Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

?9t3. märeftis ft . *rW.rr-MACTARORS2AG — NYÍREGTRAZÍ MÉtXSfMif t. eff»** Délután, vasárnap Az 51-es körzet jelöltje H ÉTKOZXAP HAJNALI 8 ÚRÁTÓl délután kettőig lakatos a Nyíregyhá­zi uanióGÉF Vállalatnál. Délután és sza ba . szombatokon, olykor vasárnap Is aktív ts ujstag a? első kerület 31-es számú válás-” tó'*ö’'zetében. Körzete a Búza utca. a Víz ut­ca. 12 Ui utca ahol mintegy 250 család él ö " ' 'kber kisebb-nagyobb gondokban, ml- ko. dog var adódik. A lakatos tanácstag Gaidos Mihály, fia­talember, 27 éves Szerény, halk szavú, de határozott és szívó« 'ellem á munkában, az Ggvek intézésében Említsük erre azt á pél­dát amikor egyik választóié az Ui Utcäbffl nem éppel tanácstagra tartozó kéréssel ke­reste fel. Járton el "wében a nyugdfilnt.ézet- nél mert úgy érzi kevesebb nyusHff«t kap. tní">t ami megilletné. Misi 'mert rálesrtói- nak -é része így’ hívia a gyerekkorától is­me- mnácstagotl több mint. két hétig kilin­csel' 'ratokat szerzett ‘á-gvak érvelt és Vita 1 ázott Méprérte áz időt és a fáradtságot, mer' az U; utcai idős embernek azóta havon­ta 05 for! ittál több pénzt kézbesít a postás. G rógép felújítását ütemezte brigádunkra a vál­lalat. Megcsináljuk. Részben úgy, hogy növel­jük a csoport létszámát, de én abban is hí zom, hogy a brigád teljesíti vállalását is. Mert az az igazság, hogy a brigád, amelynek 1972 szeptemberétől vagyok a vezetője, már tavaly Is versenyzett a szocialista címért és bár a termelési tervet túlteljesítette, egy em oer rossz magatartása miatt kizárták a brigá dot a versenyből. Idén új alapokról indulunk Eredményt akarunk elérni minden vonatki Y.IDOS MIHÁLYT KÉT ÉVVEL ez­előtt ielölték és választották még ta­nt agnak. Miért esett őrá a választás, azt pontosan nem tudná elmondani. — Ott nőttem fel a Búza utca 28-ban. A környéken sokan Ismertek, ismernek, én is Isme--“- az embereket, talán ezért. Gondolom azért is mert Patai vagyok. Őszintén meg­mondom meglepett, hogv tetőitek, s a meg­lepetés' követte egy kis *élsz. hogy hogyan fogom végrehajtani a rámbfzott feladatokat. A letölőavíllésen nem kértek sokat válasz­tóim. A körzetem ott van a piac mellett, s ez sok bosszúságot okoz az arra lakóknak. Piaci napokon piaci napok után rengeteg szemét marad hátra, oapír, toll és hulladék amit a szél az utcákba, az udvarokba hdrd Az volt a választók kívánsága, hogy a vá­rosi tanács hasson oda. hogy rögtön a Piac után a hulladékot takarítsák össze. Ezt nem volt nehéz elintézni. Két éve rend van és tisztaság. Kérték azt is. hogy fásftsunk. par­kosítsunk. Ezt a kérést sem volt nehéz tel- ...jesíteni. Ugyanis a városi tanács versenyt ®tVo t hirdetett a tiszta, Virágos Nyíregyházáért. Ebben az ügyben nekem csak annyi dolgom volt, hogy szerveztem a lakókat, ültessék el a tanácstól kapott fákat, készítsenek virágos ágyásokat. A munka nem volt eredményte­len. A verseny második helyezettje az első ke­rület lett és 300 ezer forintot nyertünk. Látszólag jelentéktelen két kérés teljesí­tésével kezdődött a tanácstagi munka. Lát­szólag jelentéktelen ez, de a körzet lakóinak nagyon is fontos volt. Legalább annyira fon­tos, mint ami a választás után következett. A két év alatt gyakran kellett lapozgatni a tanácstagi útmutatót. Hamarosan betelt az a kis füzet, amelybe Gajdos Mihály az elinté­zésre váró ügyeket feljegyezte. L egtöbbször magánjellegű vi­tás ügyekkel keresték fel a választól. 'A uörzet legtöbb lakása magántulajdonban van. olyan házak ezek. ahol lakók Is laknak, így sok vita adódik a bérlők és a tulajdo­nosok között. Egyik alkalommal az képset« vita tárgyát, hogy a tulajdonos lebontotta a lakó fáskamráját. Másik alkalommal egy la­kástulajdonos az udvaron lévő közkút mellé létesített szeméttárolót, és ezt a bérlők kifo­gásolták. Apró ügyek ezek. de hogy minden­ki megelégedésére legyenek megoldva, azért menni kell, intézkedni kell. Sokszor nehéz békességét teremteni és csak a hivatalos pa­pír. a tanács, vagy a KÖJÁL közbenjárása segít. így volt ez akkor Is, amikor az ÁFÉSZ a Búza utcába telepítette szeméttárolóját. A szeméttároló állandó látogatói voltak a gube­rálók. így a szemét a tárolókból az utcára került. A lakók kívánsága szerint ez az álla­pot is megszűnt. — Mint tanácstag gyakran találtam ma gamat szemben nehéz, szinte megoldhatatlan helyzettel. Egy ilyen eset volt. hogy leégett egy ház és a tulajdonos csak a saját lakrészéi csináltatta meg. így lakója. Kozák Ernő nyug­díjas fedél nélkül maradt. Kozák Ernő ügyéi régül is úgy tudtuk elintézni, hogy a tána csőn mérlegelték tarthatatlan helyzetét és Guszevben kiutaltak részére egv lakást. A rANÁCSTAGSÁG BIZALMAT. MM TISZTEI,TETÉST és rengeteg társa­dalmi munkát ielent. A választók blzalrv kötelez nemcsak a feladatok ló elvégzésére, de 3 tisztséggel járó magatartásra is. Gajdos Mlhálv nemcsak a körzetében hanem a mun- kahelvén -s lelkiismeretes, szo-galmas ember. Nvolc Ive dolgozik a MEZŐGÉP Vállalatnál mint lakatos. hónania * felúlftó üzemben csonorivezető. Hét ember dolgá* irányítja úgv. hogv mindig arra törekszik. ívé legyén a műnk- vastagabbik vége. — Szeretek a vállalatná1 dolgozni. Vál­tozatos. ’gazán lakatosoknak való munkát Végzünk Marógépeket újítunk fel. A gépek az ország különböző részéből érkeznek, s az elmúlt évben 12 gép felújítását programoz­ták a brigádra. Tizenkét gép helyett tizenötöt készítettünk eL Erre az évre huszonnégy ma­A jelöli munka közben zásban. Elkészítjük a 24 gépet, de van olyan vállalásunk is, hogy minden brigádtag 14 óra társadalmi munkát végez a városért. Gajdos Mihályt vállalatánál elsősorban azért becsülik jó kezű. jó szemű lakatos, tud az emberekkel bánni. Bármivel bízzák meg, azt pontosan, precízen teljesíti. Munkájának legfőbb értékmérője a keresete. A bérrende­zés előtt 12 forintos órabérért,dolgozott,-most 14,20 forint a személyi órabére. A béremelés jól jött a családi költségvetéshez, hiszen a tanácstag-lakatos harmadik funkciója az, hogy családapa. 1969-ben nősült, felesége a Nyíregyházi Konzervgyárban dolgozik, most gyermekgon­dozási szabadságon van. Egy kislányuk szüle­tett. Úgy vannak, mint más fiatal házasok, un még sok mindenre kell a pénz. elsősorban lakásra. Édfesanyjáéknál laknak és most már kicsi a lakás. Négy évvel ezelőtt adtak be egy lakásigénylést szövetkezeti lakásra, és talán rövidesen sorra kerülnek. A pluszpénz, ami a fizetésemelésből jön. a takarékba kerül, hogyha megkapják a lakást, együtt legyen amit be kell fizetni. G ajdos miiiály mint tanács TAG, mint csoportvezető, másol ügyeit intézi, közöttük lakásügyeket is, s < négy éve vár lakásigénye teljesítésére. Me? szívlelendő mi volt erről a véleménye: — A tanácstagság nem jár és nem Is jár hat semmilyen előjoggal. Soha eszembe ner jutott, hogy nekem is van ügyem, de tudom hogy egyszer az én lakásproblémám is meg oldódik. Azt is tudom, hogy előttem mér sokan beadták kérvényüket, olyanok, akik­nek több gyerekük van, s akiknek lakáskö­rülménye talán még rosszabb mint az enyém Előbb ők következnek a sorban. Tanácstagi munkám megbecsülését én így is érzem. Ab­ban érzem, hogy bárhová mentem, vagy me­gyek választóim ügyeivel, gondjaival, kész­séggel segítettek, támogattak és ma is se­gítenek. Nem lenne teljes a Gajdos Mihályról al­kotott kép, ha nem említenénk a közeljövőt és a távlatokat. Választásra készülünk és a 'elöltek között újra ott van a fiatal lakatos. Ha megválasztják, vajon mik a tervei? E lőször is hasznosan el KELL KÖLTENI azt S 300 ezer forintot — mondja — amit az első kerület tavaly a parkosítási verseny­nyel nyert. „Beszélgettünk már- ennek fel­használásáról. Elsősorban egy buszvárót sze­retnénk építeni a Búza téren, hiszen ott min­dig sok a várakozó és esős, hideg időben nem a legkellemesebb álldogálni. Mint mindenütt a városban, kerületünknek is vannak óvoda­gondjai. A fennmaradó pénzből ezt szeret­nénk enyhíteni. Viz, villany van a körze­temben a vezetékes gáz azonban mé® hiány­zik. Ezt már sokan kérték és bár ismerem a tanács költségvetését vezetékes gáz mé sokára lesz a körzetben, azért én szorgalmaz ii fogom hogy napirenden legyen. Persze azt Is tudom — s ezt az elmúlt két év ta­pasztalatai alapján tudom - továbbra is lesz dolgom bőven apróbb-nagyobfc ügyek intézé sível, vitás kérdések megoldásával. A ta­nácstagi munka nem egyhangú. Ezért is sze­retem.” Sarai EraS A Crossbar-sztori Ötjegyű tel efon szám Ami még ép volt, azt a lángszórós katoí) p isztította el. A nyíregyházi posta telefon- automata központjában a hőtől megolvadta!-, a drótok, izzani kezdtek a faalkatrészek. A pusztítás alapos, tökéletes volt. A városból végleg kivert ná üt 44 őszén a posta vala­mennyi műszaki berendezését teljesen el-- -s?tÜ tf.ák. A háború előtt a nyíregyházi korszerű jlefonközpontnak számított. Berendezése automata volt. Megfelelt a negyvenes ével: technikai szintjének. A veszteség teh’ óriás- volt. Amikor az akkor 23 éves Zentai Andrá — aki ma a posta csopor vezető technikus­— - méregette az üz embe h-ivezés I-hetőségél. nem sok töprengés után megállapította: c . lehetetlen. Központ — vidékről Az induló élet Sürgette a telefont. Első megoldásként vidéken néztek körűi, és így hoztak be Nyíregyházára egy 30 á’lov u;os. induktoros központot. Ez olyan kurblis telefon volt. A harminc állomást elsősorban katonai célokra vették igénybe. Néhány szám jutott a közeliátásnak és az induló közigazgatásnak. Negyvenhat elejéig ez a kis központ látta el a városi igényeket. A változás, ami következett, fórradalrn' volt. Legalábbis akkor. Egy CB-rendszerű központot helyeztek üzembe. Ez sem volt automata, de már nem kellett a kázikari for­gatni. A kagyló felemelésekor lámpa gyullad' ki a központban, és a postáskisasszony kap­csolt. Kapcsolt, mégpedig kettőszáz előfize­tőt. Az akkori nyíregyházi készülékek főleg hivatalokban, kórházban voltak, de már akadt néhány városi vezető, néhány keres­kedő is a névsorban. Egy év múlva már négyszázan rendelkeztek telefonnal. A bekap­csolásokkal nem sok gond volt, hiszen a föld alatti kábelek megmaradtak. A gond annak elbírálása volt, hogy a kevés számot kinek kell adni. A konszolidáció éveiben egyre feszítőbb lett az igény. A posta látta: a régi rendszerű központokkal a megyeszékhelyen nem lehet megoldani a távbeszélést. És 1948-ban meg­kezdődött az új központ építése, szerelése. A mai Beloiannisz gyár előde, a Standard gyár­totta a berendezést, amely automata volt. korszerűnek bizonyult és 1200 előfizető be­kapcsolását tette lehetővé. „ Huszonötéves jubileum A 49-ben épített központ működik még ma is. És miután a kívánalmak mindig nőttek, bővítgették ezt az elmúlt negyedszázad alatt. Az igazság azonban az, hogy sosem sikerüli összhangba hozni az igényt a lehetőséggé1 Amikor Nyíregyházán megindult a fokozott iparosodás, a helyzet egyszerűen katasztrofá - lissá vált A főközponton 2000 előfizető volh ehhez 1968-ban csatlakozott az Északi Alköz­pontban felállított 300-as. majd a múlt évbe-i üzembe helyezett 200-as központ. Kétezer-ötszáz előfizető és ez még nem minden. A városban jelenleg már 120, üzemek­ben lévő automata alközpont működik, ami azt jelenti, hogy bár csak 2 és fél ezer az elő­fizetők száma, a városban 5000 készülékről szeretnének beszélni. És itt a szeretnéken a hangsúly. Mert nem mindig sikerül. Ezt a posta is tudja. A jó szándék azonban nem segít Háy Ervin csoportvezető, aki a köz­pontos osztályon dolgozik, a következőkel mondja: „Sokat kell várni a T-hangra, a vo­nalak gyakran szembetalálkoznak, ha interur- uán hívás van, a beszélgetés egyszerűen félbe­szakad, hívások esetén az egyik vonal ledobj® a másikat. Mindennek az az oka, hogy á je­lenlegi központ, amelyet 80 százalékban lenn*- szabad terhelni, 140 százalékos terhelés álfú' van A mai központ havonta 54 ezer távolság1 000 ezer helyi beszélgetést kapcsol.” A mi kis nyíregyházi központunk tehát „gép- feletti” telíesí+ményt nyújt. Mindez azonban már nem feszíthető tovább. Pedig az űj gyá­rak, üzemek mellett 1200 más igénylő is sor­ban áll. A Magyar Posta mindezt alaposan szá­mításba vette akkor, amikor döntött: véget "etnek a szükségállapotnak és végleges meg­jijusl talárnak. ,gy szíhatott a iutuirv-at, egy ■ineson apusa, wicsiuai>r«nds-tsrü autotn-uit epitolífea. tel. A UUiiicgy tvM iuiuus .lölt^c^u aereutlBíá* az evek során továbu lejitszthetó, epitnelo, tanát eünondnatjuk: az elkövetkező tJ evre oiZkuauoit a korszerű üs.«„.»álás a vihisuitt. A villámgyors bu&as tot a jő.6 <-. etejen tUtyeziK üzemije, a uuiolu.aiisz flL-- „uas'.echnikui uyat ki. alj <tj.is.ru.-dóján pci- uig a magas képzettségű Szjrs.uk tlolgormnu itlluio vezeték, ooityolűii autumath.a épül ,iit ki, különleges .tórtutu.ények Udjötl. pont ugyanis nagyra igényéi*, t-ifexn ____ kondiéi ónéit ievego'. kíván, spj.íiátó párátar- „ahnu helyiségben. A kozpu.U építőivel egy­idősen tg> a ayireayhu-i posián. ott működnek az osztrák cég munkásai Is, akik a klímabe­rendezés világszínvonalú példányait szerelik össze. Mindebből kiderül UL. í,ö. -ópua hajdani épületének homlokzatáról miért tűn­tek el az ablakok A nagy fal mögött ríj ill: a súlyos milliókat érő berendezés. A posta ezt a csúnya falat eltünteti, hipermodern fáldskfcrá- ció teszi majd díszessé a homlokzatot. A mo­dern külső mögött Vnodern gép működik majd. Az előfizetőt joggal izgatja: milyen mo­dern? Mi lesz az előnye mindebből? A ltot ki­váló műszaki szakember. Háy Ervin és Zentai András gazdag információkat adott erről. A lényege ennek a következő. Az első, ami talán döntő, az előfizető nein tudja olyah gyorsán a füléhez emelni majd a hallgatót, amilyen ha­mar jelentkezik abban a bűvös T, vagyis tár­csahang. Azaz: a készülék egyből bebúg és azonnal lesz vonal. Nem lehet olyan nagy *or- galom, zsúfoltság, terhelés, hogy ez ne így történjék Vagyis: öröm lesz telefonálni. Kapcsolat a világgal Az új központ belépésekor megváltoznak » telefonszámok Ötjegyű lesz Nyíregyházán is. Az egyes előfizetők számait úgy csoportosítják, hogy egy-egy kétszázas blokkba a forgalomtól függően kerül jenek egymás mellé ritkábban beszélő magén- és sokat beszélő közületi elő­fizetők. Ezt elsősorban műszaki és biztonsági szempontok szerint alakítják. Amikor a Crossbar üzémbe lép, Nyíregy­háza is bekapcsolódik 32 országos felofizetof távválasztási rendszerbe. Ez a kacifántos kife­jezés, amely helyett eddig jobb nem hkrft, voltaképpen ö maximális kényelem Bérki lo- kásáról, éppúgy, mint akármelyik nvíregyM--.! számot, hívhatja az országban azokat a más városokban lévő előfizetőket, ahol haso -’ ó "endszer már működik, lev Rud»ne".'“” ?( - 'l hatvan helységet hívhatunk maid üst”, hogy alkalmazzuk a távválasztást. Mi is ez? A telefonálni akaró otthon felveszi a kagylót. Tárcsázza a 06-ot. Ezt követően k- o egy távolsági búgó hangot. Most letárcsázza a hívandó város számát. Ez olyan, mint az irá­nyítószám a levélen. Minden teleíonkönyv el­igazít majd. Budapest esetében az 1-et tár­csázzuk tehát, majd a hívott számát. Az egenz művelet csupán pillanatokig tart, és máris je­lentkezik a partner. Néhány éven belül ez a kör bővül és bekapcsolódunk a nemzetközi há­lózatba is. Nyíregyházával egy időben a Járá­si székhelyeken, a nagyobb községekben i" ki­alakítják azt a lehetőséget, hogy az ottan-! p 3- t.ák hasonlóan hívhassák a távvá!asításba be­kapcsolt városokat, számokat. Átállás, zökkenő nélkül A távválasztási rendszerben . részt véVö helységekbe irányuló hívásoknál már nem ta­lálkozunk a postáskisasszonyok hangjával. Igaz, egy év van még hátra, de a posta készül. Mert az átállásnak zökkenőmentes”ek kell lennie. A szerelések után jön a „műíoiria- lpm”, amikor teljesen leterhelik a központot. Aztán Jöhet a vé?s* aktus: az elő^zető rák"o- csolása. Nem fogjuk észrevenni. Égvetle” éj­szaka alatt végeznek ezzel. Bürget Lajos Ma még így telefonálunk: „Halló BudaT

Next

/
Thumbnails
Contents