Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
XXX CVFOLTAM. TO. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 19TO. MÁRCIUS 84, SZOMBAT LAPUNK TARTALMABflfa Brigádvezetók a tanácsban ■'S. olda# Polgári védelmi melléklet ' (7—8 oldalj Hét végi sportműsor ’ (11 Mait A lottó nyerőszámai 1 <12 oldal) Befejeződött a tavaszi ülésszak Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Ismét dr. Szakács Ödönt választoltak a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Pénteken a Parlamentben folytatta mun- páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk- káját ai. országgyűlés tavaszi ülésszaka. A reditált külképviseletek számos vezetője, tanácskozáson részt vett hasonczi Pál, a Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat meg- György, Apró Antal, Fehér hajós, Gáspár vitatásával folytatták munkájukat a kép- Sandor. hallai Gyula és Nemeth Karoly, ,... Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá- vlsel0Kgának tagjai, továbbá a Központi Bizottság Á törvényjavaslatot dr. Korom Mihály titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai igazságügy-miniszter terjesztette elő. DR. KOROM MIHÁLY: Minden hatóság és állampolgár kötelessége a jogrend tisztelete " Elöljáróban dr. Korom Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait és kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. E törvényjavaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971-ben a Büntető Törvénykönyvet, 1972-ben pedig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyminiszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós eredül szocialista ménye, ha kapcsolódik hozzájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása Is. — A bűnöldöző és igazság- szolgáltató hatóságok elsőrendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködjenek hazánk szocialista jogrendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelkezéseinek megfelelően kell fellépniük mindazokkal szemben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket követnek el. A bűnüldöző es igazságügyi hatóságok dolgozói alapvetően sikeresen oldják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek hazánk közrendje és közbiztonsága fölött. — Az' új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükség- szerűségből került az ország- gyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentették büntető eljárásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az eljárási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellentmondásba kerültek egymással. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást törvényessél% további erősítése — A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kifejezésre: a szocialista törvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egyszerűsítése mindéi szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtass sói an egyaurtvt. — Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden hatóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztelete, a törvények és más jogszabályok előírásainak és szellemének követése — magatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az. előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számária. — A büntető eljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen Intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják és új rendelkezései kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosítására irányuló törekvéseket — Hazánkban a törvénynyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését. A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből Kiterjesztik a Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák további erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — alkotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait. — Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkel szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli : bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával, amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni, hogy a bűnösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket, és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűn- cselekmények elkövetésétől. — A Büntető Törvény- könyvet módosító törvény- erejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osz- •totta: bűntettekre és vétségekre. Ennek alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétség! eljárást vezessen be. s ezáltal magát a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselekményeknek nagy többsége. következik az is, hogy aki- óéi szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlanság vélelme” elnevezésű jog- elv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban mast kifejezetten megfogalmazza. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem befolyásolhatják ; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat. védő jogait körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás szabályai lesznek irányadók. — A bűncselekmények általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűn- cselekmény elkövetésétől való visszatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése és bírósági felelősségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, elkövető személyek és a bűnüldöző hatóságok közötti örök „versenyben” a hatóságok győzzenek — az államnak sokféle módón elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan eszközökkel, a tarsadalom- és a természettudományok által kimunkált olyan módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosítják a bűnüldözés hatékonyságát. — A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint — a törvényességi és a garanciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítására és egyszerűsítésére. így például a vétségi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyv felvétele helyett jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat; első fokú bíróságon vétségi eljárásban rendszerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyesbíró jár el. A bírósági fellebbezési eljárásban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanüsítotti eljárás mellett kettősséget jelentett, és csak a papirosmunkát növelte. (Eltörlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízelgő — értelmezése is van.) Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte. hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan birósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak eb Beszélt arról is, hogy az eljárás birósági szakasza oan az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat. s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádé'ejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lehet — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a birósági tárgyalás előkészítésére, az adminiszíni iő korszerűsítésére (például: bizonyos esetekben a jegyzőkönyvezés helyettesíthető magnetofonfelvétellel vagy más korszerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkor rendelkez- •'‘két ismertette a javaslatból. Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyozta: — A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól. végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság továb- bi erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvén vés végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikárúc céljai. Az igazságügy-miniszter a kormány nevében kérte az. országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. Dr. Korom Mihály beszelte után Szokola Karóimé. Somogy megvei képviselő, az országgyűlés iogi. igazgatási! és igazságügyi bfzottsá»ánalC előadnia szólalt fe'. Erutáo dr Mát.av Pél (Feléri Pona- rácz Imrévé (Ovőri megvet kénviselő felszólalása hangzott el Ezt követte dr. Szőném Géza legfőbb ügyésí beszéde. Dr. Szénási Géza felszólalása Dr. Szénási Géza bevezetőben hangsúlyozta: jogrendszerünk továbbfejlesztésének, az MSZMP erre vonatkozó határozataival elindított átfogó jogalkotási orogramunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviekben, gyakorlati megoldásaikban és korszerűségben egyaránt megfeleljenek a szocializmust építő társadalom fejlődése által támasztott mindenkori objektív igényeknek. Mint valamennyi jogterületen, a bűnüldözés eljárási szabályainak újrarendezésénél is az a kodi- fikációs tevékenység elsődleges célja, hogy jogszabályaink az élet tényleges követelményeivel — a lehetőséghez mérten szinte „naprakészen” — összhangban legvenek. Elmondta, hogy az ismertté vált bűncselekmények számával mért ftsszbűnőzés évi naevságrendie, különféle okok által előidézett ingadozásoktól eltekintve, lényege változást nem mutat. Felhívta a figyelmet a társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények nagyfokú veszélyességére. Nemkülönben arra, hogy a gazdasági életben tapasztalhatók olyan visszaélések, amelyek egyfelől gazdasági vesztegetés, másfelől adócsalások útján nem munkán alapuló kiemelkedő jövedelmeket biztosítanak egy szűk rétegnek. A törvényjavaslat alapelveiről szólt ezután: — Rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat az eljárási feladatok, közelebbről a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól való elkülönülésére. Ez egyike a/ alapvető eljárási garanciáknak; azt jelenti, hogy a vád. a védelem és az ítélkezés eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyeknek kell ellátniuk. Nem jelent azonban e rendelkezés elkülönülést az „elszigeteltség” értelmében. Nem jelenti azt. hogy az eljárás különféle funkcióit gyakorlóknak ne lenne kötelességük az együttműködés a leglényegesebb közös törekvés: az objektív igazság kiderítése érdekében. Ha a nyomozo hatóság minden olyan adatot pontosan felderít es szolgáltat, amely az ügy megnyugtató elbírálásához szükséges; ha az ügyész ezt nyo- mozásfelügyeleti tevékenységével elősegíti, a vádemeléssel és a bíróság előtti tevékenységével a bíróság ítélkező munkáját támogatja; ha a védő az eljárás alá vont személy javára szóló körülmények összefoglalásával és kifejtésével szintén a teljes igazságot törekszik szolgálni — úgy a bíróság abban a helyzetben lesz, hogy az ügyben a való tényeknek és az összes figyelmet érdemlő körülménynek megfelelő, a társadalom és az egyén érdekét egyaránt szolgáló ítéletet tud hozni. Mindennek legfőbb biztosítéka. ha a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szervei nagy felkészültséget és körültekintést igénylő munkájukban az egyéb állami gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az áttam- oolgárok széles körének aktív támogatására és összefogására támaszkodhatnak «Folytatás a 2. oldal«#
