Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

1. oMal KELET-MAG Y ARORSZA0 WT3. m*rdtas 1ft Közlemény a megyei pártbizottság 1973. március 16-i üléséről és munkakörülménye. A dolgozók jövedelme jobban kapcsolóflott a végzett munka ered­ményeihez. Uj munkahelyek létesültek, javult a foglalkoztatottság. Két év alatt a lakosság pénzbevétele 990 millió forinttal növekedett. Az éve® növekedés mértéke 9 százalék. Az iparban dolgozók átlagkeresete 1971— 1972-ben együttesen 7,1 százalékkal, az építő­iparban 5,6 százalékkal, a kereskedelemben 7,1 százalékkal, a szolgáltatásban 5,3 száza- 'ékkai, az állami erdő- és vízgazdálkodásban i,8 százalékkal emelkedett. A termelőszövetkezeti tagok egy dolgozó' tagra jutó részesedése 1971-ben 16 042 forint volt. 1972-ben valamelyest, emelkedett. 1972- ben 800 millió forint családi pótlékot és gyer­mekgondozási segélyt fizettek ki a megyé­ben. A kiskereskedelmi áruforgalom két év alatt 8,1 százalékka] nőtt, 1970-ben a lakos­ság 6 milliárd forintot. 1972-ben 6.5 milliárd forintot fordított áruvásárlásra. Az áruellá­tás kiegyensúlyozott volt, néhány cikkből volt csak választékhiány. A lakosság takarékbetét-állománya to­vább növekedett. 1972 végére 1,9 milliárd fo­rintot ért el, ugyanakkor jelentősen nőtt a kiadott hitelállomány is. Tovább javult a szolgáltatás, á kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége 15,8 százalékkal, a tanácsi ipar 16,6 százalékkal növekedett. Az elért eredmények mellett vannak gondjaink is a lakosság elet- és munkakö­rülményeinek javításában. Jelentős azoknak a száma — mintegy 37—38 300 fő — akiknek munkahelyet nem tudunk biztosítani. Továb­bi erőfeszítések szükségesek a foglalkoztatási gondok enyhítése és a IV. ötéves tervünk teljesítése végett. A pártértekezlet által kitűzött reáljöve­delem-növekedés elérése a munkásoknál és alkalmazottaknál további erőfeszítéseket kö­vetel A Központi Bizottság határozatának megfelelő egyszeri 6. illetve 8 százalék mun. kabéremelés az állami ipar és építőipari mun­kásoknál jelentős mértékben hozzájárul cél­jaink teljesítéséhez. A Központi Bizottság ha­tározatát a megye munkásosztálya megelége­déssel fogadta, s az egész megye lakossága ámogatja. A munkabéremelés 29 634 mun­kást érint, s közel. 43 millió forint munka­béremelkedést jelent. A szakmunkások szá­nénak. a munkateljesítmények, a munkatér, melékenység növelése, a munkabérfejlesztési lehetőségek kihasználása, a munka szerinti el­osztás elvének következetes érvényesítése szükséges ahhoz, hogy közeledjünk az orszá­gos átlagbérszínvonalhoz, s hogy munkabér- fejlesztési tervünk megvalósuljon. ro. A szövetkezeti tagok közös gazdaságból származó évi jövedelme az, elmúlt két év­ben nem növekedett, a tervezett mértékben. Jelentősek a különbségek a termelőszövetke­zetek között és termelőszövetkezeteken belül is. A jövedelmi differenciálódás nem csök­kent. hanem növekedett. A termelőszövetke­reteknek és más szerveknek is nagyobb erő- 'eszítéseket kell kifejteni annak érdekében, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme a terve- ettnek megfelelően emelkedjék. Az elmúlt években javult a megye közle­kedése. a dolgozók utazási lehetősége. Uj utak ■pültek és korszerűsödtek, nőtt a személy- szállító járművek száma. Ennek ellenére to­vább is gond különösen a városokban az utazás. Még mindig kevés a munkásjáratok száma, a járatok zsúfoltak, sok a műszaki hiba miatt kieseit autóbusz. Az állami szervek a párt politikája szel­lemében dolgoznak. Munkájuk összességében véve megfelel a követelményeknek. Eredmé­nyesen valósítják meg az állam funkciójából' rájuk háruló feladatokat. A vezetés színvona- la tovább fejlődött. Munkájuk szervezettebb, színvonalasabb. Következetesebb a párt- és állami határozatok sajátos körülményeikhez igazodó végrehajtása. A munka hatékonysága azonban az erőfeszítések ellenére helyenként elmarad az igényektől Tovább fejlődött, erősödött a szocialista demokrácia. E fejlődés lemérhető a lakosság politikai érdeklődésének, közéleti tevékeny­ségének élénkülésében. A lakosság egyre nagyobb számban vesz részt a saját életkörülményeit és jogos érdé- keit érintő kérdések helyi eldöntésében és megvalósításában. Ezt mutatja a lakosság ál­tal végzett társadalmi munka értéke. (1971- ben 67.8 millió, 1972-ben 89 millió forint ér­tékű.) A közösség érdekében több ezer ta­nácstag, valamint népfront- és pártaktíva, önkéntes rendőr, tűzoltó, népi ülnök, hon­védelmi aktíva tevékenykedik önzetlenül. Néhány területen azonban a vezetők nem fordítanak kellő figyelmet, jelentőséget a la­kosság részvételére, véleményének kikérésé, re. megismerésére, javaslataik megvalósítá­sára. A párt helyzete és tevékenysége megfe­lel a Központi Bizottság határozatában meg. ' ogaljpiazott értékelésnek. A pártszervezetek, a pártszervek munká­iéban a lenini normák érvényesülnek. A párt ezető szerepe megvalósul. A X. kongresszus íta bekövetkezett változások a pártáletben kedvezőek. A pártszervek és alapszervezetek területükön összességében jól képviselik a oárt politikáját, felelősséggel irányítják és szervezik a párthatározatok végrehajtását. Az utóbbi két évben jelentős előrelépés történt a politikai munka tervezésében. Ez nagymértékben elősegítette, hogy a pártszer­veit és alapszervezetek tevékenysége a leg­fontosabb politikai, gazdasági, kulturális kérdésekre koncentrálódik. Javult a párt-, ál­lami.. -társadalmi szervek közötti munkameg­osztás és koordináció. A tömegszervezetek tnozgálmak egyre jobban betöltik, sajátos sze­repüket. A pártszervek elvi irányítása, a kommunisták felelőssége e szervek tevé­kenységében hatékonyabban érvényesül. Ez- zél együtt fejlődik önállóságuk és tömegbe­folyásuk. Mindez gyakorlatilag azt jelenti hogy megvalósul a párt szövetségi politiká­ja. Erősödik és fejlődik a párt és a tömegek közötti kapcsolat, a kölcsönös bizalom. A pártértekezlet határozatai alapján a megyei pártbizottság egyik alapvető felada­tának tartotta a pártirányítás egységes rend­szerének kidolgozását, a pártszervek, alap­szervezetek munkamódszereinek továbbfej­lesztését, igazítását a változó körülményekhez és követelményekhez. A testületek szerepe IV. Az államélet és a szocialista demokrácia (Folytatás a 3. oldalról) Az elért eredményekben a termelőszövet­kezeti gazdaságok termelése a meghatározó. 1969-hez viszonyítva 1971—1972-ben 20 szá­zalékkal növelték a termelési értéket. A ter­melőszövetkezetek többsége szocialista nagy­üzemmé vált. s a szövetkezeti tagság becsü­lettel dolgozik, szorgalmas munkájuk az ered­mények legfőbb alapját képezik. Jelentősek fejlődött a szövetkezetek vezetése. Az áilami gazdaságok jelentőségüknek megfelelően kivették részüket a magasabb eredmények elérésében. Termésátlagaik, ál­lattenyésztési hozamaik meghaladják a me­gye és a termelőszövetkezetek átlagát, gaz­dálkodásukra a magasabb fokú szervezettség, a/ ii j agrotechnikai eljárásokra való gyor­sabb átállás a jellemző. 1972-ben már csak egv gazdaság volt veszteséges. A megyei pártbizottság irányelveinek megfelelően megtörténtek a kezdeti lépések a szakszövetkezetek fejlesztésére tagjaik élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. Az eredmények mellett a megye mező- gazdasugában kedvezőtlen jelenségek is ta­pasztalhatók: a termelőszövetkezetek terme, tes: értéknövekedésével egyidőben a szövet­kezeti bruttó jövedelem, a termelőszövetke­zelek különböző alapjai erőteljesen csökken­tek Ennek fő óka. hogy a termelőszövetkeze, tef •ermelési költségei gyorsabban növeked­tek. mint a termelési érték. Gondot okoz a szakosított telepek többletköltsége. Kiesést okozott a száj- és körömfájás, amely majd- .nem az egész megyét érintette, v A mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlesz lésére közép- és hosszú távú tervkon­cepciókat dolgoznak ki a szakemberekből ál­ló bizottságok. (Például gyümölcs-, dohány-, burgonya-, zöldségtermesztés szarvasmarha­tenyésztés, stb.l Reális fejlesztési koncepciók kialakításával segítjük a mezőgazdaság fej­lesztését. A kiegészítő tevékenység a termelő­szövetkezeteknél az elmúlt években növeke­dett, azonban a lehetőségek nincsenek kellően kihasználva. A párt határozatainak megfelelően az el­múlt években a beruházásokban, a termelő alapok fejlesztésében — és korszerűsítésében jelentősen előrehaladtunk. Javult a beruhá­zások tervszerűsége, hatékonysága, megalapo­zottsága. csökkent a befejezetlen beruházások áitománva kevesebb az építőipari munkahe­lyek száma. A beruházások felülvizsgálata megyénket is érintette. Több tervezett létesít­ményünk nem épül meg. vagy a következe ötéves terv idejére halasztották el. (Pl. Má­tészalka kötöttárugyár, építőipari asztalos­üzem stb.) Az üzemek jelentős része az egész ötéves terv idejére már lekötötte a fej­lesztési alapját; Az építőipari anyagok áfának növekedé­se óé egyéb okok miatt nem épülnek meg a tervezett" mémi^íségben a célcsoportos állami lakások. Ugyanilyen okok miatt nem épül meg több kulturális, kommunális létesítmény gern az eredetileg tervezett határidőre Á góndok ellenére úgy értékeljük. hogy javult a beruházások előkészítése, a megváló- sításában részt vevő szervek koordinációja Nincs viszont megfelelő előrehaladás a tér vezeti költségek megtartásában, az árak emelkedésének megakadályozásában. Szemlé. letben is kevés változás van; a vállalatok többsége a beruházáson még mindig csak ú épületok építését érti. nem törekszik kellően az olcsóbb megoldásokra, rekonstrukcióra, gé­pi berendezésekre Az elmúlt két évben elért fejlődés ered­ményeként javult a megye lakosságának élet. Az állami szervek pártirányításának és ellenőrzésének színvonala tovább emelkedett- általában megfelel a követelményeknek. A közbeeső pártszervek létrehozásával javultak a pártirányítás tartalmi és szervezeti felté­télei. jelentősége növekedett, a kollektív vezetés hatékonyabban érvényesül. A pártmunkában a X. kongresszus előtti helyzethez képes! mtndirtkább előtérbe kerül a határozatok vég­rehajtásának szervezése és ellenőrzése. A párt fegyelme, egysége, vezető szere­pének érvényesülése a helyes politikai irány­vonal mellett összefügg a párttagság összeté­telének alakulásával, számszerű növekedésé­vel is. A kongresszus által meghatározott azon követelményt, hogy „megkülönböztetett Jelentős fejlődést értünk el a tanácsi munka és a tanácshálózat korszerűsítésé ben. Az új tanácstörvény jelentős változást, fej, lődést hozott a tanácsok és szerveik munká. jában. A törvény rendelkezéseinek többsége már eddig is megfelelően hatályosuk. Jól érvényesül a tanácsok népképviseleti, és fo­lyamatosan kibontakozóban van önkormány-» zati és államigazgatási jellege. A tanács-ok alkalmasak a megnövekedőt* feladatok ellátására. Helyenként a testületi munka alacsony színvonalú, pedig még m® is aránytalanul több időt. fordítanak az elő, készítő munkára, mint a határozatok végre- hajtásának szervezésére, ellenőrzésére. Tanácsválasztás előtt állunk. A jelölőgvű- lések eddigi tapasztalatai máris igazolják, hogy megnőtt a gyűléseken részt, vevők s^áma és a választópolgárok aktivitása. A megyében a közrend, a közbiztonság helyzete szilárd. A szocialista törvényesség tovább javult. Az egyes helyeken jelentkező törvénysértések felszámolása érdekében ja­vult a felderítő, a megelőző munka, a társa­dalmi erők aktivitása, szigorodott a felelős­ségre vonási gyakorlat. Javult a jogal-kahna« zás, a jogpolitika elveinek érvényesítés'' 'C35 kifejezésre jut az ítélkezési gyakoris' Hffe. renciáltabbá válásában, a szociálist? '"’dat fejlesztésére irányuló törekvések fokozásában. figyelmet kell fordítani a párt munkásieUe- gánek erősítésére, az ipari munkások . mis fizikai dolgozók nevelésére és a pártba aló felvételre” az arányok tekintetében nem síké. "ült teljesíteni. Ezért a Központi Bizottság határozatának megfelelően a szükséges intéz­kedéseket megtettük a párt munkásjellegé, nek és egészséges fejlesztésének erősítése ér­tekében. A pártélet, a pártpolitikai munka fejlő, lésében elért, vitathatatlan eredmények mel. :ett megyénkben is jelentkeznek — nem meghatározóan — negatív jelenségek. A kommunisták döntő többsége példamutatóan él és dolgozik, aktív részese a politikai és közéletnek. Ugyanakkor p közfelfogásban je» lenlévő,' a szocialista kőtfefeílemtöl idegei» nézetek és magatartás hatással van a párt tagjai, egy részére is. Ahogyan Kádár elvi társ jellemezte: „önelégültség, formalizmus és bürokratizmus a munkában, ürhatnámsáft nemtörődömség, »téveszmék«- arról, hogy • munka hovatovább a reprezentációvá] azoj nos; egyeseknél előtérbe kerti] a szerzésvágy, megszaporodtak a jubileumok, ünnepségek, minden lehetséges és lehetetlen címen ét lehetőleg közpénzen.” Természetesen nálunk sem arról van szó, hogy ez az uralkodó. A káderek döntő több­ségének munkájára, s magatartására nem 0* a jellemző. De ezek a jelenségek kismérték. ben1 is veszélyesek a közmorálra. A megyei □ártbizottság e kérdésekkel a kispolgári néi zetek és magatartás elleni harc, valamint a párt káderpolitikai elveinek érvényesülése című napi rendek paposán foglalkozott és meg. felelő határozatokat hozott. ★ A megyei pártbizottság értékelése és ál* Uisfoglalása alapján a járási és városi párt* bizottságok megtárgyalják, hol tartanak párt. értekezleteik határozatainak végrehajtásá­ban és kidolgozzák feladataikat. A CSENGERI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET OJ, W EZER FÉRŐHELYES ____ KÖZEL FÉLMILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSBÓL ÜJ VEGYESBOLTOT figpmCsLurzi. a t .n A.r A HOZ TAKARMÁNYKEVERŐ ÜZEMET ÉPÍTENEK TETTEK CSENGESS! MÄN (ELEK EMIL FELVÉTELEI) V. A párt belső élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents