Kelet-Magyarország, 1973. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-14 / 61. szám

A Kelet-Magyaro rszá g melléklete

Vöröskereszt

Az egészséges életért

Az életmentő vérplazma

Napjaink

Ablakok

S

zázöt teremben élénkül meg esténként az élet ezekben napokban, s beszélgetnek az ott lévők országos és helyi politikáról, apróbb és nagyobb gondokról, kisebb-na- gyobb örömökről, s báliunk a körzet, a város fejlődéséről, mondunk véleményt tanácstagunkról, emberi segítségéről, tevékenységéről, s szabunk meg számára feladatokat.

A tanácstagi jelölőgyűlések hétfőn kezdődtek Nyíregyházán és máris megállapíthatjuk, hogy értelmes tanácskozások színhelyei. Mondhatnák erre, hogy a mai ember a modern kor embere, nemigen tartoznak rá a lakásán, a munkahelyén kívüli dolgok. Szóvá tehetnék, hogy fáradt, hogy közömbös, mert már sokszor tapasztalta, hogy meghívják, elmegy, s ezeel nem sokat változik a körülötte lévő világ. Említhetnék, hogy egy-egy jelölőgyűlés olyan, mint az egyoldalú futball, amikor az egyik csapat játszik (az előadó beszél), a másik pedig csak éppen lézeng a pályán (a hallgatóság azért hallgatóság, hogy meghallgassa amit mondanak és hazamenjen).

Am egyik sem igaz.

Mert ugyan van arra példa, hogy az is megél — s olykor nem is rosszul —, aki nem él a közösségben, aki nem közéleti ember. Ez igaz. De vajon mindegy-e, hogyan? Közömbös lehet-e az emberek nagy többsége számára, hogy mi történik körülöttük, s velük? Az meg egyenesen nem igaz, hogy az emberek nem tudnak változtatni azon, amin kellene, szükséges. Sok eset bizonyítja ennek a tételnek a hamisságát, ellenkezőjét. Az pedig, hogy a demokrácia „egykapus játék”, csak a rosszindu- latúak között lehet téma. A demokrácia feltételezi, igényli, sőt követeli, hogy éljenek vele, s akkor már csak olyan lehet, ahol mindkét fél — az előadó is, a közönség is — részese a gondoknak, az örömöknek, ahol mindkét fél „sír”’ és ..nevet” egyszerre.

Hozzá kell tenni a fentiekhez, hogy nem mindegy az, miről is beszél az előadó. Hogy tud-e azonosulni a megjelentekkel, a választókkal, hogy ugyanaz-e a gondjuk, a megbeszélni valójuk, mint neki. Persze, hogy nem mindegy! Nem hiszem, hogy az északi alközponti lakosságot ugyanaz foglalkoztatná, mint ami a Ságvári telepieket, vagy a Manda- bokoriakat. Meg kell tehát tudni, melyek azok a sajátos dolgok, amelyek az általánoson kívül, vagy azzal párhuzamosan ott és akkor jelentkeznek. Még azt sem hiszem, hogy meg kell tudni. Tudom, hogy ismerik azt a népfront aktivistái, a jelölőgyűlések előadói, hiszen ott élnek közel az emberekhez, együtt velük.

Van téma ezen kívül is bőven. Az embereket foglalkoztatják a Központi Bizottság múlt év novemberi ülésének határozatai. Foglalkoztatják a város fejlesztési elképzelései, s azok a szép eredmények is, amelyeket két esztendő során elértünk,

Nem is hiszi az ember otthonról, vagy a munkahelyéről, mi minden változik, hogy fejlődik az országgal együtt szűkebb pátriánk! Ablakot kell nyitni erre a városra, hadd lásson belé mindenki, milyen is az, milyennek is akarjuk. álmodjuk, mihez kérjük a lakosság közreműködését, tevékeny energiáját.

Mindezt úgy, hogy ne akarjunk a jelölőgyűlésen részt vevők fejére zúdítani számion f ;et, de mondjuk el azt. amit akarunk egyszerűen, világosan, emberi, s nem bürokratikus nyelvezettel. vagyis magyarul.

Enyhítsünk a gyűlések feszességén, engedjük beszélni az embereket, s mindezt úgy, hogy ne hasson felesleges szócséplésnek. de azzal az érzéssel távozzanak a színhelyről a résztvevők, hogy ide nagyon érdemes volt elmenni, hogy jól kipolitizálták magukat.

Nagy politikai hasznot jelentenek a jelölőé: ülések, hiszen a tudnivalók, a tapasztalatok. a bölcs tanácsok mindenki kincsévé válnak. S nem utolsósorban: még inkább megismerkedünk a jelöltekkel, akiknek jó része mar rövidebb-hosszabb ideje képvisel minket b város parlamentjében, áldozza fel erre szabad ideje egy részét. S megismerjük ugyanakkor azokat, akiket a Hazafias Népfpont most jelöl először erre a megtisztelő közfunkcióra. Nekik szükségük van a jó tanácsokra, a segítségre. a jó szándékra, a bizalomteljes légkörre, hogy jó útravalóval induljanak a választásra, s amennyiben ott is bizalmat kapnak, a későbbi munkához.

S végül: ott kell lennünk, szólnunk kell azért is, hogy nem mindegy, kiket jelölünk, kik képviselik majd az elkövetkező négy évben körzetüket a város legmagasabb államhatalmi fórumán

A

SZÓ IGAZI ÉRTEIMÉBEN VETT emberi humánumtól vezérelt nemzetközi vöröskeresztes mozgalom alig több. mint egy évszázados múltra tekint vissza. A nemzetközi Vöröskereszt 1863-ban, Henri Dunant svájci állampolgár ' kfeziíeinéhyekéséíf létesült és azóta működő nemzetközi társadat mi szervezet, melynek célja a háború áldoza tainak segélyezése, valamint a természeti csa pások károsultjainak támogatása. Székhely’ Genf. 1919-ben alakult meg a Vöröskeres:' Egyesületek Nemzetközi Ligája, mely a különböző országok nemzeti egyesületeinek nemzetközi szervezete, és feladata a különböző nemzeti szervezetek összeköttetése. Négyévenként ül össze a Vöröskereszt nemzetközi értekezlete. Szabályzata kimondja, hogy működését jellemezze a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség.

Magyarországon 1881-ben alakul meg a Magyar Szentkorona Országainak Vöröskereszt Egylete. A második világháború után 1948-ban szerveződik újjá a Magyar Vöröskereszt. Célj. a lakosság egészségügyi kultúrájának — j társadalom széles rétegeinek a bevonásával — állandó fejlesztése.

Tudni kell azt, hogy a Vöröskereszt nein érdekképviseleti szervezet — annak ellenére hogy egész tevékenységével az egyén és a tár sadalom érdekeit védi. Tagjainak azonbar nem ígér előnyöket. Arra kéri őket, hogy se gítsék szocialista államunkat a lakosság egészségének, kultúrájának — a családoknak és a bajba jutottaknak — védelmében. Szervezettségével a családtagokig, az egyes emberig jutó, s szakemberek által képzett és irányított aktívahálózatával olyan egészségügyi és szociálpolitikai feladatokat lát el, amelyekre más szervezeteknek nincsenek meg a lehetőségei.

Ennek tudatában ajánlotta fel többek kö zött a Magyar Vöröskereszt országos elnöksége az országgyűlés 1972. évi májusi ülésszakán elfogadott II. egészségügyi törvény végrehajtásának a vöröskeresztes mozgalom eszközeivel való segítését.

H

A VALAKI EZ£K UTÄN újra vállalkozik, hogy felmérje a Vöröskereszt nyíregyházi szervezeteinek a városban végzett munkáját, akkor nincs könnyű helyzetben. Az utóbbi időben elemzett nyíregyházi vöröskeresztes munkából megállapítható, hogy nőtt a helyi szervezetek önállósága. Emelkedett a számuk és ezzel együtt a taglétszámuk is. mely megközelíti az 5200 főt. így a tagság 4 év — az utóbbi kongresszus — óta szinte megkétszereződött.

Az élet ütemének felgyorsulása, a tudományos-technikai forradalom hatása a feladatokat is sokszorozza A tömeges életformaváltásnak, az iparosodásnak, a városiasodásnak vannak káros hatásai is. Nő a munkahelyi és közlekedési balesetek száma. Nem tudjuk kellően leküzdeni a foglalkozási betegségeket munkaártalmakat, a technika fejlődésével járt környezeti ártalmakat, a zajt. a rohanó élet a levegő szennyezettségében rejlő veszélyeket A munkaidő-csökkenést, a növekvő szabad időt sem tudjuk kellően a pihenés, az egészség szolgálatába állítani. Növekszik az alkoholfogyasztás és a vele járó káros egészségügyi és erkölcsi romboló hatás. A bőséges táplálkozás

sem segíti az egészségesebb életmód kialakítását. Megoldatlan feladat a korszerű család- tervezés és a születendő gyermekek biológiai értékének a növelése. Emelkedőben van a gyógyszerfogyasztás is.

Ha csak a felsoroltak megoldására, javí- ására irányítjuk a figyelmet, már akkor is ltjuk, hogy milyen széleskörű és társadalom- a szélesedő feladatok azok, amelyek többek űzött megoldásként ott állnak városunk vö- "•skeresztes helyi szervezeti előtt.

A FENTIEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

kaptak jelentős helyet a város helyi szervezeteinek munkájában az egészséges életre való nevelés problémakörei. Az elmúlt négy év folyamán 1300 egészségügyi előadást tartottak, ezek mintegy fele filmvetítéssel volt összekapcsolva. Ezeken az előadásokon közel 50 ezer ember jelent meg. A helyi szervezetek által szervezett 230 házi betegápolás! tanfolyamot 8427-en végezték el. A decentralizálás folytán több üzemben hoztak létre üzemi csúcsvezetőséget. Az ifjúsági vöröskeresztes tevékenységet, a versenyek lebonyolítását az ifjúsági munkacsoport irányítja. Előadások hangzottak el az elsősegélynyújtás, az anyák iskolája, a nagylányok iskolája, az üzemegész- •ágügy, a házi betegápolás, az alkoholfogyasz- is káros hatásai és számos más témakörben.

Szép, de szélesítendő feladatai vannak városunkban a tisztasági mozgalomnak. E területen a városi Vöröskereszt együttműködési megállapodást kötött a Hazafias Népfront városi bizottságával és a városi tanáccsal. Az évek folyamán 130 fős társadalmi aktívahálózat végezte a tisztasági mozgalommal kapcsolatos feladatokat. Értékelésük nyomán jelenleg 3700 „Tiszta udvar, rendes ház”-at tartanak nyilván. Többet kell tenni a tiszta és virágos Nyíregyházáért. El kellene érni, hogy az udvarok, járdaszélek, parkok, terek minden talpalatnyi helyét füvesítsék, virágosítsák. A füst, por, korom, zaj ártalmai ellen is intézményesen kellene döntéseket hozni,

K

evesen tudjak, hogy a legfontosabb gyógyszer, az emberi vér vételében milyen óriási szerepet játszik a Vöröskereszt-mozgalom. A város véradói az utóbbi négy év folyamán 2 617 630 milliliter vért adtak. Sokat javult az anya- és csecsemővédelem. a gyermek- és ifjúságvédelem. Intenzivebbé vált a hátrányos helyzetű gyermekek, a veszélyeztetett környezetben élő fiatalok, az öregek támogatása.

Az alkoholizmus elleni küzdelemben a városi vezetőség különösen a tudatformálás területein végzett hatásos tevékenységet. Az alkoholizmus betegségében szenvedők egy része inként jelentkezett intézeti kezelésre, más részüket vagy a tanács szakigazgatási szerve, vagy a bíróság kötelezte elvonókezelésre.

A városi Vöröskereszt-vezetőség mint választott testület, évente négyszer ülésezik. Munkájukat hathatósan támogatják a város állami, párt- és tömegszervezetei. Tevékenységük napjainkban különösen reflektorfényben van, mivel a közeljövőben lesz a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa, mely a városi vöröskeresztes mozgalom további feladatait Is megszabja.

Sigér tere

FT . fi

Csotores

. , okszor halljuk a rádió reggeli króntkáN jában, hogy a fővárosnak melyik részé#

^ zárták le a forgalom elől csőtörés miatt. Megtudjuk ilyenkor azt is, hogy bizony elég régiek már azok a budapesti csövek, ezérl gyakori a „mesterséges tó” a belváros r úgy forgalmú útjain.

ügy látszik, fiatal városunk e tekintetben sem akar elmaradni, Nyíregyházán is napokig egy bizonyos „csőrepedós,: foglalkoztatta az

embereket. Sőt: a város északi negyedé en

kellemetlenül éreztette is a hatását. Igen ám, de nálunk nem akármilyen repedés volt! Víz nem folyt, a forgalmat sem kellett elterelni — csak gőzölt a föld. Történt ugyanis, hogy a távhővezeték gerince a Bethlen Gabor utcán február második felében hosszabb szakaszon

kilyukadt és — elszökött a levegőbe a gőz is. a meleg is. Akárcsak Pesten, nálunk is azonnal megjelentek a szakemberek, gyors „konziMu- mot” tartottak a gőzfelhőben, aztán hozták ;.s is az új, tetemes átmérőjű csöveket a cseréhez. Ráment erre egv kis idő: addig hié>a vártál' a forróvizet az „Északiban”, s a radiátorok sem on+ották azon a hétvégén a melegei.

Volt is megjegyzés jócskán: „Ezt aztán ki« tűnőén építették meg néhány éve!... Fűtjük az eget... Ha ellenőriznék rendszeresen, megeme lhetnék az ilyen bajokat...” Szó ami szó, löobei* becsületesein ráhúzták a (forró)vizes lepedőt valamennyi érintett szervre, s — akik csak a hasonló alkalmat le^ik — messzibb követhez- tetőseket is siettek levonni a csőrepedésből. Például azt, hogy ebben a városban elég sole minden ilyen rosszul készül el: hogy hiáua ölik bele a milliókat a fejlesztésekbe, valami mindig megkeseríti az ember szája ízét és így tovább.

Arra talán a legelfogultabb patrióta sem vállalkozna, hogy állítsa: Nyíregyházán minden csakis a legtökéletesebben készül el, épül meg azokból a milliókból, amelyek különböző forrásokból állnak a városfejlesztők rendelkezésére. (Ráadásul ezek a milliók sen hányják- vetik magukat!) Igen: épült már út, ahol a vízlefolyók csonkszerűen magasodtak az asztal# fölé; települt gyár — szükségmegoldásként — olyan területre, amely gyárépítésen kívül talán minden másra alkalmas lett volna. stb. Az# azért mégis meg lehet kockáztatni: az évek során elköltött pénznek több ezer ember veszi már hasznát, élvezi az áldását Nyíregyházán, Igaz, hogy azon a hétvégén az északi lakónegyedben sokan bosszankodtak egy kis időre <s jó adag igazság van abban, hogy ennyi idő alatt nem lett volna szabad elromlania, megrepednie a hő vezetéknek), de mióta „távolról fűlik’* a több ezer lakást, aligha a mostani helyzet volt a jellemző. Persze, a több éve ott lakók nemcsak a jól fűtött szobát élvezhetik, hanem azt a támogatást is — közkeletűvé vált szóval 5 dotációt, amit a családok kiadásának enyhítésére juttat államunk a meleg légköbméterekért. Vagy: senki nem állítja, hogy, szédületes gyorsasággal készü’t el a Sóstóra vezető j?; erdei út — de mégis csak átadták, s ma már nemcsak gyorsabban lehet kijutni a fürdő- ás kirándulóhelyre^ hanem élmény is. Más példa: tervezték ide, elképzelték amoda, míg végül a Dózsa György utcán épült fel az új szálloda, amelyet bár már átadáskor kinőtt a város, de mégsem kell ma már az idegennek estére szállásért Debrecenbe autóznia.

Sorolhatnánk még hosszan a példákat; amelyeket magunk is jól ismerünk — legfeljebb már megszoktuk, a legtermészetesebbnek tartjuk —, melyek igazolják, hogy mégis csak a legfontosabb dolgokra költöttük el azokat a bizonyos milliókat. (Főiskola, üzemek, óvodák, stb.) Aztán aligha igaz. hogy másutt mindent jobban sikerül megcsinálni, mint a Nyírség központjában.

Ha enyhe is, de vigasz: hallhattuk, hogy például a nagyvárosok sorába tartozó Győrben hetekig milyen gondot okozott a fűtés az új lakótelepen valamilyen műszaki hiba miatt Fővárosunk sem „szűkölködik” az ilyen jellegű gondokban — jóllehet, az új lakótelepeken ott is a legkorszerűbb anyagokat használ .iáig fel. Csakhogy ez az érvelás sántít egy kicsit? attól még aligha lesz kisebb a mi gortdunk-ba- iunk, ha eset1 cg másutt sokkal nagyobb problémák jelentkeznek. Ez igaz, s legfellebb art» jó a példa, hogy lássuk: nem valamiféle nyíregyházi specialitás egynémely, a városiasodással együtt járó nehézség.

Való, hogy amikor az új létesítményt a tervező „megálmodja”, s aztán a beruházó r— mondjuk a tanács — a pénzt is előterem!: rá, úgy képzeli: minden az előírás szerint, a legpontosabb valósul meg. Aztán mi a tapasztalat? Kivitelezés közben seregnyi ütköző jelentkezik: éppen az a fajta anyag nincs, ami a legjobb volna; az alvállalkozó nem tartja a határidőt, s emiatt késik a munka, s a ..csúszást” gyakran kapkodással igyekeznek behozni; már teljesen kész az épület — siettek a munkások'—, de a gázvezeték még csak odébb kígyózik, stb.

Elég sokszor mondjuk, hogy evés közben jön meg az étvágy — így van ez valahogyan a városfejlesztéssel is. Ha meglátunk egy üres telken magasodó új lakótömböt, szeretnénk- ha a város valamennyi üres telkét mielőbb be >(- tenék. Amikor megismerjük a távfűtés :é- nyelmét, már el sem tudjuk képzelni, hogy a meleget is „elő kell állítani” valahol (s ehhe is mennyi, de mennyi pénz kell!), és hogy meg agy háztartási gépnél is előfordulhat műszaki hiba, hát még ott. ahol bonyolult berendezéseket működtetnek. Nem valamiféle „menlevél5* akar ez lenni a valóban mulasztóknak, csupán példálózás arra: azért mégsem olyan egyszer® dolog a városiasodás, s hogy a gondok mellett oiyfaor őrölni is van okunk

Kopka János