Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-31 / 76. szám

?WS. snärröus 9f. KEtJET-MAGYARORSZÄS * V Ajándék a vevőnek Házi sonka, félkész torta — Negyvenféle ital Húsvétira készulnak a boltok Tisztára „mosták“ magukat »Akció“ a Patyolatnál — mJ a lakosság kedvére A Szabolcs-Szatmár me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat boltjai jól felkészültek a húsvét előtti, tavaszi nagy forgalomra. A csúcsforgalom meg­könnyítésére, a gyorsabb le­bonyolítás érdekében az élel­miszerboltok április 9-től április 14-ig a meghatáro­zott összegen felüli vásárlá­soknál vevőajándékozást ve­zetnek be. Erinek az a célja, hogy a lakosság a húsvéti bevásárlásait időben, tehát kényelmesen és zavartalanul bonyolíthassa le. A korai vá­sárlás előnye, hogy a vevők különböző ajándékozásban részesülnek. Háromszáz fo­rinttól nagyobb összegű vá­sárláskor egy üveg szörp, háromszázötven forintos na­gyobb vásárlás esetén pedig 10 deka Omnia kávét kap a vevő. Négyszáz forintnál na­gyobb vásárláskor egy cso­mag Afrikana kávé az aján­dék. A boltok zavartalan hús­véti forgalmának lebonyolí­tása érdekében a szállító vállalatokkal egyeztették a lehetőségeket. Füstölt árukból, sonkából, oldalasból több mint 16 mázsát hoznak forgalomba. Az állami gazdaságokkal kö­zösen üzemeltetett egységek­ben házi készítésű sonka áll a vásárlók rendelkezésére. Másodszor rendezik meg megyénkben az áprilisi gyer- mekkönyvhónapot. A tava­lyi első kezdeményezés si­kerrel zárult, országos vissz­hangot keltett a megyei ese­ménysorozat. Számokkal ugyan nem lehet megmérni a gyermekkönyvek iránti ke­reslet fellendülését, a ren­dezvények haszna mégis tük­röződik, elsősorban azzal, hogy több helyén alakultak és alakulnak olyan gyermek- könyvtárak, ahol az egész község óvodás és általános iskolás korú gyermekei meg­felelő olvasnivalót találnak. A tavalyihoz hasonlóan Idén is rendeznek szakelő­adásokat, ankétokat népmű­velőknek, könyvtárosoknak, pedagógusoknak, szülőknek. Ezeken a rendezvényeken ál­talában a könyv szerepéről, jelentőségéről, az olvasási Igény felkeltéséről, a könyv és a gyermek kapcsolatáról lesz szó. Az egyhónapos rendez­vénysorozat egyik kiemelke­dő programja lesz az ápri­lis 26-i nemzetközi tanács­kozás a szocialista országok magyar nyelvű gyermek- könyvkiadóinak részvéte­lével, amelyre Pozsonyból. Ungvárról. Újvidékről és Bukarestből, illetve a buda­pesti Móra Könyvkiadótól várnak vendégeket. főszer kesztőket. szerkesztőket, iro­dalmi vezetőket. Rendhagyó irodalomórák, Automatasor a nyíregyházi M AV -pályaudvaron. Előtte idős faltisi asszony két min­denre kiváncsi unokájával. Vagy nem is csak a gyerekek kiváncsiak a technika ilyen „csodabogarára” ? A nagyobbik kezdi: — Nagymama, vegyél ne­künk a géptől málnaszörpöt! — Nekem olyan húsos zsömlét vegyél ki belőle. En azt akarok enni — Így a ki­sebbik. A nénike láthatóan tétován áll az automata előtt. Koto­rászik a zsebében. Bugyellá- rist húz elő, válogat a pénz­kén, néz jobbra, balra, az Húsellátás terén is javulás várható. Ennek biztosítása érdekében frissen vágott ba­romfiból is minden igényt ki tudnak elégíteni. Tojásból a szükséges mennyiség rendel­kezésre áll. A vevők cuk­rászsütemény-, tortavásár­lási igényeinek kielégítésére Nyíregyházán, Kisvárdán és Záhony területén már most felvehetik a megrendelése­ket Húsvéti-?, negyven má­zsa csokoládényuszi és -to­jás, 20 mázsa cukortojás és húsvéti címkével ellátott öt mázsa táblás csokoládé ke­rül forgalomba. Kétezer da­rab vegyes díszdoboz, hús­véti embléma jelleggel ke­rül a boltokba. Foszlós ka­lácsból mintegy 60 mázsát hoznak forgalomba. Több mint 20 ezer darab félkész tortát készítenek a termelő­üzemek, hogy a lakosság igé­nyeit maradéktalanul ki tud­ják elégíteni. Negyvenféle különböző kiszerelésű bor áll a vásárlók rendelkezésé­re. Más italárukból sem lesz hiány. A vegyi szakboltok a ta­vaszi nagytakarításokhoz szükséges por-, olaj- és zo­máncfestékektől kezdve a tisztító szerekig minden vá­lasztékot ki tudnak elégíteni. Farkas Pál vetélkedők, könyvtári cso­portos foglalkozások, folyó- iratankétok, író-olvasó talál­kozók szerepelnek a gyerme­keknek szóló foglalkozások között. Csaknem tíz gyer- mekkönyvírót, illetve gyer- mekkönyv-illusztrálót vár­nak ezekre a rendezvények­re a megye különböző he­lyein. Néhány szép kiállítást is rendeznek a gyermekkönyv- hónap során. Mint a tavalyi rendezvényekre, az ideire is rajzpályázattal készültek az ügyes kezű gyerekek. Az idei versenyen a könyvekkel és az olvasással kapcsolatos plakátok tervezése volt a feladat. A pályázatok már beérkeztek, az ebből rende­zett kiállítás megnyitására április 9-én délután kerül sor a nyíregyházi úttörőház­ban. A Móra Kiadó anyagá­ból készült a Szép gyer­mekkönyvek és szép gyer­mekkönyv-illusztrációk cí­mű összeállítás. Színes programmal készül­nek a gyerekek is. Több he­lyen kerül Sor filmvetítéssel egybekötött ankét.ra, mese­mondó versenyre, bábelő­adásra. A megyei megnyitóra áp­rilis 9-én 11 órakor a nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban kerül sor, ahol a Hókirálynő című mesejáték bemutatása után adják át a legjobb olvasóknak és a plákátverseny győzteseinek a jutalmakat. automatára, de cselekvésre nem tudja magat elszánni. A kisebbik gyerek a szálú­mig zsömléket, hússalátákat, más ínyenc falatokat záró aj­tót nyomogatja, kis kezét sze­retné bedugni. A nagymami felszólítására is csak erő­szaknak engedve lép hátrább kettőt. Közben páciensek érkez­nek, pénzt dobnak be és jó­ízűen isszák az „erdei sza­mócát”. A nagyobb gyerek vérszemet kap: — Oda dobd be a pénzt, nagymama, oda! A nagymama néz jobbra, balra, olvassa az utasítást, de pénzt még így sem dob be. A nagyobbik gyerek már pityer­— Beadta a ruháját a tisztítóba és pecsétesen kap­ta vissza? — Sebaj, elvégre selejt mindenütt előfordul. Az ön peche. hogy ez nem mással fordult elő. ■ — Mosatta az ágyneműjét és szépen összehajtogatva szalagokra tépett fehér ron­gyot kapott vissza ? — Ej­nye, az a fránya gép, hát nem összeszaggatta. Majd kap kártérítést, csak várjon a sorára. Kis túlzással ezelőtt más­fél—-két évvel így lehetett jellemezni a Nyírségi Patyo­lat Vállalatot. Es mivel in­vitálnak most: — Jöjjön, nézze meg az új mosógépeinket. Szinte a szeme láttára lesz hófehér a beadott ágynemű az északi lakónegyed szolgáltatóházá­ban most nyílt kis mosósza- loniban. — Összepecsételte a ruhá­ját, sürgősen kellene tisztí­tani? — Sebaj, legyen ön akár vidéki, lakjon Tisza- vasváriban, Vásárosnamény- bari, Fehérgyarmaton, vagy a megye bármelyik városá­ban, három nap múlva tisz­títva kapja vissza. Ezt nyújtja a gyorstisztítás. A Patyolatnál nem csak más szennyesét mossák, a vállalatnak önmagát is tisz­tára kellett „mosnia”. Rossz gazdálkodás, fegyelmezetlen­ség, nemtörődömség jelzett egyes embereket, a gyenge vezetés károsan éreztette ha­tását még azoknál is, akik becsületesen akartak és tudtak dolgozni. Évek óta húzódott a nyíregyházi nagy- beruházás, túlzó, az anyagi lehetőségeket figyelmen kí­vül hagyó tervekkel akarták a szép jövő ígéretét csillog­tatva a szegényes jelen gondját feledtetni. Tízéves árakkal Persze a mai jelen sem valami fényes. Ha van ilyen kifejezés, hogy „tisztes sze­génység”. ez a legjellemzőbb rá. Mert a ruha tiszti tás, a mosás nem „üzlet”, nincs benne nagy ..fantázia”, nye­reség. Sok évvel ezelőtt megállapított maximált árak­kal dolgoznak, az. ügyfél minden 10 forintjához az ál­lam a maga zsebéből 3 fo­rintot tesz hozzá, hogy ez a — valójában már nemcsak fontos, hanem lassan nélkü­lözhetetlen — szolgáltatás ne legyen ráfizetéses annak, aki foglalkozik vele. A mai, az egész megyét átfogó felvevőhálózat közel 30 Patyolat-fiókból áll. Eb­ben benne vannak a szövet­kezetekkel kötött megálla­podás alapján működő bizo­mányosi boltok és a saját kezelésű üzletek is. Ez a hálózat viszont a jelenlegi igénybevétel mellett többször túlméretezett, ráfizetéses. Majdhogynem hihetetlen pél­dául. hogy Jánkmajtison egy évben csak ezer forintos for­galmat értek el. A felvevő­gésbe kezd, a kicsi meg húzza nagymamáját a bűvös ajtók­hoz. — Dobjál be egy pénzt és vegyél ki egyet, csak egyet, nagymama. £n otthon jó kis­fiú leszek. — Vennék én, gyermekem, csak nem ismerem a műkö­dését ennek a masinának. Lányok, karjukon középis­kolás jelvénnyel lépnek az automatához. Forró kakaót ..varázsolnak” elő a gépcso­dából. — Kedveskéim, itt a pénz­tárcám — nyitja a néni a pénztárca száját —. vegyenek már a gyerekeknek limoná­dét, meg ebből a szalámis zsömléből. kocsi pedig ide Is minden héten kimegy, altár van ru­ha, akár nincs. Am még olyan nagyközségekben is, mint Tiszalök — s ezt a népi ellenőrök vizsgálata is alátá­masztja — a forgalom nem éri el a fuvarköltséget sem. Viszont a mosás, vegytisztí- tás szolgáltatás, olyan igény, amelynek eleget kell tenni, legfeljebb abban bizhatnak, hogy később nő az igénybe­vétel, így kisebb lesz a rá­fizetés. A lakosságot is meg kell hódítani. Nyíregyházán, az északi lakónegyedben pél­dául azért állították be az új kisgépeket, hogy minden­ki lássa működésüket, hogy „nem mossák össze” a sok ruhát, mert egyszerre négy és fél kilónál nem is fér több a gépbe. A szalonok pedig azért épülnek. hogy megkönnyítsék a háztartá­sokban a második műszakot, hogy jogos igényeket elégít­senek ki. Bár ez az igény Szabolcs-Szatmárban ma még alacsonyabb, mint sok más helyen, a növekedése viszont határozottan érzé­kelhető. A Patyolat az 1971. évi 7,2 milliós forgalommal szemben tavaly már 9 mil­lión felüli termelést ért el. A közel 30 százalékos emel­kedés fele pedig a lakosság­tól származott. 23 milliós beruházás Jelenleg a vállalat fele részben a lakosságnak, a másik részben vállalatoknak, intézményeknek dolgozik. Fontos ennek is. annak is a fejlesztése. Mégpedig úgy, hogy a vállalatnál dolgozó 150 ember is megtalálja szá­mítását. Az utóbbi időben nem panaszkodhatnak. Az idén is egy tized híján 10 százalékkal nőnek a bérek, vannak olyan betanított munkakörök, ahol a havi kétezer forintot nyugodtan megkeresi az, aki rendesen dolgozik. S 1972 Után a ko­rábbi, majdhogynem látszó­lagosan kimutatott nyere­ségek helyett már ténylege­sen 900 ezer forint vállalati nyereséget könyvelhettek el. Amilyen sok lenne ez a vállalati nyereség, ha mind sasét tudnák osztani — a ré­szesedési alapba szétosztha- tóan csak 3—4 napi nyereség jut — annyira kevés sül­höz. hogy a növekvő igé­nyek követelte fejlődésnek eleget tudjanak tenni. A me­gyei tanács szolgáltatásfej­lesztési alapjából 14 milliót adott a vállalatnak a beru­házásokra, és a saját alap­pal. hitelekkel együtt 1975­ig így 23 miliós beruházást tudnak megvalósítani. Ebben a programban szerepel Kis­várdán a közeljövőben épü­lő szolgáltatóházban egy mosó-vegytisztító kisüzem építése, ugyanilyen kisüzem készül Nyíregyháza új lakó­negyedében, Jósavárosban 1975-ig, új felvételi üzletet nyitnak Nyíregyházán és Vá­A kislányok udvariasak. Egyikük azonnal átlát a szi­tán és megmagyarázza a né­nikének a működési elvet, mu­tatja, hogy hova kell bedobni a pénzt, melyik gombot kell megnyomni, az ajtókat ho­gyan kell nyitni. Az első „do­básnál” segítőkészen átlnak készenlétben, de a néni min­dent megértett. — KöszöTiöm, kedveskéim — szól utánuk a néni, ahogy elindulnak. A néni pedig túllicitálva unokái kérésén, vett az „au­tomata masinából” kakaót a gyerekeknek, magának ká­vét. Végül annyira belejött a pénzbedobásba és a gombok nyomogatásába. hogy — ahogy ő mondta — „az ottho­niaknak a masinakezelés bi­zonyítására” — vett három tányérka hússalátát, három brióst. A gyerekek pedig a műanyag poharakat vágták zsebre. riigér) sárosnaményban. A legna­gyobb beruházás viszont a nyíregyházi központi telep rekonstrukciója. A több év gondját megoldó építkezést három ütemben valósítják meg. Az el6Ő ütem — amelynek kiviteli tervei már elkészültek — 1974-ben egy technológiai üzemcsarnok felépítését ígéri. Az oda be­szerelt új gépekkel javul­nak a munkakörülmények és a vállalat is biztonságosab­ban tud dolgozni. A beruhá­zás másik két üteme pedig az ötödik ötéves terv idő­szakában valósul meg. Gvortfiszfítás, luosószalon A Patyolatnál új. meg új szolgáltatásokkal rukkolnak elő. Tavaly a forgalmat a gyorstisztítás több helyen történő bevezetése lendítet­te elő. Az idén a mosósza- lontól várják, hogy megked­velje a lakosság. De terve­zik az ágyneműakeió beve­zetését is, amelyben betét­díj ellenében a vállalat tu­lajdonát képező ágyneműt mossák, cserélik, háromhe­tenként. Más nagyvállalatok­nál apró-cseprő erőlködésnek számít az, ami náluk sokszor vállalati problémát okoz, mint a sok raktározott ruha, a gépkocsiállomány karban­tartása, a pontos kiszolgálás megszervezése. Viszont csak a gondos munka révén érhe­tik el. hogy a Patyolat hattyüfehéren legyen meg az emberek gondolkodásában, s bizalommal vegyék igénybe szolgáltatásait. I*. B. — Jó napot kívánok. Jöt­tem a bagolyért. Szeretném, ha erre az ágra erősítené rá. — Az nehéz lesz — mé­ricskéli a lakkozott ágat a kicsi, törékeny, ősz hajú né­ni szakértő szemmel —, meri a madár testének helyre van szüksége, de ha csukott szár­nyú a bagoly, talán sikerül. Az előbbi beszélgetés szá­mos fácán, eregészölyv, bagoly társaságában, Tóth Ferencnc preparátor nyíregy­házi, Virág utcai műhelyében hangzott el. A már több, mint 60 éves asszony ritka, iskolá­ban nem tanulható mestersé­get folytat: kitömi, tartósítja a madarakat. — A műhelyt még a szá­zad elején édesapám hozta létre, aki Németországban tanulta meg az állatprepará­lás minden csínját-binját. En az élőnek játszó, halott madarak között nőttem fel, s mindig kíváncsi érdeklődéssel néztem édesapám munkáját. Már akkor gondoltam rá: ta­lán egyszer én folytathatom. Mégis sokkal inkább a szükség, mint az érdeklődés állította Tóth Ferencnét erre a munkára. Az első évet vé­gezte el az Iparművészeti Fő­iskolán, mikor meghalt az édesapja. Nem folytathatta tovább a tanulást. Előbb any­jának segített a műhelyben, majd 1956-ban önállóan kezd­te el a munkát, s azóta végzi a már családi hagyománynak számító preparálást. — Ezt a munkát, sajnos, nem lehet gépesíteni, most is ugyanazt a módszert alkal­mazom, amit édesapám. De nem panaszképpen mondom, hiszen nem nehéz csinálni, ülve dolgozhatom. Csak ret­tentő nagy türelem kell hoz­zá. Babrás. A madarat leg­először is csőréig ki kell for­dítani. s a belső részt konzer­váló szerekkel bekenni. Ez­után drótokra kell erősíteni, majd töméssel visszaadni a természetes alakját. Néha a tollakat egyenként kell el­igazítani. Most már csak madárkiké­Képcdk<myr a nyírbátori múzeumról „Kiállítási vezető” címmel képes ismertető jelent m;g a várossá nyilvánítás alkalmá­ból Nyírbátorban. A megyei és a Nyírbátori Városi Tanú js anyagi támogatásával készült ízléses kiadvány képes átte­kintést nyújt Nyírbátor múltjáról, a múzeumban ta­lálható értékes tárgyakról. A régészeti kiállítás Nyír« bátor és környéke csiszolt lcő, réz, bronz, kelta, szarma­ta, szkíta kori. valamint a Dá­ciával kapcsolatos anyaggal foglalkozik. A várostörtéreti részt az 1955-ben, Í958—SÍ, illetve 69—70-ben végzett ása­tások leletei gazdagították: á Báthori-várkastély használa­tában volt különféle , közép­kori kerámiák, reneszánsz kályhacsempék és még több értékes lelet. A múzeum gaz­dag a céh emlékekben, fegy­verek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, török fegyverek, Bethlen Gábor szablyája, Branderburgi Kata­lin levele, Heltai Gáspár krónikája, az 1948—49-es sza­badságharc idejéből származó tárgyak, írások, nyomtatvá­nyok, fegyverek, ipar és gyár­történeti emlékek, népr^-d, bútor és iparművészeti 4$- gyak képezik az idegenfo. , i- lom szempontjából is látoga­tott múzeum anyagát. A képes kiállítás vezető a legértékesebb ritkaságokat tartalmazza, többek között as Európa-hírű, nyírbátori rene­szánsz, mennyezet nélkül! stallumot. A múlt tárgyi és szellemi emlékeinek bemuta­tásán túl a jövő képe is felvil­lan a kiadvány lapjain. Nyír­bátor általános váró' St dszéM tervének makettje. A kiadvány a múzeum lúze- teinek sorozatában jelent meg dr. Szalontay Barnabás szer­kesztésében a Nyírségi Nyom­dában. szitest vállal, mert a nagyobb állatokhoz, például a róká­hoz erős drótokra van szük­ség, s a néni a kora miatt nem bírja erővel. A leggyak­rabban fácánt, egerészölyvig és bagóiyt hoznak az embe­rek. Tavasszal a vadászok vízimadarakat lőnek: vadka­csát, gémet, sirályt, s a néni keze nyomán ezek a madarak a legjellemzőbb pózukba me­revednek. Nagyon örül, ha egy-egy ritka madár kerül a kezébe. Megmunkált már sar­ki búvármadarat — melynek hazája Norvégiában van, csak télen látogat le hozzánk —, sólymot. vörös kányát, darázsölyvet, ilyenkor min­dig nagyon ügyel, hogy kü­lönlegesen szépen dolgozzék — Minden madárnak tu­dom az „életrajzát”, enélkül talán nem is tudnék dolgoAsi. Nagyon szeretem a madara­kat. S hogy nem sajnálom-e őket, hogv a tetemükkel fog­lalkozom? Hoztak már hoz­zám többször élő galambot, japántyúkot, hogy tömjem ki őket. „örüljenek, hogy élve gyönyörködhetnek ben­ne” — mondtam. Nem lett volna szívem elpusztítani őket. De, ha már lelőtték, el­pusztultak, segíteni úgy sen* tudok rajtuk, hát legalább visszaadom az „igazi”, az élőt utánzó alakjukat. A munkája az évek során nem csökkent, most is sok a megrendelés, s így egész nap dolgozik. Legalább két nap kell, míg egy madár teljesen elkészül. Megrendelői több-, nyíre vidéki emberek, olya­nok, akik szeretnek vadász- gatni. Ezek a preparált ma­darak nem csak az elősz-Cák díszítésére használhatók fel, iskolákban szemléltetőeszkö­zök a biológiaórákon. Lánya lett volna a családi mesterség folytatója, de ő. más szakmát választott. A 10 éves unoka nagyon érdeklő­dik a nagymama munkája iránt, talán majd ő veszi ke­zébe a preparálóeszközöket. Bara*) Nemzetközi tanácskozás — Iró-olvasó találkozók Gyermekrajz-kiállitások Április — gyermekkönyvhónap A NAPI FORGATAGBAN Nénike az automatánál „IŐTTEM A BAGOLYÉRT“ Preparátor a Virág utcán

Next

/
Thumbnails
Contents