Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
1. «Mal 19T3. március tS Munkában a Lunohod A Lunohod—2 automatikus holdjármű folytatja a harmadik holdnappal idejére kitűzött program teljesítését. Március 12-én egy 13 méter átmérőjű kráter környékén végzett vizsgálatokat. Ennek során a holdkőzetek mágnesez'ettségének tanulmányozása céljából négy. egymásra merőleges irányban közelítette meg a krátert. A március 13-án létesített rádiókapcsolat ideje alatt a holdkocsi visszatért ahhoz a kráterhez, amelynek a lejtőjén töltötte az előző hold- éjszakát. A korábban készített panorámafelvételeken ezen a részen sajátos teraszokat fedeztek fel. amelyek a kráter képződésekor lezajlott földcsuszamlásokról tanúskodnak. A holdjáró most ezeket a képződményeket vizsgálta részletesebben. A ’őrök elnokválasyfás újabb tejieinényei Négy sikertelen választási forduló után huszonnégy órára felfüggesztették a török parlamentben az új köztársasági elnök megválasztására irányuló kísérleteket — jelentették a hírügynökségek Ankarából. A keddi négy szavazás során ugyanis a hadsereg és az ország legnagyobb nsfrt- ja. az igazságpárt ielöltjei közül egyiknek sem sikerült a szükséges többséget megszerezni. A jelentésekből ugyanakkor kitűnik, hoev a hadsereggel presztizsokok- ból szemben álló igazságpárt jelöltje Tekin Árinburun, egyre komolyabb fölénybe került Gurler volt vezérkari főnökkel szemben. Az erőviszonyoknak az igazságpárt felé történt eltolódása növelte a feszültséget a tábornokok és a polgári oolitiku- sok között — állapítják meg a hírügynökségek. VáW Péter hazaérkezett északamerikai útjáról Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szerda délutón hazaérkezett észak-amerikai útjáról. Az Amerikai Egyesült Államokban Frederick B. Dent kereskedelmi miniszter, Kanadában Mitchell Sharp külügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást. Vgyancsak hazaérkezett Kegy János külügyminiszter-helyettes, dr. Szalaj Béla külkereskedelmi miniszter- helyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, akik a miniszterelnök-helyettest észak- amerikai útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter. dr. Gál Tivadar. a Minisztertanács titkárságának vezetője. Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Jelen volt Alfred Puhán, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és R B, Edmonds, Kanada budapesti nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője. Szocialista országok Vietnamért t Újabb fogolycsere Vietnamban-r- A szocialista közösség országai sokoldalú politikai és gazdasági segítséget adnak ma is a hős Vietnamnak. A szocialista országokban széles körű tömegmozgalomban nyilvánul meg a dolgozók kezdeményezése, a szolidaritás nagyon sok formája — írja szerdai számában a Pravda. A fentiek illusztrálására a lap „A szocialista országok közős ugye” összefoglaló címmel nyolc beszámolót közöl nyolc szocialista fővárosból. A Pravda budapesti, szófiai, varsói, berlini, prágai, bukaresti, havannai és ulánbátori tudósítói munkásoktól, parasztoktól. pártmunkásoktól, tudósítóktól kapott nyilatkozatok alapján számolnak be a hős Vietnamnak adott támogatás konkrét példáiról, a szocialista közösség népeinek egyöntetű segítőkészségéről a vietnami háborús sebek mielőbbi begyógyításában. Szerdán reggel a Fülöp. szigeteki Clark légitámaszpontról 16 tagú amerikai katonai csoport utazott Hanoiba. hogy előkészítse annak a 108 amerikai fogolynak az elszállítását, akit a VDK hatóságai ma adnak át az amerikai szerveknek. A tegnap érkezett jelentések szerint a fogolycsere új szakasza már meg is történt. A VDK szerdán 108 foglyot, a DIFK pénteken 32 foglyot ad át az Egyesült Államok képviselőinek. Az amerikai hadügyminisztérium tegnapi közlése szerint a pénteken szabadon bocsátandó 32 fogoly között lesz az az amerikai katona is, aki a leghosszabb időt töltötte fogságban. A dél- vietnami népi felszabadító erők 1964. március 28-án Quang Tri tartományban ejtették foglyul Floyd Thomp. son őrnagyot, aki 3277 napot, vagyis hozzávetőlegesen 9 évet töltött fogságban. Brezsnyev fogadta Shulfzot Az USA pénzügyminisitere szerdán elutazott Moszkvából George Shultz, az Egyesült Államok pénzügyminisztere, az elnök gazdasági tanácsadója szerdán elutazott Moszkvából, ahol a szovjet kormány meghívására négy napig vendégeskedett. Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára a Kremlben fogadta Shultzot. Mint Moszkvában hivatalosan közölték, a megbeszélés során véleménycserét folytattak a szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzetét és fejlődésük távlatait érintő kérdések átfogó köréről. George Shultz moszkvai tartózkodása idején megvitatta Nyikolaj Bajbakov és Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettesekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. Schultz — aki a kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó szovjet—amerikai bizottság társelnöke —- üzleti megbeszéléseket folytatott Vaszilij Garbuzov szovjet pénzügyminiszterrel, és a gazdasági élet más képviselőivel. Szovjet hivatalos körökben megértéssel fogadják az amerikai félnek azt a szándékát, hogy a kereskedelmigazdasági kapcsolatok fejlesztése területén realizálja azokat a célokat, amelyekre vonatkozólag megállapodás jött létre az 1972. májusában megtartott moszkvai csúcstalálkozó idején, és amelyek kifejezésre jutottak a két ország megfelelő megállapodásaiban. Kosziéin Teheránba érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, az iráni kormány meghívására szere!-n rövid baráti látogatásra Teheránba érkezett. A repülőtéren — amelyet feldíszítettek a Szovjetunió és Irán lobogóival — Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterelnök fogadta a vendégeket. Átadta megbízólevelét a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán fogadta Li Ce- vang rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Cseíerki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Marjai József külügyminiszter-helyettes. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője és Pesti Endre vezérőrnagy. Li Ce-vang nagykövet megbízólevelének átadásakor beszédet mondott, amelyre Losonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséretében megjelent Cheng Shaoa Liang nagykövetségi tanácsost, Ssu Ho-ta katonai és légügyi attasét, Ken Tyien kereskedelmi tanácsost. Hszin Csun-hszju nagykövetségi másodtitkárt, Csen Csiliti és Szun Pao-li nagykövetségi harmadtitkárt, Csen Kuo-jen és Chu Ho-ling nagykövetségi attasét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezt követően a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. ÍTÉLETIDŐ ROMÁNIÁBAN Szükségállapot Bukarestben és 11 megyében A román államtanács a rendkívüli havazás és a hóförgeteg következményeinek elhárítása, a normális termelőmunka biztosítása és a lakosság ellátása érdekében elrendelte Bukarestben és 11 megyében « szükségállapotot. A rendelet alapján központ parancsnokságot hoztak létre. ugyanakkor minden járásban, a bukaresti városi tanácsnál, minden városban, faluban és szocialista vállalatnál helyi törzskarokat létesítenek. Az államtanács elrendelte rogy a fegyveres erők. a minisztériumok és a szocialista vállalatok minden rendelkezésükre álló eszközzel vegyék ki részüket a közlekedési útvonalak. a vállalatokhoz vezető utak megtisztításában, a lakosság ellátásának és a vállalatok normális tevékenységének biztosításában. Az egész munkaképes lakosság köteles részt venni a központi és a helyi törzsek által elrendelt intézkedések végrehajtásában. A rendeletet Nicolae Ceau- seseu, az államtanács elnöke írta alá. Panamáktól Panamáiéi (1.) A sisakos ember meglátja az óceánt Panama: az őslakó indiá. :iok nyelvén halban gazdag földet jelent. Panama: a modern politikai szótárakban a botrányos pénzügyi és politikai csalások sorozatát fejezi ki. Panama: csatorna a közép-amerikai föidsáv legkeskenyebb részén, amely közvetlen összeköttetést teremt a két nagy világtenger, az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Évenként 14 ezer hajó halad rajta keresztül. az elmúlt esztendőben a hivatalos adatok szerint 560 millió dolláros hasznot hozott. Csupán egyetlen példa; a New York és San Francisco közötti tengeFi útvonal 14 600 kilométerrel rövidül meg, ha igénybe veszik a csatornát. Panama: 76 ezer négyzetkilométernyi területen fekvő, mintegy másfél millió lakosú közép-amerikai ország. ahol az utóbbi években nagy változások mentek végbe. Ezekben a napokban pedig a nemzetközi diplomáciában is jogos érdeklődést vált ki. hiszen március tizenötödikétől fővárosában tartja kihelyezett ülésszakát a Biztonsági Tanács. Az ENSZ-nek ez a fontos szerve a tizenöt hónappal ezelőtti afrikai, addisz-abbebai' kirándulása után, most másodszor tartja tanácskozásait a világszervezet székhelyén kívül- Az ábécé sorrendben egymást havonta váltó elnökök sora is a vendéglátó országra esik. márciusban panamai elnöke van a BT-nek. A potyautas szerencséje Ha el akarjuk kezdeni a panamai film pergetését, történetünk a tizenhatodik század elejére nyúlik vissza. Az 1500. esztendő egyik ok. tpberi napján ■ gz Újvilágba tartó spanyol expedíciók sorában két rozzant hajó is útnak indul a spanyolországi Cadizból egy nagyravágyó közjegyző irányításával. Az egyik ósdi alkotmányra úgy szökik fel, szinte potyautasként. egy fiatalember, Vascu Nunez Balboa, akit azután megfelelő legénység szűkében, felvesznek matróznak. A mai Kolumbia és Haiti területén éveket tölt, megtanulja az indiánok nyelvét, feleségül veszi az egyik törzsfőnök lányát, s nagy szerencsével háromszor menekül meg a biztos haláltól. A sisakos ember (El hombre del casco) valóságos fogalommá válik a spanyol gyarmatokon. Egyik indián ismerőse egy alkalommal arról beszél neki, hogy van az óceán partjának egy olyan pontja, ahonnan hatnapi járóföldre egy ugyanolyan nagy tenger kezdődik. Ralboa képzeletét izgatja a hír, hiszen arra gondol: talán úgy lehet majd továbbutazni Indiába. Hus/onőf napi vándorút 1513 szeptember elsején Balboa 190 spanyolból álló csapatával, ezer indián segítővel és nagy falka kutyával útnak indult a másik óceánhoz. A hat napból huszonöt nap lett, ennyi idő kellett ahhoz, hogy átjussa, nak a sűrű őserdőkön, felduzzadt folyókon, süppedő mocsarakon. Szeptember 25- én, a Darien-hegy csúcsáról az európaiak közül először pillantotta meg a nagy vizet. Egyik kezében karddal, a másikban a spanyol zászlóval, derékig begázolt a tengerbe, és ott kihirdette, hogy amerre a szem ellát: minden a spanyol király brtoka... Később, a tizenhetedik és a tizennyolcadik században több ízben felvetődött ßz i1 óceánok közötti hajózható ,csatorna megalkotásának a gondolata. Á nagy munkára azonban nem álltak még rendelkezésre megfelelő technikai eszközök. Jezsuita szerzetesek kőtömböt állítottak fel, s abba belevésték: „Az ember nem választhatja szét. amit az Isten egyesített.” A reális csatornatervek végül is a múlt század végén születtek meg Párizsban. A francia nagytőke és személy szerint Lesseps Ferdinand, a Szuezi-csatorna megteremtője kezdte meg a vállalkozást. Nem számoltak azonban a nehézségekkel. A sárgaláz és a pusztító járványok huszonötezer munkás halálát okozták. Az óriási összegek elfolytak, mintha feneketlen hordóba töltötték volna azokat. A Szuezi- csatorna 90 millió akkori dollárba került, a Panamacsatornára nyolc év alatt 262 millió dollárt költöttek, de a befejezéstől még mesz- sze voltak. Mivel több minisztert, 104 képviselőt és a sajtó nagy részét megvesztegették, (panamáztak!) jó ideig titkolni tudták a csődöt. De azután hirtelen bekövetkezett a teljes összeomlás. a panamai mocsarak elnyelték háromnegyed millió kisember pénzét. Az Egyesült Államok csupán erre várt, hiszen régen tervbe vették, hogy felváltják a franciákat. 1902-ben at amerikai kongresszus döntést hozott a csatornaépítés átvételéről. s potom 40 millió dollárért megvásárolták a franciák egész hagyatékát. Kolumbia makacskodik Hátra volt azonban még egy nehézség. A panamai tartomány akkor Kolumbiához tartozott, még 1821-bea csatlakozott a Simon Bolivár vezette Nagy-Kolumbia Szövetséghez. Washington szerződést ajánlott a kolum. biaiaknak, de rzok átláttak a valódi szándékokon, s nem akarták aláírni az amerikai, ak által előterjesztett szöveget. Theodor Roosevelt, aki gyakran kérkedett a „nagy furkósbot” alkalmazásának szükségességével, ekkor ösz- szehívta tanácsadóit a Fehér Házban. Azok óvatosságra intették az elnököt, a nemzetközi jogszabályokra hi. vatkozva. Roosevelt dühösen kiáltott fel: „Pokolba a joggal és a törvénnyel! Azt akarom, hogy a csatorna a mienk legyen!” Réti Ervin KOMMENTAR Peronizmus — Peron nélkül Köztársasági elnököt, al- ejnököt, tartományi kormányzókat, szenátorokat, polgármestereket választott vasárnap Argentína, utoljára tíz évvel ezelőtt voltak általános választások, Helyi idő szerint hétfő este Alejandro Lanusse tábornok, az ország jelenlegi elnöke bejelentette: az új elnök Hector Campora, a peronista Párt jelöltje, akit május 25-én iktatnak be hivatalába. Alelnöke Solano Lima. Az abszolút többséget szerzett peronisták mögött a polgári radikális unió végzett, jelöltje Ricardo Bal- bin, hozzávetőleg 23 százalékot ért el. A betiltott kommunista párt által is támogatott több baloldali cső. portot tömörítő forradalmi népi szövetség Oscar Alende vezetésével a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. Campora győzelmét nem azért ünnepelték tombolva százezrek hétfőre virradóra Buenc» Aires utcáin. mert reális alternatívát kínál, megoldást az országot évtizedek óta bénitó politikaigazdasági válságra. Campora fő fegyvere az, hogy ő Peron leghűségesebb követője, jogutódja: az exdiktótort övező mítosz haszonélvezője. (Első sajtóértekezletén Argentína újonnan megválasztott elnöke felolvasta a Madridban élő Peron üzenetét és kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy Juan Peron minél előbb hazatérhessen Argentínába. Elmondta, hogy a közeljövőben Madridba kíván utazni az exelnökhöz.) A Peron-ellenes tisztikar, amely 18 évvel ezelőtt menesztette a diktátor-elnököt, sokáig a bábként rángatott polgári kormányzatoktól várta, hogy megbirkózzanak a peronizmus szellemével. Mindhiába, 1966-ban aztán nyíltan is a katonaság vette át az irányítást. A három fegyvernem (szárazföldi hadsereg. légierő. tengerészet) vezetőiből junta alakult. Egyezményük értelmében először Ongania ült az elnöki bársonyszékbe. öt Le- vingston követte, s végül Alejandro Lanusse. a mostani elnök. Lanusse taktikája merőben különbözőt! elődeitől: ő nem felszámolni igyekezett a peronizmust. A nyitás és kiegyezés” politikáját hirdette rae° mert felismerte. hagy lehetőség van a „Peron nélküli pero. nizmus” beépítésére az argentin belpolitikai életbe. Felismerte, hogy felettébb hasznos a még mindig oly vonzó Peron-féle szociális demagógiát saját céljaira fölhasználni. Beleegyezett tehát, hogy a volt diktátor 18 év után hazalátogasson. Látványos demonstráció volt ez, amely hivatva volt kinyilvánítani, hogy Peron, Illetve mindaz, amit a tömegek számára jelent, egy. általán nem elválaszthatatlan attól, amit Lanusse akar. A választások kiírása része volt annak az „alkotmányos játéknak”, amely a Lanuas- se-féle „nemzeti kiegyezés”, nek az alapja. Nincs tehát szó demokratikus fordulatról Argentínában a választások után. Hogy az új elnök politikája mennyiben térhet majd el a katonák eddigi politika, jától. hogy mi lesz a parlament szerepe, nagyjában, egészében kikövetkeztethető: a Lanusse vezette katonai junta január végén mégha, tározta. A hadsereg ötpontos nyilatkozatban szögezte le, hogy az általános választás eredményeként csak átmeneti kabinet alakul. „Négy. éves kormányzási periódusában (1977. májusáig) a fegyveres erők megőrzik irányító szerepüket. A tényleges alkotmányos állapot csak 1977-ben valósítható meg.” De hogy az argentin szavai zók akaratából megerősö.' dött peronista irányzat a kedvező kopjuktúrát nem próbálja-e kihasználni a katonai juntával szemben is önálló pozíciók kiépítésére, illetve a hadseregen be.ül nem mennek-e majd végbe olyan változások, amelyek a peronizmus felé fordítják a katonatisztek egy részét, ezt majd csak a jövő mutatja meg. A rövid pórázú alkotmá. nvosság. annak előkészítése, s a mintegy húsz elnyomómegtorló törvény színezte „demokratikus választások”, a körötte hónapok óta csapott csinnadratta — amint azt az Argentin Kommunista Párt hangsúlyozta — olyan látszatváltozás, amelynek céljg megakadályozni a tényleges változásokat. Azokat a változásokat, amelyeket csak egy közös antiim- perialista, oligarchiaellenes program körül tömörülő egységes baloldal vívhat kiBognár Böbéd
