Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-24 / 70. szám

XXX CVFOLTAM. TO. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 19TO. MÁRCIUS 84, SZOMBAT LAPUNK TARTALMABflfa Brigádvezetók a tanácsban ■'S. olda# Polgári védelmi melléklet ' (7—8 oldalj Hét végi sportműsor ’ (11 Mait A lottó nyerőszámai 1 <12 oldal) Befejeződött a tavaszi ülésszak Az országgyűlés elfogadta a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Ismét dr. Szakács Ödönt választoltak a Legfelsőbb Bíróság elnökévé Pénteken a Parlamentben folytatta mun- páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk- káját ai. országgyűlés tavaszi ülésszaka. A reditált külképviseletek számos vezetője, tanácskozáson részt vett hasonczi Pál, a Az ülést Varga Gáborné, az országgyűlés Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, alelnöke nyitotta meg. Napirend szerint a Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat meg- György, Apró Antal, Fehér hajós, Gáspár vitatásával folytatták munkájukat a kép- Sandor. hallai Gyula és Nemeth Karoly, ,... Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá- vlsel0K­gának tagjai, továbbá a Központi Bizottság Á törvényjavaslatot dr. Korom Mihály titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai igazságügy-miniszter terjesztette elő. DR. KOROM MIHÁLY: Minden hatóság és állampolgár kötelessége a jogrend tisztelete " Elöljáróban dr. Korom Mi­hály hangsúlyozta, hogy a tör­vényjavaslat a büntetőjogi fe­lelősségre vonás rendjét meg­állapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és sze­mélyek jogait és kötelezettsé­geit szabályozó rendelkezése­ket tartalmazza. E törvényja­vaslat jogrendszerünk fejlesz­tésének abba a folyamatába tartozik, amelynek során az országgyűlés az elmúlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló tör­vényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel mó­dosította 1971-ben a Büntető Törvénykönyvet, 1972-ben pe­dig a polgári perrendtartást. — Büntető jogszabályaink­nak — mondta az igazságügy­miniszter — az a rendeltetése, hogy jó „fegyvert” adjanak a bűnüldöző és az igazságszol­gáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazda­sági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának növelése érdekében. A bűnö­zés még számottevő problé­mát jelent, és sok gondot okoz mindannyiunknak. Ép­pen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelős­ségre vonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnö­zést kiváltó okokat megszün­tetni és így hosszabb távon a bűncselekmények számát lé­nyegesen visszaszorítani. Eb­ben a munkában a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek­re nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartós ered­ül szocialista ménye, ha kapcsolódik hoz­zájuk az állami és társadalmi szervek munkája, az állam­polgárok támogatása Is. — A bűnöldöző és igazság- szolgáltató hatóságok első­rendű kötelessége, hogy a jogszabályok megtartásával és megtartatásával őrködje­nek hazánk szocialista jog­rendje, közbiztonsága fölött. Ezért törvényeink rendelke­zéseinek megfelelően kell fel­lépniük mindazokkal szem­ben, akik a jogszabályainkba ütköző cselekményeket kö­vetnek el. A bűnüldöző es igazságügyi hatóságok dolgo­zói alapvetően sikeresen old­ják meg nehéz feladataikat. Megbízhatóan őrködnek ha­zánk közrendje és közbizton­sága fölött. — Az' új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükség- szerűségből került az ország- gyűlés elé. Az 1962. évi 8. számú törvényerejű rendelet­tel megalkotott és eddig ha­tályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveket és rendelke­zéseket, amelyek eddig is ge­rincét jelentették büntető el­járásunknak. A bűnüldözés mai követelményei és az el­járási jogszabályok előírásai azonban nemegyszer ellent­mondásba kerültek egymás­sal. A vitathatatlanul helyes elvek érvényesítésére hiva­tott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyo­lulttá és hosszadalmassá, ne­hézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást törvényessél% további erősítése — A törvényjavaslatban három alapvető cél jut kife­jezésre: a szocialista törvé­nyesség további erősítése, a differenciálás követelményé­nek jobb érvényre juttatása és a büntető eljárás egysze­rűsítése mindéi szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyész­ségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végre­hajtass sói an egyaurtvt. — Büntető igazságszolgál­tatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszá­ban érvényesüljenek a törvé­nyesség követelményei. Ezek azt jelentik, hogy minden ha­tóság és állampolgár alapvető kötelessége a jogrend tisztele­te, a törvények és más jog­szabályok előírásainak és szellemének követése — ma­gatartásban, cselekedeteiben és intézkedéseiben egyaránt. Büntető törvényeink azokat az. előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számária. — A büntető eljárás szabá­lyozza, hogy a társadalom vé­delmében fellépő állami szer­vek milyen Intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kö­telesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont ál­lampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthat­ják és új rendelkezései ki­fejezik a törvényesség to­vábbfejlesztésére, illetve ga­ranciáinak biztosítására irá­nyuló törekvéseket — Hazánkban a törvény­nyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérde­melt büntetését. A büntetés­ben kifejezésre jut a társa­dalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkala­tos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkala­tos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az el­járási törvény biztosította le­hetőségekkel. Ezért szögezi le a törvényjavaslat: „senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ebből a fontos elvből Kiterjesztik a Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garan­ciák további erősítését szol­gálják a javaslatnak azon új rendelkezései, amelyek — al­kotmányunkkal összhangban — az eljárás minden szaka­szára kiterjesztik a védő jo­gait. — Büntető törvényeink elő­írják a jogsértőkkel szembe­ni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselekmények elköve­tőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy büntetőpolitikánk dif­ferenciált érvényesítése meg­követeli : bíróságaink az ed­diginél jobban éljenek az anyagi hátrányokkal járó büntetésekkel, a pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyon­elkobzás alkalmazásával, ami­kor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik elő a bűnözés visszaszorítá­sát, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvé­nyi feltételeit és a jogalkal­mazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell al­kalmazni, hogy a bűnösök el­nyerjék megérdemelt bünte­tésüket, és azzal őket és má­sokat is visszatartsunk bűn- cselekmények elkövetésétől. — A Büntető Törvény- könyvet módosító törvény- erejű rendelet a bűncselek­ményeket két csoportra osz- •totta: bűntettekre és vétsé­gekre. Ennek alapján lehe­tővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétség! eljárást vezessen be. s ezáltal magát a büntetőeljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti en­nek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972-ben a bűncselek­ményeknek nagy többsége. következik az is, hogy aki- óéi szemben a büntetőeljá­rást folytatják, az nem köte­lezhető ártatlanságának bi­zonyítására, a bűnösség bi­zonyítása az eljáró hatóságok kötelessége. Ez az „ártatlan­ság vélelme” elnevezésű jog- elv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban mast kifejezetten megfogalmazza. — Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja le jogerős bírói ítélet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűn­ügyről, illetve az annak el­követésével alaposan gyanú­sított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvé­leményt tájékoztató és for­máló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban világos­sá kell tenniük közlemé­nyeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósíta­nak. Nem vághatnak elébe a bírósági döntéseknek és a közvéleményt előre nem be­folyásolhatják ; pontosabban kifejezve: nem helyezhetik közléseikkel mintegy erkölcsi „nyomás” alá a bíróságokat. védő jogait körülbelül 70 százaléka volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsített eljárás sza­bályai lesznek irányadók. — A bűncselekmények ál­talános megelőzése és az egyes személyeknek a bűn- cselekmény elkövetésétől va­ló visszatartása szempontjá­ból ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors fel­derítése és bírósági felelős­ségre vonása. Azt, hogy a bűncselekményt kitervelő, el­követő személyek és a bűn­üldöző hatóságok közötti örök „versenyben” a ható­ságok győzzenek — az ál­lamnak sokféle módón elő kell mozdítania. A büntető igazságszolgáltatásnak olyan személyi állománnyal, olyan eszközökkel, a tarsadalom- és a természettudományok ál­tal kimunkált olyan mód­szerekkel kell rendelkeznie, amelyek együttesen biztosít­ják a bűnüldözés hatékony­ságát. — A javaslat szinte min­den rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelé­sére, valamint — a törvé­nyességi és a garanciális ér­dekek megsértése nélkül tör­ténő — gyorsítására és egy­szerűsítésére. így például a vétségi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomo­zás során a tanúk kihall­gatásáról és más eljárási cselekményekről jegyző­könyv felvétele helyett je­lentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánnyal emelhet vádat; első fokú bíróságon vétségi eljárásban rendsze­rint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja van —, hanem egyes­bíró jár el. A bírósági fel­lebbezési eljárásban a má­sodfokon eljáró bíróság jog­köre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Ko­rom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanüsítotti el­járás mellett kettősséget je­lentett, és csak a papiros­munkát növelte. (Eltörlésé­nek van azonban egy másik indoka is: ugyanis a ter­heltté nyilvánítás fogalmá­nak a magyar nyelvben egé­szen másfajta — nem éppen hízelgő — értelmezése is van.) Az ügyészi munkával kap­csolatban dr. Korom Mihály kiemelte. hogy a javaslat szerint az ügyész ezután kö­teles részt venni minden olyan birósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak eb Beszélt arról is, hogy az el­járás birósági szakasza oan az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bírósá­got nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat. s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádé'ej­tése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem le­het — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a birósági tárgyalás előké­szítésére, az adminiszíni iő korszerűsítésére (például: bi­zonyos esetekben a jegyző­könyvezés helyettesíthető magnetofonfelvétellel vagy más korszerű technikai esz­közzel), a jogerős ítéletre vonatkor rendelkez- •'‘két ismertette a javaslatból. Beszéde befejezéseként dr. Korom Mihály hangsúlyoz­ta: — A beterjesztett javaslat — az írásos indokolással együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állam­polgároktól. végső soron az egész társadalomtól erőfe­szítéseket igénylő és követ­kezetes küzdelemnek, ame­lyet a bűnözés ellen, a köz­rend és közbiztonság továb- bi erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezé­sek következetes, törvén vés végrehajtásával valósítha­tók meg büntetőpolitikárúc céljai. Az igazságügy-miniszter a kormány nevében kérte az. országgyűlést, hogy a javas­latot fogadja el és emelje törvényerőre. Dr. Korom Mihály beszelte után Szokola Karóimé. So­mogy megvei képviselő, az országgyűlés iogi. igazgatási! és igazságügyi bfzottsá»ánalC előadnia szólalt fe'. Erutáo dr Mát.av Pél (Feléri Pona- rácz Imrévé (Ovőri megvet kénviselő felszólalása hang­zott el Ezt követte dr. Sző­ném Géza legfőbb ügyésí beszéde. Dr. Szénási Géza felszólalása Dr. Szénási Géza beveze­tőben hangsúlyozta: jog­rendszerünk továbbfejlesz­tésének, az MSZMP erre vonatkozó határozataival el­indított átfogó jogalkotási orogramunknak az a célja, hogy jogszabályaink elviek­ben, gyakorlati megoldásaik­ban és korszerűségben egy­aránt megfeleljenek a szo­cializmust építő társadalom fejlődése által támasztott mindenkori objektív igé­nyeknek. Mint valamennyi jogterületen, a bűnüldözés eljárási szabályainak újra­rendezésénél is az a kodi- fikációs tevékenység elsőd­leges célja, hogy jogszabá­lyaink az élet tényleges követelményeivel — a lehe­tőséghez mérten szinte „nap­rakészen” — összhangban legvenek. Elmondta, hogy az ismert­té vált bűncselekmények számával mért ftsszbűnőzés évi naevságrendie, különféle okok által előidézett ingado­zásoktól eltekintve, lényege változást nem mutat. Fel­hívta a figyelmet a társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett bűncselekmények nagy­fokú veszélyességére. Nem­különben arra, hogy a gaz­dasági életben tapasztalhatók olyan visszaélések, amelyek egyfelől gazdasági vesztege­tés, másfelől adócsalások út­ján nem munkán alapuló kiemelkedő jövedelmeket biztosítanak egy szűk réteg­nek. A törvényjavaslat alapel­veiről szólt ezután: — Rendelkezéseket tartal­maz a törvényjavaslat az el­járási feladatok, közelebbről a vád, a védelem és az ítél­kezés egymástól való elkü­lönülésére. Ez egyike a/ alapvető eljárási garanciák­nak; azt jelenti, hogy a vád. a védelem és az ítélkezés eljárási funkcióit más-más szervnek, illetve személyek­nek kell ellátniuk. Nem je­lent azonban e rendelkezés elkülönülést az „elszigetelt­ség” értelmében. Nem jelen­ti azt. hogy az eljárás kü­lönféle funkcióit gyakorlók­nak ne lenne kötelességük az együttműködés a leglénye­gesebb közös törekvés: az objektív igazság kiderítése érdekében. Ha a nyomozo hatóság minden olyan adatot pontosan felderít es szol­gáltat, amely az ügy meg­nyugtató elbírálásához szük­séges; ha az ügyész ezt nyo- mozásfelügyeleti tevékeny­ségével elősegíti, a vádeme­léssel és a bíróság előtti tevékenységével a bíróság ítélkező munkáját támogat­ja; ha a védő az eljárás alá vont személy javára szóló körülmények összefoglalásá­val és kifejtésével szintén a teljes igazságot törekszik szolgálni — úgy a bíróság abban a helyzetben lesz, hogy az ügyben a való té­nyeknek és az összes figyel­met érdemlő körülménynek megfelelő, a társadalom és az egyén érdekét egyaránt szolgáló ítéletet tud hozni. Mindennek legfőbb biztosíté­ka. ha a bűnüldözés és igaz­ságszolgáltatás szervei nagy felkészültséget és körülte­kintést igénylő munkájuk­ban az egyéb állami gazda­sági és társadalmi szerve­zetek, valamint az áttam- oolgárok széles körének ak­tív támogatására és összefo­gására támaszkodhatnak «Folytatás a 2. oldal«#

Next

/
Thumbnails
Contents