Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

1 ofía! KíTEt-MACrÁ^Öftg2Sö flWl mlreftM iifc KEDD: BÉTFÖ: Géniben megkezdődik az újabb szovjet— amerikai SALT-forduló. — A francia válasz­tások második szakasza: gaulleista többség, dé száznál több baloldali mandátum a nem­zetgyűlésben. Moszkvában Brezsnyev fogadja Shultz ame­rikai pénzügyminisztert. — A peronista je­lölt sikere az argentin elnökválasztásokon. SZERDA: Kádár János és Fock Jenő Varsóban a len­gyel vezetőkkel tárgyal. — Vályi Péter haza­érkezik amerikai és kanadai útjáról. CSÜTÖRTÖK: Koszigin Iránban részt vesz egy szovjet se­gítséggel épült ipari létesítmény avatásán. — Panamában ülésezik az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. PÉNTEK: A tizek klubja a valutaválságról tanácskozik Párizsban. — Megbeszélések Finnország és a KGST együttműködéséről. SZÖMÖAT: Előkészületek a két dél-vietnami fél tárgya­lásaira, az Egyesült Államok ismét felfüg­geszti a csapatvisszavonásokat. Közhelynek számíthat Im­már artnak lesZögézése, hogy «sétnényekben páratlanul gazdag hetét zártunk. Helsin­kiben, Bécsben és Géniben folytatódták az európai biz­tonság éi leszerelés kérdé­séiről megkezdett konzúltá- tiők, s ugyancsak á svájci tárosban új fa megindultak a szovjet—amerikai SALT-tár- gyalásók. Franciaországban lezajlóit a Választások má­sodik fordulója, Damasz- kuszban az alkotmányról rendeztek népszavazást, Ar- gáőtíftábaii és Törökofszág- tnán az új államfőre szavaz­ták. Továbbra iá ellehtmon- dásóktól terhes a Vietnam körüli diplomácia, nem ve­szít bonyolultságából a kö­zel-keleti válság, s a Biz­tonsági Tanács panamai „ki­szállása” sorén különös súlyt kaptak 6 Világpolitikában a latin-amerikai problémák. Végül, de nem utolsósorban, á héten igen hagy nyoma­tékkai szerepéitek a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés témái. Shultz pénz­ügyminiszter, a Fehér Ház gazdasági főtanácsadója Moszkvában járt, ahol Brezsnyev is fogadta, s a szovjet fővárosban sikeresen, haladják előre á KGST és Finnország, a szocialista gaz­dasági integrációval szerző­désileg is szabályozott kap­csolatokét kívánó első tőkés- órszág megbeszélései. Koszi­gin főként a szovjet—iráni gazdasági kooperációról tár­gyalt rövid tráhi látogatása során, sok szó esett a nem­zetközi sájtőban a szovjet— Jápárt kereskedelem fejlesz­téséről iá. A fejlett kapita­lista ótSzágok pénzügymi­niszteréi ügyáh valamivel dérfllátóbban nyilatkoztak a tízek klubjának párizsi ösz- szejövetéléről dé állgha le­het még befejezettnek tekin­teni a dólíáfVálságót. Az egyetemessé vált vi­lágban természetesen többé- kevésbé mindén fontos ese­mény bennünket ie érint. Emeljük ki most a hétnek ■tót á hírét, amely különös­képpen Jelentős volt külpoli­tikánk szempontjából: Ká­dár János és Fock Jenő két­napos varsói látogatását, va­lamint a magyar—lengyel tárgyalásokról kiadott kö- ■6a közleményt. Aa ilyfln találköséacrk, jó értelemben, nem keltenek ezenzációt. Szocializmust épí­tő hétköznapját rtkflák im­már megszökött és bevált gyakorlata, hogy pártunk és jrortaáhyunk vezetői a leg- magasabb szintén, termékért v •szmecserét folytatnak á testvérországok képviselői­vel. Ezúttal is, a teljes né­zetazonosság alapján tekin­tették át a kétoldalú, ma­gyar—lengyel kapcsolatok távlatait, az eddiginél is gyorsabb kiteljesítésének le­lj hetősegeif,' valamint a nem­zetközi politika nagy kérdé- 51 Séit. A világkép Varsóból hi- Veft tükrözhette _ közös állás- foglalásunkat, miszerint erő­síteni akarjuk a Varsói Szerződést és a RGST-t: még inkább el kívánjuk mé­lyíteni a Szovjetunióhoz fű­ződő barátságunkat; minden lehetőt elkövetünk az euró­pai. délkelet-ázsiai, közel-ke­leti kibontakozás érdekében. Ezeknek a céloknak jegyé­ben Budapest és Varsó egy­aránt szükségesnek tartja például a két német állatn felvételét az ENSZ-be, Vagy Csehszlovákia és az NSZK viszonyának rendezését a jo­gos csehszlovák igények ki­elégítése alapján. A magyar —lengyel közleménynek az a megállapítása, amely élesen szembefordul minden szov- jetellenességgel jöjjön az bármilyen égtáj felől — ugyancsak határozott és vi­lágos kifejtése véleményünk­nek. A vietnami tűzszünet kö­szöntésének tényénél nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy mindkét ország tagja a viet­nami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak, tehát a maguk eszközeivel szerepét és felelősséget vál­laltak a tűzszünet betartásá­ban. Az Egyesült Államok rövid idő alatt két ízben függesztet­te fel vietnami csapatkivoná- sait, pedig ezt a párizsi meg­állapodások értelmében már­cius végéig be kellene fftjez­ni. Közben újból megszegték a tűzszüneti egyezményt, ugyanis Változatlanul foly- tátják a saigoni rendszer szá­mára, az „erősítő” injekció­ként szolgáló amerikai fegy­verszállításokat. A két dél-vietnami fél te­hát nem könnyű helyzetben kezdi meg a jövő hét fülén párizsi tárgyalásait. Elég érinteni a várható témákat: mindenekelőtt a politikai fog­lyok szabadon bocsátásának kérdését, a nemzeti meg­békélés és egyetértés taná­csának megalakítását, a vá­lasztások ügyét, hogy sejtes­sük a nehézségeket. Mérgez­ték a légkört a saigcv rend­szer által felbérelt huligánok provokációi a DlFK ésaYDK képviselői ellen. A gyors előrehaladás aligha valószí­nű, jóllehet a két dél-vietna­mi fél most találkozik m>;d az eddigi legmagasabb .szin­ten, államminiszter, illetve miníszterelnök-helyeítes Rész­vételével. ;í..sor * . > A Vietnami■ lLDémokratikus Köztársaság' ék az Egyesült Államok is eszmecserét foly­tat Párizsban — gazdasági problémák szerepelnek na­pirenden. Az amerikaiak bi­zonytalan és feltételektől sem mentes „segélyt” emlegetnek, holott a nyolc esztendőn át törvénytelenül bombázott VDK-nak járó kártalanításról van szó. A jelek szerint az amerikaiak a sikertelennek bizonyult katonai eszközök helyett a jövőben diploVná- ciái, politikai és gazdasági emelőkkel szerétnek etősíté- rii befolyásukat, s a magúk lávára fordítani a viet'/arh: helyzetet. Pedig a Vietnam irányában tábláit amerika' reménvék a teljes washingto­ni erŐössyPoritosítás idősza­kában sem valósulhatna1-: meg._ Réti Ervin /Megsértve a párizsi megállapodás előírása it lei?gyei lapok és Fock Jenő Kádár J;nos látogatásáról A Trybuna Ludu szombati száma „A testvériség és a szocialista internacionaliz­mus szellemében” címmel szerkesztőségi cikkben kom­mentálja Kádár János és Fock Jenő Lengyelországban tett baráti látogatását. A lap felhívja a figyelmet a HEMP és az MSZMP szo­ros együttműködésére, amely­nek formái a két párt köz­ponti bizottságainak állandó érintkezései révén állandóan tökéletesednek. A gazdasági együttműkö­dés fejlődésével foglalkozva a szerkesztőségi cikk kiemeli a szakosítás és az ipari koope­ráció fejlődését a két ország között. Á magyar Vezetők lá­togatásának küszöbén szo­ros együttműködés alakult ki a két ország elektroftikus ipára között: létrejöttt a kő- íös lengyel—magyar iroda, amely égybehangolja a kez­deményezéseket e fontos nép- gázdaáágf ágban. A láp fámutát áf?á lg, hógy „a nemzetközi problémák meg­vitatása során Lengyelor­szág és Magyarország vezetői kiemelték á szocialista kö­zösség egységének és össze­fogásának óriási jelentőségét. „Kádár János és Fock Je­nő lengyelországi látogatá­sát a lengyel nép nagyra érté­keli, mert tudja, hogy újabb lépés történt testvérnépeink közeledésének és az egész szocialista közösség további erősítésének útján.” M. Kamieniecki, a PAP hír­magyarázója Kádár János és Fock Jenő kétnapos varsói látogatásának eredményivel foglalkozva a többi között megállapí tóttá: .A szívélyes, pértszerű lég­körben folyt tárgyalások munkajellegűék és termé­kenyek voltak, meghatároz­ták a kétoldalú együttműkö­dés további elmélyítésének és Szorosabbra vonásának irányát. Országaink szorosabb együttműködése természete­sen a szocialista közösség egységének erősítését is etoi­CÜk A japán ellenzéki pártók képviselői felelősségre von­ták a parlamentban a Tana- ka-kormányt, miért tűri, hogy az Egyesült Államok, megszegve a ffeg^vemzlinfeti megállapodás előírásait. Ja­pán területén lévő támasz­pontjairól nagy mennyiségű fegyvert és lőszert szállít Dél-Vietnamba. Ohira kül­ügyminiszter válaszában ki-1 jelentette, hogy a hirosimái ■ amerikai hadianyagraktárak-' ból Da Nangba irányuló fegyver- és lőszerszállítmá­nyok „nem sértik a Vietná* mi fegyverszüneti megálla­podást”. Kijelentését alátá­masztva közölte: az Egyesült Államok írásban biztosította a japán kormányt, hogy az amerikai fegyverszállítások ..teljesen legálisak”. Á kül. ügyminiszter ugyanakkor el­ismerte, hogy — tekintettel a japán—amerikai biztonsá­gi szerződés előírásaira — a japán kormánynak nem áll módjában megakadályoz­ni az amerikai fegyverszál. lításökát Tokiói politikai megfigye- lök rámutatnak, hogy egy­szerűen nem felel meg az igazságnak az az amerikai állítás,- amely szerint a fegyverszállítások újbóli megindítására azért van szükség, mert időközben „elavultak” a saigoni rezsim hadseregének fegyverei és lőszerei. Ezzel szemben az igazság az, hogy 1972 szep­temberében és novemberé­ben az Egyesült Államok csaknem teljesen kiürítette Japánban lévő hadianyag- raktárait és összesen ÓO D00 tonna fegyvert és lőszert szállított Dél-Vietnamba, hogy a fegyverszünet meg- kötése előtt«fényege6en meg­erősítse Thiéu hadsereg. Tdőkftzbed az áMérikalfik újabb 50 000 tonna fegyvert és lőszert halmoztak fel. Ja­pán területén léyő tÁ~ maszpontj átkon. Tran Van Tra vezérőr­nagy. a négyoldalú katonai vegyes bizottság DlfK.tago­zatának vezetője szombaton első fzbeíi tartott sajtóérte­kezletet a dél-vietnami fő­városban. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy kormá­nya tiszteletben tártjai a pá­rizsi megállapodás előírásait, azokat azonban az amerikai­ak és a saigoni rezsim ál­landóan megsértik. A tábornok teljesen alap­talanoknak minősítette azo­kat az amerikai forrásból szármáié „információkat”, amelyek szerint északról ha­dianyagot szállítanának Dél- Viétnamba. Rámutatott: az amerikai kormány ilyen fél­revezető jelentésekkel igyefc. szik elterelni a figyelmet arról, hogy fegyvereket é* hadianyagot szállít a saigo­ni kormánynak, és ez*el fnáísérti a párizsi megálla­podást. Tran Van Tra *»*- zölte. hogy a Saigont kor­mányzat fegyveres erői már eddig is több, mint 4600 esetben sértették meg a túzszíffletet. - ’ A ÖIFK. tagozat veéetóje megerősítette, hogy a tűz­szüneti megállapodás értel­mében március 28-ig sza­badon bocsátják az ameri­kai hadifoglyok utolsó cso­portját is. Mithcel Sharp kanadai külügyminiszter Dél-Viet­namban tett kétnapos „ténymegállapító” látogatá­sáról szombaton Saigonban ügy nyilatkozott, hogy uta­zása rendkívül hasznos volt éé hogy na»v hatást tett rá az az általános kívánság, hogy Kanada maradjon tag­ja á nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak. Mindazonáltal kijelentette, hogy a kérdésről csak Kané. dába való visszatérésé után fognak dönteni. Sharp Saigonból Vienna, nébe utazik, mivel Kanada tagja a laoszi nemzetköziéi, lenőrző bizottságnak is. A helsinki konzultáció pozitív három hete Helsinkiben csendben, de jó mederben és gyorsuló ütemben folyik az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet előkészíté­se — úgyszólván ez min­den,'«mit a tudósító a ta­vaszi konzultációs forduló harmadik hetének végén el­mondhat a dipoli konferen­ciateremben és azon kívül folyó diplomáciai tevékeny­ségről. A finn házigazdák min­denesetre olyan biztosak a dolgukban, hogy már meg is kezdték az előkészülete­ket és júniusra a főváros szívében emelkedő modern Vonalú Finlandia-palota mindennel felszerelve ké­szen áll majd a külügymi­niszterek fogadására. Az előkészületek ütemének felgyorsulását jelzi, hogy az elmúlt napokban, több. mint kéthetes vajúdás után. váratlan könnyedséggel si­került lezárni a legtöbb értyleges nehézséget magá­ban rejtő elgő napirendi pont tárgyalását. — á diplo­maták az elvi vita és egyez­tetés síkján tisztázták a oiztónság megerősítésének politikái és katonai vetüle­tűit. és a napirendi pontot átadták szövegezésre a szer­kesztő minicsoportnak. Az érdeklődők természetesen szeretnének értesülni az el­ért kompromisszumok főbb részleteiről is. erre azonban egyelőre nincs mód, hiszen a napirendi pontokat tár­gyaló munkabizottság és még inkább a minicsopori_ ülései szigorúan bizalmasak. Ez ^ viszont teljességgel ért­hető. mivel az előkészítésnek ebben, a kényes, nagy je­lentőségű fázisában igazi ér. dekegyeztetés már csak így lehefséges. Végezetül, még mindig az első napirendi pontnál ma­radva. egyelőre nem világos milyen formában kerül máid be tematikájába a földköZi- tengeri térséa biztonságánál' sajátos problémaköre, amit csak az országok egy cso­portja kíván a biztonsági értekezlet főruma elé Vinni. A telje* létszámú munkabi­zottság ezzel a kérdéssé! nem is foglalkozott, az érdekelt országok viszont féllegális minicsonortot alakítottak ja­vaslataik közős formába ön­tésére. A jelékből következ­tetve valószínűnek látszik hóm’ a konzultáció kotttórft- rnisSzu.moS formulát talál majd a kérdés napirendre tűzéséhez. A kőiéi! napokban fog áz i* Wderülni, miként bofo. lyááolja az előkészítés me­netét a Közős Piac pénteki miniszteri tanácsának hatá­rozata. amely az államok közötti kapcsolatok elveit il­letően egyeztette a „kilen- cek” álláspontját. Ismeretes, hogy a helsinki konzultáción részt vevő 34 ország eddig eiinek a komplexumnak a megvitatásával töltötte,el .a legtöbb időt, és az elmúlt hét közepén egyelőre lezár­ta a kérdés feletti vitát. Ha a brüsszeli határozat lénye­ges pontokon kívánja felül­vizsgálni a Helsinkiben el­ért előzetes kompromisszu­mot. akkor további bonyo­dalmak sincsenek kizárva. ítt Helsinkiben egyébként a konzultációhoz közel álló körökben és a megfigyelők között az a Vélemény ala­kult ki. hogy miután a ta­nácskozás az első napirendi pont „legnagyobb fajsúlyú” problémáit megemésztette, a többi kosár tartalmának megvitatása és szerkesztésre történő előkészítése már könnyebb feladat lesz. Mindenesetre az érdekelt államok a jelek szerint tu­datában vannak, hogy az előkészítés tetemes része j még hátra van, ezért a szó- ; kásosnál hosszabbra irányoz- 1 Iák elő a mostani forduló . időtartamát. A délelőtt és délután három szinten — plénum, munkabizottság, minicsonort — folyó tanács-1 kozások ha az eddigi konst­ruktív szellemben folytatód­nak. a következő héten már konkrét eredményt is hoz­hatnak. TE LE X SZÓFIA Pontosan negyedszázad­dal ezelőtt, 1948. március lk­án írták alá Bulgária és á Szovjetunió első barátsági Szerződését. Az évfordulóra való emlékezés már napok óta központi eseménye a bolgár belpolitikai életnek, égvik fő témája a sajtónak. Pénteken este Szófiában ünnepi gyűlést tartották az évforduló alkalmából. A barátsági szerződés aláírása óta eltelt huszonöt év szoros együttműködésé­nek eredményéit és jelentő­ségét Pencso KubadinsZki, á bKp Politikai Bizottságának tágja, miniszterelnök-he­lyettes méltatta. KAIRO Kairóban élénk érdeklő­dés kíséri áz egyiptomi dip­lomáciai offenzfvát, amely­nek keretében Hasszán él Zajjat külügyminiszter hét ázsiai országban, Szajed Ma­réi, az Arab Szocialista Unió első titkára pedig öt európai szocialista országban tesz lá­togatást. Tárgyalásaik befe­jeztével jelentést tesznek Szadat elnöknek, aki ez ASZÚ Központi Bizottsága és á parlament együttes ülé­sén ad majd átfogó képet a közel-keleti helyzet nemzet­közi fejleményeiről, vala­mint az ország belpolitikai problémáiról. Magyar felszólalás a moszkvai békekoníorenor'n A péntek délutáni bizott­sági ülések után szombaton délelőtt ismét plenáris ülést tartott a moszkvai konzulta­tig béketalálkozó, amely az őszi béke-világkongresszus előkészítésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket vitatja meg. A szakszerveze­tek házának oszlopcsarnoká­ban folyó tanácskozáson fel­szólalt dr. Zsebők Zoltán Kossuth-díjas professzor, az Országos 3éketanács alelnö- ke, a tanácskozáson részt ve­vő magyar delegáció veze­tője. Elmondta, a magyar kül­döttség nemcsak a békemoz- galoITi, hanem egész népünk megbízásából érkezett a kon­zultatív találkozóra. Of. Zsebők Zoltán a Rá­ké éfdékéRéft még megol­dandó világméretű problé­mák felsorolása után arról ?zólt, hogy Magyarországon éppen é szerteágazó felada­tok miatt nagy érdeklődés­sel fogadták a béke-világ- kongresszus eszméjét, s a magyar békemozgalöm ala­pos tudományos munkával igyekszik rá felkészülni. Megemlítette, hogy kiváló hazai szakembereink az utóbbi időben több figye­lemreméltó tanulmányt ké­szítettek Európa jelenéről és Jövőjéről, a környezetvédel* mi problémákról és az ál­lamközi gazdasági kapcsola­tok kérdéseiről A magyar delegáció veze­tője köszöfiétet möndbtt a szovjet államnak és a szov­jet békebi zott Ságnak a Vi­lágkongresszus előkéSSItéSé- héü vétó Kiemelkedő MMÉ- j árulásáért. Amerikai fegyverszállítások Dél-Vietnamba

Next

/
Thumbnails
Contents