Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
Városunk híre Fiatalok a közéletben Egy „csokor** a lapokból Y ÁROSUNK NEVÉVEL MIND TÖBBSZÖR találkozhat az olvasó a nem Nyíregyházán megjelenő lapokban is. Ami ebben az itt lakó számára különösen jó érzés: mind ritkább. hogy pusztán egy-egy negatív példa kedvéért kerül városunk a lapok hasábjaira, mert van mit elmondani &y. itteni alkotómunkáról, a városfejlesztésról. Az elmúlt egy-másfél hónap is bővelkedett nyíregyházi témájú írásokban. Két ©seme hlyei kifemelkedően foglalkoztak a lapok: az egyik a BEAG UNIVERSIL gyáránál: avatása, a másik a közelmúltban átadott 21C fi'..-mélye-; középiskolai kollégium. Az új diákotthonról a Népszava azt emeli ki. hogy itt a munkás-paraszt szülök tehetséges gyermekei kapnak elsősorban helyet. A Szabad Föld arról ír, hogy a kollégiumban külön gondot fordítanak a hátrányos helyzetű és az osztatlan általános iskolában végzett tanulókra. Az Esti Hírlap két fotója mellett arról tudósít: a diákokat Bzép könyvtár várja. Ugyancsak fotót is közöl a kollégiumról a Heves megyei Népújság, valamint a német és angol nyelven megjelenő Daily News—Neueste Nachrichten is. Az Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi gyáregységének,. avatása alkalmából városunkban járt ÁMi^Jpi^Lajosükphp- és gépipari miniszterhelyettes — az avatásról csaknem minden nápllap hírt adott. Részletesen foglalkozott azonban az eseménnyel a Magyar Hírlapban Rátkai J. István. Arról ír; a BEAG nem fizetett rá, hogy felszámolandó kisebb budapesti telepei helyett megvette ezt a városvégi üzemet. Mert például annak ellenére, hogy egy egészen más profilt kívántak itt kialakítani, mégis meghagyták, sőt tovább fejlesztették az üvegtechnikai üzemrészt, amelyben most Is háromszázhúsz üvegipari munkás dolgozik, a legtöbbjük nyíregyházi, vagy a szomszédos településekről jár be. De kialakították az űj üzemrészeket is: tizenkétcsatomás tolmácsberendezéseket készítenek, dlszpécsertelefont. hangfalakat szerelnek. T T .1 IPARÄG honosodik meg ezZEE az üzemmel Nyíregyházán — írja a Magyar Hírlap munkatársa, s megállapítja; a gyáregységgel nemcsak Nyíregyháza. hanem a magyar híradástechnika is tovább gyarapodott. Szintén erről a témáról ír részletesen a Magyar Nemzetben Kelemen Gábor, aki az írás elején dr. Pénzes János megyei tanácselnököt idézi az ipartelepítésről; „Az iparosítást segítő keretünk a tervidőszakra 48<J millió forintot tartalmaz, ezenkívül több. mint százmillió forintot fordíthatunk a Budapestről kitelepítendő üzemek fogadására." A gyáravatásról azt írja a lap munkatársa. hogy .az egyik legmodernebb iparágat ismerhetik meg azok a nyíregyházi munka sok és munkásnők. akik az új gyáregység ben dolgoznak.” Érdemes néhány adatot is idézni a cikkből: ebben az évben 850 munkást foglalkoztatnak, a dolgozók ielenlegi átlagéletkora nem éri el a 24 évet sem, a munkások 80 százaléka nő. Mindez arra is utal hogy a városban komolyan veszik a nők és az ifjúság érdekében hozott intézkedéseket. IfÉNYKÉPES TUDÓSÍTÁST KÖZÖL a Népszava: ötezer-kettőszáz íállornásos. Crossbar-rendszerű Éricson telefon- központot épít a BHG Nyíregyházán. Ugyancsak a Népszava ír arróV, hogy a Magyar Dohányipar az idén csaknem 24 milliárd cigarettát készít. Javítani kívánják a minőséget, mert ma még nem ritka, hogy finánclábas törött, szakadt cigaretta kerül a dobozokba Ehhez kapcsolódik a terv: a dohánygyárak 1973-ban 90 millió forintos fejlesztést valósítanak meg. s ebből a pénzbő' a többi között Nyíregyházán új fermentáló berendezést állítanak termelésbe. Ezzel a berendezéssel kezelik majd a hazai dohám*. te.mésnek körülbelül a felét. INIGARZONOK ÉPÍTÉSÉT emeli ki tudósításában a Miskolcon megjelenő Déli Hírlap: „Az QTP Nyíregyházán 180 minigarzonlakást épít az ifjú házasok, vagy magányosok részére. Az egyszobás, teakonyhád zuhanyozós garzon 130 ezer forintba kerül. Az OTP a lakásokat később visszavásárolja) s újabb igénylőknek ismét eladja.” A város jó hírét öregbítették a pedagógiai hetek esményei is. A Magyar Hírlap például azt emelte ki tudósításában, hogy „az évenként ismétlődő rendezvények céllá a nevelők magas szintű szakmai továbbképzése. az oktató-nevelő munka jó módszereinek ismertetése, a szülői ház és az ’.skola kapcsolatának erősítése.” A Nyíregyházán rendezett pálvaválasz- ‘ási kiállításról is elismerően írtak. A Szabad Föld például arról tudósított: a pályaválasztási tanácsadó intézet és a szakmunkásképző intézetek nagyszabású közös kiállításán 12 fő — és számos csatlakozó szakma, közte első ízben a papíripar — legszebb termékeit láthatják egy hétig az érdeklődő diákok és szülők. Rendszeres tanácsadást is fczerveztek. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolát vette ..bonckés” alá a Magyar Hírlapban N. Sándor László. Elismeréssel szól a minden igényt kielégítő intézményről, amelyet a módos amerikaiak campus-college- ihez hasonlít, azzal a különbséggel, hogy itt Csengerből, Tiszavasváriból, Ujfehértóról, Kieséről, Balmazújvárosból, az ország leg-“ inségesbb vidékeiről való fiúk és főleg lányok tanulnak, háromnegyedrészt parászt- és munkásgyerekek. n étán Érdekességeket tudhat meg az olvasó az írásból, amelyet a főiskola szomszédságában lakók közül sem tud mindenki. Ilyen például „a könyvtár, melyen Bessenyeinek, a felvilágosodás írójának, az intézet névadójának — Margócsy így mondja: védőszentjének — a bécsi Col- légium Hungaricumból hazahozott óriási szobra őrködik.” Vagy például: „legesleg- jobban az úgynevezett .kerengővel*. egy folyosórendszerrel körbefogott előadóteremkomplexum ragad meg. Itt a kerek aula gyűrűjében lévő nagy auditóriumokban a tanár úgy léphet be. mint színész a színház terembe. A kulisszák mögött előkészítheti és tárolhatja az előadás kellékeit.” Részletesen ír az itteni elképzelésekről Többek között így: „Ám nem csupán a felszerelés modem, hanem az iskola felépítés is a jelen és jövő olyan képzési modelljét villantja fel amely mintául szolgálhat az egész hazai pedagógusképzéshez”. Azt elem zi a cikkíró, hogy itt nem válik külön a tanító- és tanárképzés, így megoldani látszik bizonyos gondokat: „A mai általános iskolai nevelőtestületek egyik átka a belső tagozódás: a tanárok viszonylagos arisztokratizmusa, a tanítók kisebbségi érzése és féltékenysége, ami a képzés különbözőségéből adódik.” A nyíregyházi főiskola egyik érdekessége azonban éppen az, hogy itt alsó tagozatos tanításra képesített tanárokat képeznek, akiket ugyanakkor a felső tagozat valamely szakjára is alkalmassá tesz diplomájuk. Cikkét így zárja: „Ami itt teremtődik. megsokszorozza magát és kisugárzik, hogy sokszorosan visszaverődjék Borsodban, Hajdú-Biharban és a szabolcsi homokon.” A Z IDEGENFORGALOM SZERKESZ- TŐSÉGE Benkei András belügyminisztertől — aki a közelmúltban lett a Felső- Tisza-vidéki Intéző Bizottság elnöke is — kért interjút. Benkei Andás a megye más idegenforgalmi körzetei mellett Nyíregyházáról ezt mondta: „A tájegység központja Nyíregyháza város, amely a Tokaj—Nyíregyháza—Beregsurány idegenforgalmi folyosó központjában fekszik, és nagy szerepet játszik a Szovjetunióba irányuló tranzitforgalomban. A városnak ezért mielőbb ténylegesen is be kel) tölteni? a megj*e üdülő és idegenforgalmi központjának szerepét. Ezért többek között fontos feladat a városhoz közel eső Sóstófürdő területének rendezése is. Távlati cél. hogy a fürdőt gyógy- .íellyé fejlesszük. A kulturális kapcsolatok 'ejlesztése érdekében komoly előrelépést ie- lentene a megyei művelődési központ mielőbbi megvalósítása.” Az idézetek csak egy részét jelentik annak a sokszínű információnak, amelyből válogattunk, s amelyek egyenként is Nyíregyháza jő hírét viszik az országba. Marik Sándor „Nem érdekli ezeket a mai fiatalokat, csak a házibuli, meg a beatzene." De sokat elhangzott ez, vagy ehhez hasonló mondat már idősebbek szájából és valljuk be: ha az ember sokszor hall valamit, hajlamos arra, hogy alaposabb vizsgálat nélkül is elhiggye amit mások mondanak. Vajon tényleg í;{ van éz? Nemrég egy vállalati igazgatóval ültünk végig egy értekezletet és a szünetben munkájáról faggattam. „Épp most készül a mérleg” — mondta — és azt is hozzátette, hogv nem igen lesz probléma a tervteljesításse’ Pedig még novemberben nagyon rosszul álltak... ' Nem történt csoda.. fcis még csal; csoda sem történt. Ezt ő mondta, az igazgató. Csak egy műszaki értekezletet tartottak, ahol elmondták, hogyan állnak, de már azt is hozzá tehették: az a? anyag is megvan, ami eddig gátolta a munkát. Másnap rendkívüli KISZ-gyűlésre hívták meg a fiatalok. A KISZ-titkár beszélt, röviden, negyedóra alatt be is fejezték. A napirend az volt, hogy valamit tenni kell. A/ igazgatót azért hívták, hogy adjon nekik munkát a szabad szombatra. Azon a napon benépesedett az egész üzem. Nem kellett blokkolni, de talán érdemes lett volna, mert még azok is ott voltak fél hatra, akik máskor az utolsó pillanatban lépik át az üzem kapuját. És hét körül jöttek az idősebbek is. Először csak megnézni, mit csinálnak a KISZ-esek. aztán rövid idő múlva ők is beolajozták a kezüket. De nézhetünk egy másik példát is a hosszú hajról. Mert azt sem kell bővebben magyarázni, hogy a hosszú haj alatt légibben enyhén szólva komolytalan huligánokat vélnek felfedezni. A mi hosszú hajú fiatalunk az SZTK-ban várakozott a fogászati rendelés előtt. Sokan voltak, köztük egy fiatalasz- szony a kisfiával. A kisfiú keservesen sírni kezdett. A várakozók sajnálgatták, de megvigasztalni senki nem tudta. És ekkor a hoyz. szű hajú fiatalember felkapta magát és néhány perc múlva egy csokoládéval a kezében állt meg a kisfiú előtt. A sírás természetesen abbamaradt, de nem is ezért írtam le ezt az esetet. Hanem a hosszú hajú fiú miatt, aki tulajdonképpen nem is valami nagy dolgot művelt. Mégi» csak látni kellett volna az arcokat, ahogy ezután ránéztek, ahogy a szemekből leolvaS- 'hát'óVá Vált á YérettiétíyVáltozás. Pedig nem is tudták, hogy a fiú az üzemében KISZ- titkár és kiváló dolgozó. És hány ilyen példát lehetne sorolni gyárakból, üzemekből, ahol hosszú, vagy rövid hajjal ott vannak a fiatalok — bármilyen nehéz munkáról van is szó. Önként a közért Nem is kell sokáig visszanyúlni az emlékezésben, csak a szomorú árvízig, mindjárt tucatjával idézhetjük a példákat: a MEZÖ- BER KISZ-szervezetét, akik elsőként jelentkeztek, hogy segítenek a tervezésben. Azoknak a fiataloknak az ezreit, akik hetekig dolgoztak az építőtáborokban, vagy azokat, akik most is háromszor annyian írják fel nevüket a nyári építkezésekhez, mezőgazdasági munkákhoz, mint ahányan helyet kaphatnak a : ülőn vonat okon. És vajon érdekli-e őket a politika? Csakis kennel lehet válaszolni! Gondoljunk csak .ússza a „Vádoljuk az imperializmust” akcióra. a vietnami műszakokra, a tiltakozó nagygyűlésekre, ahol Angela Davisért emelték fel szavukat, vagy az éppen most kezdődő forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatra amelyikben egymást követik az évfordulók- március 15., a szabadságharc évfordulóját, március 21., a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját, a KISZ megalakulásának évfordulóját és legnagyobb nemzetközi ünnepünket, a felszabadulás évfordulóját ünnepük meg méltón. De folytathatjuk a sort november 7-tel, felidézhetjük a múlt év decemlre rét, a Szovjetunió megalakulásának évford. lóját, vagy a Lenin-centenáriumot. Érdekli őket Mindez csak felsorolás volt, emlékeztető s csak azoknak, akik éretlennek, komolytalannak tartják a fiatalokat. De sorolhatunk másfajta példákat is, mondjuk az ifjú gárdát; ahol a politikai érettség mellett a hazaszeretetről is tanúságot tesznek, az MHSZ-t, a történelemszakköröket. Vagy eszébe jutott-« már valakinek, hogy kik voltak azok, akik az amerikai agresszió kiterjesztésekor önként jelentkeztek Vietnamba? A röviden leírt Önéletrajzokból az is kiderült, hogy valameny- nyien fiatal voltak. És még valami más is: az együttérzés, a segíteni akarás. Most, ezekben a napokban kerül majd városunk olvasói elé egy kis könyvecske Nyíregyháziak Nyíregyházáról címmel, amelyikben megszólal 69 általános és középiskolás diák is. ök valamennyien elmondták véleményüket a városról, de a legtöbben a gondokról is szóltak. Vajon miért? Mert sikk manapság csak a rosszat meglátni ? Egyszer valaki egy éx-tekezleten úgy nyilatkozott, hogy a mai fiatalok nem közéleti emberek, csak a saját gondjuk érdekli őket Nem itt akarok válaszolni, mert azt már ott megtették mások. Azzal, hogy a közéletiség nem csak azt jelenti, hogy hány fiatal ül a tanácsülésen, hogy hány harminc éven aluli van a pártbizottságban, hanem mindenütt: aa iskolában, a munkapadok mellett, a KISZ- szervezetekben, a szakszervezetben, vagy éppen a nőbizottságban és nekik ott kell teljesíteni megbízatásaikat. És a fiatalok teljesítik is. Gondoljunk csak olyan fontos és nagy gyárainkra, mint a gumigyár, a HAFE, vagy a papírgyár, ahol fiatalok a törzsgárda tagjai, ahol az üzemek beindításával kapcsolatos igen fontos dolgokat is sikerrel oldották meg a fiatalok. Vagy érdemes elmenni — ha csak szétnézni is — a technika házába, mennyi fiatal található ott, technikusok, mérnökök, akik jóval a munkaidő után is szakmai problem mákról vitatkoznak, akik fejtörése nem öncélú és legtöbbször a boríték sem lesz tői« vastagabb. Valami más tartja ott őket, valami, amit első kérdésre nemigen tudnának megmondani. Igaz, benne van a munkaszeretet, a sokoldalúbb ismeretek megszerzése, de ott van a munkahely, a város szeretete, amiért többét akarnak adni.- ■ De' lé'ffhatjük a gumigyárak példáját, a „Gyár az ifjúságért, ifjúság a gyárért” mozgalmat is, ahol a KISZ-szervezet azt vállalta, hogy minden erejével segít a gazdasági feladatok megoldásában — még munkaidőn túl is — a gazdasági vezetés pedig nagyobb lehetőséget biztosít a KISZ-szervezetnek, anyagilag jobban támogatja őket és kikéri véleményüket minden, a fiatalokkal kapcsolat tos intézkedés meghozatala előtt. Ez így leírva talán természetesnek tűnik, pedig ehhez komoly és következetes munkára volt szükség, bizonyítani kellett a fiataloknak, hogy rájuk mindig lehet támaszkodni. Példát mutatni Arról sem szabad persze megfeledkező nünk, hogy nem minden fiatal ilyen, min« akikről itt szó volt. De hogy valamennyien . ilyenek legyenek, a környezetükben élő fel- lőtteknek is tenni kell valamit: mindenekelőtt példát mutatni, segíteni és lehetőséget idni kezdeményezőkészségük kibontakozásához. És még valamit: olyan lehetőséget is adni nekik — többet az eddiginél —, hogy ne csak szűk körben, hanem a város érdekében :s kamatoztathassák fiatalos lendületüket. Jó atkalom lesz most erre a közelgő tanácsválasztásokon, ahol mindenképp indokolt, hogy az eddiginél több fiatal kapjon helyet. És nem is csak azért, hogy jobban tükröződjön a lakosság életkora a tanácstagok arányában, hanem azért is, hogy nagyobb szavuk legyen azokért, akiket képviselnek. Balogh József Diákparlament, Nyíregyháza, 1972. 0. oldal RELET-MAGYARORSZÄG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET 1973. március 1 Házibuli, hosszú ha), és... Tallózás lapokban
