Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

1. «Mal 19T3. március tS Munkában a Lunohod A Lunohod—2 automati­kus holdjármű folytatja a harmadik holdnappal idejére kitűzött program teljesítését. Március 12-én egy 13 méter átmérőjű kráter kör­nyékén végzett vizsgálato­kat. Ennek során a holdkő­zetek mágnesez'ettségének tanulmányozása céljából négy. egymásra merőleges irányban közelítette meg a krátert. A március 13-án létesített rádiókapcsolat ideje alatt a holdkocsi visszatért ahhoz a kráterhez, amelynek a lej­tőjén töltötte az előző hold- éjszakát. A korábban készí­tett panorámafelvételeken ezen a részen sajátos tera­szokat fedeztek fel. amelyek a kráter képződésekor le­zajlott földcsuszamlásokról tanúskodnak. A holdjáró most ezeket a képződménye­ket vizsgálta részletesebben. A ’őrök elnokválasyfás újabb tejieinényei Négy sikertelen választási forduló után huszonnégy órára felfüggesztették a tö­rök parlamentben az új köztársasági elnök megvá­lasztására irányuló kísérlete­ket — jelentették a hírügy­nökségek Ankarából. A keddi négy szavazás so­rán ugyanis a hadsereg és az ország legnagyobb nsfrt- ja. az igazságpárt ielöltjei közül egyiknek sem sike­rült a szükséges többséget megszerezni. A jelentésekből ugyanakkor kitűnik, hoev a hadsereggel presztizsokok- ból szemben álló igazságpárt jelöltje Tekin Árinburun, egyre komolyabb fölénybe került Gurler volt vezérkari főnökkel szemben. Az erő­viszonyoknak az igazságpárt felé történt eltolódása nö­velte a feszültséget a tábor­nokok és a polgári oolitiku- sok között — állapítják meg a hírügynökségek. VáW Péter hazaérkezett észak­amerikai útjáról Vályi Péter, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szer­da délutón hazaérkezett észak-amerikai útjáról. Az Amerikai Egyesült Államok­ban Frederick B. Dent ke­reskedelmi miniszter, Kana­dában Mitchell Sharp kül­ügyminiszter meghívására tett hivatalos látogatást. Vgyancsak hazaérkezett Kegy János külügyminisz­ter-helyettes, dr. Szalaj Béla külkereskedelmi miniszter- helyettes és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank el­nökhelyettese, akik a minisz­terelnök-helyettest észak- amerikai útjára elkísérték. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter. dr. Gál Tivadar. a Minisztertanács titkárságá­nak vezetője. Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, Jelen volt Alfred Puhán, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és R B, Edmonds, Kanada budapesti nagykövetségének Ideiglenes ügyvivője. Szocialista országok Vietnamért t Újabb fogolycsere Vietnamban-r- A szocialista közösség országai sokoldalú politikai és gazdasági segítséget ad­nak ma is a hős Vietnam­nak. A szocialista országok­ban széles körű tömegmoz­galomban nyilvánul meg a dolgozók kezdeményezése, a szolidaritás nagyon sok for­mája — írja szerdai számá­ban a Pravda. A fentiek illusztrálására a lap „A szocialista országok közős ugye” összefoglaló címmel nyolc beszámolót kö­zöl nyolc szocialista főváros­ból. A Pravda budapesti, szófiai, varsói, berlini, prá­gai, bukaresti, havannai és ulánbátori tudósítói munká­soktól, parasztoktól. párt­munkásoktól, tudósítóktól kapott nyilatkozatok alapján számolnak be a hős Viet­namnak adott támogatás konkrét példáiról, a szocia­lista közösség népeinek egy­öntetű segítőkészségéről a vietnami háborús sebek mi­előbbi begyógyításában. Szerdán reggel a Fülöp. szigeteki Clark légitámasz­pontról 16 tagú amerikai katonai csoport utazott Ha­noiba. hogy előkészítse an­nak a 108 amerikai fogoly­nak az elszállítását, akit a VDK hatóságai ma adnak át az amerikai szerveknek. A tegnap érkezett jelen­tések szerint a fogolycsere új szakasza már meg is tör­tént. A VDK szerdán 108 foglyot, a DIFK pénteken 32 foglyot ad át az Egye­sült Államok képviselőinek. Az amerikai hadügymi­nisztérium tegnapi közlése szerint a pénteken szabadon bocsátandó 32 fogoly között lesz az az amerikai katona is, aki a leghosszabb időt töltötte fogságban. A dél- vietnami népi felszabadító erők 1964. március 28-án Quang Tri tartományban ej­tették foglyul Floyd Thomp. son őrnagyot, aki 3277 na­pot, vagyis hozzávetőlegesen 9 évet töltött fogságban. Brezsnyev fogadta Shulfzot Az USA pénzügyminisitere szerdán elutazott Moszkvából George Shultz, az Egye­sült Államok pénzügymi­nisztere, az elnök gazdasági tanácsadója szerdán eluta­zott Moszkvából, ahol a szovjet kormány meghívásá­ra négy napig vendégeske­dett. Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára a Kremlben fogadta Shultzot. Mint Moszkvában hivatalosan kö­zölték, a megbeszélés során véleménycserét folytattak a szovjet—amerikai kereske­delmi és gazdasági kapcso­latok jelenlegi helyzetét és fejlődésük távlatait érintő kérdések átfogó köréről. George Shultz moszkvai tartózkodása idején megvi­tatta Nyikolaj Bajbakov és Vlagyimir Novikov minisz­terelnök-helyettesekkel a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok to­vábbi fejlesztésének kérdé­seit. Schultz — aki a kereske­delmi kérdésekkel foglalko­zó szovjet—amerikai bizott­ság társelnöke —- üzleti megbeszéléseket folytatott Vaszilij Garbuzov szovjet pénzügyminiszterrel, és a gazdasági élet más képvise­lőivel. Szovjet hivatalos körök­ben megértéssel fogadják az amerikai félnek azt a szán­dékát, hogy a kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok fej­lesztése területén realizálja azokat a célokat, amelyekre vonatkozólag megállapodás jött létre az 1972. májusá­ban megtartott moszkvai csúcstalálkozó idején, és amelyek kifejezésre jutottak a két ország megfelelő meg­állapodásaiban. Kosziéin Teheránba érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió minisztertanácsának elnöke, az iráni kormány meghívására szere!-n rövid baráti látogatásra Teheránba érkezett. A repülőtéren — amelyet feldíszítettek a Szovjetunió és Irán lobogóival — Amir Abbasz Hoveida iráni minisz­terelnök fogadta a vendége­ket. Átadta megbízólevelét a Kínai Népköztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán fogadta Li Ce- vang rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, a Kínai Népköztársaság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásá­nál jelen volt Cseíerki La­jos, az Elnöki Tanács titká­ra, Marjai József külügy­miniszter-helyettes. Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokollosztályának veze­tője és Pesti Endre vezér­őrnagy. Li Ce-vang nagykövet megbízólevelének átadása­kor beszédet mondott, amely­re Losonczi Pál válaszolt. A megbízólevél átadása után a nagykövet bemutatta Losonczi Pálnak a kíséreté­ben megjelent Cheng Shaoa Liang nagykövetségi taná­csost, Ssu Ho-ta katonai és légügyi attasét, Ken Tyien kereskedelmi tanácsost. Hszin Csun-hszju nagykövet­ségi másodtitkárt, Csen Csi­liti és Szun Pao-li nagykö­vetségi harmadtitkárt, Csen Kuo-jen és Chu Ho-ling nagykövetségi attasét. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezt köve­tően a Hősök terén megko­szorúzta a magyar hősök emlékművét. ÍTÉLETIDŐ ROMÁNIÁBAN Szükségállapot Bukarestben és 11 megyében A román államtanács a rendkívüli havazás és a hó­förgeteg következményeinek elhárítása, a normális terme­lőmunka biztosítása és a la­kosság ellátása érdekében elrendelte Bukarestben és 11 megyében « szükségállapo­tot. A rendelet alapján központ parancsnokságot hoztak lét­re. ugyanakkor minden já­rásban, a bukaresti városi ta­nácsnál, minden városban, faluban és szocialista válla­latnál helyi törzskarokat lé­tesítenek. Az államtanács elrendelte rogy a fegyveres erők. a mi­nisztériumok és a szocialista vállalatok minden rendelke­zésükre álló eszközzel vegyék ki részüket a közlekedési út­vonalak. a vállalatokhoz ve­zető utak megtisztításában, a lakosság ellátásának és a vál­lalatok normális tevékenysé­gének biztosításában. Az egész munkaképes lakosság köteles részt venni a központi és a helyi törzsek által el­rendelt intézkedések végre­hajtásában. A rendeletet Nicolae Ceau- seseu, az államtanács elnöke írta alá. Panamáktól Panamáiéi (1.) A sisakos ember meglátja az óceánt Panama: az őslakó indiá. :iok nyelvén halban gazdag földet jelent. Panama: a modern politi­kai szótárakban a botrányos pénzügyi és politikai csalá­sok sorozatát fejezi ki. Panama: csatorna a kö­zép-amerikai föidsáv leg­keskenyebb részén, amely közvetlen összeköttetést te­remt a két nagy világten­ger, az Atlanti- és a Csen­des-óceán között. Évenként 14 ezer hajó halad rajta ke­resztül. az elmúlt esztendő­ben a hivatalos adatok sze­rint 560 millió dolláros hasz­not hozott. Csupán egyetlen példa; a New York és San Francisco közötti tengeFi út­vonal 14 600 kilométerrel rö­vidül meg, ha igénybe ve­szik a csatornát. Panama: 76 ezer négyzet­kilométernyi területen fek­vő, mintegy másfél millió lakosú közép-amerikai or­szág. ahol az utóbbi években nagy változások mentek végbe. Ezekben a napokban pedig a nemzetközi diplo­máciában is jogos érdeklő­dést vált ki. hiszen március tizenötödikétől fővárosában tartja kihelyezett ülésszakát a Biztonsági Tanács. Az ENSZ-nek ez a fontos szer­ve a tizenöt hónappal ez­előtti afrikai, addisz-abbebai' kirándulása után, most má­sodszor tartja tanácskozá­sait a világszervezet székhe­lyén kívül- Az ábécé sor­rendben egymást havonta váltó elnökök sora is a ven­déglátó országra esik. már­ciusban panamai elnöke van a BT-nek. A potyautas szerencséje Ha el akarjuk kezdeni a panamai film pergetését, történetünk a tizenhatodik század elejére nyúlik vissza. Az 1500. esztendő egyik ok. tpberi napján ■ gz Újvilágba tartó spanyol expedíciók so­rában két rozzant hajó is útnak indul a spanyolországi Cadizból egy nagyravágyó közjegyző irányításával. Az egyik ósdi alkotmányra úgy szökik fel, szinte potyautas­ként. egy fiatalember, Vascu Nunez Balboa, akit azután megfelelő legénység szűké­ben, felvesznek matróznak. A mai Kolumbia és Haiti területén éveket tölt, meg­tanulja az indiánok nyelvét, feleségül veszi az egyik törzsfőnök lányát, s nagy szerencsével háromszor me­nekül meg a biztos haláltól. A sisakos ember (El hombre del casco) valóságos foga­lommá válik a spanyol gyar­matokon. Egyik indián is­merőse egy alkalommal ar­ról beszél neki, hogy van az óceán partjának egy olyan pontja, ahonnan hat­napi járóföldre egy ugyan­olyan nagy tenger kezdődik. Ralboa képzeletét izgatja a hír, hiszen arra gondol: ta­lán úgy lehet majd tovább­utazni Indiába. Hus/onőf napi vándorút 1513 szeptember elsején Balboa 190 spanyolból álló csapatával, ezer indián se­gítővel és nagy falka ku­tyával útnak indult a másik óceánhoz. A hat napból hu­szonöt nap lett, ennyi idő kellett ahhoz, hogy átjussa, nak a sűrű őserdőkön, fel­duzzadt folyókon, süppedő mocsarakon. Szeptember 25- én, a Darien-hegy csúcsá­ról az európaiak közül elő­ször pillantotta meg a nagy vizet. Egyik kezében kard­dal, a másikban a spanyol zászlóval, derékig begázolt a tengerbe, és ott kihirdette, hogy amerre a szem ellát: minden a spanyol király brtoka... Később, a tizenhetedik és a tizennyolcadik században több ízben felvetődött ßz i1 óceánok közötti hajózható ,csatorna megalkotásának a gondolata. Á nagy munkára azonban nem álltak még rendelkezésre megfelelő tech­nikai eszközök. Jezsuita szerzetesek kőtömböt állítot­tak fel, s abba belevésték: „Az ember nem választhat­ja szét. amit az Isten egye­sített.” A reális csatornatervek végül is a múlt század vé­gén születtek meg Párizs­ban. A francia nagytőke és személy szerint Lesseps Fer­dinand, a Szuezi-csatorna megteremtője kezdte meg a vállalkozást. Nem számoltak azonban a nehézségekkel. A sárgaláz és a pusztító jár­ványok huszonötezer mun­kás halálát okozták. Az óri­ási összegek elfolytak, mint­ha feneketlen hordóba töltöt­ték volna azokat. A Szuezi- csatorna 90 millió akkori dollárba került, a Panama­csatornára nyolc év alatt 262 millió dollárt költöttek, de a befejezéstől még mesz- sze voltak. Mivel több mi­nisztert, 104 képviselőt és a sajtó nagy részét megveszte­gették, (panamáztak!) jó ideig titkolni tudták a cső­döt. De azután hirtelen be­következett a teljes össze­omlás. a panamai mocsarak elnyelték háromnegyed mil­lió kisember pénzét. Az Egyesült Államok csupán er­re várt, hiszen régen tervbe vették, hogy felváltják a franciákat. 1902-ben at amerikai kongresszus döntést hozott a csatornaépítés át­vételéről. s potom 40 millió dollárért megvásárolták a franciák egész hagyatékát. Kolumbia makacskodik Hátra volt azonban még egy nehézség. A panamai tartomány akkor Kolumbiá­hoz tartozott, még 1821-bea csatlakozott a Simon Bolivár vezette Nagy-Kolumbia Szövetséghez. Washington szerződést ajánlott a kolum. biaiaknak, de rzok átláttak a valódi szándékokon, s nem akarták aláírni az amerikai, ak által előterjesztett szöve­get. Theodor Roosevelt, aki gyakran kérkedett a „nagy furkósbot” alkalmazásának szükségességével, ekkor ösz- szehívta tanácsadóit a Fehér Házban. Azok óvatosságra intették az elnököt, a nem­zetközi jogszabályokra hi. vatkozva. Roosevelt dühösen kiáltott fel: „Pokolba a joggal és a törvénnyel! Azt akarom, hogy a csatorna a mienk legyen!” Réti Ervin KOMMENTAR Peronizmus — Peron nélkül Köztársasági elnököt, al- ejnököt, tartományi kor­mányzókat, szenátorokat, polgármestereket választott vasárnap Argentína, utoljá­ra tíz évvel ezelőtt voltak általános választások, Helyi idő szerint hétfő este Alejandro Lanusse tá­bornok, az ország jelenlegi elnöke bejelentette: az új elnök Hector Campora, a peronista Párt jelöltje, akit május 25-én iktatnak be hivatalába. Alelnöke Solano Lima. Az abszolút többséget szer­zett peronisták mögött a polgári radikális unió vég­zett, jelöltje Ricardo Bal- bin, hozzávetőleg 23 száza­lékot ért el. A betiltott kommunista párt által is tá­mogatott több baloldali cső. portot tömörítő forradalmi népi szövetség Oscar Alende vezetésével a szavazatok 11 százalékát szerezte meg. Campora győzelmét nem azért ünnepelték tombolva százezrek hétfőre virradóra Buenc» Aires utcáin. mert reális alternatívát kínál, megoldást az országot évti­zedek óta bénitó politikai­gazdasági válságra. Campora fő fegyvere az, hogy ő Pe­ron leghűségesebb követője, jogutódja: az exdiktótort övező mítosz haszonélvező­je. (Első sajtóértekezletén Argentína újonnan megvá­lasztott elnöke felolvasta a Madridban élő Peron üzene­tét és kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy Juan Peron minél előbb hazatérhessen Argen­tínába. Elmondta, hogy a közeljövőben Madridba kí­ván utazni az exelnökhöz.) A Peron-ellenes tisztikar, amely 18 évvel ezelőtt me­nesztette a diktátor-elnököt, sokáig a bábként rángatott polgári kormányzatoktól várta, hogy megbirkózzanak a peronizmus szellemével. Mindhiába, 1966-ban aztán nyíltan is a katonaság vette át az irányítást. A három fegyvernem (szárazföldi had­sereg. légierő. tengerészet) vezetőiből junta alakult. Egyezményük értelmében először Ongania ült az elnö­ki bársonyszékbe. öt Le- vingston követte, s végül Alejandro Lanusse. a mos­tani elnök. Lanusse taktiká­ja merőben különbözőt! elődeitől: ő nem felszámolni igyekezett a peronizmust. A nyitás és kiegyezés” politi­káját hirdette rae° mert felismerte. hagy lehetőség van a „Peron nélküli pero. nizmus” beépítésére az ar­gentin belpolitikai életbe. Felismerte, hogy felettébb hasznos a még mindig oly vonzó Peron-féle szociális demagógiát saját céljaira fölhasználni. Beleegyezett te­hát, hogy a volt diktátor 18 év után hazalátogasson. Látványos demonstráció volt ez, amely hivatva volt kinyilvánítani, hogy Peron, Illetve mindaz, amit a tö­megek számára jelent, egy. általán nem elválaszthatat­lan attól, amit Lanusse akar. A választások kiírása része volt annak az „alkotmányos játéknak”, amely a Lanuas- se-féle „nemzeti kiegyezés”, nek az alapja. Nincs tehát szó demokra­tikus fordulatról Argentí­nában a választások után. Hogy az új elnök politikája mennyiben térhet majd el a katonák eddigi politika, jától. hogy mi lesz a par­lament szerepe, nagyjában, egészében kikövetkeztethető: a Lanusse vezette katonai junta január végén mégha, tározta. A hadsereg ötpontos nyilatkozatban szögezte le, hogy az általános választás eredményeként csak átme­neti kabinet alakul. „Négy. éves kormányzási periódu­sában (1977. májusáig) a fegyveres erők megőrzik irá­nyító szerepüket. A tényleges alkotmányos állapot csak 1977-ben valósítható meg.” De hogy az argentin szavai zók akaratából megerősö.' dött peronista irányzat a kedvező kopjuktúrát nem próbálja-e kihasználni a ka­tonai juntával szemben is önálló pozíciók kiépítésére, illetve a hadseregen be.ül nem mennek-e majd végbe olyan változások, amelyek a peronizmus felé fordítják a katonatisztek egy részét, ezt majd csak a jövő mutatja meg. A rövid pórázú alkotmá. nvosság. annak előkészítése, s a mintegy húsz elnyomó­megtorló törvény színezte „demokratikus választások”, a körötte hónapok óta csa­pott csinnadratta — amint azt az Argentin Kommunis­ta Párt hangsúlyozta — olyan látszatváltozás, amely­nek céljg megakadályozni a tényleges változásokat. Azo­kat a változásokat, amelye­ket csak egy közös antiim- perialista, oligarchiaellenes program körül tömörülő egységes baloldal vívhat ki­Bognár Böbéd

Next

/
Thumbnails
Contents