Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

«. »Ms! KFLET-MAOYARORSZÄG — VASÁRNAP! MELLEKL1T 1973. mireit» W. Márton Klára: Alma a kistányéron Pályázati felhívás A Magyar Történelmi Társulat hazán' felszabadulásának 30. évfordulójára a társa, dalomtörténeti kutató, és feldolgozó műnk; elősegítésére és fejlesztésére pályázatot hi” det a Magyar Tudományos Akadémia, a Mű. velődésüayi .Minisztérium, a .Hazafias T'jép front, valamint az MSZMP KB Párttörténeti Intézete által felajánlott pályadíjakra. A pályamunkák témája egy magyaror­szági település (megye, járás, község, yáros vagy városrész) társadalmi tagozódásának Illetve társadalmi fejlődésének története, vagy e fejlődés egy pontosan körülhatárolható fe­jezete, különös tekintettel az ott élő munkás- osztály kialakulásának, struktúra iának, élet­módjának, társadalmi tudata fejlődésének áb­rázolására. A pályázaton mindenki részt vehet. Pá lyázni lehet minden, a pályázat kiírása után megjelent, vagy kiadatlan, egyéni, vagy kollek­tív. új tudományos eredményeket felmutató, összegező monográfiával, történelmi tanül. márinyal, tanulmánygyűjteménnyel, a té­mára vonatkozó historiográfiai feldolgozással vagy annotált bibliográfiával. A pályadíjak a kővetkezők: I. díj 15 000 Ft (1 db) II. díj / 8 000 Ft (3 db) ‘' ■ > A III. díj 4 000 Ft (5 db) A pályamunkákat a Magyar Történelmi Társulat által alakított bíráló bizottságok' ér­tékelik. A pályázatot kiíró szervek a kiemel­kedő pályamunkák megjelentetését elősegítik A pályaműveket 1974. szeptember 15-ig keli beküldeni a Magyar Történelmi Társu­lat elmére (Budapest. 1014 I. Úri u. 51—53.1 ^redményhtrde’és: 1975. március 21. A részletes pályázati feltételekről és a té- ma kutatásának helyzetéről szóló útmutató 1973. május 1-től levélben vagy személyesen a Magyar Történelmi Társulatnál igényelhető. Látogatás a Budapest Játékfilmstúdió Vállalatnál Látogatásra hívom meg az olvasót egy film­gyárba. De mielőtt odaérünk, útközben el kell mondanom valamit, nehogy félreértés támad­jon köztünk Abban a filmgyárban ugyanis, ahová most elindultunk, nincs stúdió. Akkor hát mi van? Mindjárt meglátjuk, hiszen már beléptünk a Lumumba utcai kapun. A bejáratnál jobbra fordulva, az épület második emeletére tartunk a szűk, pigarettacsikfces lépcsőházban. A má­sodik emeleten aztán ajtó ajtó mellett, apróbb- nagyobb szobák sorakoznak. Rendező — műterem nélkül A 68-as ajtón felirat: „Igazgatóság”. Ide ko­pogunk be. Az igazgató éppen telefonál, fél - szavas válaszaiból kiderül, hogy Hollywooddal beszél, egy ottani rendezővel. — pedig a Budapest Játékfilmstúdió Válla­latnak még rendelője sincs — mondja, miűtah letette a telefonkagylót. — Nincsenek rendezői, nincs műterme, mé­gis filmgyár? Hogyarr működik? Az igazgató, Nemeskürty István, az ismert író ej»y fijéldával kezdi: — Á könyvkiadók rendelkeznek szerkesztők­kel, lektorokkal, kiadói, szellemi irányítói a megjelenő műveknek. A könyveket azonban á nyomdákban állítják elő, a kiadóknak álta­lában nincsenek nyomdáik. Egy év óta, ponto­san 1972. január 1-től ilyen a magyar film­gyártás szerkezete, szervezete is. Létrejött kél önálló filmgyártó vállalat: a Budapest Játék- filmstúdió és a Hunnia Játékfilmstúdió Válla­lat. Az előbbi példában minket kell behelyet­tesíteni a könyvkiadók szerepébe. Dramaturg­jaink a „lektorok”, kiadói, szellemi irányítói vagyunk megjelenő műveinknek, a magyar filmeknek. Van továbbá egy szolgáltatóvál­lalat. ez példánkban a „nyomda”, a MAFILM. afnelv rendelkezik műtermekkel, műszaki fel­szereléssel és szakembergárdával, beleértve a rendezőket is. — Ebben a szerkezeti, szervezeti felépítés­ben észrevehetően benne rejlik a verseny le­hetősége, hogy mind jobb és jobb filmek szü­lessenek. így van? — Feltétlenül, amennyiben olyan követel­ményeket és lehetőségeket Is figyelembe ve­szünk amiket nem mindig szokás a „verseny” kifejezéssel illetni. Arra a lehetőségre gondo­lok. amit ez a szerkezeti, szervezeti felépítés kínál a magyar filmművészet gazdagítására beleértve az irányzatok sokoldalúságát. Megy j gyozodésem. hogy a magyar filmművészetnél: "miRel színesebben, minél szélesebben, mini’ változatosabban kell a valóságot tükröznie. Gazdag filmtermés — Nem a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat profiljáról, koncepciójáról beszélünk-e máris? — Helytelenítem bármelyik, még oly értékes irányzat egyeduralmát is! Hangsúlyozom ezt azért, mert több rendező és több kritikus ha.1- !ijv erre. fin ezzel szemben azt vallom, hogy Művészeti hetek minden értékes irányzatot támogatni kell. Ezt a programot az elmúlt évben már igyekeztünk is megvalósítani. — Összefoglalhatjuk címszavakban a Buda­pest Játékfilm'-' iidíó tavalyi filmtermését? — „Romantika’!, „Harminckét nevem volt* „Utazás Jakabbal”, „Emberrablás magyar módra”, „Nápolyi látni és...”, „Fuss. hogy utólérjenek”, „Lányarcok tükörben”, „Lila akác’-’ (az utóbbi rendezője Székely István, aki­nek nevéhez § „HypRoUt, a lakáj” évtizedeken át tartó ?ikere is fűződik, s aki 1937 óta Hol­lywoodban él; o volt imént a telefonvonal túlsó végén)', „Makrai’, „Hekus lettem”, „For­ró vizet a kopaszra”, „Petőfi ’73”. Ez a 12 film az évi magyar filmtermés 00 százaléka. Forga­tókönyveik a mi aVkotórpűhelyünkben készül­tek, elnevezésünkben a „filmstúdió”"ezt az al­kotóműhelyt jelenti. Életre kelteni a vígjátékot — Részleteznénk-e a koncepciót? Magyarán; mi volt a konkrét szándék ebben a 12 film- ben? —A sokoldalúságra törekedtünk. Petőfir 51 éppúgy szóin! akartunk, mint Ságvári Endre- ről; a múltról éppen úgy, mint a jelenről: a komoly, drámai hangvételnek csakúgy szó* és teret adtunk, mint a vígjátéknak. Erről az utóbbiról lenne még egy-két szavam — foly­tatja Nemeskürty István, akiben szemlátomást felbukkan a filmtörténész. — Különösen nagy jelentőséget tulajdonítok a magyar filmvíg lá­tóknak, amely valaha nemzetközileg is elis­mert volt. Újabban sajnos az a nézet terjedt el nálunk, hogy csak a komoly az, ami művészi érték. Mintha nem lett volna a filmtörténe­temben Chaplin, René Clair, Tátiról nem is szólva. Meg kell újítani, életre kell kelteni a magyar fimvígjátékot.Ezért a célért akár a ku­darcot is vállalom. — Mi az oka, hogy 3 megvalósulás színvona­la jó párszor alatta marad a szándéknak? — Gondolom, három oka1 is lehet. A rende­zők által írt, úgynevezett „szerzői filmek” nagy száma miatt észrevehetően meglazult a kap­csolat az irodalmi élettel. Igaz, hogy a fiím öp- álló alkotója végül is a rendező, de még egyet­len filmnek sem ártott, ha író írta. Nem szere­tünk’beszélni róla, de az is tény, hogy a ma­gyar rendezők szakmai felkészültsége nem ki» fogástalan. Nincs elég lehetőségük tovább fej­lődni, hiszen 64 százalékuk 5-nél kevesebb fil­met forgatott az utóbbi 10 évben és csak Í4 százalékuk 10-nél több filmet; 52 rendező van és az évi termés 20 film! Végezetül: megdöb­bentő, mennyire elhanyagoljuk színészértéke­inket. Ha nem is olyan mértékben, mint Ame­rikában, szerintem feltétlenül kellene és lehet» ne is filmet írni számukra, egyéni alkatukra. Amit mindennek érdekében mi tehetünk, az­zal igyekszünk megbirkózni — fejezte be az igazgató. Simoni Gy. Ferenc A sepsiszentgyörgyi színház vendégjátéka A nyíregyházi művészeti hetek egyik ki- melkedő rendezvényeként kerül sor a sép- iszentgyörgyj Aliarni Magyar Színház ven­dégszereplésére. A romániai társulat két darab magyar nyelvű előadásával mutatkozik be a megyében. Március 18-án, vasárnap 15 és 19 órai kezdettel Tamási Áron: Csalóka szivár­vány című drámáját adják elő. Hétfőn, már­cius 19-én este a Ki vagy te? című Paul Everác-mű kerül a nyíregyházi közönség elé. Ezzel az előadással párhuzamosan a másik társulat Ujfehértón mutatja be a Tamási­Megjelent a Szabol cs-Szatmári Szemle Megjelent a Szabolcs-Szatmári Szemle ez évi első száma. A Tanulmányok, cikkek rovatban Gulyás Emilné dr. írását ol­vashatjuk .Megyei népfróntmozgalmunk a közéleti demokrácia továbbfejlesztéséért” címmel. Kállai Sándor az üzemi és szövet­kezeti demokrácia jelentőségéről, fejlesztésé­nek feladatairól Irt. „A Petőfi öröksége” című összeállításban érdekes és jelentős tanulmányokat Ismerhet meg az olvasó, míg a Tudomány rovatbán Béres József „A burgonya tápanyagellátása Szábolcs-Szatmár megye talajviszonyai kö­zött” című tanulmánya tarthat számot ér­deklődésre. A Művészet és irodalom rovatban Mar. gócsy József Sipkay Barnára emlékezik, 4bari Attila az 50 éves nyiregyházi általános nunkásdalkörről írt. A Szemle gazdag tartalmát a könyvre­cenziók és képzőművészek műveinek bemuta­tása egészíti ki iarabot aznap este. A megyei szeret ’ősei# után továbbutaznak, több előadást ter­veznek az ország különböző helyein és Bu­dapesten. Képünkön a Csalóka szíván áng egyik jelenetét látjuk A temetést délután kettőre fűzték fis órakor átjött Vilmos, Tamás 'barátja maad nemsokára Ákos i$ becsengetett. Sza nászét leültünk a szobában egymástól távo és haHgáffenk. Én a fotelben gubbasztottam magam alá húztam a lábamat, és egy fest menyt bámultam a felon. Ázon csodá Ikpz fám. 'hogy már főbb éve ott függ, de még so et- hézt^m toes igazát^..'. ................. A képen cjrku&zós kocsi állt. Rá yofi ír Vfb Hogy csája. Előtte két fürdőruhás nő na boc fié;y|rí'é? kéjlytelyé jiezegefte o&f.' ft rozSas-zm kardigánomat Ra akartam flézh hogy tényleg 1? kell-e vetnem. D< Zíiiy’SéSíiiL:? £S; ill' i'mm és me-forfijfi é tettel¥darLua%^Sből fill Leültem aZ asztalhoz és néfierp' at al- madaráböj’ „HáthPúem S mi laktunk'itt.” vI# in9jci i§» ä szók ja. nem balt meg... Mert akkor mmei Mßjfc« ¥ a^ábá? Megdaraljam a kávét? ~ S“"?f ma-e, lehajolt és a szemétkosárba dobta. Ahogy az alma eltűnt a sok piszok kö- zott- ejh fitem, hogy Tamás meghalt. Ódámén, tem Ákoshoz és ütöttem, ahogy csak tudtam Alié ipózdfifi. 4‘felon egy korabeli plakál lógott. 'hzX nézte mozdulatlan. megfagyotl mosollyal­Kkkor yjl|g{>^b,b, $fj. Mffitba odakinl szétswladfek volna a szőrbe felhők. Valaki függönyt eresztett Ákos arca ele. A függöny libegett Ákos Tamáshoz kezdett hasonlítani Nagyop féltem, de átöleltem a nyakát és gyorsán"’mindén fő lfett. 'Csókolgattam a ke­zét és azt mondtam: „Szeressen egy kicsit Peak egy nagyin kicsit..” Lépések jöttek he- resztül az udvaron. A hangzavaron át meg­hallottam anyósom zokogását: ..Ho] a fiam? Jaj. hol a fiam?” ^tyftották fel a villanyt. A honná tyc« arcok egymásra meredtek az előszoba Lan. Két nagynéni is lőtt. és Tamás fia. „M jöri.ént?” — kérdezte Tánti. — „Hát mi tör. fent fit?” Arra gondoltam, azt kellene válaszolni bogy meghalt- De bissen ezt tudják. Akkoi pedig nem kel) szólni semmit. Sírni se lehet beszélni ?o­— Feküdjön le mama — mondták anyó somnak a szobában. Párnát tettek a feje alá •y Vegve be ezt a Seduxent! — Hogv még sírni se tudjak? — kérdezte felháborodva. pdaültem rpellé a díványra. Jó lett volna fedni hogy ép miért nem sírok. Hisz még s filmeken meg a könyveken is tudok. Mama elcsendesedett. Á mennyezet gipszrózsáit bá­multa Á pléd alatt kicsi, szánalmas volt a jkste.’ „Meg kellene simogatni az arcát” — gon doltam. de nem mertem, olyan csend volt r E^ysze "sak Márta állt mellettem. Nyúj főtt- "eíérn a fekete -áriáját. hogy yegyer fel Az jutott eszembe hogy Márta velünk szilveszterezett A szilveszter tiszteletére vet­te la ruhát. — Azt a pénzt én kölcsönadtam — szó Iáit meg ekkor a martra. Fakő. színtelen vol hangja Szeme se rebbent. Csak továb zte a mennyezetet. — Milyen pénzt? — kérdezte Ákos. Az egyik nagynéni válaszolt: — Hifi a temetésre. Négyezret küldött. — 4 barátai nem találták meg itthon félretett pénzét —mondtam neki.1— Én kór házbán vöífam és nem tudtam előadni. Ezért lettig', hogy küldjön. — Minek bujaságot csinálni? — kérdez ff valaki. ' Szereljem volna megmondani. h?gj' nen ^kartam' Öngyilkos iértni. csak elaludni. D. nem szóljam sémmfi. — Jni- istenem — mondta ismét a mama — Mi (esz ezzel a riasy lakással? A gyerek, nek' is jár valámi. — Mania, majd a t«mejés után. Ezt 3 fiú mondta. Úgy visszhangzott ; szayá, m'lnlha üres templomban lenne „Ugyan, mi közöm egy idegen asszon;­gyerékéhéz-” ■’ Tudjam, ha most megszóltok, sírni fo. fok- ^ i*m kw? ® i wí iát. úgy éreztem, hogy ez már egy másik vi­Bzj (alán látják a halottak is. A koporsó hőről lobogtak a gyertyák Fggyptt ylrágok Úlata terjengett. Spinen Ákpj beszélt valamit- Láttam, hogj tfjo.zog á száig. Wlt«n a pádon. Márta állt t hátam mögött és a vállamon tartotta a ke. zúj. popdolkoznj akarom, hogy mit mondot Tamás ujoíjára. Mi volt az utolsó mondata Dg qsak régi szárak ffiitoftak körülöttem „pe finom volt ez a paprikás krumpli- Tetté Sefi; ugye. cseresznyepaprikát?...” Akós abbahagyta a szedet. Már éne- fcefie.k- Ahoßy fiásjem a szomorú, sfipogó ar- cokat imádkozni kezdtem, hogy kibírjam tje. yetés péjkítb Szomorú dolgokra gondoltam Arra. almikor gyerekkoromban magától meg. döglött' a kiskutyáig Vagy amikor az aján. dákba kapott madárnak! Hogy meg ne szök lop. gpijöszul összekötöztem a lábát— „Csak ne nevessek, hi6z senkj sincs : koporsó-ban.” Máspap. amikor . kiipgptfW a drótkerítésen át már messziről mcgláttan a sírt. A koszorúkat, virágokat teljesen be lepte a hő- Csak a színes szalagok maradtai szabadon. lobogtatta őket a szél. Minth: so^-sok ^yőzefeii zászló lenne leszúrva égj dombra. Bemefijfro a kapun. A ravatalozó nyit­va volt! Leültem az üres pádra, az üres ra. vátaj elé Csend volt és békesség! Csak ké­sőbb hallottam meg a villamosokat. Ólyai volt, mintha nem is a falon túl, hanem i fejem {elefi csilingelnének.

Next

/
Thumbnails
Contents