Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

W73. máreíu* 10 nv * wr'HC'T * í* t t$ié Szabolcs-Szatmár megye dinamikusan, a korábbi évekhez viszonyítva gyorsabban fejlődik Közlemény a megyei pártbizottság 1973. március 16-i üléséről Mint már jelentettük, 1973. március 16-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottsága. A pártbizottság a Központi Bizottság 1972. novem­ber 14—15-i határozata nyomán elvégezte a maga számvetését: az elmúlt két év alatt mit hajtott végre a X. pártkongresszus, illetve a megyei pártértekezlet határozataiból. A párt megyei végrehajtó bizottsága jelentést mlott a pártbi­zottságnak, amelyben felmévte a két év alatt megtett utat, az eredményeket és a problémákat. Az alábbiakban ismertetjük a megyei pártbizottság értékelését. I. Feilődésünk fő jellemzői Az 1970 októberi pártértekezlet óta eltelt Időszak eredményei azt bizonyítják, hogy a X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet he­lyesen határozták meg társadalmi fejlődésünk fő irányát, — állapította meg a pártbizottság. A X. pártkongresszus és a megyei pártérte­kezlet határozatai kiállták az élet próbáját. Az elfogadott célok többsége időarányosan meg­valósult, realizálása jó ütemben történik. A társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális élet dinamikusan, a korábbi évekhez viszo­nyítva gyorsabban fejlődik. Tovább erősödtek e szocialista termelési viszonyok. A párt és a munkásosztály vezető szerepe érvényesül, erós a munkás-paraszt szövetség. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet céljai megértésre és támogatásra találtak a lakosság körében. A párt tömegkapcsolata és munkamódszere tovább fejlődött, a lakosság politikai hangulata jó. Tovább fejlődött az állami szervek, a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront-mozgalom munkája, kiter­jedtebb és mélyebb lett a szocialista demokra- tizmus. A megye iparosodása felgyorsult. A ter­melés növekedése az iparban és a mezőgazda- Ságban jelentős. A közoktatás, közművelődés, egészségügy, szociális, kereskedelmi és szol­gáltatási, valamint a kulturális élet jelentős eredményeivel egyidőben még feszítőbben je­lentkeznek e területek' viszonylag lassúbb fej­lődéséből adódó ellentmondások. Továbbra is megmaradt a régi gondunk, hogy a dinamikus Iparfejlődés nem eléggé az intenzív és haté­kony gazdálkodás eredménye s a termelés nö­vekedéséhez és terveinkhez viszonyítva mér­sékeltebb a munkások, a szövetkezeti parasz­tok életszínvonalának emelkedése. További erőfeszítéseket követel a teljes foglalkozta­tottság megvalósítása. Az országos szinttől to­vábbra is jelentős az elmaradásunk, amelyben a megye történelmi múltja mellett jelentős szerepet játszik a mostoha természeti és köz- gazdasági adottság s lehetőségeink nem kellő feltárása és hasznosítása. A Központi Bizottság 1972. november 14 —15-i határozatával a megye párttagsága és lakossága egyetért. Az elfogadott határozatok­nak megfelelően dolgozunk a X. pártkongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtása érdekében. A megyei pártbizottság elemezte a mun­kásosztálynak. a parasztságnak és az értelmi­ségnek megyénkben elfoglalt helyzetét. Meg­állapította hogy s munkásosztálynak a társa­dalmi életben betöltött vezető szerepe növeke­dett. osztályöntudatában fejlődött, helytállása az élet minden területén érezteti hatását. Gya- raoodott politikai, általános és szakmai mű­veltsége. Mindez pozitívan hatott megyénk egész lakosságára, a szocialista célok elfoga­dására, a szocialista emberre jellemző tulaj­donság terjedésére, a társadalmunktól idegen nézetek, jelenségek elleni harc hatékonyságá­ra. A Központi Bizottság határozatának és a kormányintézkedéseknek a következetes vég­rehajtása nagymértékben hozzájárul megyénk­ben is a munkásosztály társadalmi szerepének további növekedéséhez. Megyénkben az újonnan foglalkoztatottak között a munkások száma nőtt a legnagyobb arányban: az inarban. az építőiparban, közle­kedésben kereskedelemben, az állami mező- erdő- és vízgazdálkodással eavütt két év alat' 62 012-ről 69 778-ra. Az emelkedés 6763 fő (V százalékl. Kedvező, hogy a munkások száma leslobban a szocialista iparban és építőipar­ban emelkedett 34 764-ről 38 773-ra. A szakmai képzettség szerinti összetétel csak kisebb mér­tékben javult, ezért a megyei pártértekezlet- nek a szakmunkásképzésre vonatkoző határo­zatán az állami szerveknek következetesebbe- kell dolgozniuk. Tovább szélesedett az üzemi demokrácia. A kollektív szerződések, a középtávú tervek elkészítésében növekedett és hatékonyabbá vált a munkások beleszólása. Aktívabban kap­csolódtak a termelés irányításába, ellenőrzésé­be, üzemük életének alakításába Javult vi­szonyuk a szocialista tulajdonhoz. Többen mondanak véleményt, javaslatot az üzem- (t munkaszervezés korszerűsítéséhez, a gazdál­kodás javításához. A munkások véleményét, javaslatait meghallgatják, de még nem min­denütt hasznosítják kellőképpen. Tartalmá­ban, színvonalában tovább fejlődött a szocia­lista brigádmozgalom. Jelentősen fejlődött a szövetkezeti pa­rasztság szocialista tudata, erősödött a szövet­kezeti demokrácia. Magáénak érzi a közös tu­lajdont, annak védelméért, megbecsüléséért felelősségérzete növekedett. Fejlődött politikai öntudata, érettsége, a közös ügyek iránti ér­deklődése és aktivitása. Két év alatt 13 000 fő lépett a szövetkezet­be. Az aktív kereső szövetkezeti tagság száma mégis csökkent a kiöregedés és elvándorlás miatt. A tagság átlagéletkora 50 év alá került, tehát kedvezően változott. Az új tagok három­negyed része 40 éven aluli, és 40 százaléka nő. Javult a szövetkezetek szakemberellátása. A főiskolát, felsőfokú technikumot végzettek arányszáma 47 százalékkal, a középiskolát végzett szakembereké pedig 20 százalékkal nőtt. Jó irányban változott a szövetkezeti pa­rasztság szemlélete a közösségben foglalkozta­tott szakemberekről, azok munkájának érté­keléséről. A munkások és tsz-parasztok növekvő mértékben vesznek részt megyénk közéleté­ben. A tanácsok, a szakszervezetek, a népfront és a KISZ választott testületéiben a korábbi évek 49,8 százalékáról 53,3 százalékra emelke­dett a fizikai dolgozók aránya. Az értelmiségi dolgozók száma 10 621 főre növekedett, s a foglalkoztatottak 4 százalékát adja. Számszerű növekedésük belső átrétegző- déssel járt a termelésben közvetlenül részt ve­vők és a gazdasági irányítók javára. 450 mér­nök, 1171 agrárszakember és 1240 egyéb felső­fokú végzettségű szakember dolgozik az ipar, a mezőgazdaság és az államigazgatás terüle­tén. Növekedett az értelmiség száma, aránya és aktivitása. Megyénk értelmisége egyetért a párt politikájával. Mindennapi munkájával, magatartásával bizonyítja, hogy támogatja a párt irányvonalát és annak végrehajtásáért becsületesen dolgozik. A pedagógusok örömmel fogadták a párt közoktatáspolitikai határozatát és eredménye­sen dolgoznak megvalósításán. A fizikai dol­gozók hátrányos helyzetű és tehetséges gyer­mekeinek továbbtanulási gondozásával egyre szervezettebbén foglalkoznak az állami és tár­sadalmi szervek. » A párt- és kormányintézkedések, a megye! pértértekezlet határozatainak folyamatos meg­valósulása eredményeként jelentős szemlélet­beli változás, sokrétű fejlődés következett be a nők helyzete, társadalompolitikai jelentősé­gük felismerésében. Fokozódott a nők közéleti aktivitása, a vezető beosztásokban való részvételük aránya: az Iparban 5, a mezőgazdaságban 7 százalék. Növekedett a dolgozó nők száma. Minden te­rületen Intézkedtek a nők helyzetének köny- nyítésére. Egvre Inkább érvényre jut, hogy azonos munkáért azonos bért kapjanak. Külö­nösen jelentős volt ez a tavalyi bérfejlesztések -órán. Kevesebb nő dolgozik három műszakban, a ‘erhes anyák munkabeosztását számos he- 'ven könnyítették. Javult a munkahelyek szo- iális és egészségügyi ellátottsága Bár jelen­ősen növekedett a gyermekintézmények szá­ma, férőhelye, sokan még azért nem tudnak munkát vállalni, mert nem tudják gyereküket elhelyezni. Továbbra is feladat a párthatáro­zat következetes megvalósítása. A Központi Bizottság Ifjúság- és oktatás­politikai határozata és az ifjúsági törvény (lapján az ifjúság problémái megyénkben is gyorsabban, a korábbinál kedvezőbben oldód­nak meg. Megyénkben az ifjúsági szövetség szervei és szervezetei sokat tettek a KISZ kom­munista és tömegszervezeti jellegének erősí­téséért. Az eltelt két év alatt 50 új ifjúmun­kás KISZ-alapszervezet jött létre — 2500 fő- • el több az ifjúmunkás KISZ-tag. Kedvezően ilakult a fiatalok közéleti aktivitása, s így öbben kapnak a vezetésben megbízatást, amit a nagy többségük hozzáértéssel, odaadóan tel­jesít. A megye ifjúságának döntő többsége be­csületesen dolgozik és tanul, teljesíti minden­napi kötelességét, egyetért a párt politikájával és kész azért dolgozni. Részese mindazoknak az eredményeknek, amelyet megyénkben el­értünk. A társadalmi haladást szolgáló moz­galmakba a fiatalok tömegesen bekapcsolód­nak, ezek ösztönzéséhez a KISZ különböző akJ dókkal is hozzájárul. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgo­zó fiatalok száma, szakmai képzettsége, álto lános műveltségi színvonala ás kulturális igé­nye évről évre növekszik. Gondot okoz, hog' a fiatalok egy részének, különösen a lányok nak nem tudunk munkalehetőséget biztosítani Nem történt lényeges szemléletbeli változás n fizikai, e’sősorban a mezőgazdasági munka é- szakma iránti érdeklődésben. Oktatási intéz­ményeink egy részében a fizikai munka meg­becsülésére, megszerettetésére való nevélás iiem elég hatékony. Az ifjúság egyes rétegeinél még megtalál*. lató az önzés, társadalmi értékeink lebecsü- ise. helyenként a cinizmus, a nemtörődömség s. Szükséges, hogy a párt-, a KISZ-, állami, ■Ársadalmi töroe?sz°iTezetek tudatosítsák, iogy az ifjúság nevelése társadalmi ügy. A KISZ kiemelt föladatként kezeké- az üzemék ifjúmunkásainak neyelés*** eröíúts*- -'TÖZ tömegbefolyását a parasztitjú?ág köriben* ii. A világnézeti nevelés fejlődés és kulturális Megyénk kommunistái eredményesen munkálkodtak a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet ideológiai és kulturális, életre, az agitációs és propagandamunkára vonatkozó határozatainak végrehajtásán. Pártszerveink szem előtt tartották a megyei pártértekezlet határozatát, amely szerint „Pártszervezeteink­nek egyszerre kell munkálkodni a gazdasági tevékenység, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javításán, valamint gondolkodásá­nak formálásán.” Az elmúlt két év alatt olyan ideológiai kérdésekkel foglalkoztunk, amelyeknek meg­valósítása hatékonyan segítette a kommunis­ták, a dolgozók világnézeti, politikai, erkölcsi nevelését, a párt eszmei egységének erősíté­sét, a szocialista közgondolkodás fejlesztését. Erősödött a párt vezető szerepének helyes értelmezése, a szocialista célok elfogadtatásá­ra Irányuló befolyásunk, a szocialista világné­zet, a marxista—leninista szemlélet. Fejlődött a szocialista közgondolkodás, hatékonyabb a szocializmustól idegen szemlélet elleni harc. Nőtt az általános és szakmai műveltség szín­vonala, javult a lakosság kulturális ellátása. A dolgozók jobban értik a termelés és fo­gyasztás, a jogok és kötelességek egységét, a hatékonyabb termelés és a magasabb életszín­vonal kölcsönhatását. Erőteljesebb a termelés hatékonyságát szolgáló erkölcsi, anyagi ösztön­zés egységének érvényesítése. Fokozódott a munka és a közösségért önzetlenül dolgozók megbecsülése, az önzés, az anyagiasság elleni harc. Javult a szocialista életmódra, hazafi- ságra, internacionalizmusra való nevelés. Az eszmei és világnézeti egység erősödése ellenére a párttagság és a vezetők kisebb ré­szénél esetenként eszmei bizonytalanság, a szocialista elvek és világnézeti követelmények iránti engedmények voltak tapasztalhatók. He­lyenként, esetenként, az egyéni, csooort- és te­rületi érdekeket helyezik a társadalmi érde­kek elé, elnézőek a kispolgári magatartással, a vallásos világnézettel, a szocializmustól ide­gen eszmékkel szemben. A megyei pártbizott­ság határozata nvomán eredményes tevékeny­ség és eszmei-nolitikai nevelőmunka bontako­zik ki a szocializmustól idegen nézetek, kispol­gári megnyilvánulások ellen. A megyei pártbizottság értékelte a tömeg­politikai munka hatékonyságát, a pártszerve­zetek politikai, agitációs és nevelótevékeny* ségét. A határozat hangsúlyozza, hogy a párt és a tömegek szoros kapcsolata fő feltétel cél­jaink elérésében és ezárt minden pártszerv ám pártszervezet a maga területén felelős. Az agitáció különböző formái, a vitakö­rök, a munkásfórumok, a töm.egpolitikai okta­tás új rendszere, a pártnapok hatékonyan se­gítették politikánk ismertetését, jól mozgósí­tanak végrehajtására. Megyei segédanyagok­kal, írásos kiadványokkal segítjük eredmé­nyeink megismerését és a feladatokat. Az el­múlt két évben 16 oktatási és agitációs segéd­anyagot jelentettünk meg. Javult a gazdaság- politikai, a bel- és külpolitikai agitáció. Lénye­gesen jobb a központi, kisebb mértékben ja­vult a helyi tájékoztatás is. Jól segíti a párt­titkárok, vezetők politikai képzését, tovább­képzését az oktatási igazgatóság munkája. Megyénk közoktatásának fejlesztésére a megyei pártbizottság a Központi Bi-ottság 1972. június 14—15-i határozata alapján fel­adattervet dolgozott ki. Megállapította, hogy elért eredményeink biztos alaoot jelentenek a tartalmi továbbfejlesztés megvalósításához. Szükséges, hogy a párt- és állami szervek, az iskolai pártszervezeték. a pedagógusok az tij követelményeknek megfelelőén vUgtezzéK mun­kájukat. A társadalom Katékopv együttműkö­désével érhető el, hogy sokoldalúan képzett, szocialista világnézetű, munkaszerető, interna­cionalista szellemű fiatalokat neveljünk. Javult a megye egészségügyi helyzete, ja­vultak tárgyi és szémélvi feltétélei. A megye! végrehajtó bizottság 1972. január 26-i határo­zatának megfelelően tartalmasabb lett aa egészségügyi pártalapszervezetek munkába. Erősödött befolyásuk az egészségügyi dolgozók körében. Az egészségügyi törvény alkalmazá­sa hatékonyan hozzáíárul az egészségügyi dol­gozók. a lakosság szemléletének, magatartásá­nak formálásához. A kultúra, a közízlés, közgondolkodás fej­lesztése egyre inkább társadalompolitikai fel­adattá válik megyénkben is. A megyei párt- bizottság az 1968-ban hozott határozata alap­ján a Központi Bizottság munkatervével ősszé hangban nanirendre tűzi és meghatározza a közművelődés továbbfejlesztésének feladatait; III. Gazdasági építőmunka, életszínvonal A megye gazdasági fejlődése megfelel a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet, a XV. ötéves terv céljainak. A termelés növeke­désének üteme valamennyi gazdasági ágazat­ban meghaladja az országos átlagot és volu­menében is jelentősét fejlődött. Az eredmé­nyek igazolják a párt gazdaságpolitikájának s a gazdaságirányítás rendszerének helyessé­gét. A gazdálkodás tervszerűsége javult és jól igazodik az országos igényekhez. A vezetés színvonalasabb, javult az üzem- és munkaszer­vezés. a munkafegyelem, a kezdeményező­készség. az üzemi demokrácia, javultak az élet- és munkakörülmények. A megye iparosodása a IV. ötéves tervnek megfelelően folyik. Az ipari termelés növeke­désének Üteme továbbra is gyorsabb az orszá­gos átlagnál. A termelés növekedésének 1971- ben 25.5 százaléka, 197íj-ben 35,5 százaléka származott a munkatermelékenységből. Az ipari kapacitás nincsen kellően kihasználva, csak 1,2 a műszak száma. A termelés növeke­désében főleg az extenzfv hatások érvényesül­nek. A hatékonvság, a termelékenység, a ta­karékosság. az önköltségcsökkentés nem kielé­gítő mértőVű Alacsony a szakmunkások ará­nya, sok ideig tart a betanított munkások ki­képzése. Az ipar struktúrája kedvező irányban vál­tozik. A vegyipar, a gépipar, a könnyűipar fej­lődik gyorsabban A termelés összetétele meg­felel a népgazdasági igényeknek, a szükség­letre egyre jobb minőségben termeinek, kész­letnövekedés csupán néhány vállalatnál ta­pasztalható. Az exportértékesítés 1970-hez vi­szonyítva 1972-ben 15 százalékkal növekedett. A gazdaságtalan termékek gyártásának meg­szüntetésére több üzemben Intézkedések tör»« téntek, például VAGÉP, OGV, HAFE, Alkaloi­da, stb., de ezek csak kezdeti eredménynek te­kinthetők. Nem kielégítő még a fejlettebb üzem- és munkaszervezési módszerek, techno­lógiák, gyártási módszerek elterjesztése, alkal­mazása. Különösen a tanácsi Iparban, ktsz-ek- ben sok az elavult, kiselejtezésre megérett gép, de az anyagi lehetőségek szűkössége miatt nem tudnak helyettük korszerűbb, nagy teljesít­ményű gépeket beszerezni. Ez évben elkészül az iparfejlesztés közép- és hosszú távú terve. A mezőgazdasági termelés a IV. Ötéves tervünknek megfelelően jelentősen növekszik. A fontosabb növényféleségek termésátlag» meghaladta a legjobb évek átlagát. Különöse» jó termést takarítottak be a múlt évben bő* zából, kukoricából, téli almából. Az állattenyésztésben jelentős eredmény, hogy 1972-ben megállt a szarvasmarhalétszám csökkenése, 6őt a KSH reprezentatív felmé­rése szerint több, mint 4 százalékkal növeke­dett. Jelentős a termelőszövetkezetek tehéné létszámának 11 százalékos növekedése. To. vábbra Is gondjaink vannak az állattenyész­tés hozamának növelésében, alacsony a tejter­melés, magas a takarmányfelhasználás. Tovább fejlődik a megye mezőgazdaságá­nak anyagi-műszaki bázisa. A mezőgazdasági üzemek lépéseket tettek a korszerű termelést szerkezet és agrotechnikai eljárások gyakor­lati alkalmazására. A megyében 28 szakosított tehenészeti ás 15 sertéstelep épült tel. JWtt a műtrágyafelhasználás, a kémiai szerek alkal­mazása, a gépesítés fóka. (Fetytstás » 4. oldalé»)

Next

/
Thumbnails
Contents