Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-18 / 65. szám

CX ti \ KOLYA*. «. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1»73. MÁRCIUS 18, VASÁRNAP LAPUNK TARTALMÁBÓL; KőzleménY a megyei pártbizottság 1973. március Hw üléséről «3—*. oldali Bizalom a jelölteknek Bencsik István nyilatkozata a választásokról A tanácsi választások je­Iftlőgyűléseinek kéthetes — március 26-ig tartó — országos eseménysorozata kapcsán az április 15-i vá­lasztások politikai jelen­tőségéről nyilatkozott Bencsik István, a Haza­fias Népfront főtitkára: — Növeli az idei választá­suk jelentőségét, hogy olyan időszakban történik ez a ki­emelkedő belpolitikai ese­mény, amikor jó lehetőségek vannak a helyi gondok {él- tárására, számbavételére és b helyi feladatok meghatá­rozására. A jelölögyűléseken is — igazolják ezt az első hét tapasztalatai — jórészt ilyen témákról esik szó. A tanácsi választásokhoz most annál is inkább alkalmas időben va­gyunk, mert a közelmúltban voltak olyan események, «melyek az országos felada­tokat nagyon jól határozták met: az MSZMP Központi Bizottságának novemberi ülé­se és az országgyűlés decem­ber' ülésszaka foglalkozott a fő kérdésekkel, az ország előtt álló feladatokkal, célok­kal. Természetesén ezekkel a célokkal már a X. pártkong­resszus is foglalkozott, és a Hazafias Népfront úgyszintén, amikor közzétette az 1971. évi választási programját. Azóta azonban eltelt két esztendő, fgv feltétlenül helyes és hasz­nos a feladatoknak a jelenlegi helyzet szerinti áttekintése és közvetlen meghatározása. Most abban a biztos tudatban beszélhetünk a helyi — vá­rosi, községi — problémákról, hogy az ország dolgai rendben mennek. — A mostani választás, is­meretesen, abban különbözik G7. előzőektől, hogy ezúttal először: külön van tanácstag- valasztás. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának ez az időbeli elkülönítése, szétválasztása az 1970-ben módosított válasz­tási törvény alapján történik. Az 1971-ben megválasztott ta­nácstagok két évre kaptak megbízatást. Most —- és majd a továbbiakban is — négy évre választunk tanácstago­kat: így a legközelebbi ta­nácstagválasztás 1977-ben lesz. A parlamenti és a taná­csi választások négy-négy éves ciklusának elkülönítése nem csupán formai különb­ség a korábbi gyakorlathoz képest (jóllehet ez a szembe­ötlő), hanem lényeges tartal­mi különbségről van szó. — Ez pedig azt jelenti, hogy most, 'amikor a tanácstagokat választjuk: a helyi kérdések­re. a helyi problémákra irá­nyul a figyelem: olyan — és arra méltó — közmegbízotta­kat választunk, akiknek ezek­kel a dolgokkal kell foglal­kozniuk a közösség javára. A helyi témákkal való foglalko­zás így a választások előtt is és utána is az eddigieknél ér­demibb lehet. Ugyanígy: az országgyűlési képviselők vá­lasztásakor a választópolgá­rok behatóbban foglalkozhat­nak az ország dolgaival; nem­csak annak a személyével, akit — a parlamenti mandá­tummal — az országos ügyek­ben való részvétellel bíznak I----------------------------------------------------------------­meg. Ez a tartalmi változás tehát a leglényegesebb; s egyben elősegíti azt, hogy a tanácstörvény és a választási törvény céljának megfelelően szélesedjen, erősödjön a szo­cialista defnokrácia. A szo­cialista demokrácia szélese­dését. fejlődését szolgálja, ha a lakosság részvétele a köz­ügyekben érdemben történik, a döntések előkészítésében és meghozatalában való tényle­ges beleszólással valósul meg. — Szervezés tekintetében is eltér a külön tanácsi válasz­tás az együttes választások­tól. Most ugyanis a fő feladat a megyei és a helyi szerveké a megyei és a helyi népfront- bizottságoké, a megyei és he­lyi tanácsoké. S e szervek — határozottan mondhatjuk — meg is tudnak felelni ennek a várakozásnak. — Az 1971-ben elfogadott új tanácstörvény — amelyet mint legmagasabb színtű jog­szabályt az előző országgyűlés alkotott — s ez volt abban a ciklusban az utolsó törvény­hozói aktus — szintén a de­mokratizmus fejlesztésének megfelelően sok lehetőséget biztosított a tanácsok fejlődé­séhez. A nagyobb anyagi le­hetőségek és a szélesebb jós­kor hozzájárultak ahhoz, hogy a tanácsok a nép kép­viseletének és önkormányza­tának szerveivé fejlődjenek, s mindennek következtében nőtt a tanácsok önállósága. — A Hazafias Népfronttal kapcsolatban úgy fogalmaz­tak a törvényhozók, hogy a népfrontmozgalom a taná­csok tömegpolitikai bázisa. Bizottságaink a Hazafias Népfront V. kongresszusa óta megerősödtek és mind haté­konyabban valósítják meg a párt szövetségi politikáján a lakosság minél szélesebb ré­tegeinek bevonását a helyi feladatok megoldásába, a közéletbe. A „tanácsok tö­megbázisa” azt jelenti, hogy a nópfrontmozgalom a taná­csi törekvéseknek, a jó taná­csi döntéseknek a támogatá­sára szervezze a lakosságot. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az. hogy a lakos­sági kezdeményezések, nem­különben a bírálatok eljussa­nak a tanácsokhoz. — A népfrontbi zott Ságok­nak ezekben a napokban fon­tos feladata a jelölőgyűlések szervezése, lebonyolítása, meg, az is, hogy a népfront is ja­vaslatot tegyen tanácstag­jelöltekre. A jelölőgyűlése­ken mint fontos politikai ese­ményeken elsősorban a helyi lakosságot közvetlenül, sze­mély szerint is érintő kérdé­sek kerülnek elő. így például a kommunális gondok (a víz­szolgáltatás. a világítás, isko­lai tantermek, óvodák, böl­csődék, utak építése), de na­pirendre kerülnek a közösség életének más fontos kérdései: a nők gondiai, az ifjúság, az öregek problémái; a város­ban, a községben a termelés fejlesztésének lehetőségei; a művelődés, az egészségügy, a kereskedelem helyzete, a gaz­daság szélesebb lehetőségei; s a lakóterületen túl terjedő, de ott is valós gondok. Említsük meg a gondok Kreisky osztrák kancellár Magyarországra látogat Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására ér. Bruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancel­lárja a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyaror- ságon. mellett azt is, hogy városaink, falvaink két év alatt sokat fejlődtek. Ez is igazolja, hogy a tanácsok megnövekedett — de a feladatokhoz képest sokszor szerény — anyagi esz­közeikkel mind önállóban, ta­karékosan gazdálkodtak. Szá­mos helységben a feladatok megoldására összefogtak a vállalatok, szövetkezetek és a lakosság, megsokszorozva az anyagi feltételeket és az eredményeket. Pozitív tapasz­talat — amit a mostani hetek­ben, hónapokban is szerezhet­tünk —, hogy a legtöbb em­ber, népünk megérti: a ne­gyedik ötéves terv fejlesztési kereteit annak idején szétosz­tottuk. ezeknek valamiféle lé­nyeges bővítéséről nem lehet szó; arról viszont igen. hogy saját erőfeszítéseikkel, a vál­lalatok segítségének meg­szervezésével még hozzá le­het tenni ezekhez az anyagi­akhoz. És tegyünk is hozzá, mert ilyen kezdeményezések­ből még sok — közte például kommunális jellegű — kisebb gond is megoldható. Más­részt javítani, lehet a helyze­ten a beruházási keretek bő­vítése nélkjül egyszerűen az­zal, hogy az adott lehetősége­ket jobban, ésszerűbben ki­használják. A közigazgatás pedig — amelynek korszerű­sítése az elmúlt években ered­ményesen alakult — tovább javítható egyetlen fillér rá­fordítása nélkül: az emberek ügyes-bajos dolgainak fi­gyelmes, lelkiismeretes ke­zelésével, intézésével-elinté- zésével. — Meggyőződésünk, mert eddig is azt tapasztaltuk, hogy állampolgáraink a je­lölőgyűléseken nemcsak vi­tatkoznak, nemcsak megbí­zásokat adnak a tanácstag­jelölteknek, hanem felajánl ják segítségüket, közremű­ködésüket. Ma már népünk egyre inkább érzékeli-értéke- li, hegy a város és a falu éle­te összefügg az országéval, ré­sze annak. — Ami most, a választások idején a külpolitikai helyzetet illeti: úgy látszik, kedvező a nemzetközi mozgás is. Külö­nösen két vonatkozásban Egyrészt abban, hogy már megkezdődtek a tárgyalások az európai biztonság és együttműködés konferenciá­járól, és £iztos, hogy az euró­pai béke, gazdasági és kultu­rális együttműködés kedve­zően befolyásolja a mi életün­ket is. A másik jó fejlemény az, hogy Vietnamban és már Laoszban is aláírták a hábo­rú befejezéséről, valamint a béke helyreállításáról szóló egyezményt — Mutatkoznak e két ese­ményen kívül más jelei is az enyhülésnek a világban, amelyben döntő része van a Szovjetunió és a szocialista tábor békepolitikájának. Né­pünk helyesli és támogatja kormányunk körültekintő külpolitikáját, amely érezhe­tően elismerést szerzett or­szágunknak — mint a szoci­alista közösség tagjának — a világban. Ez a biztonságérzet bizonyára ugyancsak fontos tényezője a választásoknak. — Összegezésül megállapít­hatjuk, hogy a mostani vá­lasztások során az ország helyzetének, nemkülönben a világ dolgainak ismeretében a választópolgárok alaposan, körültekintően és eredmé­nyesen vitathatják meg a helyi feladatokat, teendőket, — fejezte be nyilatkozatát Bencsik István főtitkár. «n> Szerdán összeül az országgyűlés Mint ismeretes, az Elnöki Tanács az alkotmány 22. pa­ragrafusának (2) bekezdése alapján szerdára összehívta az országgyűlést, s az is tudott már, hogy a napirendi javas­latok között várhatóan szerepel majd a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról, s előrelát­hatólag beterjesztik a büntetőeljárásról szóló törvényjavas­latot is. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: Az alkotmány paragrafu­sai értelmében a Miniszter- tanács működéséért az or-» szággyűlésnek felelős, s munkájáról rendszeresen kö­teles beszámolni legfelsőbb államhatalmi testületünknek. Az országgyűlés 1972-ben módosított ügyrendje pedig — alaptörvényünkkel össz­hangban — már egy olyan új passzust is tartalmaz, hogy az országgyűlés vitatja meg és hagyja jóvá a kor­mány programját, amelyet a Minisztertanács elnöke ter­jeszt az országgyűlés elé. Ez egyértelműen az országgyű­lés szerepének növekedését jelzi a kormányzati tevé­kenység fő irányvonalának meghatározásában és politi­kai ellenőrzésében. Alkot­mányos jogával él tehát a képviselők testületé, amikor a kormányzati munkáról tá­jékozódik. A Minisztertanács elnöke egyébként az új cik­lusban már másodízben tesz ilyen témájú előterjesztést: az újjáválasztott országgyű­lés 1971. júniusában tartott ülésszakán — a hagyomá­nyoknak megfelelően — a kormánvfó beszámolt az új­jáalakult Minisztertanács programjáról, vázolta a nép­gazdaság előtt álló főbb fel­adatokat. s szólt az időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekről. A tavaszi ülésszakon vár­hatóan még egy nagy fon­tosságú előterjesztés, a bün­tetőeljárásról szóló törvény- javaslat kerül a ház aszta­lára. A magas szintű parag­rafusgyűjtemény — ameny- nyiben az országgyűlés szen­tesíti — felváltja azt az 1962-ben kiadott törvény- erejű rendeletet, amely je­lenleg is szabályozza a bűn. tetőeljárás lefolyását. Kialakultak az igazság szolgáltatás új, hatékonyabb módszerei, megszilárdult a szocialista törvényesség. A bekövetkezett, változások azonban új követelményeket is támasztanak, és ezek nemcsak indokoljak, de szükségessé is teszik a, bún. tetőel járás fejlesztését, kor. szerűsítését. A törvénytervezet alkot­mányos követelményeknek is eleget tesz azzal, hogy a büntetőeljárást törvényben szabál y ózza: alkotm ányun le kimondja, hogy az állampol­gárok alapvető jogait és kö­telezettségeit a legmagasabb szintű .jogszabályozással, tör­vénnyel kell megállapítani. A tervezet összeállítói — elméleti, és gyakorlati szak­emberek —> korszerű, a tár­sadalom várható fejlődését és a bűnözés alakulását fi. gyelembe vevő, időtálló el­járási rendszer kialakításá­ra törekedtek. A tervezett törvény erősíti a szocialista törvényességet és az állam. polgári jogok -éédelmét, a bűncselekményeknek a Büntető Törvénykönyv sze­rinti felosztásál alapul véve, büntetti és vétségi eljárást vezet be. egyszerűsíti és gyorsítja az egész büntető­eljárást, a vétségi eljárást pedig — a törvényesség sé­relme nélkül — fokozottan egyszerűsíti. Fontos vonása, hogy kinyilvánítja az állam- polgári jogoknak azt a'nagy jelentőségű biztosítékát —, \z ártatlanság vélelmét —t, hogy senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig. amíg büntetőjogi felelősségét a bí­róság jogerős határozattal nem állapította meg. Véget értek a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia társadalomtudományi tagozatának szekcióülései A hét második felében is­mét jelentős esemény szín­helye volt a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola. Csütörtökön az intézet könyvtárának keren­gősében nyitották meg a XI. országos tudományos diák­köri konferenciát és há­rom napon át az iskola fa­lai között zajlott le a Pető- fi-jubileum alkalmából ren­dezett társadalomtudomá­nyi — humán — tagozat szekciójának rendezvényso­rozata. Az üléseken az or­szág felsőfokú oktatási inté­zeteinek mintegy háromszáz­ötven hallgatója, oktatója vett részt, vitatta meg a be­küldött tanulmányokat. A hallgatók tudományos tevé­kenységét mutatja, hogy a szekcióülésre 111 irodalmi, történelmi, nyelvészeti és néprajzi témájú dolgozat ér­kezett, s ezek közül 104 megvitatására, ismertetésé­re került sor. Külön figyel­met érdemel, hogy a házi­gazda szerepét betöltő Bes­senyei György Tanárképző Főiskola kollektívája 9 munkával szerepelt a kon­ferencián. A háromnapos rendezvény szombaton együttes üléssel, ünnepélyes eredményhirde­téssel és díjkiosztással ért véget. A legjobb dolgozatok készítői között 5 fődíjat — 2000—2000 forint — és 27 különdíjat — 1000—1000 fo­rint — osztottak ki. A 27 különdíj közül 19-et Sza- bolcs-Szatmár megyei álla­mi, társadalmi és gazdasági szervek adományoztak. A Nyíregyházi Városi Tanács 3, a Móricz Zsigmond me­gyei könyvtár, a Nyíregyhá zi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat, a Kemecsei Állami Gazdaság, a Bessenyei György Tanár­képző Főiskola 2—2, a me­gyei tanács, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a KISZ megyei bizottsága, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete, a megyei Lapkiadó Vállalat, a MÉK Vállalat, az Állami Tangazdaság Ilona-tanyai üzemegysége, a nyíregyházi Jósa András Múzeum 1—l díjjal járult hozzá a hall­gatók jutalmazásához. ör­vendetes jelenség, hogy bár társadalomtudományok ju­talmazásáról volt szó, szá­mos gazdasági szerv adomá­nyozott díjat. Kifejezésre juttatva ezzel azt, hogy tá­mogatják a tudományos munkát. A fődíjak közül a Petőfi - különdíjat Bókái Antal, a Pécsi Tanárképző Főiskola, a 2 irodalmi fődíjat Zentai Má­ria és Botorul Ágnes, a Sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetem, a nyelvészeti fődíjat Molnár Zoltán, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a törté­nelmi fődíjat Zombori Ist­ván, a Szegedi József Attila Tudományegyetem hallga­tója nyerte. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola egyik különdíját — a főis­kola kollégiumi bizottságá­nak díja — Pusztai Ibolya történelem szakos hallgató kapta meg. Ezenkívül a Ma­gyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézete 3 ér­telmező szótárt ajánlott fel, az országos Petőfi-emlékbizott- ság pedig a díjazott Petőfi témájú dolgozatok készítői­nek művészi Petőfi-plakettet adományozott. Utóbbiakat <fh Bencédy Józsej, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályának vezetője, aa orszá­gos emlékbizottság főtitkár« oyáitotta át fe tt Befejezték a dohány átvételét A Nyíregyházi Dohányfer­mentáló Vállalat körzetében befejezték a múlt évi ter­més átvételét, azaz beváltá­sát. E fontos ipari növényből a vállalat körzetéhez tarto­zó, több megyére kiterjedő területen tavaly 10 560 hek­tárt ültettek be. Erről ösz- szesen 118 905 mázsa ter­mést vettek át a termelők­től, 14 719 mázsával többet, mint az előző évben, holott a terület csak 820 hektárral volt nagyobb. A többlet- mennyiség főként a hozam- növekedésből származott, isn-bea UMtt mázsa. Wö­ben pedig 11,25 mázsa volt a hektáronkénti átlagtermés. A magasabb átlagok, s a múlt évben már érvényesülő fel­emelt beváltási árak követ­keztében a termelők lénye,- gesen nagyobb jövedelemhez jutottak a dohányból. Ezt mutatja, hogy az 1971. évi 29 793 forinttal szemben ta­valy 37 125 forint volt az egy hektárra eső átlag árbe­vétele a termelőknek. Érde­mes megemlíteni még, hogy a múlt évben már jelentős előrehaladás történt a do­hánytermesztés gépesítésé­ben is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents