Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
5. oMal Szvlridov Ivánné Szabolcs-Szatmár megyei képviseflő felszólalása Németh Károly beszéde után Szviridov Ivánné Szabolcs-Szatmár megyei képviselő szólalt fel. A megye gyors ütemű iparosodásáról számolt be. Elmondotta: jól hasznosították a megyében az iparfejlesztésre adott pénzt: a negyedik ötéves tervben rendelkezésükre bocsátott 480 millió forintos területfejlesztési alappal 1,9 milliárd forintnál nagyobb állóeszköz-fejlesztést tudtak elérni, s 15 000 új ipari munkahelyet alakítottak ki. A számok azt tükrözik, hogy ezen a vidéken olcsón, gazdaságosán lehet ipart telepíteni. Nemcsak Nyíregyházán, hanem — a területfejlesztés HORGOS GYULA: követelményeinek is eleget téve — Mátészalkán. Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásá- rosnaményban, Tiszavasvári- ban és Fehérgyarmaton is létrehoztak olyan ipari bázisokat, amelyek bármikor továbbfejleszthetek. Az ipari termelés fejlődésével együtt számszerűségében is gyarapodott a megye munkásosztálya; 1965-ben az iparban foglalkoztatott munkások száma alig haladta meg a 13 000-et, míg 1972- ben elérte a 28 300-at. A számok azt igazolják, hogySza- boícs-Szatmár megye ipari fejlődése az elmúlt esztendőkben évi átlagban 10—14 százalékos volt, magasabb, mint az országos átlag. A szép eredmények ellenére még mindig Szabolcs-Szatmár megyében a legalacsonyabb az iparban foglalkoztatottak aránya: itt 1971-ben 10 000 lakosból 688-ot foglalkoztatott az ipar, ezerrel kevesebbet az országos átlagnál. A Szabolcs megyei képviselő beszédét követően felszólalt: Cservenka Ferencné (Pest), Hárász Gyula (Hajdú- Bihar), Balogh László (Békés) megyei képviselő, majd szünet következett. Szünet után Varga Cáborné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Dr. Horgos Gyula kohó- és . gépipari miniszter emelkedett szólásra. A kohó« és gépipar teljesíti tervét A gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában. amelyet Fock elvtárs a kormánybeszámolóban felvázolt, nyilvánvaló a a kohó- és gépipar jelentősége. Szerepe meghatárózó a nemzeti jövedelem növelé— A kohó- és gépipar a IV. Ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászat termelése 1972-ben az előző 'évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, így 1972-ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyersecélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt, mérséklődött az acélhiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitás jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A gépipar termelésé tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben. 11,3 százalékkal nőtt. ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme ne> sak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatában elérte. illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A A többlet 60 százalékát a köz— Az elmúlt évek során mennyiségi, minőségi és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja. Egyes termékek hiánya megszűnt. Több termékből az ipar kínálata meghaladja a keresletet, például olajkályhákból, gázkályhákból. gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Elmondta a miniszter azt is, hogy a továbbtanulásra, a fegyelmezettebb munkára ösztönöznek a közelmúltban végrehajtott bérpolitikai intézkedések. amelyek tárcája területén 347 000 munkás és művezető jövedelmét 1973- ban — március—decemberben — 1571 millió forinttal emelik. — Fokozott figyelmet fordítunk — mondta — a vállalatok vezetőinek fejlődésére is. Tapasztalataink szerint nagy többségük megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Azokat a vezetőket pedig, akii & fejlődéssel nem tudtak lé pést tartani. — a szociálist humanitás alapján, a szó cialista társadalom és a sa ját maguk érdekében — ké pességeiknek és tndásuknn megfelelő helyre irányító' tűk és irányítjuk át. sében, a beruházási lehetőségek. a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában, és ezeken keresztül az élet- színvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. úti járműipar, a híradás- technika, és a műszeripar szolgáltatta. A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi értékesítési tervét teljesítette. A Videoton az általános ren- deljetésű elektronikus logikai gépekből az előző évi 10-zel szemben — az elő5rányzatot meghaladóan — 46 darabot értékesített. — Az exportforgalom a kohó- és gépiparban a termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. Az elmúlt két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ágazat az ötéves tervidőszak időarányos részét túlteljesítette. Az export dinamikus fejődését nagymértékben elősegítették a nemzetközi kooperációs kapcsolatok bővítése, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése. megfelelő anyagi ösztönzők alkalmazása. Tény, hogy vannak még olyan termékek, mint például a kerékpár, fürdőkád, szilárd tüzelésű tűzhelyek, víz- és gázcsövek, amelyekből a keresletet nem tudjuk kielégíteni, főként az elégtelen kapacitások miatt. A folyamatban lévő fejlesztésekkel, 11- cencek, gyártási eljárások megvételével, a nemzetközi termelési kooperáció bővítésével azonban a belföldi ellátást tovább javítjuk. Beszélt ezután a miniszter a vidéki ipartelepítésekről, néhány intézkedésről, majd így folytatta: — A termelési struktúra javítását, az exportforgalom növelését elsősorban a szocialista nemzetközi együttműködés további kiszélesítésével érhetjük el. Jól felfogott érdekünk, hogy az egyes gazdaságtalan termékek fokozatos leállítását, más gazdaságos termékek dinamikusabb fejlesztését a baráti országok — elsősorban a Szovjetunió — igényeivel összehangoltan hajtsuk végre. Ilyen gazdaságpoliti- cai megfontolásoktól indít stva készültünk fel és kezdik meg a tárgyalásainkat a övetkezö ötéves terv kiala- ításával kapcsolatban a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. A kölcsönös előnyök elvei alapján készek vagyunk a tőkésországokkal is kooperációs megállapodásokat kötni és bővíteni a gazdaságos exportforgalmat. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka, és üzem- szervezést, az élő- és holt- munkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. Ezen a területen — mondta — még igen sok belső tartalék van. — A termelési feladatainkat — folytatta — elsősorban a meglévő kapacitások jobb kihasználásával kell megoldani, mert az állóeszköz-kihasználás szintje még a korszerű gépeknél is alacsony. Emellett gyorsítani kell a gazdaságosan nem használható gépek és bérén dezések kiselejtezését. Ma még jelentős részarányt képvisel ugyanis »..„nullára leírt”, de még tovább üzemeltetett állóeszköz-állomány. Ezért 1973-tól a gépiparban, kísérleti jelleggel, üzemeltetési járulékfizetési kötelezettséget írtunk elő a teljesen „leírt”, de még használatban lévő állóeszközök után. A vállalati munkaerőgazdálkodás javítása, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére született pártós kormányhatározatok végrehajtása, a „dolgozz hibátlanul” munkarendszer, a szakmunkás- és vezetőképzés, illetve továbbképzés — ezek voltak a miniszteri felszólalás további témái. — A kohó- és gépipar pozíciója a IV. ötéves terv harmadik esztendejében elég erős ahhoz, hogy a terv eredeti célkitűzéseit teljesíthessük, a szükséges struktúra- átalakítást meggyorsíthassuk. Nagyon jelentősnek, holnapi eredményeink zálogának tartom azt a szemléletbeli egységet, amely a közelmúltban hozptt nagy fontosságú párt- és kormány- határozatok, intézkedések kapcsán formálódik, érik a munkások, a műszaki és gazdasági szakemberek és vezetők körében. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy dolgozóinkra bizton lehet számítani a helytállásban. Feladatainkat a jövőben is becsülettel fogjuk végezni. A híradástechnikával kapcsolatos képviselői véleményre reagálva a miniszter elmondta, hogy a harmadik ötéves terv időszakában évente 13 százalékot fejlődött a híradástechnika exportja. További fejlődés tanúi vagyunk a mostani tervidőszakban: 1971-ben 26. 1972-ben csaknem 20 százalékkal nőtt az export a híradástechnikai ágazatban. Minden remény megvan arra, hogy a további években a híradástechnika az egyik vezető iparággá fejlődhet. Dr. Horgos Gyula beszéde után felszólalt a vitában dr. Papp Dénesné (Budapest), Böhm József (Somogy), Nag% Pálné (Zala) megyei képviselő, majd dr. Horváth István. a KISZ Központi Bizottságának első titkára emelkedet1 szólásra. Hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejtő lehetőségeket Javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből DR. HORVÁTH ISTVÁN: Programunk jól szolgálja az ifjúság felemelkedését Dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára hozzászólásában hangsúlyozta: kedvezőek a politikai, a társadalmi és a gazdasági feltételek ahhoz, hogy a fiatalok jól felkészüljenek hivatásukra, a szocializmus betetőzésére, a kommunizmus építésének megkezdésére. . Majd így folytatta: — Meggyőződéssel elmondhatjuk, hogy ifjúságunk döntő. többsége helytáll az élet minden területén. Ugyanakkor azonban nincsenek illúzióink, tudjuk, hogy a tizen- és huszonévesek helytállásáról szóló igaz szavakat nem mondhatjuk el mindig, mindenütt, minden egyes fiatalról. Egyre szűkülő talajon ugyan, de létezik, újra termelődik, sőt olykor szóhoz is jut a társadalmunktól, eszméinktől idegen gondolkodás és magatartás, amely méltatlan múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz; se nem történelmi, se nem korszerű, se nem magyar. A közönyösek, a patópálok, a „világszínvonalon” unatkozók, a botrányhősök és a felelőtlen mindent követelők azonban hétköznapjainkon és ünnepeinken egyaránt szembe találják magukat azoknak a fiataloknak a hazaszeretetével, a nemzeti és nemzetközi felelősséget vállalók helytállásával, akiket egész népünk büszkén vallhat magáénak, mert maiak és korszerűek, mert magyarok és internacionalisták, méltók ahhoz a társadalomhoz, amelyben születtek és felnőttek. Dr. Horváth István a továbbiakban hangsúlyozta: — Több mint három esztendeje már, hogy életünk, munkánk részévé lett és a gyakorlatban is kamatozni kezdett a-párt Központi Bizottságának ifjúságpolitikai határozata. . — Másfél évvel ezelőtt törvényt is alkottunk az Ifjúságról az ifjúságért. A mai számvetés teljesebbé válik azzal, ha elmondjuk: megvalósulóban vannak az Ifjúság életére közvetlenül kiható kongres-szusi határozatok, jól halad az ifjúsági törvény végrehajtása. — Nem szeretnénk túlozni, de tény, hogy a beszámolási időszakban a kormány több intézkedéssel javította az ifjúság munka-, tanulási és életkörülményeit, szociális és kulturális ellátását, mint a korábbi másfél évtizedben együttvéve. Már érezhetjük a jó hatását azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek támogatásáról, az ifjúság kulturális ellátásának javításáról, az ifjúsági turizmus és üdülőbázisok fejlesztéséről, a fiatalok pályaválasztásáról hozott. Nagy megelégedést váltottak ki az állami iparban és az építőiparban dolgozó fiatalok körében is gzok az intézkedések, amelyek jelentősen emelték a szakmunkások és a művezetők bérét, újabb kedvezményeket biztosítottak a lakásépítéshez. — Kormányunk Is azt az elvet érvényesítette gyakorlatában, hogy az ifjúságért hozott intézkedések nemcsak a fiatalok, hanem egész népünk, valamennyiünk közös jövőjét szolgálják. Az ifjúság nem valamiféle feneketlen kassza, amely számlálatlanul nyeli és süllyeszti el a milliókat, hanc-m nagyon is jövedelmező takarékbetét, amely a szocialista Magyar- ország holnapi, holnaputáni derékhadának tetteiben, áldozatvállalásában és minden eddiginél gyorsabb ütemű haladásában kamatozik. — Az eredmények sokasága ellenére sem állíthatjuk még, hogy már teljesen zavartalanul működik az ifjúság nevelésében minden intézmény. Az utóbbi időben mintha csökkent volna az ifjúságpolitikai határozatot és az ifjúsági törvény megalkotását követő időszak lendülete. Annál is inkább szólni kell erről, mert a többnyire csak szavakban helyeslőket — akik még ma is másra hárítják saját feladataik megoldásának terheit — jobb belátásra és gyorsabb tempóra kell ösztönöznünk. A KISZ Központi Bizottságának első titkára a továbbiakban a népesedési helyzettel foglalkozott. Elmondotta, hogy a népesedési statisztikák javításához valóban anyagi. egészségügyi, jogi és morális változtatásokra van szükség. Kétségtelenül nélkülözhetetlen, hogy a lakásépítésben és-elosztásban a többgyermekes családok nagyobb előnyökhöz jussanak, s hogy terveink és lehetőségeink szerint növekedjék a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, másra is szükség van azonban: változtatni kell a közgondolkodáson, a szemléleten. Szakítani kell a szemérmes hallgatással, olyan meggyőző érvek kellenett, amelyek egyszerre szólnak a szívhez és az értelemhez az érző és a gondolkodó emberhez. Minden családé' alapító fiatalembernek, férfinek és nőnek tudnia íznie kell, hogy a gyermel: mindig, a mi korunkban is hozzá tartozik a tartalmas emberi élethez, hogy a család- alapítás személyes ügy ugyan, de egyúttal társadalmi felelősség is. — Büszkék vagyunk közoktatásunk forradalmi változásaira, nagy jelentőségű vívmányaira. Üdvözöljük azokat a legújabb intézkedéseket is, amelyek eredményeként közoktatásunk az általános iskolától az egyetemekig jobban igazodik politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk mai, a tudományos-technikai forradalom holnapi követelményeihez. Ez az, amiért elégedettéit lehetünk, de annak is hangot kell adnunk, hogy miközben a megoldás fő iránya helyes, találkozunk — nem is elszigetelt — esetekkel, amelyek már-már tünetek. jelenségek és mellékvágányra, sőt a kívánatossal ellenkező Irányba visznek. — Tudjuk — zárta hozzászólását a KISZ Központi Bizottságának első titkára —, hogy társadalmi méretekben ifjúságunk valamennyi gondja a megoldás felé halad. Szocialista fejlődésünk új meg új eredményei megteremtik a fejlődéshez szükséges fedezetet. Bizakodással tölt el bennünket mindaz, amit a kormány beszámolójában hallottunk. Azzal a biztonsággal nézhetünk a jövőbe, hogy tudjuk, mit akarunk, van megfelelő programunk, amely jól szolgálja népünk, ifjúságunk fel- emelkedését. Ezután dr. Vámosi Erzsébet (Pest), Hérczeg Károly (Fejér), Nagy Miklós (Pest), Salamon Hugóné (Komárom), Orbán József (Szolnok) megyei képviselő felszólalására került sor, majd ebédszünet következett. Szünet után Ap-, ró Antal elnökletével folytatódott a vita. Az újabb felszólalók: Nagy Csaba (Bács- Kiskun), Gajdos János (Nógrádi, Valku Antal (Csongrádi, Milován Ildikó (Budapest), Horváth Kálmán (Vesznrém). Miután több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Apró Antal lezárta a vitát. F-mtán Fock Jenő. a Minis?, to-ianáés elnöke végszóit a vitában elhangzottakra. — Tisztelt képviselő elvtársak! A két esztendővel ezelőtt benyújtott kormányprogram vitájában megnyilvánult egyetértés eddig is nagy erőforrás volt, e bizalom és támogatás biztosította a munka kedvező feltételeit — kezdte válaszát Fock Jenő, majd köszönetét mondott a kormány beszámolójával kapcsolatban elhangzott észrevételekért, hasznos kiegészítésekért. örömünkré szolgál — folytatta —, hogy az itt felszólalt képviselő elvtársak elismeréssel beszéltek a vezetés erőfeszítéseiről. Nem mondhatom, hogy örülünk annak, hogy sok kritikát kaptunk, de amikor az első „keserűségen” túl vagyunk, rájövünk arra, hogy valamennyi kritikai észrevétel hasznos volt, s ha van is benne hibaszázalék, az nem több, mint amennyi a kormány munkájában van. (Derültség.) Fock Jenő ezután emlékez tetett arra, hogy a felszólalók szinte kivétel nélkü! megemlítették: a kormánj evékenységét a X. kongresz ízus határozatai és a Köz oonti Bizottság múlt év no vámbéri határozata szabj meg, s a kormány énnél megfelelően dolgozik. A kormány tagjai ugyanúgy a népből származnak, mint a képviselő elvtársak, munkájukban ugyanúgy elkövethetnek hibákat. Sok szó esett a felszólásokban arról, hogy tapasztalható önzés, önteltség, az egészséges helyi érdekek képviselete mellett egészségtelen lokálpatriotizmus és van lélektelen ügyintézés is. Úgy érzem, ha bármelyik falusi tanácsnál, bármelyik minisztériumban vagy főhatóságnál ilyesmivel találkozunk, mindezért tulajdonképpen itt, a parlament színe előtt a kormány is felelős. — Tevékenységünk sikerének záloga, hogy az MSZMP töretlen és bevált politikai Irányvonalán haladva dolgozunk a X. kongresszus határozatainak végrehajtásán a következő két esztendőben is, a következő kongresszusig. Fock Jenő ezután arról beszélt, hogy a kormányexpozé természetesen nem térhetett ki minden témára, csunán a leglényegesebb kérdésekre, ami azonban nem jelenti azt. hogy a szóba nem került témák nem fontosak. Néhánv hónap múlva az ors?á*<*yűlé'- úénuma elé kerül a múl* esztendőről szóló kölfségve ‘Äsl zárszámadás, s akkor a most kisebb hangsólvt kapott cérnákról is minden bizonnyá1 öbb szó esik majd. — Ezek közé tartozik közoktatás és a népművelés területe, ahol — mint közismert — beruházásaink évek óta elmaradnak. 1974-ben törvényjavaslatot nyújtunk majd be — a párt határozata nyomán —, néhány szót azonban ez alkalommal is szólnék: Látjuk, hogy ezen a területen még jelentősek a hiányosságok. Tovább kell lépnünk, a kormányzatnak új követelményeket kell maga elé állítania, s azoknak eleget is kell tennie. A Minisztertanács — a Központi Bizottság közoktatásról szóló határozatát követően — kormányhatározatban rögzítette az 1974-ig megoldandó állami feladatokat. Örömmel tapasztaljuk, hogy valamennyi érdekelt minisztérium és főhatóság politikai és társadalmi jelentőségének megfelelően fontos feladatának tekinti az ezzel való foglalkozást. Utalt Fock Jenő arra, hogy a képviselők az oktatásra, a közművelődésre vonatkozó jogos igények kapcsán kérték a kormány intézkedését. Látjuk a problémákat — fűzte ho?zá a Minisztertanács elnöke —, de minden jogos kérést és kívánságot ebbei. ».z évben, sőt a mostani öl*' es 'érv időszakában serr nk ’Uesíteni. Az Igények:’ az •folytatás a 8 »Idatoa) Fock Jenő válasza a vitában elhangzottakra országgyűlés,
