Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
i. oMaí tCEDfr-^AG'YÄ!fÖR?ZA9 1973. mlrefus ML (Folytatás az 1. oldalról) A kormány november óta igen sok intézkedést tett a párt határozatában megjelölt feladatok megvalósítására. Erre azért volt mód, mert a Minisztertanács a határozatot megelőző hónapok során nem a hiányosságok puszta összeTisztelt országgyűlés! Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése és ennék révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának rendszeres növelését. életkörülményeinek és kulturális ellátottságának továbbjavítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. Ehhez nem elegendő a termelés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi, termelésünk hatékonysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figyelembe véve a munkaerőhelyzetünket. örvendetes jelenség. hogy az ipari és mező- gazdasági élő munka termelékenysége a megelőző időszaknál gyorsabb ütemben és a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a tennivaló, különösen a beruházott vagyonnal. az álló- és forgóeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növelhetjük tartósan a munka társadalmi termelékenységét. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült behozni, a munka termelékenységét tekintve, a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet. A legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10— 15 éves elmaradásunk van. A termelékenység további növelésére nagy szükség, de lehetőség is van, amelyet komplex módon, a technika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával, a vezetés színvonalának emelésével és jobb munkafegyelemmel kell elérnünk. A kormány egyik legfontosabb feladatának a beruházási munka megjavítását tekintette, és intézkedéseink hatására javulás következett be. A beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött. az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítható áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak, elsősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aránya még mindig igen magas. A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kapcsolatban a beruházási tevékenység növekedésének mérséklése miatt helyen - ként kihasználatlan építőipari kapacitások keletkeztek. Ez átmenetileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználatlanság már csökken. Az építőiparnak sokoldalúan fel kell készülnie arra. hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. Az embereknek a szocializmusért, hazájukért, üzemükért, szövetkezetükért érzett felelősségére az eddiginél is sokkalta bátrabban épftsünk. Nem lehet feledni, hogy az ideológiai munka is termelési kérdés és az embereknek mondott okos közvetlen szó nélkül a nyereségrészesedés vagv egyéb Ösztönzés sem igazi érték. A hatékonyság növelóségyűjtésévei készült az állami irányításban a Központi Bizottság novemberi ülésére, hanem aktív és folyamatos cselekvéssel. A viták során előkészületeket tettünk, változatokat dolgoztunk ki a várható feladatok végrehajtására. A szocialista országokkal 1970—1971-ben kialakult külkereskedelmi passzívum 1972-ben megszűnt, a tőkés- országokkal lebonyolított forgalmunkban pedig a tervezettnél jobban csökkent, együttesen számítva némi kiviteli többletünk keletkezett. Ez a kedvező változás szorosan összefügg az 1972. évi terv keretén belül tett — a gazdasági egyensúly, ezenbelül a külkereskedelmi egyensúly megszilárdítására vonatkozó — intézkedésekkel. 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya. amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből. vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett é6 változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 milliárddal szemben 2,6— 2,7 milliárd forintos költség- vetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költség- vetési törvényben ugyaneny- nyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését segíteni kell ésszerű takaré- kossaggal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem Indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. A biztonságos államháztartás megfelelő tartalékok képzését kívánja meg. Ezek célja, hogy a nép- gazdasági szempontból legfontosabb feladatok megvalósításának menet közben felmerülő esetleges többlet- költségeit, illetve az előre be nem tervezhető kiadásokat ebből fedezzük. A tartalékok célszerű felhasználása nagyfokú fegyelmezettséget, szigorú mérlegelést követel meg. A jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a tartalékokkal megfelelően gazdálkodjunk. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a gazdaságos termelés fejlesztésének néhány időszerű kérdéséről szeretnék szólni. Noha valamelyest sikerült visszaszorítani a gazdaságtalan termelést, még korántsem értünk el kielégítő eredményeket. Gazdasági ösztönzőkkel, szükség esetén a központi beavatkozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot Az anyagi ösztönzés elvének következetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztönzés nélkülözhetetlen fontosságát. nek kulcskérdése, hogy a termelés szerkezetét mind az iparban, mind a mezőgazdaságban fokozatosan oly módon alakítsuk át, hogy a hatékonyabb termelőágazatok gyorsabban fejlődjenek. a gazdaságtalan termelés pedig visszaszoruljon. Az ipar kedvező irányú szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési Gtemet lényegesen meghaladó fejlesztése. így például az 1971-es és 1972-es tényszámok, valamint az 1973-as terv alapján, e három év alatt az ipari termelés mintegy 18 százalékos növekedésén belül a kőolajfeldolgozás 27 százalékkal, a földgázterme- léb 29 százalékkal, a timföldgyártás 59 százalékkal, a műtrágyatermelés 29 százalékkal, a cementtermelés -23 százalékkal emelkedik. Az előrehaladás azonban — különösen, ha nemcsak az ágazatok egymáshoz viszonyított fejlődési arányát, hanem az üzemeken belüli gyártmányösszetételt is vizsgáljuk — a kívánatosnál és a lehetségesnél lassúbb. A gyártmányszerkezet korszerűsítésére irányuló munka gyorsítása érdekében széles körű összefogásra van szükség. Mind az irányító szerveknél, mind a vállalatoknál az eddiginél több kezdeményezésre, nagyobb határozottságra és következetességre számítunk. A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelemmel kíséréséről. Ezek a vállalatok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 százalékát, s az ipari export kétharmadát. Itt összpontosul az iparban foglalkoztatott munkaerő fele, az ipar állóéi forgóalapjainak jelentős része, továbbá itt valósulnak meg a központi fejlesztési programok, s az állami nagyberuházások. Ezeknek a nagyvállalatoknak — melyek egyike-másika egész iparágat képvisel — meghatározó jelentőségük van a társadalom, a gazdaság fejlődésére. A megfigyelt vállalatok változatlanul az általánosan érvényes gazdaságirányítáKépviselő elvtársak! Az ipar termelési szerke zetének átalakításában jelentős szerepet töltenek be a központi fejlesztési programok, amelyek több gazdasági ágazat egybehangolt, nagyarányú és gyors ütemű fejlesztését szolgálják. E programok kedvező hatása már a negyedik ötéves tervidőszakban jelentkezik. Az alapjaiban eredményes folyamatnak ezúttal csupán néhány problematikus oldalára kívánom a figyelmet ráirányítani. Hisz ezek megoldása közös feladat, s ebben is szükséges az egységes szemlélet Energiagazdálkodási koncepciónk szerint gyors ütemű a szénhidrogének előretörése és csökken a szénfelhasználás aránya. Nagy könnyítést jelent a lakosságnak, hogy a háztartások jelentős részében korszerű fűtőanyagot használnak. Már mintegy másfél millió olaj- kályhát működtetnek és a háztartások 60 százalékában gázt használnak. Ez kétségtelenül nagyon örvendetes jelenség. Am azt is látjuk, hogy a tüzelőanyag-felhasználás átállításában hibák is történtek, elsősorban gz ipari üzemekben túlságosan előre szaladtak, a széntüzelést ott is abbahagyták, ahol az ma még nem megengedhető, s a technológiai folyamat nem feltétlenül teszi szükségessé. A népgazdasági érdekeket mellőző átállással most felesleges kiadásokat, beruházási feszültségeket, ellátási gondokat okoznak, olyan, a dolgozó emberek ezreit érintő szén- bányászati problémákat, amelyeknek megoldása gyakran kormányzati döntést, közbelépést tesz szükségessé. Energiahelyzetünk nem könnyű, még az épülő, és a továbbiakban tervezett jelentős kapacitású atomerőművek megépítése után is nagyon megfontolt, takarékos gazdálkodást követel. Sok milliárd forint értékű sl rendszer keretei között működnek. Az általános tervezési és szabályozási előírások rájuk is egyértelműen vonatkoznak. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes elbánásra, költségvetési és hitelezési juttatásokra, mentesítésekre, engedményekre. Az a célunk, hogv a gazdaságirányító szervek rendszeresen és folyamatosan információkat kapjanak e vállalatok működéséről, gazdasági helyzetéről, termelési, fejlesztési és üzletpolitikájáról, segítsék a vállalatok hatékony működését, a nép- gazdasági érdekek érvényesülését. Az általánostól eltérő módszereket fogunk alkalmazni az egyenként több ezer dolgozót' foglalkoztató, jplenleg hat, a későbbiek során valószínűleg nyolc-tízre szaporodó vállalat átszervezésére, korszerűsítésére, amelyeknél a termelési struktúra átalakításához szükséges anyagi eszközök kizárólag saját erőből nem biztosíthatók. A Minisztertanács határozata alapján a Gazdasági Bizottság kijelölte az érintett vállalatokat. Ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, a Ganz-MAVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbe- ton ipari Művek. A változás végrehajtása nem könnyű és nem gyorsan megoldható feladat. Ezeknél a vállalatoknál az állóeszközök egy részének kicserélésétől, a munkaerők átképzésétől, átcsoportosításától kezdve a termelési feltételek átalakításáig, új technológia bevezetéséig, űj termékek újszerű termelési módszerekkel történő előállításáig sok mindenre szükség van. Központi segítséget és helyi erőfeszítéseket egyaránt igénylő, fokozatosan megoldható feladatokról van szó. gitesehez, mind a hazai energiaforrások kihasználásához, mind az elkerülhetetlen import biztosításához. A jó irányt sem lehet megalapozatlan gyorsasággal követni, körültekintőbben kell eljárni az energiagazdálkodásban. Előfordulhat, hogy a termelés területén ott, ahol a szénhidrogének felhasználásában előreszaladtak, vissza kell állítani a széntüzelést. Eredeti elhatározásunknak megfelelően elsősorban a lakosság gáz- és fűtőolajigényeinek kielégítését, valamint a petrolkémiai ágazat gyors fejlesztését biztosítjuk, ezt követően kerülhet csak sor a belföldi adottságokat és a lehetséges importot is figyelembe véve az ipar fűtőanyagszükségleteinek kielégítésére szénhidrogénekből. Alumíniumprogramunk, összhangban beruházási politikánkkal, valamelyest mérsékeltebb ütemben, mintegy kétéves eltolódással valósul meg. Ennek ellenére alumíniumiparunk fejlesztése összhangban van a magyar— szovjet timföld-alumínium egyezménnyel, amely a szocialista nemzetközi munka- megosztás nagyszerű példája. A program végrehajtása során timföldtermelésünk már eddig is több mint kétszeresére, alumínium fél- készgyártmány-term elésünk pedig több mint két és félszeresére emelkedett. Terveink szerint folytatjuk a bauxitbányászat bővítését és célszerűnek látszik gyorsítani az új timföldgyári beruházást. A közúti járműgyártás fejlesztésének központi prog ramját alapvetően teljesítjük. A tervezett beruházások elmaradása miatt átmenetileg a kívánatosnál szélesebb körű, gyakran kevésbé gaz daságos kooperációra van szükség. A közúti járműgyártás központi fejlesztési programjának megvalósításába erőteljesen bekapcsoljuk a C^pel Autógyárat át a Vörös Csillag Traktorgyárat is. Ez az említett üzemekben hozzájárul a .korszerűbb gyártmányszerkezet kialakításához A szocialista építés törvényeinek általánosított tapasztalataira támaszkodva, sajátosságainknak megfelelő gazdaságirányítási rendszert alkalmazunk és azt * és egyben segítséget jelent a kiemelt kormányprogram gazdaságosabb megvalósításához. szükségleteknek megfelelően fejlesztjük. A felelős vezető szervek határozottságával és gyben rugalmasságával pá. (Folytatás a 3. oldal«*) Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a termelés hatékonyságának erőteljes növelése Kedvező szerkezeti átalakítás az iparban A központi fejlesztési programok végrehajtása Tisztéit országgyűlés! 'vekvő energiaigények kieléTovábh fejlődőt/, korszerűsödött mezőgazdaságunk Jelentős változások történtek a mezőgazdaságban, átalakult a termelés szerkezete. Gyökeresen megváltoztattuk a termelés feltételeit. Számottevően javítottuk az anyagi, műszaki elátottságot, nagyarányú gépesítést hajtottunk végre. A műtrágyaellátás jelentős fokozásával erőfeszítéseket tettünk a talajerő utánpótlásra, nagy gondot fordítottunk a vízgazdálkodás kiterjesztésére. Újszerű szervezeti formákat hoztunk létre, amelyekben a gazdaságok egyesíthetik erőforrásaikat, termelési tapasztalataikat és egyre inkább iparszerű módszerekkel oldják meg feladataikat. A következő években továbbra is fontos feladatunk a mezőgazdaság intenzív fejlesztése, a hatékonyság javítása. Eddigi eredményes munkánk bizonyítéka, hogy 1971-ben a mezőgazdasági termelés 9 százalékkal, 1972-ben pedig újabb 5 százalékai nőtt. A szántóföldi növények összes termelése — különösen gabonafélékből — jelentősen magasabb a tervezettnél, míg a kertészeti ágak, a szőlő- és gyümölcstermelés elmaradnak a számítottól. A gabonaprobléma után megoldottuk a korszerű kukoricatermelés egyáltalán nem könnyű gondjait is. A tervezettnél valemelyest gyorsabb ütemű az állattenyésztés növekedése. A íf teljesítést elsősorban a sertés- és a baromfitartás örvendetes fejlődése teszi lehetővé. A számítottnál kedvezőbb sertéshelyzet a lakosság húsfogyasztásának az előirányzottnál gyorsabb növelését biztosítja. Nagyon fontos feladatunk az elért színvonal tartása, az állatállományban elterjedt száj- és körömfájás okozta károk és gondok felszámolása. A kormány biztosította annak feltételeit, hogy a termelés minél hamarabb újra elérje a tervezett szintet. Az élelmiszeripar egyik foltos feladata a vágó- és szarvasmarha-kamcitásnak a sertéstenyésztéssel összehangolt bővítése. A szarvasmarha-tenyésztés általános fellendítését szitáló intézkedések hatására — amelyek együtt járnak a jövedelmezőség igen jelentős javulásával is — arra számíthatunk, hogy növekedni fog a Fejlesztenünk kell tervezői munkánkat Minden szinten tovább kell fejlesztenünk tervezői munkánkat. Különösképpen elő kell segíteni a tervező szervek közötti együttműködést, javítanunk kell a végrehajtás ellenőrzését. A kormányzati munka fontos része az ágazati irányító tevékenység sokoldalú továbbfejlesztése. Amellett, hogy az ágazat irányítóinak nagyobb felelősséget kell vállalniok az összkormányzati tevékenységért, nagyobb aktivitásra van szükség a termelés gazdaságosságának javításában, a korszerű termelési struktúra kialakításában és fejlesztésében, az árképzés javításában, az árellenőrzésben, a külkereskedelmi tevékenység összhangjának biztosításában. Sokkal több segítséget kell nyújtani a vállalatok szervezési munkájának javításához. Minden szinten javítani kell az ágazati és funkcionális szervezetek együttműködését. Megkezdtük az előkészüleGyors ütemben növekedtek nemzetközi gazdasági kapcsolataink szarvasmarha-állomány, számottevően javulnak majd a hozamok és a belső ás javítása mellett az expo: « növelésének feltételei is kedvezőbbé válnak. A következő években megoldandó feladatok sem kisebbek azoknál, amelyeket a mezőgazdaságban már eddig végrehajtottunk. A korszerű szocialista nagyüzemi termelés kialakításában és az egyre fejlettebb módszerek alkalmazásában szerzett tér- melési tapasztalatok bizonyossá teszik, hogy a növény- termesztésben megoldjuk a cukorrépa-,-a dohány-, a zöldségtermelés problémáit, továbbá a modem nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés, a hús- és tejtermelés hosszabb időszakot igénybe vev£ feladatait. A kormány minderre kidolgozta munkaprogramját. Meggyőződésünk, hogy az erők összpontosításával, a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó érdekképviseletek segítségével elérjük, hogy a termelési ingadozások tovább csökkenjenek c* hosszú távon is biztonságosan és egyenletesen emelkedjék a mezőgazdasági tér. melés. Tisztelt országgyűlés! A szocialista társadalom építésében fontos helyet foglal el a tudományos alkotó munka. A távlati tudományos terv tudománypolitikai céljaink megvalósításának alapját jelenti. A rendelkezésre álló anyagi lehetőségek keretei között minden eszközzel és módon segítjük hazánkban a tudományos és a műszaki fejlődés kibontakoztatását, a jelentősebb külföldi vívmányok hazai hasznosításának meggyorsítását. A vezetésben, a tervezésben egyre inkább alkalmazzuk a korszerű módszereket. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek teljesen, ha megfelelő termelési feltétel és gyakorlat alakul ki. Meg kell becsülnünk azokat a vezetőket, akik ebben a szellemben felelősségteljesen dolgoznak. Emellett azonban gondot kell fordítanunk arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági élet vezető posztjain a természetes cserélődés folyamatában fenn. akadások ne legyenek. teket az állami tervbizottság létrehozására, mely a Ml. nisztertanács szerveként dolgozik majd. E bizottság alapvető feladata lesz. hogy jobban összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek tervező- munkáját. A népgazdasági tervek kidolgozásában, a gazdasági szabályozók fejlesztésében. valamint a tervek végrehajtásának ellenőrzésében e bizottság javaslatai bizonyosan nagy segítséget adnak a kormányzat szamára. Miközben folyamatom n dolgozunk távlati népga sági tervünkön, máris ni g- kezdtük az 1976-tól kezdődő ötéves tervünk kimunkálását. A kormány még a múlt év őszén úgy határozott, hogy az ötödik ötéves terv két szakaszban készüljön eL Az elsőben a tervkoncepció, a másodikban pedig a végleges terv kerül kidolgozásra, a KGST keretében történő egyeztetés alapján.
