Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

XXX ÉVFOLYAM. 69. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 23, PÉNTEK LAPUNK TARTALMASOD A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal) Ünnepi megemlékezés az MHSZ megalakulásának 25. évfordulóján (3. oldal) Sport jelentéseink (7. oldítl) F ack Jeni miniszterelnök foglalta össze a kormánybeszámoló feletti vitát Csütörtökön a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanács­kozásán részt vesz Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke- Aczél György, Apró Antal, Fehér La­jos Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bi­NtMElH KÁROLY: zottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban helyet foglalt a Buda­pesten akkreditált külképviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a Minisztertanács beszámolója feletti vitát, elsőként Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottsár első titkára emelkedett szólásra. A kormány eredményesen munkálkodott céljaink megvalósításán Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársnők, elvtár­sak! — Csaknem két esztende­je, hogy az országgyűlés Fock elvtárs előterjesztésé­ben megtárgyalta és egy­hangúlag jóváhagy 1 a a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt X. kongressz.usa határozatai­nak végrehajtását szolgáló kormányprogramot. Megál­lapíthatjuk, hogy a kor­mány eredményesen mun­kálkodott országépítő cél­jaink megvalósításáért. — Országgyűlésünk kedve­ző helyzetben tárgyalhatja a kormány beszámolóját: — A Központi Bizottság novemberi ülésén megvizs­gálta, hogy a kongresszus irányvonala — amely meg­határozó társadalmunk éle­tében, tevékenységében és fejlődésében — hogyan va­lósult meg. Az állásfoglalást megismerték és megvitatták az egesz országban. Népünk Erősödött a Tisztelt képviselőtársaim! — Nagyra kell értékelnünk ? kormány beszámolójában felsorolt., társadalmunk fej­lődését jellemző tényeket. Az eredmények és a gondok egybevetése arról tanúsko­dik, hogy a szocializmus épí­tése az elmúlt két évben is töretlenül előrehaladt. Terv­szerűen gyarapodott, fejlet­tebb lett az ország, javultak az életkörülmények, gazda­godott szocialista kultúránk és szellemi életünk. — Mérhetően erősödött a népi hatalom. Erősödött an­nak politikai alapja, a mun­kásosztály és a parasztság szövetsége, a dolgozók össze­fogása. Teljesebb a szoci­alista nemzeti egység, erősö­dik a szocialista gondolko­dásmód. a közösségi felelős­ségérzet. Stabilitás és nyuga­lom van az országban. Szi­lárd a szocialista törvényes­ség. Olyan a légkör a politi­kában, a gazdaságban, a tu­dományban és a kultúrában amely kedvez a tehetségnél; és ösztönöz az alkotó mun­kára. Hazánk és népünk a haladásnak és a jólétnek is­mét magasabb fokára jutott. Ez szocialista rendszerünk nagy vívmánya, dolgozó né­pünk munkájának eredmé­nye, s erről emelt fővel ad­hatunk számot az ország leg­magasabb fórumán is. nagy többsége egyetért a határozattal, kész azok vég­rehajtására. — A Központi Bizottság állásfoglalásának kedvező fogadtatása elsősorban an­nak tulajdonítható, hogy megerősítette pártunk X. kongresszusának határoza­tait. Az állásfoglalás a köz­vélemény várakozásával egyezően megerősítette, hogy az eddigi úton akarunk és fogunk tovább haladni. Iga­zítunk, ahol igazítani való van, de döntő, hogy a párt fő politikai vonalán nem kell változtatni, pártunk és népünk egysége, egyetértése több mint másfél évtizedes politikai gyakorlatunkra épül. — A Központi Bizottság novemberi határozata nem utolsósorban azért váltott ki egyetértést, mert reálisan összegezte eredményeinket, elemzően és cselekvésre ösz­tönzően tárta fel gyengéin­ket, közvéleményünket is foglalkoztató következetlen­ségeinket, gondjainkat. népi hatalom — Munkásosztályunk nö­vekvő politikai aktivitással, gyarapodó szaktudással, ve­zető szerepébői eredő fele­lősséggel vállalja a szocializ­mus építéséből reá háruló feladatokat. Ez kifejezésre jut többek között a szocialis­ta munkaverseny és brigád­mozgalom terjedésében. Ereje nemcsak a termelésre gya­korol kedvező hatást, hanem az általános emberi maga­tartásra is. — Parasztságunk jó szö­vetségese munkásosztályunk­nak; magatartásával, terme­lési eredményeivel egyaránt bizonyítja, hogy fenntartás nélkül híve a szocializmus­nak, s — ereje és tapaszta­latai alapján — vállalja az ország gondjaiból a reá ju­tó feladatok megoldását. — Értelmiségünk tudás­ban és létszámban is évről évre gyarapodik. Élete, mun­kája, alkotásai azt bizonyít­ják. hogy az értelmiség szo­cializmust építő népünk ré­sze: tudományos, műszaki, művészeti tevékenysége ar­ról tanúskodik, hogy cselek­vő egyetértéssel támogatja társadalmunk haladását. Kedves elvtársak! — Együttes munkánh ered­ményeit összegezni: közös kötelességünk, ügy gondo­lom, jogos ez örömünk és büszkeségünk, hogy fejlődik az ország, gyarapszik min­den megye, falu és város. Ezt azért is hangsúlyozom, mert időnként azt tapasztalja az ember, hogy valamiféle di­vat, a bátorság mércéje csak a gondokról, hibákról szól­ni. A valóságos gondok őszinte feltárása a mi vi­szonyaink között nem a bá­torság körébe tartozik. Ered­ményeink és hibáink egyol­dalú le-vagy túlbecsülése el­lentétes politikánk realiz­musával. — Örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszintén felháborodni azért, amit nem teljesítettünk, amit megtehettünk volna, de el­mulasztottunk. Attól lesz több az eredményünk és ke­vesebb a gondunk, ha az in­dokolt felháborodásunkat al­kotó cselékvés követi, ha mindenki a maga közvetlen környezetében, a maga he­lyén állandóan érzi, hogy a szocializmus építésének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a termékeny, előrevivő bírálat között. — Aki társadalmi valósá­gunk egészére figyel, annak észre kell vennie, hogy a mi társadalmunkra nem az ön­ző, az anyagias, a jogaikat kö­vetelő, kötelességeiket elha­nyagoló emberek a jellemzők. Még akkor sem, ha ezek időnként a közvélemény fi­gyelmének középpontjába ke­rülnek és aránytalanul töb­bet hallunk róluk, mint a szo­cializmust tisztességgel építő dolgozókról. Fontos, hogy az anyagi érdekeltség elvét kö­vetkezetesen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díjazásban is kifejeződjék, s — ettől elválaszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeljük. Tudjuk, hogy az embereknek kell a jó, az el­ismerő szó. Feladatunk, hogy olyan társadalmi közgondol­kodást teremtsünk, amelyben a közösségért, a társadalo­mért végzett jó munka a leg­főbb értékmérő. Tisztelt országgyűlés! — A kormány beszámoló­jában első helyen állnak a népgazdaság fejlődésének és — Minden erőnkkel támo­gatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb szír vonalon, tudományosab­ban és összchangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött cé­lok terv szerinti megvalósítá­sában és ellenőrzésében na­gyobb határozottságra van szükség. Ezt követeli népgaz­daságunk arányos fejlődése, a szocialista integrációban való részvételünk, fejlődé­sünk meggyorsítása. — A tervszerű munkához jók a feltételek, évről évre nagyobb a népgazdaság tel­jesítőképessége, bevált, ered­ményesen működik a gazda­ságirányítási rendszer. Ne­gyedszázados saját gyakorla­tunk van a szocialista terv- gazdálkodásban, meríthet­tünk a testvéri szocialista or­szágok ilyen tapasztalataiból is. Biztos alapokon nyugszik gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival. — A szocialista tervgazdál­kodás erősítése, lehetőségei­nek jobb kihasználása fontos kormányzati — de nem csak fejlesztésének kérdései. Je­lentősnek tartjuk, hogy erő­feszítéseink, a pártnak és a kormánynak gazdaságirányí­tásunk minél teljesebb kibon­takozása, szocialista építé­sünk további dinamikus fej­lődése, a népgazdaság terv- szerűségének erősítése, külső és belső egyensúlyának javí­tása érdekében tett intézke­dései eredményesek voltak. — Népgazdaságunk fejlesz­tésének feladatai nagyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években voltak. A hagyományos termelés jó né­hány iparágban „felborul”, átrendeződik a technika, vele a munkaerő is, megváltoznak a szakmai követelmények. Biztosítani kell a nagy értékű, termelékeny gépek jó kihasz­nálását, fokozni a hazai ós a külső piacokon is keresett, versenyképes termékek gyár­tását. kormányzati — feladat. A he­lyi vezetésre is nagy felelős­ség hárul, hogy összehangol­tabb, tervszerűbb legyen a munka, s ez bürokratikus, kezdeményezést fékező jelen­ségektől is óvja a gazdasági életünket. — A párt és a kormány — közvéleményünkkel együtt — számon tartja a jogos igénye­ket. Ezek kielégítése azonban lehetőségeinktől, közös mun­kánk eredményességétől függ. Igényeink természetesen min­dig nagyobbak, mint a lehe­tőségeink. így van ez a Köz­ponti Bizottságban, a kor­mányban és közvéleménvünk- ben is. Ebben is egységesek vagyunk. Dönteni azonban csak reálisan szabad, nem pedig az óhajok szerint — Pártunk és kormányunk társadalmi érdekből cselek­szik, amikor azzal is védi az életszínvonalat, hogy szigorú­an ügyel a vásárlóerő és az árualap egyensúlyára, a fo­rint stabilitására. Közvéle­ményünket sokat foglalkoz­tatja az árak emelkedése Gondja ez a pártvezetésnek és a kormánynak is. — Kormányunk számos eredményes intézkedést tett a Központi Bizottság állásfogla­lásában megfogalmazott ár­stabilitás érdekében, az ál­lamháztartás egyensúlyának megteremtésére. Népünk megértését és bizalmát iga­zolja, hogy a szükségessé vált áremelések bejelentése — bár két hónappal megelőzte a végrehajtást — nem okozott zavart a kereskedelmi forga­lomban. Joggal mondhatjuk, hogy a lakosság — bár nem örült az áremeléseknek — magatartásával bizonyította: osztozik a kormányzás fele­lősségében. Ez a bizalom azonban növeli 'a kormány, az árellenőrző szervek és va­lamennyiünk ■ felelősségét azért, hogy a fogyasztói ár­színvonal ne haladja meg a tervezett mértéket. — Ezt a felelősséget mind­azoknak vállalniuk keli, akik a termelés, a kereskedelem irányításában, vagy más olyan területen dolgoznak, hogy szerepük van az árak alakításában. Intézkedéseink hatására jelentősen csökken az indokolatlan áremelések száma; de a lakosság joggal háborodik fel akkor is. ha áremelkedéssel minőségron­tás formájában találkozik. Biztosítani kell az. árak el­lenőrzésének az. utóbbi idő­ben tapasztalt folyamatossá­gát és szigorúságát. El keil érnünk, hogy se indokolatlan áremeléssel, se minőségron­tással ne lehessen nyereséget növelni. Ez is feltétele annak, hogy közvéleményünk jobban megértse árpolitikánkat, amely fontos része jól mű­ködő gazdaságirányítási rendszerünknek. A lakosság­gal közös nevezőn vagyunk az indokolatlan áremelések megakadályozását illetően: hamar egyetértésre jutunk, ha árcsökkentésről van szó: s közös véleményre kell jut­nunk akkor is. amikor tár­sadalmi érdek diktat's egyes cikkek áránRk emelését. A fogyasztói árak alakulását alapvetően a termelői árak befolyásolják. Elsősorban a termelés oldaláról tehetünk ’"»többet az árstabi1!tásért. figyelmünket, tudásunkat te­hát elsősorban az önköltség csökkentésére, a termelékeny­ség emelésére, a forgalom nö- ve’ésér» kell fordítanunk. — Minden lehetőségünk megvan a magasabb színvo­nalú, felelősségteljesebb mun­kához, a valóban nagy fel­adatok elvégzéséhez. Pártunk egysége a X. kongresszus óta tovább erősödött. Erősödött munkásosztályunk vezető szerepe és nőtt áldozatkészsé­ge. Parasztságunk, értelmisé­günk szövetsége munkásosz­tályunkkal, egyetértése a szo­cializmus teljes felépítésével — erős és szilárd alapokon nyugszik. Programunk egyér­telmű és világos. A dolgozó tömegek támogatták közösen kidolgozott nolitikánkat, tö­rekvéseinket. A nemzetköri feltételek is kedvezőek szá­munkra. Ezt a ked”ez.ő helv- zetet a kormánynak, minden felelős testületnek és w»tí- nek az egész országban tet­tekre kell váltania! — A kormány beszámolőiá- val egyetértek, a Mn war Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében el­fogadom és elfogadásra aján­lom. (Folytatás a 2. oldaloa) LOSONCZI PÁL KÉPVISELŐKKEL BESZÉLGET AZ ORSZÁGOTÜLÉS SZÜNETÉBEN A tervgazdálkodás erősítése

Next

/
Thumbnails
Contents