerékpárra ül. Míg ki­ér a közös földekre, vagy a felvállalt részesre, a kor­mányra helyezett aktatáská­ból — megreggelizik. Ha­zafele ugyanígy ebédel. Időt takarít ezzel is. Az idejével, azzal aztán nagyon jól kell gazdálkod­nia, hogy minden dolgának a maga kedve, akarata sze­rint tudjon eleget tenni Mert .... de vegyük csak sorjába. Családanya, házi­asszony. feleség. Műszónké éves leánya a község álta­lános iskolájának nevelője, a » tanárképző főiskola levelezi hallgatója. Tizenhét éves fia szakmunkástanuló a Bakta- lórántházi Mezőgazdasági Gépészképző Iskolában. Az­tán Puskásnénak szép ház­táji gazdasága is van. Száz­számra aprójószága, kilenc sertése és egy darab szőlő­je. Ezen túl a besenyőd] Igazság Tsz-ben növényter­mesztési munkacsapat-ve­zető és tavaly nem keveseb­bet, mint 250 munkanapot teljesített a közösben. A munkaegységes években sem hagyta háromszázon alul munkaegységeinek számát. Ugye, már ez is elég, sőt férfimunka lenne egy asz- szonyngk?! De Puskásné nem azért kel hajnalban és fekszik éjfélkor, mintha haj­szolná a még több, a még nagyobb jövedelmet hozó munkát. Hanem mert mind­ezek mellett jól akarja el­látni társadalmi megbízatá­sait. Tagja a községi párt- szervezet csúcsvezetőségé­nek és a tsz vezetőségének is. Beválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­ba, még korábban a községi HNF-bizottságba. És 5 az elnöke a tsz nőbizottságá­nak. Községi tanácstagsága pedig egyidős a tanács- rendszerrel. Volt a járási ta­nács, majd annak végrehaj­tó bizottsága tagja. A leg­utóbbi választások után a Levelek—Magy—Besenyőd Közös Nagyközségi Tanács a megyei tanácsba delegálta. — Nem sok ez >egy kicsi <t — De, sok! — válaszol já azonnal, mint áld már ön­magának is sokszor feltette ezt a kérdést. — Mondtam is már, nem bánnám, ha né­hány tisztségemben felválta­nának a fiatalok. Például a tsz nőbizottságában. Csak azért is jó lenne, mert ak­kor már ketten lennénk a tsz vezetőségében. A nőbi­zottság elnökét ugyanis hi­vatalból meg kell hívni az ülésekre. Két szószóló, két szavazat mégis csak több, mint egy, amikor rólunk, nőkről van szó. — Elneveti magát, tatáros metszésű szeme résnyire szűkül. Teljes szívével szereti a közöst, amit apja is alakított 1949-ben azokkal az egyko­ri nincstelen cselédekkel, akiknek négy évvel azelőtt osztott földet. És Puskas Pi­roska az elsők között lépett be a tsz-be a családdal. — Lehet, hogy nem hiszik el nekem, de én kinn a föl­deken, a közös munkában, az asszonyok között szinte megnyugszom. Soha nem ér­zek ott fáradságot. Kikap­csolódás is nekem ez a munka. A közös munka jelenti a kikapcsolódást a közös gon­dokból. amelyekből bőven kijut a vezető testületekben dolgozó társadalmi munkás­nak, a tanácstagnak a nagy­községgé egyesült három fa­luban. Bevallja, hogy az el­múlt két esztendő nagyon rövid volt ahhoz, hogy mind­három község ügyeit egészé­ben áttekinthesse, megis­merje. De szülőfalujáét, Be­senyődét úgy ismeri, mint a magáéit, amelyekről viszont gyakran megfeledkezik az előbbiek intézése közben. Hogy mi mmdeR »ott, ame­lyeknek megoldásában úgy érezheti, neki is része volt? Például a jó bekötő út Be­senyődnek. Mert emberem­lékezet óta esős időben a mentő sem tudott bejutni a községbe. De sokat kilin­cselt érte Puskásné még a járásnál! Aztán a választók régi óhaja: a mini gázcsere­telep. Meg az óvoda Bese­nyődön, ami az idén már működni fog. Meg.. . de Pus­kásné nem nagyon nézeget hátra. Van előtte éppen elég elintézni való. A há­rom községben nagy gond a nők téli foglalkoztatása. És Levelekről 250 fiatal jár el dolgozni. Kellene valami me­zőgazdasági feldolgozó üzem... A négytantermes iskola — amit az idén akar­nak építeni Leveleken — ke­vés lesz már. nyolc tante­rem kell, hogy fogadhassa a három község felső tagoza­tos iskolásait. A magy-kósai tanya 250 lakójának is el­kelne egy mindig járható be­kötő út. Ráadásul a tsz-nek is van ott egy telepe. — Soroljam? Van to­vább ... — mondja, el­nyomva sóhaját. — Pénzünk visaoot nines. Mett», mé­retnénk a községíejlésztéSi alapot tartalékolni az ötéves terv utolsó két évében, mert- tervezgetjük, talán a követ­kező ötéves tervben sikerül­ne közművesíténi a három községet. A tanácstag a közügyek intézője, de nem mehet el a ..kis ügyek”, az egyéni prob­lémák mellett sem. Ha hoz­zá fordulnak. Hozzá fordul­nak családi problémákkal, segélykérelemmel, állami gondozásba vétellel. És ő szí­vesen segít a magukra ma­radottakon, a tanácstalano­kon. Szereti az embereket, s azok bíznak benne, még ha nem is mindig sikerül mindenki kedvére eredményt produkálnia. Ez a bizalom ad erőt, amikor már-már úgy érzi, sok, amit rábíztak. — Ránk, nőkre általában több jut. Otthon, munkahe­lyen, közéletben. Mindenki látja, tudja ezt. Mégis elvár­ják tőlünk ezt a többet. Új­ra és újra bizonyítanunk kell. Es. hogy sok már ez, mert több mint 20 eszten­deje csinálom? Kommunista vagyok. Abbahagyhatom?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents