Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

WfS. mlreius ft. «BCET-WAgYASongZA» Ahol egykor mező volt A fiatalok gyara • Intézkedések a húsellátás javítására Azok az épületek és az az égész telep, ahol most a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató (MEZŐ­GÉP) Vállalat mátészalkai gyáregysége működik — már sok célt szolgált az elmúlt év­tizedekben Itt volt ugyanis a valahai mátészalkai mezőgazdasági gépállomás. Szinte már haj­lamos is az ember, hogy el­feledje azt az időt, pedig a születő új magyar mezőgaz­daság igazi hőskorszakában dolgoztak a gépállomások. Másutt nem nyárt jók ' Azután a tsz-ek átvették á gépeket. Szántani-vetni már nem kellett, de megmaradt a gépjavítási feladat. Majd egé­szen gyorsan ez az idő is elmúlt. A tsz-ek maguk ren­dezkedtek be a gépek javí­tására. Ezután, egészen 1971 végéig mindent csinált ez a gyáregység, csak éppen a pontos célját és feladatát nem találta. Száz és százféle munkával — szolgáltatással és gyártással — foglalkozott, de mindig ráfizetéssel. Tavaly — 1972-ben — azonban szinte minden meg­változott. Gyártani kezdtek egy új terméket, a KD 160- as típusú, úgynevezett háztá­ji kisdarálót. Ezt a gépet a vállalat központjában ter­vezték és egyelőre sehol má­sutt nem gyártják, csak a MEZŐGÉP mátészalkai gyár­egységében. Egyébként nem különös és nem bonyolult szerkezet. Mindössze 0,7 (tehát nem egészen egy) ló­erős villanymotor hajtja és óránként átlagosan 100 kiló szemes terményt darál meg. Á fogyasztói ára is mindössze 2660 forint. Üzemeltetése — működtetése — egyszerű, nem kell hozzá szakképzett­ség. Eleinte a vállalat vezető­sége is óvatos Volt. Mindösz- sze 200 kisdaráló elkészíté­sét kérte a mátészalkai gyár­egységtől. Ezeket elküldték különböző kereskedelmi vál­lalatoknak és várták a véle­ményt — a megrendelést, A kisdaráló már az első kurta szériában is bevált. Hamaro­san — még 1972-ben — to­vábbi 3500 darabra kapott megrendelést a gyáregység. Mind elfogyott. Közben azonban kiderültek anróbb fogyatékosságok is. Főleg a relék miatt. Hamar leégett a villanymotor. — Mi volt ennek az oka? — kérdeztem Buru Józseftől, a gyáregység főmérnökétől. — Nem a konstrukció és nem is a gyártás — vála­szolta —, hanem a nem megfelelő kezelés, üzemelte­tés. Vagy még Inkább hibá­sak a házi villamos berende­zések, például: a biztosíté­kok, vagy egyszerűen a fe- szültségingadozás. Mindegy, mi a reklamációkat nagyon komolyan fogadtuk és a kis­daráló villamos berendezé­sét átalakítottuk úgy, hogy azok már minden körülmé­nyek közt biztonságosak és jók. Siker külföldön 1973 januárja éppen azzal telt el, hogy átalakították a villamos berendezést, pedig már a gyártás is szorított, hiszen 1973-ra 10 ezer da­rab kisdaráló gyártására kaptak és vállaltak megren­delést. Ez bizonyítja a gyárt­mány karrierjét. Ma már az A kijelölt üzletekben Gyermekruházati cikkek stabil áron Két minisztérium — a Bel­kereskedelmi és a Könnyű­ipari — együttes intézkedésé­re március 1-től 30 féle gyermekruházati ciki; áráooi. és minőségének stabilitású rendelte el. A meghatározott áruk eladási, illetve fogyasz­tói áfát függetlenül az ár­formától — nem emelhetik, a minőséget nem módosíthat­ják. Megyénkben az iparcikk kiskereskedelmi vállalat feb­ruárban 10 napot kapott a felkészülésre. A kijelölt bol­tokba részletes cikklistát küldtek. Megkezdték a 30 fé­le áru — kötött, konfekció és Cioő — készletének ..fe'tölté­sét”. Nem tudtak mindén tételt beszerezni a megyei nagykereskedelmi vállalatok­tól. illetve a lerakatoktól Hiányoznak a fiú és lányka Ukolaköoenyek, 1—3 méretű pamut harisnvanadrágok és pamut atlótamoek és sok gvermek toleioö. Tgaz áz utób­binak még nincs itt az idé­nye — a szállításokat márci­us vé<nSn kezdik A töhbi áru­cikkéül azonban más megvék mi vállalatai­tól vásárolnak. A kötöttáruknál az intézke­dés jelenleg nem érezteti ha­tását, mert a kijelölt cikke­ket a kiskereskedelmi válla­lat eddig öntevékenyen az új árakon .adta — . 32 olcsó tinik listáján sZetepeltetté. Ci­pőknél pár forintos az ármoz­gás, a többséget itt Is „cent- rüfnárakoti” vásárolhatták meg. A konfekció viszont a 4-éS, a szabadáras kategóriá­ba tartozott — így itt jelen­tős az ármérséklés — általá­ban 10 forinttal olcsóbb lett több gyermekruházati cikk. A jelentkező készletérték­különbözetet a kiskereske­delemben a kockázati alap­pal szemben számolják el. A megyei tanács kereske­delmi osztálya és az iparcikk kiskereskedelmi vállalat a következő boltokat jelölte ki a stabilizált árutermékek el­adására. Nyíregyházán a Ta­nácsköztársaság téri gyer­mekruházati szakboltot, az trodaház épületében és a Zrí­nyi utcában lévő boltokat, de Itt csak kis k^zletet árusí­tanak. Kisvárdán a 41-es szá­mú gverrnekruhá-'aH és gvér- mekcinő holtokat Záhnnvban ruházati kisáruházát. Máté­szalkád nedie a többi közöt* az anvák boltiát. Száz mázsa figura húsvétra Megkezdte felkészülését a húsvéti, ünnepi csúcsforga­lomra az Élelmiszer és Ve­gyiáru Nagykereskereskedel- mi Vá 1 alat megyei kirendelt­sége Kovács Lajostól, a riyi jyházi raktár igazgató­ján megtudtuk: az idén a tt cukorkákból, a nyuszi-, a oárány és a tojás csokoládé- figurákból, valamint a külön­böző kölnimárkákból a ta­valyihoz képest jóval több kerül Szabolcs boltjaiba. A növekedés a cukorkáknál és a csokoládéfigurákná1 több. mint 13 százalék. A kü­lönböző toiásmikorkákból 16" mázsá* szállítanak az üzletek be A nyuszi a bárány és e tójáé ''soko1ádí*ía,jfákből 101 mázsa körött válogathatnak a vásárlók, a kétdekástól. egészen a 40 dekásig. Ezek a termékek a jövő héten kerül­nek a megrendelőkhöz. A különböző márkájú köl­nik szállítását már az elmúlt héten megkezdték. Húsvétlg közel 50 kisebb-nagyobb „cso­magolású”, más-más Illatú kölni között választhatnak a locsoíkodni akarók. Egyéb­ként a forgalomba kerülő mennyiség a tavalyihoz ké­nest 15 százalékkal nőtt. A patronellátás a korábbi ■sztendőkhöz képest jelentő­sen javul. Nemrég kaptak 20 'zer új dobozzal, s a közel- 'övőhen úlabb 10 ézfes s»Sl- 'ftmánv érkezik Nyíregyhá­zára. Ez a 300 ezer új patron közel 1 minié darabra növel­te a kirendeltség készletét. egész országban keresik a KD 160-as háztáji kisdarálót. A 10 ezer is kevés. Gyárta­nának is belőle többet, de nincs elegendő villanymotor. Talán majd jövőre... A gyártmány sikerét és si­kerességét bizonyítja még, hogy alighanem „befut” kül­földön, más országokban is. Néhány külföldi cég már is­meri. Legutóbb Olaszország­ba küldtek belőle mintapél­dányt... A Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Gépgyártó és Szolgál­tató Vállalat mátészalkai gyáregysége természetesen nem csak kisdarálók gyártá­sával foglalkozik. Itt gyártják az MF—7-es típusú mindént felhordó szalagokat is. Ezeket különösen jól hasznosítják a mezőgazdasági üzemek. 1972- ben 100 darab mindent fel­hordót gyártottak és az idei terv is hasonló mennyiséget tartalmaz. Az építőipar részére alu­mínium szellőzőberendezése­ket készít a gyáregység most már évi 10 millió forint ér­tékben. És foglalkoznak gu- mivulkanizálással, nem utol­sósorban mezőgazdasági gép- alkatrészek gyártásával. En­nek értéke szintén 10 millió forint körül alakul évente. Elmozdullak az utolsó helyről Érdemes és szükséges megemlíteni még azt is, hogy a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnak összesen 10 gyáregysége van. Ezek mun­káját, tevékenységét évente értékelik. A mátészalkai gyáregység 1964 óta mindig az utolsó volt. Most viszont, az 1972 évi eredmények alap­ján sikerült előreugrani a 4. helyre. A gyáregység 107 százalékra teljesítette nyere­ségtervét, ami azt is' jéieriti,r hogy most körülbelül Kétheti, fizetésnek megfelelő nyere­ségrészesedést kapnak a dol­gozók. A gyáregység kollektívája fiatal. A munkások fele 30 éven aluli és nagyon sok Köztük a középiskolai vég­zettségű. Az igazgató, Biró Miklós se sokkal több 30 ívesnél. A gyáregység KISZ-szervezete különösen jól működik és dolgozik. Annyira jól, hogy az 1972- ben végzett politikai, szerve­zeti, társadalmi és nem utol­sósorban: a termelési munka alapján megkapták a Máté szalka város legjobb KISZ- szervezete címet. Ezzel együt a vörös vándorzászlót,' eg-. serleget és 5000 forint juta’ mat. A KD 160-as kisdarál' gyártása fölött is a gváregv- ség KIK'?;-szervezete vállal' védnökséget. Szendrei József Választékbővítés juh-, baromfi-, halhússal — A szövetkezetek lehetőségei Másfél héttel ezelőtt szá­moltunk be arról, hogy az el­múlt évi állatbetegségek, va­lamint az üzemi konyhát mű­ködtető közületek számának növekedése miatt a központi­lag elosztott húsból a keres­kedelem nem tudja kielégíte­ni a vásárlók igényeit. Nagy gond ez nemcsak a kereske­delemnek, hanem a megye vezetőinek is, éppen ezért rendkívüli körültekintéssel foglalkoznak a húséllátás helyzetének javításával. Legutóbb azt írtuk, hogy a központi alapból Szabolcs rrtegye 1170 mázsát kap he­tenként, most pedig arról szá­molhatunk be, hogy az el­múlt héltől újabb 20 mázsá­val növekedett a megyénkben eladható húsmennyiség. Ez az 1190 mázsa 14,5 százalék­kal több, mint a tavalyi — az országos növekedés 5,5 százalék — és 24 százalékkal haladja meg az 1970. évi mennyiséget. Mindezek elle­nére — az ismert okok miatt — ez is kevesebb, mint amennyi a lakosság ellátásá­hoz szükséges lenne, a köz­ponti keret további növelésé­re nedig nincs lehetőség. Mit lehet tenni az ellátás javításáért? Erről tanácsko­zott március 15-én a megyei hűsnnsratfv bizottság és még-, felelő határozatokat hozott. A kereskedelmi szerveket — el­sősorban a közületeket —- utasították a célszerűbb hús­gazdálkodásra, arra, hogy az üzemi konyhákon heti 4 hú­sos napnál többet ne tartsa­nak, vagy ha étlapjuk van, akkor baromfival, Illetve hal­lal növeljék a választékot. Ezzel az intézkedéssel vár­ható, hogy növekszik a lakos­ság részére forgalomba hoz­ható húsmennyiség. Ezen kívül kötelezték a ke­reskedelmi szerveket a ba­romfihús-ellátás bővítésére és itt jegyezzük meg, hogy ba­romfiból minden igényt ki tudnak elégíteni. Egyedül a bolt hibája lehet, ha valahol hiányzik á pultról, éppen ezért az operatív bizottság a hiányért a boltvezetőket te­szi felelőssé. Hasonlóképpen Igyekszik a kereskedelem hal­félékből is kielégíteni a vá­sárlók igényét. Sok vásárlónak kedvező hír, hogy az operatív bizott­ság megegyezett a húsipari Vállalattal: a? eddiginél több juhvávássáj járuljanak hoz­zá a tőkehúsbiány pótlásához, és arról is intézkedtek, hogv valamennyi boltban bővítsék a húskonzervek és a húsOS készételek választékát. Ezen a héten a nyíregyházi hatósá­gok megszüntették a barom­fi- és a tojászárlatot, így a piaci felhozatal ismét segít az ellátási gondokon. Az operatív bizottság eze­ken az intézkedéseken kívül azt várja a termelőszövetke­zetek vehetőitől, hogy — a törvényei kereteken belül — saját vágással járuljanak hoz­zá a termelőszövetkezeti ta­gok húsellátásához. Ismere­tes, hogy a tsz-eknek joguk: van sertést vágni és a tagok­nak értékesíteni és az utób­bi időben egyre .kevesebb tsz él ezzel a lehetőséggel. Ha­sonló a kérés az ÁFÉSZ-ek vezetőihez is: saját vágással járuljanak hozzá területük la­kóinak ellátásához. Az operatív bizottság irt-: térkedései azonban csak úgy érik el célj’ kát. ha a városi tanácsok, yrási hivatalok szakigazgatási szervei az el­látás szervezésen túl követ­kezetesen ér”-énvt szereznek a hűsnazdá'kodáci intézke­déseknek. A rendelkezések megtartását a megyei tanán* vb kereskedelmi ns-riálvának kereskedelmi feVjovelősége rendszeresen ellenőrizni fog- ja. Már most le kell azonban írnunk: az Intézkedések ha­tására sem lehet maki min­den igényt kielégíteni, de Várható, hogv érezhetően >y- vítsnak az etetési gondokon. Gsoncyrédból és helyből Primőr a bojtokban Két hete már. hogy megje­lentek a primőr áruk a szabol- esi boltokban: hónapos retek, zöldhagyma, saláta, zöldpap­rika. Csongrád megyéből hoz­ták öz első szállítmányokat. A primőr árukból azonban még keveset lehet kapni és nem is minden nao. Mikor várhatunk jobb ellátást pri- mór árukból? — kérdeztük a Szövetkezetek Szabolos-Srat- már mégvpi ^rt^k^sítő Köz- nontjáhak főosztályvezetőjé­től. Elmondta, hogy a MÉK a jobb ellátás érdekében szer­ződést kötött a két nyíregy­házi tsz-szel, valamint a nagyecsedi, a nyírtassi, az ópályi, a jékei, a tiszalöki tsz­szel és á Tiszalöki Állami Gazdasággal. A szerződés ér­telmében a MÉK fóliasátra­kat és egyéb berendeléseket adott az említett mezőgazda- sági üzemeknek a primőrter­melés elősegítésére. 1972 vé­gén és az idén a „zöldség- program” keretében a MÉK 3,5 millió forintot adott a fel­sorolt szabolcsi üzemeknek primőr áruk termeléséhez. A termelők serkentésének is köszönhető, hogy e hét végé­re a ,,ha2ai” áruk is megje­lentek a szabolcsi boltokban. A hét végén Tiszátokról hó­napos retket, Nyírbátor kör­nyékéről pedig zöldhagymát kaptak a vásárlók.- A jövő héten a nyíregyházi Ságvári Tsz nagy mennyiségű zöld­hagymát ad a piacra. A me­gyei termelőüzemek a pri­mőr árukért csak 15 százalék­kal kannak kevesebbet a fogyasztói árnál. Ezzel az üzemeket teszik érdekeltté a nagvobb termelésre. Április elején az úlkatoMbé is meg­jelenik á boltokban, s na­svohb mennyiségben kapható saláta 7cidhagvma és retek. Anrih's kőzenétől magvénk termelőt urlmőrárukbél bizto­sítani tudták a lakosság tel- téft ellátását Addig a déj; meévákhnl szállít nrtmőrt a és Az éátailcbél sem lesz Mátét, é faimét-éeék szerint eltnáhá! máius tc-eaátt hue- eonráhSt As AVhŐl-z őt antik mcetetenősétu bfn- ‘-eefta-'i tudták 37 ellátást. Tattaltti ánttt té-em áseé-fesen a7 új áruk megjelenésé után H kapni lehet mindaddig, míg a két ár közötti különbözet a minimumra csökfc€r$i. Nyír­egyháza és Záhony mind a tavalyi árukból, ..mind az új árukból kiemelt ellátást kap, de a többi település ellátásá­ban sem lesz fennakadás. Megyénkben á zöldségfélék ára általában az országos át­lag alatt van. A vöröshagyma áfa 4 Ét (más megyében ez az áru általában 4.50 forint fe­lett kapható), a feles káposzta ára 3.40, a sárgarépa ára 2.80, a gyökér ára pedig 5 forint. AZ úi hónapos retek ára nagyságtól függően — 2 . fo­rinttól 4.20 forintig ingado­zik. egv fej saláta ,3,80-tól 4,60 forintig kapható, a zöld­paprika darabia 2.80 forint és 4 forint között változik. a zöldhagyma csomóiéért 1.6(1 és 2 79 közötti árat kérnek a boltokban. Az árak Csökkené­sére április eleién lehet szá­mítani. amikor a szabolcsi árukhAi t“hb kerül az eláru­sító helyekre. fnábzádl) A tárgy»fitierombOt Nyereségvágyból Óit... Aranyos Sándor este 6-kor lefekvéshez készülődött. Fe­lesége, a 80 éves idős asszony még nem volt álmos, átment az egyik közeli szomszédhoz. Nyolc óra körül a férj feléb­redt, szólította az asszonyt, de még nem volt otthon. Újra elaludt. Hajnalban ébredt is­mét, de az asszony még min­dig nem volt az ágyban. Elő­ször az udvaron nézett szét, aztán a kertben, nem találta. Szomszédról szomszédra járt, de sehol nem találta. Néhá- nyan látták még az este 8 óra után hazafelé menni. Ara­nyos Sándor a rendőrséghez fordult és rövid idő múlva megtudta, hogy felesége gyil­kosság áldozata lett. Hogy pontosan mi történt, ázt a héten megtartott tárgyaláson tudta meg. Varga Árpád 19 éves alkal­mi munkás Fehérgyarmaton, a feldfa üteában sétálgatott. Lukács Zoltánék háza előtt ment el és benézett az abla­kon. Többen voltak bent, kár­tyáztak és neki is kedve lett volÉa hozzá, csak éppen pén­ze nem volt. Úgy gondolta, eladja a cipőjét és ő Is beül a többiek közé. Aztán meg­gondolta a dolgot, mert rá­jött, hogy nem sokat kapna érte. Varga Sándorék lakása * elé ért. Meglátta, hogy ott van Aranyosné és tudta, hogy az Idős asszonynak pénze is van. Néhány nappal ezelőtt ugyanis hallottá, mikor az Aranyos házaspár megbeszél­té, hogy szenet vesznek és a pénzt addig bevarrják az asz- szöny Vuhazsebébe. Varga rögtön tudta, mit tesz: megszerzi a pénzt. Be­ment AfaAyosék udvarára, le­vágott égv darab drótot a ru- hasfárítóbói egy hurkot kötött rá és megbújva várta ar asz- saonyt. Nem sokat kellett vár­ni. Aranyosné alighogy heté­pett a kanun, nyakéra húzta a drótot és lérántotta a föld­re. Az asszony védekezett, kiabált és közben a zsebéhez is kapott és ez még jobban meggyőzte Vargát, hogy a pénz nála van. Közben egyik kezével fojtogatta az asz- sZonyt, a másikkal meg befog­ta a száját, hogy ne kiabál­jon. Aztán, hogy gyorsabban megszerezhesse a pénzt, elő­vette a bicskáját és mellbe szúrta az asszonyt. Mikor már meg sem mozdult végigkutat- tá a ruháját, kivágta a zsebet és élrakta a pénzt. Ekkor jutott azonban eszé­be, hogy ha az udvaron hagy­ja az asszonyt, hamar felfe­dezik a gyilkosságot. Megfog­ta, lehúzta a kert végébe, át­dobta a drótkerítésen, aztán elvonszolta az egyik szomszéd kertjébe, egy gödörbe. Aztán, hogy senki ne vegye észré, fa­levelekkel, fűzfaágakkal be­takarta. A véres cipőjét, pu­lóverét és a zsebkést bedob­ta egy csatornába. A pénz tehát megvolt, Var­ga pedig nagy nyugalommal elindult kártyázni. Látták rajta, bőgj véres az arca, ftlnes cipője, de ázt mondta, hogy akácgallyat szedett a kecskéknek és az marta ki. Először nem engedték beülni, dé megmutatta, hogy vádi neki pénze. Pedig szükségé sem lett volna rá. Az első partiban még csak 100 forin­tot nyert, de a másodikban már ötszázas bankot ütött. Nyert. Még éjfél sem volt, minden pénz az ő zsebébe vándorolt: több, mint 300Ö forint nyereséggél állt fel az asztaltól. Varga Sándor a tárgyaláson beismerte bűnösségét és így védekezett: — Nem akartam én meg­ölni, csak leütni és elvenni tőié a pénzt. De árhikór a drótot a nyakába löktem, megismert és kiabált, hogy Árpi engedi el. Akkor hatá­roztam el, hogy megölöm; rriert féltem, hogv a dolognak következménye lesz. Lett. A megyei bíróság dr. Rajka Sándor tanácsa nvere- SAgvágvbél elkövetett -mt'er- Öléshon mondta W hűn Zenek és a törvény szerint rá ki­szabható büntetés mavimij. mát. életfocvtiglani börtön- büntetést kanoft. nmeivel fegvházban Veti letölteni. Az ítaiet iogerős. . ­CM«**

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents