Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

K\X ÉVFOLYAM. 68. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. MÁRCIUS 23. CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMASÉ! Emlékünnepségek a Tanácsköztársaság évfordulóján A május elseje előtti munkaidő-beosztás A nemzetközi kupamérkőzésekről jelentjük (8. oldal) (5. oldal) (7. oldalt Beszámoló a kormány munkájáról Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk ta­nácskozásán részt vett Losonczl Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Né­meth Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapes­ten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi ese­ményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság meg­alakulásáról. — Munkásosztályunk, dolgozó népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve megdöntötte a tökés- nagybirtokos uralmat, kezébe vette sorsának irányítását és Szovjet-Oroszország példáját követve elsőnek teremtett pro­letárhatalmat a Duna völgyében A tanácshatalom létrehozá­sával hazánk a haladás élvonalába került. Olyan társadalmi rend megvalósításáért vívott hősi harcot, amely új korszakot nyitott a dolgozó emberiség számára, és azóta legyőzhetetlen világrendszerré vált Bebizonyította, hogy csak a szocialista rendszer képes véget vetni a tőkés kizsákmányolásnak, a né­pek elnyomásának. / — A Magyar Tanácsköztársaságot, 133 napi csodálatos; alkotó munka és leírhatatlanul nehéz körülmények között vívott önvédelmi harc után, a túlerőben lévő nemzetközi és hazai reakció leverte Eszméi azonban kitéphetetlenül tovább éltek a munkásság és a szegényparasztok szívében, és mind- nzokéban, akik megértették, hogy csak a munkáshatalom hi­vatott új útra vezetni a nemzetet. Az 1919-es forradalmi küz­delmek emléke új harcra lelkesítette őket; gazdag tapasztala­tai és tanulságai nagy segítséget nyújtottak társadalmi és po­litikai küzdelmeikhez. A magyar tanácshatalom létrejövetele, hősies küzdelme és alkotó tevékenysége a szocializmusért ví­vott harc egyik dicsőséges fejezete nemzetünk történetének, s egyben a nemzetközi munkásmozgalom történetének. — Csaknem három évtizede, hogy a Szovjetunió felsza­badító harca és a magyar dolgozó nép forradalmi küzdelme elsöpörte a 25 éves ellenforradalmi rendszert, s a szocializmus ügye győzött hazánkban. A Tanácsköztársaság céljai most megvalósulnak. A magyar nép — a munkásosztály és pártjá­nak vezetésével, a szocialista országok testvéri közösségére támaszkodva sikeresen munkálkodik a szocialista társadalom teljes felépítésén. így lett Népköztársaságunk jogos örököse és hűséges folytatója a Magyar Tanácsköztársaság ügyének, for­radalmi hagyományainak — hangoztatta Apró Antal. Az. országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter be­nyújtotta az országgyűlésnek a büntetőeljárásról szóló tör­vényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoz­tatta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyúj­tottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt kővetően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; Z. a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása; 4. interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, nisztertanács elnöke emelkedett szólásra. képzés és továbbképzés, az is­meretek szüntelen megújítá­sának és gyarapításának Igé­nyét. Az irodalom és a mű­vészetek általában a szocia­lista eszmeiség jegyében fej­lődnek. Népünk műveltségi színvonalának emelkedését bizonyítja fokozott érdeklő­dése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti al-* kotások iránt. Hazánkban a képességek kibontakoztatásá­nak tág tere nyílik. Közmű­velőd esi rendszerünk tovább- fejlesztéséről a jövő évbe« törvényjavaslatot terjesztünlí elő. Politikánk következetesebb megvalósítására törekszünk Mi­Fock Jenő miniszterelnök expozéja Tisztelt országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és(az ország- gyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971- ben jóváhagyott kormány- program időarányos részét végrehajtottuk. alapján a munkásosztály ve­zető szerepe. Tovább erősö­dött államrendszerünk poli­tikai alapja, a munkás-pa­raszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályai­nak és valamennyi rétegének összefogása. Az ellenforrada­lom leverése óta, több mint másfél évtizede folytatott szö­vetségi politikánk egyetértés­re és követésre talál a mun­kásoknál, a parasztoknál, ér- Hazánkban szilárd alapo- telmiségieknél; tetteikkel, szel ­kon, vívmányaink tovább fej­lesztésével erősödik rendsze­rünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építé­se tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai hely­zete kiegyensúlyozott. Az ál­lamhatalom szilárd, alapve­tően minden területen érvé­nyesül pártunk Iránymutatása lemi és fizikai munkájukkal a szocialista célok valóra vál­tásáért dolgozó emberek mil­lióinál. Népünk kibontakozó szocialista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az ál­lamhatalom mind nagyobb mértékben támaszkodjék a dolgozók cselekvő részvételére közös, nagy feladataink meg­oldásában. javaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előter­jeszteni a miniszteri felelős­ségről, valamint a statiszti­káról szóló törvényjavaslato­kat. Hazánkban a közrend és a közbiztonság szilárd. Bizton­sági szerveink megbízhatóan őrködnek a belső rend meg­óvásán, határozottan fellép­nek a bűncselekményeket el­követőkkel szemben. A bíró­ságok ítéletei következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos lenne gaz­dasági bűncselekményeknél, vétségeknél az anyagi kárté­rítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervsze­rűen fejlődnek. Néphadsere­günk fejlesztését a Varsói Szerződésbe tömörült orszá­gok hadseregeivel összhang­ban, egységes elgondolások alapján végezzük. A követel­ményeknek megfelelően és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korsze­rű harci, technikai eszközök­kel. A személyi állomány jól kiképzett, politikai-erkölcsi állapota jónak mondható. Szélesebb alapokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk általános műveltségi színvo­nala. Erősödtek a népünk mun­kájára és magatartására jel­lemző szocialista vonások. Alapvető Célunk, hogy felké­szítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmun­kára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kulturált _eltölté­sére. Igyekszünk felkelteni az if­jú nemzedékben, de az idő­sebb generációkban is az ön­Tisztelt képviselő elvtársak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozz íainaV végrehajtására, az országgyű­lés által jóváhagyott prog­ramjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időköz­ben kidolgozott útmutatásai­nak megvalósítására az el­telt két évben számos határo­zatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlő­dését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdem­legesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negye­dik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gaz­dasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtle­nül alakult a nemzeti jöve­delemből a felhalmozás ará­nya, a külkereskedelem és a költségvetés egyensúlya. Eze­ket a kedvezőtlen jelensége­ket és a teendő intézkedése­ket 1971. decemberében meg­tárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kormány­ban, az országos gazdasági aktívaértekezleten és más fó­rumokon. végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája so­rán az országgyűlésben. Intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom terüle­ten javulást értünk el. Min­den erőnkkel arra törek­szünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére, s még Inkább 1974—75-re megerősítsük. Belpolitikai életünk ki­emelkedő jelentőségű ese­ménye volt a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Fokozódik a dolgozók részvétele a közit gyek intézésében Társadalmunk lényegétől el­választhatatlan a közéleti de­mokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közer­kölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tö­megszervezetek és a tömeg- mozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvé­tele a közüayek intézésében. Mind teljesebbé válik a kép­viseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogsza­bályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan tör­vényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a sző- vetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezetekről szóló, valamint a fiatalok problémáinak gyorsabb és szervezettebb megoldását elő­segítő ifjúsági törvény javas­lata. A kormány részt vállalt « módosított alkotmány egy­séges szövegének kidolgozá­sában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alap­elveit és célkitűzéseit tartal­mazza a megalkotott új egész­ségügyi törvény. Az igazság­szolgáltatás hatékonyságát, a törvényesség biztosításának fokozását szolgálták a bíró­ságról és az ügyészségről al­kotott törvények. A népgazda­sági tervezésről szóló törvény megalkotása pedig egy ne­gyedszázada meglévő valósá­got, tartós, időtálló gyakor­latot igazolt, amelv társadal­mi és állami rendszerünk egyik alapvető intézménye voH és marad. Még ebben az évben hason­ló jelentőségű törvények meg­alkotása vár legfőbb állam­hatalmi és államigazgatási, szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a bün­tetőeljárásról szóló törvény­TANACSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS. (KELET-MAQYARORSZAG TELEFOTÖ) Bizottságának az elrnűll éy novemberében megtartót! ülése. A Központi Bizottsága politika elsődlegességéből ki­indulva, reális és világos ér­tékelést adott a X. párt­kongresszus határozatain?,la eddigi végrehajtásáról. A ha­tározat legjellemzőbb vonása, hagy egyértelműen szolgálja a munkásság politikai, erköl­csi és anyagi megbecsülését Ez az egész dolgozó népnek érdeke és a szocialista tár­sadalom felépít ósAnek elen­gedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság meg­vizsgálta azt is, hogyan va­lósítottak meg n negyedik öt­éves terv időarányos felada­tait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfeiel a kongresszuson elfogadott irányvonalnak, a gazdaság- irányítás rendszere alkalmas és célravezető eszköz az épí- tőmunka szolgálatában, fej­lesztése, igazítása pedig sza­kadatlan feladat, nészle'esett elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folyamato­kat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irány­vonalait is. A határozatot né­pünk egyetértéssel fogadta.' Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott hogy a párt utóbbi nér-r kongresszusán kidolgozót marxista-leninista politiká­ja lényeges elemeiben válto­zatlan, ugyanakkor választ ad az élet által felvetett problémákra. Politikánkat szüntelenül tovább fejlesztőik, mind jobb,' következetesebb megvalósí­tására törekszünk. A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyi unk számára világosan meg­jelölte a politikai, gazdasági, kulturális fejlődés további tennivalóit, rámutatva azokra a helyenként jelentkező, az egészséges fejlődést akadá­lyozó feszültségekre, amelyek megszüntetésén munkálkod­nunk kell. Jóllehet a közre­adott állásfoglalás számotte­vő része a fejlődést akadá­lyozó, nehezítő tényezőkkel foglalkozik, egészében és alapvető tartalmában opti - mista, jobb és színvonalasabb munkára felhívó és ösztönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló tényezők őszin­te feltárásával is a jövő felé mutat. A múlt év decemberében a Minisztertanács intézkedési tervet hagyott jóvá a Köz­ponti Bizottság határozatával kapcsolatos állami feladatok­ról. Ezt önök, képviselő elv­társak jól ismerik, mivel elő­zetesen. a beszámoló tézisei­vel, valamint a gazdasági élet és a lakosság életkörül­ményeinek alakulásáról ké­szített statisztikai kimutatá­sokkal együtt megküldtük. Részletekbe menően felsorol­tuk a folyamatba tett. a kö­zeljövőben és a később ese­dékes tennivalókat. (Folytatás a Z. oTdalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents