Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
*. ***** maTTvat~ NYÍREGYHÁZI M^T-fÜCrBT ft** Tn?re?ug flL A Haladás utca — ahol nehéz a haladás... ■\r an, ak! Nyíregyháza „elővárosának" ’ nevezi. Akad, aki „kertvárosnak" mondja, igen sokan pedig munkástelepülésnek tartják. Közigazgatásilag Borbánya néven szerepei. Idézet Nagy Gésa általános iskolai igazgató egyik tanulmányából: „Az 1790-as évek előtt homokbuckás település volt. A város élelmes tirpák lakói szőlővel, gyümölcsfákkal telepítik be ... Nevének eredetéről kétféle történet maradt fenn. Az egyik szerint a városban lakó tímárok a Borbányával határos Ököri-tóra hordták áztatni a kikészítendő bőröket. A szláv nyelvekben a fürdőt ványának nevezik . A magyar bánya és a szláv vA- nya keveredése folytán Bőrványa, majd Bőrbánya néven ismeretes... A dombok szőlővel történő betelepítése után változik ez a tetszetős Borbánya névre.” (Természetesen ennek csak annyi a hitele, amennyi a szájhagyományoktól elvárható.) Füsttelhő a házak felett Az viszont tény, hogy a felszabadulás előtt"— amikor Borbánya dűlő névvel még az. orosi telekkönyvben tartották nyilván a települést — itt főként földkunyhókban, présházakban éltek az emberek. A város közelsége miatt azonban lakói egyre szaporodtak: 1910-ben 703, 1930-ban már ezerrel több, a 1948-ban csaknem 3 ezer lakosa volt Borbánjának. A település jelenleg a megyeszékhelyhez tartozik: lakóit négyen képviselik a városi tanácsban. Az utas. aki Nagykálló felől érkezik Nyíregyházára, először Borbányát pillantja meg. Sajnos, rossz „látvány” tárulkozik eléje: az Ököri-tó — a város egykori fürdőhelye — ma Nyíregyháza város szeméttelepe. Amikor valakik meggyújtják az odahordott hulladékot, kellemetlen szagú füstfelhő borul a település szélső házaira. Ezzel már el is mondtuk a borbányaiak egyik legnagyobb — ha nem a legnagyobb! — fájdalmát: más megoldást is lehetett volna találni erre a célra, esküsznek rá százak a településen. Mert a teljes igazsághoz tartozik: annak ellenére, hogy Borbánya a megyeszékhely szerves részeként ma még a falvak között sem sorolható előkelő helyre, az itt élők büszkék a sorakozó új házakra, megbecsülnek minden újat — legyen az akárcsak néhány méter kőjárda, ami a települést gazdagítja. Persze, csak külsőségeiben emlékeztet falura Borbánya: az itt lakó több, mint háromezer ember javarésze már városi módra äkar élni! Van egy szakszövetkezet a településen, 240 hold földdel (ebből csak keve- leknek van négy, öt holdjuk) s a tagok főként idős. megfáradt emberek. Nem is ezt tarthatjuk a település első számú jövedelmi forrásának. Nyíregyháza különböző üzemeiben csaknem másfél ezer borbányai ember dolgozik. naponta kapaszkodik fel a tömött autóbuszra. vagy kafikázik végig az országúton műszakkezdésre Ezért jjis , mondják többen liogy ez a település a város munkásnegyede Akik gyári dolgozók, viszonylag szép summákat visznek haza fizetési napokon, s ha i feltevésekkel ellentétben itt nagyon keveset élnek is „kétlaki" módra, azért valami mégiscsak kikerül a házikertekből, s lehet nevel" aocöjószágot.. jjj Telngelvtörő kátyúk * Sürgős lenne már az utcák rendezése, mert a jelenlegi még a szőlődűlők rendjét követi. Közben sok, helyütt parcelláztak: var olyan ház, ahová járművel ne sem lehetet vinni az anyagot. Ősszel és tavasszal, esőzések idején autó itt a legtöbb utcába be nem merészkedik, mert aligha jutna ki tengely- törés nélkül. Akik ezt panaszoljak, nemcsak magukra, hanem a későbbi idelelepülőkre is gondolnak A t5 éves lakásfejlesztési tervben ugyanis közel másfél ezer házhely kialakítását tervezték Borbányára: a rendezett utcák megnyitása ezt a munkát is segítené, kiváltképp most, amikor az építkezni szándékozó munkások újabban jelentős állami kedvezményt vehetnek igénybe. Ami az autóbuszok menetrendjét illeti, talán senkinek sem lehet panasza Borbányánn a 2-es busz hajnaltól késő estig több, mint huszonötször fordul, s itt halad keresztül a nagvkállói járat is. Igen ám, de jelenleg már a pótkocsis busz is olyan a reggeli és a késő délutáni órákban, mint a heringesdoboz. Orvos négy kilométerre Sok a munkába és a hazajáró, de nemcsak emiatt van a nagy tumultus. Nincs a településen önálló orvosi körzet, lakással: így az emberek a megyei kórház szomszédságában lévő orvoshoz kénytelenek eljárni vizsgálatra, gyógyszerfelírásra. Odacsatolt körzet Borbánya. Aztán bölcsőde és óvoda hiányában a munkába járók gyermekeiket Is a városba hozzák. Aztán itt van az ivóvíz. Nyolc mélyfúrású kútja van a településnek, de ez távolról sem elégíti ki az igényeket: többen még a szőlőkben ásott kútból nyernek vizet. öt éve szép, modern művelődési ház és posta épült itt a Margaretta utcában, kétmilliónál is többe került. Való, hogy jó helyre költötte a város ezt a pénzt: azóta szellemi központja a művelődési ház Borbányának; szívesen járnak ide a jó programokra esténként a fiatalok (klubest, találkozók írókkal, aztán rendszeres a filmvetítés, s nem hiányzik a tánc sem). „Kiváló” címet nyert már az itteni ifjúsági klub, ami megint csak újabb bizonyítéka a jó „befektetésnek”. Csakhogy . .. amíg valaki körömcipőben, sár nélkül eljut a Margaretta utcáig, esetenként kilométereket kell gyalogolnia. Mert az utcák! Számát tekintve kielégítő a település ke reskedelmi hálózata: az ÁFÉSZ-nek van 2 ve gyesboltja, egy tej- és kenyérboltja és a Újtelepen egy „buszboltja”; a kiskereskedő’ mi vállalat fűszer- és húsboltot „üzemeltet és háziboltot is tart fenn, míg a vendéglők vállalat két italboltot nyitott Borbányái' Hanem a boltok állapota: egyszerűen tartha tatlan. Kicsik, régiek, tárolásra alkalmatlanok. (Tervezett korábban az ÁFÉSZ egy ABC-áruházat ide, de egyelőre lekerült a napirendről .. .) Ennek ellenére az áruellátás megfelelő, kivéve néhány napi élelem szállítását. Például a 2 kilométerre lévő új nyíregyházi kenyérgyárból csak 10—12 óra között érkezik ide az áru, s általános, hogy reggel hét óra előtt nem lehet tejet kapni a borbányai boltokban! Mi lesz a megoldás? , Ricsin József tanácstaggal beszélgetünk a gondokról, s a megoldásról, ami korántsem olyan egyszerű. Számolgatunk: egy család ívi kétszáz forint ..kofát” fizet. nvolcszáz saládot véve alapul ez bizony évenként csillán 160 ezer forint. Bizony, nagyon kevés’ 'nnyi pénzből aligha lehet ..nagv dolgokat” nűvelni. (Csupán a művelődési házra tí2év; evétel is kevés lett volna). Mire telik hát i pénzből? Például arra. hogy az Újtelep kiléteiével már a legtöbb utcán kőjárda van. A borbányaiak azonban gyorsabban szeretnének „felzárkózni” a négy kilométerre lévő megyeszékhelyhez, örülnek például a készülő :ivódénak. Ha önálló orvosi körzethez is jut Borbánya, ez nagy dolog lesz. A friss kenyér ■is a tej kiszállítása sem kerülne súlyos ezresekbe, csak egy kicsit jobb szervezésbe. Jól 'adják: a település rendezése nem fillérekbe terül, de tekintettel a település kedvező adottságaira — a város és az ipari övezet közelsége, a viszonylag olcsó házhelyek, stb. — mindenképpen városi érdek, hogy valarne iyest meggyorsuljon itt r házhely-alakítás. Angyal Saudsr Gazdagodó programok A művelődés hetei N yíregyházának a felszabadulás után több, mint két évtizedig nem sikerült valamilyen kiemelkedő, reprezentatív kulturális rendezvénysorozatot kialakítani. A város keveset hallatott magáról, rendezvényei spontán rendezvények voltak.” Az idézet a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztett. jelentésből való. Legutóbb a vb megvitatta a város nagyobb kulturális rendezvényeinél: eredményeit és a további feladatokat. Tárgyilagosan szóltak a 78 ezer lakosú megyeszékhely művelődéséről. Megállapították, hogy a városiasodás ütemének meggyorsulása szükségessé tette a közművelődési feladatok körülte kintőbb megtervezését. Évekkel ezelőtt elkezdődött az útkeresés, több-kevesebb sikerrel. Mindössze a Nyírségi ősz elnevezésű rendezvénysorozat jelentette az első lépcsőt, majd megszületett a pedagógiai tietek, a művészeti hetek, a nyíregyház: nyár és a többi nagyobb rendezvénysor. Ma már alig van hónap, amikor ne hirdetne valamilyen hetet, hónapot a kulturális „időjárást” jelző Nyíregyházi műsorkalauz, amely hétezer példányban jelenik meg. Természetesen nem minden rendezvény kínál mindenkinek szórakozást, hasznos ismerőket. Az 1969 óta minden év februárjában megrendezett pedagógiai hetek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy magas színvonalú, a szaktárgyak és az általános pedagógiai-módszertani kérdések legfrissebb eredményeit ismertető előadások révén segítséget kapjanak a nevelők a rendszeres önképzésben, egyben a szülők, a szélesebb közvélemény figyelmét felkeltsék az iskolákban folyó sokrétű, összetett munka iránt. A nyíregyházi pedagógiai hetek sikere évről évre nagyobb. Az előadók az egyes szakágak és szaktárgyak legkiválóbb szakemberei. Egy-egy szakmai foglalkozásra, előadásra a megye minden részéből érkeznek tanítók, tanárok. Az idén tizennyolc nagyobb előadás, konzultáció kapott helyet a orogram- ban és egy sereg kisebb rendezvény. Itt tartotta munkaülését a Magyar Pedagógiai Társaság vizuális nevelési szakosztálya. Több ’fővárosi és vidéki egyetem professzora, tudományos kutatója vett részt a nyíregyházi heteken. A pedagógiai program iránti érdeklődést meghatározta, hogy a résztvevők nem elvont elméleti kérdéseket taglaltak, hanem a mindennapos oktató-nevelő munka időszerű, izgalmas kérdéseit. Alig fejeződtek be a pedagógiai hetek, máris tanúi lehettünk a február 28-tól április 4-ig tartó nyíregyházi művészeti hetek megnyitásának. Először 1969-ben rendezték meg a művészeti heteket, hogy az átlagosnál jóval nagyobb választékot, színvonalasabb művelődési, szórakozási programokat adjanak a lakosságnak. Azóta minden tavasszal „jelentkezik” a művészeti hetek, s egyre kiforrottabb, gazdagabb, színesebb programot kínál. Mint á végrehajtó bizottság is megállapítota: tartalmában és méreteiben ez a legnagyobb városi rendezvénysorozat. A hetek eseményeinek gerincét évek óta a színházi elődások alkotják. A Móricz Zsigmond Színház külön gondot fordít a jelentősebb produkciók lekötésére Általában egy-egy fővárosi színház vendégjátékára is sor kerül. Az idén is így van ez. amikor helyet adott a színház a néptáncosok bemutató színpadának. A debreceni, a miskolci színházak vendégjátékán kívül fővárosi művészek is fellépnek Nyíregyházán. A Huszonötödik Színház Dyurkó László: már a címével is a műfajt sejtő zenés darabjával. „A búsképű lovag, Don Tuijote de la Mancha szörnyűséges kalandja’ s gyönyörűszép halála” című művel, Berek lati rendezésében. Hasonlóan színházi cseme- ének számít a romániai sepsiszentgyörgy; Magyar Színház vendégjátéka. Az erdélyi művészek Tamási Áron: Csalóka szivárvány című művét és egy román darabot mutatnak be. A művészeti hetek másik rangos rendez vénysorozatát a képzőművészeti kiállítások, az üzemi művész-közönség találkozók jelentik. Az üzemi tárlatok — ahol jól szervezik őket — eredményesek, formálják a közízlést, jól szolgálják a művészeti ismeret- terjeszlést. A képzőművészek évről évre megújuló tárlatai állandó tényezőjévé válnak a város kulturális életének. Kilépés ez a szűkebb világból, a műteremből. Fórumot, szereplési alkalmat adva a művészeknek, közvetlen ta- ‘álkozások ezernyi lehetőségét a közönséggel, 'kiknek az alkotás szól. A jó rendezés, a fáradhatatlan gyűjtőmunka jóvoltából szívesen emlékezünk az olyan kiállításokra, mint a „Benczúrtól napjainkig”, a Barzó Endre-emlékkiál lításra, a kárpátukrán művészek bemutatkozására. A város képző- művészeti programját gazdagítja a sóstói nemzetközi művésztelep is, amelynek tárlatai a következőkben — reméljük — hozzáférhetőbbé válnak a nagyközönség számára is. A városi művelődési központ kezdeményezőkészségét dicséri, hogy vállalta az első szerepeltetést olyan rendezvényeknél, mint Hammel József fotókiállítása. A színház pedig a Magyar színészportrék című gyűjteménnyel vidéken elsőként mutatta be a közönségnek a Színháztörténeti Múzeum becses anyagát, amelynek több nyíregyházi vonatkozása is vart, hiszen több neves művész és rendező kezdte pályafutását az idén a 100 éves színházi múltját ünneplő városban. J ól szolgálja a művészeti hetek a dalkultúra hagyományának ápolását is, a mai kórusművek bemutatását, az énekkari mozgalom népszerűsítését. A zene térhódítását elsősorban a filharmonikus hangversenyek jelzik. A város zenekultúrájában egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi együttesek. A szabolcsi szimfonikusok zenekara a „jegyzett” zenekarok közé tartozik, amely bérletes "hangversenyeken is fellép, országos hírű szólistákkal közös műsorokban. A hangverseny-látogatások lehetősége a művészeti hetek során három-négyszeresére növekszik. A látogatók száma is évről évre emelkedik, de még mindig nem kielégítő. Ezért semmiképpen sem szabad a közönséget hibáztatni. Sokkal jobban kell keresni az utat a közönséghez, a fokozatosságra is vigyázva. Olyan komoly zenei választékról1 kell gondoskodni, amely választási lehetőséget kínál a zenével ismerkedők és a régi zenerajongók számára egyaránt. Ez a rendezvénysorozat is jelentős rangot, érdeklődést vívott ki a megyeszékhelyen kívül is. A jelentősebb rendezvényekre a megye környező községeiből, városaiból is sok százan eljönnek. Érezhetővé vált Nyíregyháza kulturális kisugárzó hatása. Ebben az évben több, mint húsz intézmény vesz részt a programok lebonyolításában. A rendezvényeknek mind jobb gazdája a városi művelődési központ. Korai a tanulságokat levonni, hisz javáé ban tart még az idei művészeti hetek, d* azt talán nem árt megjegyezni, hogy a szám* szerűség mellett érdemes figyelembe venni a „kevesebbet, de jobbat” elvét is. A mintegy 5# rendezvény között ugyanis akad néhány „alibi” program is, amely alig, vagy igen vékony szálon kapcsolódik a művészeti hetek műsorához, azok nélkül is sor került volna rájuk. A minőségi követelmények miatt az is elkerülhető lett volna, hogy a sikeres, fővárosi művé- szak tolmácsolásában korábban Nyíregyházán már bemutatott Zorin-drámát amatőrök előadásában vigyék a közönség elé. Nem az öntevékeny művészeti csoport képességeinek megkérdőjelezése ez, csupán a sorrendé M ég el sem érkezett a hivatalos tavasz, de már a nyíregyházi nyárra gondolnak a műsorvezetők. Többek között a Mű- ■samokkal közösen térkerámiai tárlatot akarlak a szabadtári színpadon. Ugyanott ifjúsági fúvószenekarok országos fesztiválját, a Szentendrei Teátrum vendégjátékát. Szó van a Sóstó nyári lehetőségeinek jobb kihasználásáról, egy szabadtéri színpad építéséről is. Az erőfeszítések — erkölcsi és anvaei von a tk""» é ab an, ötletekben, közvélemény-kutatásban, stb. — nem hiányoznak. De a sikerhez szükség van a legfontosabbra: a közönség igenlésére, részvételére, akiért mindez történik. Páll Gém Bámészkodók, Hammel József kiállított képeibe! i Borbányai gondok A város peremén
