Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-16 / 63. szám
I. »Mrf imiw-wiHm&msvjm WTS. mircfwi WL Újdonságok Tudományos kutatások •$* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban EM—4-es kerestetik MI ÍGY CSINÁLJUK Hiányzik az almafa, kevés az őszibarack Az özem* és munkaszervezés a petneházi Uj Barázda Tsz-beu Ellátó hátig lett a nyíregyházi csemetelerakat — Éj csemege• ssólö-ja/iák a Nyírségben — Megkezdik a szarnócatövek árusításúi Nem új dolog a panasz, hiszen évpk óta — hol ebből. hol abból a fajtából — kielpgítptlen a megye nagyüzemi és kisüzemi gazdaságainak gyümplcsfacsemete igénye. Annak ellenére, hogy nagy általában és összességében a termelés növekvő tendenciájú, a kínálat elmarad a telepítési kedv, a kereslet mögött. A felfutás ugyanis nem általános, csupán néhány, korábban hiánycikk fajtánál van nagyobb felhozatal. Mint például a kajszibaracknál, a. cseresznyénél. amelyekből korábban csak minimálisan tudott forgalomba hozni Szabolcs-Szatmár megyei le- rakatainál a Szőlő-, Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat. Jellemzó, hogy míg 1970. őszén és 1971. tavaszán 4000 kajszibarackfa-csemetét adtak el, addig 1972 őszén már 16 800 került forgalomba. Több, mint két és félszeres a növekedés a cseresznyefa csemetéknél. Általában kielégítő a szilvafélék- böl, a meggyből, körtéből, a bogyósok közül a magas törzsű fekete és piros ri- bizliből. málnából, valamint szamócából is az ellátás. A legnagyobb probléma az almafacsemete forgalmazásban van. A növekvő igénnyel ugyanis nem tartott lépést az oltáshoz szükséges vadalany beszerzése. Különösen nagy gond ez a törpe- almafák EM—4-es vadalanyainak esetében, amelyeknek az Ö6szeszedése okoz nehézséget. Az ilyen alanyé fákkal rendelkező gazdaságok figyelmét felhívták ugyan, hogy jelezzék. ha tömegesen jelentkeznek ezek a gyökérsarjak. Annak ellenére, hogy a vállalat elfogadható árat is fizet ezekért az alanyokért, kevés a jelentkező. Az őszibarackfa-csemete hiánya ez év őszén szűnik meg. Az ellátási zavart itt az idézte elő. hogy' az 1970. évi bő termés miatt a felvásárlás csökkent, a termelők nyakán maradt az áru. Ez elvette nemcsak a termelők. hanem a telepíteni szándékozók kedvét is. Miután a csemetevásárlás is csökkent, ennek az előállítását is mérsékelte a vállalat. Közben újra megkezdődött a telepítés és a kiöregedett fák pótlása. Ez év őszén várható javulás a gyökeres szőlőellátásban. Az elmúlt évben ugyanis sem mennyiségben, sem minőségben nem tudott eleget tenni a vállalat a keresletnek. Ennek főleg az volt az oka. hogy a sima vesszők gyökereztetésével foglalkozó egyik megvei termelőszövetkezet csemete- kertiében technológiai hibát követtek el. A vesszők nagy részé megsemmisült és a meggvökeresedett szőlők is csak 70 százalékos minőségben kerülhettek forgalomba. Az idén a vajai Béke Termelőszövetkezet vállalkozott sima vesszők gyökereztetésével. ötszázezres tételben. A félmiPiónyj vessző zöme csemege. Kocsis Irma. Trsai Olivér Csabagyöngye. Pannónia kincse. a muskoté Március közepe a mező- gazdasági munkák végzésében. a mezőgazdasági termelés előkészítésében mindig fordulópontot jelent. Erre az időszakra a gyümölcsöskertek tél végi. tavas; eleji ápolási munkáit a leg több helyen befejezik és Megkezdik a növény termeszlyos muszkát Adda, a muszkát Lunel. Az Izbégi Piroska — szintén muskotályos — először jelenik majd meg a Nyírségben. Szintén új fajtákként törnek be a nyíri homokra a narancsízű Favorit, a Rekord és a Zala- gyöngye csemegefajták. Már az elmúlt évben is lehetett kapni kardinál gyökeres szolővesszőt. ezt a bő termő, szilva nagyságú, kékes szín. ben játszó, kiváló csemegefajtát. Ezenkívül a még mindig divatos saszlafélék és az olaszrizling is forgalomban marad. A vállalat 12 lerakatot tart fenn a megyében. Kis forgalom miatt néhány vidékit megszüntetett. A nyíregyházi Rákóczi utcai lerakat felszámolását az idézte elő, hogy a vállalat a telektula jdonossal nem tudott egyezséget kötni a további üzemeltetés követelményeit illetően. Sajnálatos dolog, mert ez a nagy forgalmat biztosító lerakat igen jó kapcsolatot biztosított a vállalat és az egyre nagyobb számban jelentkező kiskert- tulajdonosok között is. A kiesés ellensúlyozására még az ősszel a vállalat Maka- renkó utca 2. szám alatti központjánál rendeznek be egy lerakatot. Itt elsősorban a keresettebb, kurrens cikkeket árusítják majd. A tervezett felfutásnak megfelelő fejlesztés keretében jelentősen bővítik még Nyíregyházán a Korányi Frigyes utcai lerakatot. A bővítéshez szükséges földterület átadásában a termelőszövetkezettel már egyezségre is jutottak. Ez a lerakat ugyanis ellátó bázis is lesz. Tehát a forgalomban lévő minden fajta itt megtalálható lesz majd. Ez a A IV. ötéves terv végére 1975-ben a felhasználásra kerülő műtrágyahatóanyagmennyiség 80 %-kal haladja meg az 1970. évit. Ennek megfelelően a mezőgazda- sági üzemek műtrágyázási ráfordításai is növekednek. A műtrágyázási költség nemcsak területegységre számítva növekszik, hanem a növénytermelés összes költségeihez viszonyítva is. A má- trágyázási költség előzetes kalkulációk szerint 1975-re 1 hektárra közel 1200 Ft-ra emelkedik, ami a növénytermelés összes költségeinek csaknem 17 ®/0-át teszi ki. Ez a költség a megyénkben termesztett intenzív növény- kultúráknál, pl. a téli almánál lényegesen nagyobbra tehető, valamivel meghaladja majd a 2500 Ft-ot. Következésképpen az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a műtrágyázás jövedelmezőségére. Alaposabban figyelembe kell venni a műtrágyahatások törvényszerűségeit és a trágyázás jövedelmezőségét befotéshez szükséges előkészületeket. Jó hír érkezett a Bal- kányi Állami Gazdaságból; az őszi kalászosok fejtrágyá. zását 175 hektáros területen dobén elvégezték. Befejezek a gyümölcsöskertek met- zését, a fatörzsek ápolását ás már felkészültek az első téli lemosó permetezésre. A növénytermesztéshez módszer egyébként alkalmas lesz egyes kiskerttulajdonosok speciális igényeinek a kielégítésére is. Az utóbbi években egyre nagyobb az igény a köszméte-, ribizlifélék, a málna és a szamóca iránt. Bár ez.elsősorban a nagyüzemeknél jelent még nagy mennyiséget. Az elmúlt év őszén például csak szamócából másfél millió tövet adtak el, majdnem ötször annyit, mint 1970— 71. évben. Kisfogyasztói forgalomba ez ideig azért nem került, mert kockázatos volt a kiszállítása. Ugyanis a kiszedett tövek csak egy napig tárolhatók, ami meg. marad, azt meg kell semmi, síteni. A következő években azonban ezt a kockázatot is vállalva. Nyíregyházán. Mátészalkán és Nyírbátorban hoznak forgalomba kisfogyasztói szinten szamócatöveket. Nyíregyházán már ez év őszén megkezdik az árusítást. A vállalat fejlesztési törekvéseit mindenképpen elősegítheti még a nagyüzemek megfelelő megértése és támogatása. Kezdve az alanyok — elsősorban a törpe aim a fák vadoncának, az EM—4-es fajtának a — biztosításával. Továbbá — főleg a kurrens fajták esetében — a meglévő faiskolák, csemetekertek kapacitásának növglúsúvel. Nem utolsósorban pedig több nagyüzemi gazdaság is foglalkozhatna már a megyében gyümölcsfacsemeték nevelésével. Amely nemcsak jövedelmező foglalkozási ág, hanem a jelenben és a jövőben is igen fontos népgazdasági feladatot töltene be. lyásoló tényezőket. A műtrágyázás jövedelmezőségét befolyásoló tényezők száma meglehetősen nagy. Ezen tényezők egy része független a mezőgazdasági üzemektől: műtrágyaárak, műtrágyaválaszték, terményárak. A tényezők másik része a mező- gazdasági üzemek szakembereitől függ. Rendkívül fontos annak ismerete, hogy az adott tápanyagokat a növények nem egyszerre veszik fel az első évben, hanem folyamatosan két-három, vagy négy év alatt is. Ekkor sem teljes mennyiségben, hanem a kijuttatott tápanyagok egy része visszamarad a talajban. A műtrágyázás tehát olyan ráfordítási költség, amely aszályos időjárás esetén sem vész kárba, ha csökkent mértékben is, de kifejti hatását. Ezért a jövedelmezőséget az első évben felhasznál! műtrágya által elért hozam- többlet és az utóhatás révén realizált hozamtöbblet együttes értékének a műtrágyá zás költségeihez mért viszoeddig 149 hektáros területen végeztek talaj -előkészítő munkát és zöldtrágyának elvetettek 86 hektár csillagfürtöt, 37 hektár lucernát és 38 hektár tavaszi árpát. Elvégezték a burgonya termőterület talaj-előkészítését, és 17 hektáros területre már kiültették a burgonyát Elkészült a petneházi Uj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet üzem. és munkaszervezés korszerűsítésének terve. A szövetkezet a kisebb gazdaságok közé tartozik. A közös szántóterülete mindössze 1300 hold, ez a terület 63 százalékát teszi ki. Gyümölcs- termelés 7,3 százalékon, rét-, legelőgazdálkodás 13,1. erdő- gazdálkodás 14,1, és egyéb 2,5 százalékon foglal helyet. A termelőszövetkezet nagy erőfeszítéseket tett az utóbbi években a talajerőfenntartás utánpótlására, illetve gyarapítására. Most két-háromszor annyi hatóanyagot használnak fel, mint 1988-ban. Az öt évre szóló korszerűsítési tervükben a jelenlegi katasztrális holdanként! 104 kilogramm hatóanyagról 160 kilogrammra növelik az adagot Az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás fokozására. A kézimunkaigény csökkentése érdekében kiterjesztik a gyomirtó vegyszerezést a kalászosokon túlmenően a kukoricára, burgonyára, a dohány egy részére, valamint a zöldség- és gyümölcs- termelésre. A rendelkezésre álló erőgépeik kihasználása kedvezőtlen. Ez elsősorban abból“ adódik, hogy gépparkjuk nagyobbik hányada régi, elavult. évről évre igen sok javítással üzemeltethető, másrészt nem bevált szerkesztésű gépeik is vannak. Az őszi csúcsidőben csak a szállítással és az őszi vetéssel tudnak megbirkózni. Az őszi mélyszántás egyéb munka mellett elmarad. Tervükben olyan gépparkkal számolnak, hogy egy erőgépre 100 katasztrális holdnál több szántó ne jusson. Növelni kell a szállító- eszközöket is. a jelenleg évi 120 ezer tonnakilométer a követ nya határozza meg. Rendszeres, (főleg nagy adagú) műtrágyázás esetén a tápanyagszükséglet bizonyos idő eltelte után csökken. Ennek mellőzése túlzott mértékű trágyázáshoz, felesleges költségek kiadásához vezethet Szoros összefüggés áll fenn a hatékonyság és a jövedelmezőség között. Kis hatékonyság esetén az egységnyi műtrágya-ráfordítás költségére jutó jövedelem kisebb, ugyanakkor rendszerint pótlólagos ráfordítások nélkül érhető el a többletjövedelem, ha a műtrágyák hatékonysága kedvező és növekszik a hozam. A műtrágyázás mindaddig gazdaságos, amíg az utolsó egységnyi ráfordítás költsége vele azonos értékű jövedelmtöbblet előállítását biztosítja. A műtrágyázás mindaddig jövedelmező, amíg a realizált többlethozam értéke meghaladja a többlettermés betakarításával kapcsolatos költségekkel növelt műtrágyázási ráfordítások isszegét. A műtrágyák optimális jövedelmezősége a területegységről nyerhető tiszta jövedelem maximális színvonalán következik be. Ezért az egységnyi területre vonatkoztatott maximális tiszta jöve- lelmet biztosító műtrágya- adagot tekintjük a legkedvezőbbnek. Minden termesztett növényünk meghálálja a műtrágyázást, de nem egyforma mértékben, ezért a mütrágyaadagokat a jövedelem nagyságához célszerű igazítani. Dr. Margfttay !tf£lós főiskolai docens fr ................... ................ ........................................................... ................ Tavaszi munkák Balkániban (t. á.) A műtrágyázás jövedelmezőségének főbb tényezői kező években mintegy 180 ezer tonnakilométerre növekszik. Legalább még egy teherautót kell beszerezni. Jelentősebb változtatásra van szükség az eddig veszteséges zöldségtermesztésben. A veszteséghez nagymértékben hozzájárult, hogy az öntözéshez berendezett területet nem tudták váltani. Olyan öntözési forgót kell biztosítani, hogy lehetőség nyíljon az évenkénti megfelelő talaj-előkészítésre, a trágyázás időbeni elvégzésére. Másik zavaró tényező, a palántanevelés bizonytalansága. A palántanevelést fólia alatti termesztéssel kívánják korszerűsíteni. A zöldségtermesztés palántaszükséglete mellett ugyancsak fólia alatt kell megtermelni a dohány ültetéshez szükséges palántákat is. Az eddigi számítások szerint a zöldség- és dohánypalánta ilyen módon való nevelése olcsóbb, mint a haeyomá- nyos melegágyi nevelés, a ráfordított beruházás szinte egy év alatt megterül. Az állattenyésztési ágazat az előállított termelési érték húsz százalékát adja. Ez sertés- és szarvasmarha-hizlalásból. valamint pecsenye- bárány-értékesítésből reá- lizálódik. Az állomány elhelyezése korszerűtlen, főként a kocatartás és a süldőnevelés veszteséges. A ser* téshízlalás önetetős rendszer, rel történik, melyhez a kö. zeljövőben megszervezik; a központi vízellátást. Az állattenyésztésben eddig igen alacsony szintű volt a szakmai vezetés. A jövedelem fokozása érdekében jól kép. zett szakembereket. szak. munkásokat kell alkalmazni az állattenyésztésben. A tervezet többek között kitér a munkaszervezés, a vezetés kérdéseire. Jelentős eredményeket várnak a versenymozgalom kiszélesítésétől, a szocialista brigádmoz. galom fejlesztésétől. Szükség. szerű az új termelési eljárások bevezetésével egy időtlen a munkadíjazási formák folyamatos megváltoztatása is. A bértételek és a normák egy része a fejlődés következtében elavult, ezért új normákat, illetve munkadíjszabályzatot kell bevezetni Leszögezi a tervezet, hogy prémiumot, vagy jutalmat csak többlettermelés esetén fizessenek. A közel húsz oldalas tervezetből csak szemelvényeket tudunk kiragadni. Azzal a céllal sem értékeltük, hogy ez valamennyi szövetkezetben példa lehet csapán fel kívánjuk hívni a figyelmet, az üzem- és munkaszervezés korszerűül - tésének időszerűségére, (est) Lehetőségek megyénk zöldségtermesztésében ii. 1971-ben a megye szántóterülete — 344 751 ha, ebből tl8ő> séget 7414 hektáron termeltek. (2,15 %.) A 7414 hektár zöldségtermő területből 2914 hektároa termeltek olyan növényeket, amelynek a palántaszükségletéi valamilyen termesztő-berendezésben kell előállítani. Mivel sem a kormányprogram, sem a megyei program nem írja elő a területi növekedést, hiszen erre nincs is szükség, mert a termésátlagok növelése egyelőre olyan korlátlan tényező, amivel jó gazdálkodás mellett évekre előre biztosítható a lakosság zavartalan ellátása. Tehát, ha az 1971-es adatokból indulunk ki (1972-ben voB némi területnövekedés), a jó minőségű palánta előállításához ami alapja a sikeres termelésnek, a következő termesztő-berendezések re van szükség. Termesztőberendezés-szükséglet Szabolcs-Szatmár megyében az 1971-es év alapján. 1. az. tábla Zöldségnövények + dohány Ossz. ha Palánta-1 ms alatt Szuka, szüks. megne- palánta- 1000 vélhető nevelő db/ha palánta be rend. + 10 % db ha Korai káposztafélék. 229 61,2 700 3-0 Zeller 29 138,0 800 •,5 Paradicsom 1035 44,0 500 9,0 Zöldpaprika Kobakosak (sárga- és görögdinnye 627 81,4 500 10,2 spárga,tök) 884 7,3 200 *,2 Korai uborka 110 22,0 250 1,0 Összesen: 2914 — — 25,9 Az 1. sz. táblázatból kitűnik, hogy a sikeres zöldségtermesztéshez 25,9 ha (26 ha) alapterületű palántanevelő berendezésre van szükség. Ez a mennyiség valószínűleg meg is van, de azok nagyobbik része elavult biofűtéses hallandiágy, vagy egysoros melegágy. Ezeknek a lecserélését részben megkezdték, ami abból ia látszik, hogy növekszik a megyében a fóliaborítású berendezések mennyisége. (Jelenleg 15—16 ha dohánnyal együtt.) Sajnos, elég sok tsz-ben az általam is leírt fólia hajtatóágyat (3 méter széles. 90 centiméter magas) tekintik végleges megoldásnak, pedig annak a kezelése igen megnehezíti és megdrágítja a palántanevelést. Szeretném javasolni egységesen, az egész megyére vonatkoztatva a termelőüzemeknek, hogy úgy a palántanevelés, mint hajtatás céljára vegyék igénybe a „Pásztó—72” típusú fóliasátrat. Ez 7,5 méter széles, 3,0 méter magas, nagy légterű, acélvázas berendezés. 1 darab 100 méter hosszú sátor (750 négyzetméter) vázszerkezete 55 000 forint, a borítópalást 6000 forint és egy darab OTP 71/A termoventillátoros olajkályha komplett felszerelve 16 500 forint. Ez természetesen a 30 százalékos állami támogatáson kívül, vagyis a támogatás be van kalkulálva az árba. Ilyenformán a bekerülési költség 55 000 iOOO + 16 500 = 77 500 forint, azaz 103,3 Ft/m’. Mivel ez a berendezés teljesen új, élettartama csak kalkulálva van 12 évre az acélvázé, és 1 évre a fóliapalásté. így az amortizáció 6458 Ft (6460) + 6000 Ft fólia = 12 400 Ft, azaz 16,5 Ft/m1. Nem szeretnék belemélyedni az 1960-as években forgalomba került hollandiágyakhoz való hasonlítgatásba, hiszen ezt elvégezték már, de azt azért szeretném hangsúlyozni, részben országos kísérletek alapján, részben saját tapasztalataim alapján, hogy a hagyományos hollandiágyban megnevelt palánta bekerülési költsége jelenleg 12—15 fillér, míg az itt ismertetett fóliasátorban megnevelt palántáé 3—4 fillér. Dr. Varga Imre főiskolai docens, mezőgazdasági főiskoil
