Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

m rtéí* Rtttm-MÁ&rsmfs&m — vK&smnm mmiMtiff ff». !«9ri* B VtoPTi ftm BEOSZTOTT KEZEK VÁLLALATI TELEFONTÉMA MAI TITKÁRNŐ­_____________: 76, UM MUNKATÉR VEZES (Ferter János rajzai) TECHNIKA • Tudomány • TECHNIKA • Tudomány © TECHNIKA % Tudomány őrségváltás a motorházban: Úton az elektronikus autóhoz Sok szakember szerint a ma autója ar­chaikus eszköz, amelyből csak az elektroni­ka teremthet valóban korszerű gépet, op­timálissá téve működését, s tökéletesen ellát­va a vezetőt minden szükséges információ­val. A elektronikus szabályozók teljes hata­lomátvételét 1990-re jósolják. Előhírnökei már ma is szép számmal akadnak. A villamosság már fél évszázaddal ezelőtt megjelent a technika egyik legösszetettebb al­kotásában, az autóban. Áttekintve fejlődését, megfigyelhető, hogy a mechanikai szerkezetek és a villamosság szinte párhuzamosan fejlő­dött az autóban: az elsőnek szüksége volt a másodikra, s a második fejlődése serkentette az elsőt. A ma autójában úgyszólván meg­számlálhatatlan feladatot lát el a villamosság. Már az sem számít újdonságnak, hogy a hűtő- ventillátort nem a motor, hanem külön vil­lanymotor hajtja, vagy hogy az üzemanyg-szi- vattyú mechanikus hajtás helyett külön villa­mos hajtást kap. E megoldások legfőbb hasz­na, hogy a villamos hajtású egységek önállóan is szabályozhatóvá válnak: az üzemanyag-szi­vattyú a motor megindítása előtt is működhet (hosszú állás után nagyon fontos), illetve a hűtőventillátor csak akkor működik, ha való­ban szükség van a hűtésre (egyébként egy hő­fokkapcsoló megállítja a ventillátor motorját). Az elektronika, egyszerű szóval: a villa­mos szabályozástechnika — a korszerű félve­zetők révén — ugrásszerű változást hozott az autók villamos berendezéseinek fejlődésében. Erőteljes fejlődésnek indult a gyújtóberende- zés elektronikus kivitele. A hagyományos gyújtóberendezés megbízhatósága, illetve meg­bízhatatlansága közismert: a megszakító érint­kezőit 5—10 ezer kilométerenként csiszolni kell, s 20—30 ezer kilométerenként már ki is kell cserélni őket. Az elektronikus gyújtóbe­rendezés gyakorlatilag örök életű, természete­sen a gyújtógyertyák időszakos cseréje itt sem küszöbölhető ki. (A nagyobb teljesítményű gyújtóberendezés érdekes „visszaélésekre” ad alkalmat: a nagyobbra méretezett szikra telje­sítmény következtében a gyújtógyertyák gyor­sabban tönkremennek, mert a gyújtószikra eróziós hatása miatt „elfogynak” az elektró­dok.) Az elektronikus gyűjtőberendezések első típusaihoz germanium tranzisztorokat alkal­maztak, később áttértek a szilícium tranzisz­torok használatára. Legújabban már tirisztoro­kat találunk ezekben a készülékekben. A vál­toztatás legfőbb oka és eredménye, hogy a korszerűbb félvezetők alkalmazásával lénye­gesen nagyobb a berendezés megbízhatósága, mint a fermánium tranzisztorokkal. Elektronikus elemeket tartalmaz” a leg­újabb autókban a dinamó helyett használt vil­lamosenergia-termelő berendezés, a váltakozó áramú generátor is. Minthogy az autó akku­mulátora csak egyenárammal tölthető, egyen- irányítani kell a generátor által termelt válta­kozó áramot. Ezt a feladatot már jóval koráb­ban is megoldhatták volna, de csak lényege­sen bonyolultabb, kevésbé megbízható és ne­hezebb szerkezeti elemekkel. Csak amióta a vil­lamos irányítástechnika számára hozzáférhe­tővé vált az egyszerű és olcsó, ráadásul gya-1 korlatilag jelentéktelen méretű és súlyú fél-1 vezető, nyílt lehetőség a váltakozó áramú ge­nerátorok felhasználására az autóban. Ezek élettartama és megbízhatósága lényegesen na­gyobb, mint az egyenáramú dinamóé, s gya­korlatilag a csapágyazás az egyetlen kopásnak kitett alkatrészük (a mai generátorok j'órészé- nél még csúszógyűrűk és kefék is találhatók). Ma már nemcsak a sportautókban, hanem a nagy sorozatban készült gépkocsik műszer­falán is megjelentek a fordulatszámmérők. Nagy választék van belőlük, főként az utólag felszerelhető típusokból. Kivétel nélkül elekt­ronikus elemek felhasználásával készülnek, nélkülük nem lehetne olyan kis méretet és súlyt elérni, ami az utólagos felszerelést lehe­tővé teszi. Korábban mechanikus hajtásuk („spirál”) volt a fordulatszámmérőknek; ehhez természetesen külön csatlakozót kellett kiala­kítani a motor főtengelyénél. Amelyik motor­ban nem volt kihajtás, ahhoz utólag nem le­hetett fordulatszámmérőt felszerelni. Az elektronikus fordulatszámmérőket villamosán kapcsolják a gyújtóberendezéshez, s a motor főtengelyének fordulatszámát azzal mérik, hogy „megszámolják” az időegység alatti gyúj­tások (megszakítások) számát. Minthogy gyfii- tóberendezése minden motornak van. az eleTct- ronikus fordulatszámmérő bármely autóba be­szerelhető (áramkör kialakítása a hengerszám­tól függ). Jó néhány éve annak, hogy a porlasztó he­lyettesítésére kidolgozták a benzinfecskende- zéses rendszert. Az első benzinfecskendezők szinte a megszólalásig hasonlítottak a Diesel­motorok befecskendező rendszeréhez, de már ebben a formájukban is jobban szolgálták ki a motort, mint a porlasztó. Akkoriban persze a befecskendező szivattyút mechanikai ele­mekkel szabályozták. Az elektronika fejlődése ezen a területen is új lehetőségeket teremtett. A korszerű elektronikus vezérlésű benzin­fecskendező rendszer lelke egy elektronikus szabályozó automata, amely minden pillanat­ban „kiszámítja”, hogy a motortól kívánt tel­jesítményhez mennyi üzemanyagra van szük­ség. A motor összes hengeréhez, pontosabban az összes henger szívócsövéhez szeleppel vezé­relt fúvóka tartozik. Az üzemanyagot szivaty- tyú szállítja, viszonylag kis nyomással a fúvó­kához. A fúvókéit szelepét mágnes mozgatja, amely a szabályozó automatától kapja a vil­lamos impulzust. A szelep ezred, illetve szá­zad másodpercig van nyitva. Az elektronikus szabályozó automata min­den pillanatban összegyűjti a gázpedál állá­sára, a beszívott levegő és a hűtővíz hőmér­sékletére, a motor fordulatszámára, a szívó­csőben uralkodó nyomásra és az előgyújtásra vonatkozó adatokat, s azok birtokában „hatá­rozza meg” a motorba juttatandó üzemanyag mennyiségét. A elektronikus szabályozás na­gyobb teljesítményre nyújt lehetőséget, s ugyanakkor a porlasztás motorhoz viszonyítva kisebb az üzemanyag-fogyasztás és kevesebb szennyező anyagot tartalmaz a kipufogógáz. Az autó mentődobozánái alig nagyobb szabá­lyozó automata csak az elektronikai ipar leg­újabb eredményeinek felhasználásával szület­hetett meg. Az elektronika legújabb vívmányai tették lehetővé a gyakorlatilag tökéletes blokkolás­gátló létrehozását is. Mind az autó iránytar­tása. mind pedig a hatásos fékezés szempont­jából követelmény, hogy fékezéskor az autó kerekei ne blokkoljanak. Az elektronikus blokkolásgátlóban is egy szabályozó automatá­nak van'fő szerepe; érzékeli a kerekek szög­lassulását, s ennek megfelelően változtatja meg a kerekekre ható fékerót. Az automata tulajdonképpen minden pillanatban optimum­feladatot old meg: mindig megkeresi azt az optimális fékerőt, amellyel adott körülmények között a kerekek a leghatásosabban fékezhe­tek, de még nem csúsznak meg. Nem kisebb sikerrel alkalmazzák az elekt­ronikát azokban az automatákban sem, ame­lyeknek feladata egyrészt a vezető terhermen- tesítése (például a követési távolságot ellen­őrző radar), másrészt a vezető útbaigazítása a nagyvárosi forgalomban, a legkedvezőbb út­irány megkeresése (Robotok az autóban. Delta, 1972. /8). Sok szó esik manapság a villanyautó- ról is, amelynek létjogosultságát főként a kör­nyezetvédelmi szempontok indokolják. Végső megoldásig azonban már most is bizonyos, hogy a jövő villanyautójának szabályozása — figyelembe véve a súly- és méretkövetelmé­nyeket'— kizárólag elektronikus úton és mód­szerekkel valósítható meg. Hadas János—Nádasi Antal Személygépkocsik ,üregvédelme” A közelmúltban baráti körben beszélget­tünk és szóba került, hogy az újabb típusé személygépkocsik karosszériáját borító lerne* egyre vékonyabb, egyre „gyengébb” kivitelben készül, és rendkívül hamar megeszi a rozsda. Egyik autós barátom megjegyezte, hogy m 1960-as években volt egy 15 éves Tátra sze­mélygépkocsija, amelynek a tetejére föl lehe­tett állni anélkül, hogy a lemez béhajlott vol­na, és normális ápolás mellett rozsdafoltnak nyoma sem volt. A mostani R—10 típusú ko­csija 5 éves, alig 70 ezer kilométert futott, a motorra és futóműre semmi panasza nincs, de a karosszérián a festék több helyen feltáská- sodik és alatta rozsdafoltok találhatók, pedig mindent megtesz az ápolás terén. Az autószer­viz szakembereinek tanácsára minden évben lefúvatja az alvázat korrózióvédő anyaggal^ hogy a karosszériát megvédje a sár, a jég és a sózott utak károsító hatásaitól. 7 Ma már minden személygépkocsi ügynek vezett önhordó karosszériával készül, ami azt jelenti, hogy a kocsi lemezburkolatának széleit felhajtják, vagy csőszerűén képezik ki (pl. kü­szöbléé, ajtóoszlop), és az így kialakult mere- vítés viseli a terheléseket. Az önhordó kivitel súlycsökkentő hatásának fokozására nagyobb szilárdságú, de „vékonyabb” acéllemezt hasz­nálnak. Az így kialakított kocsik még akkor is ér* zékenyek a nedvesség hatására, ha az acélle­mezeket a gyártási műveletek során viszony­lag gondosan, jól kezelték, és a gépkocsi a lső, un. padló alatti részeit minden ősszel rendsze­resen védőréteggel vonták be. A karosszéria felső festékrétegén átbújó rozsdafoltok erede­tét tehát könnyen megérthetjük, ha a fent le­írtakat összevetjük. Az önhordó karosszéria gyártásakor kialakított csövek és terek belső üregeket alkotnak, amelyekben akár szivárgás útján (pl. ajtóüregek), akár a levegő hőmér­séklet-változáskor kicsapódó páratartalmából nedvesség jut be. Sajnos, a belülről induló korróziót csak ate-í kor vesszük észre, amikor már tönkre ment m lemez. Az ilyen jellegű korrózió ellen tehát csak egy védekezési mód lehetséges, a megelőzés, Kutatóintézetek és vegyi gyárak megvizsgálták az egyes gépkocsitípusok sebezhető pontjait Kikísérletezték azokat az eljárásokat és védő vegyszereket, amelyek a belső korróziót meg­akadályozhatják. így alakult ki az üregvédel­mi technológia, amelyet ML technológia néven is emlegetnek. A legújabb autótípusokon a belső üregekhez már gyárilag elkészítenek egy gumidugóval, vagy műanyag dugóval lezárt furatot, amelyeken át speciális szórófej segít­ségével korrózióvédő anyagot lehet befecsken­dezni. Amelyik gépkocsin gyárilag készített furat nincs, meghatározót technológia szerint el kell készíteni. Magyarországon viszonylag még kévéi autószerviz végzi az üregek korrózióvédő ke­zelését, az eljárás is viszonylag új, és kévé* autós ismeri jelentőségét. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola erő­gép tanszékén az üregvédelmi technológiákat kipróbáltuk és kísérleti eredményeink szerint a gépjármű karosszériájának élettartamát — a kezelések rendszeres alkalmazásával — 3—4 évvel meg lehet hosszabbítani. Dr. Anka István Gyakorlattal rendelkező NYUGDÍJAZÁS folytan megüresedő FŐKÖNYVELŐI ÄLLÄS BETÖLTÉSÉRE j,VOrs. RS gépírÓllŐI megfelelő gyakorlattal és képesítéssel rendelkező fel V£SZ főkönyvelőt keres . a nyíregyházi Centrum az ömbölyi Kossuth Termelőszövetkezet. Aruház. •Jelentkezés személyesen vagy írásban a szövetkezet érettségizettek előnyben elnökénél. Jelentkezés az áruház Felvétel eseten útiköltségét terítünk. főkönyvelőjénél. ____________________(t860Q&) KÉRÉSZ 1 R VÉN*/ 189-8. február 12-én halt meg kiváló festőnk, Barabás Miklós. Az első olyan festőnk volt, aki egyedül a művészetéből meg tu­dott élni. Neki köszönhetjüt, hogy kitűnő arcképek maradtak ránk: vízsz. 1., 9.. 69., függ. 11., 39. — a függ. 18. sor pedig szü­lőfalujának nevét rejti. Ezeket a sorokat kell beküldeni. VÍZSZINTES: 11. Stroncium vegyjele. t?. Vissza: volt vármegyénk. 13. Szocialista ország pénze. 15. Monte Cristo várbörtöne. 18. Ide valósi Mikes Kelemen. 19. £ tenger mossa Kuba partjait -f- I. 21. Paradicsomi. 22. Csontból is van. 24. Bécsi vadász. 25. Álom- kórt terjesztő légy. 26. Szoci­alista állam fővárosa. 27. Erőd betűi. 28. Kisbaba testrésze. 30. Akárki fele! 31. Alkoholfajtn. 32. Felibe egynemű betűi. 33. Igekötővel az elején: segíteni, támogatni. 36. Előd. 37. Dél-af­rikai holland telepes. 38. Férfi­név. 40. Londoni helyeslés. 43. Francia bankár volt, 1830-ban miniszterelnök és pénzügymi­niszter. 46. Becézett női név. 48. Trója költői neve. 50. Ritka né­metül. 51. Finom sült tészta. 53. Női blúzféle. 54. Női énekhang. 55. Horzsakőtufa: finom szem­cséjű vulkáni tufa, német erede­tű geológiai kifejezés. 56. Tömé betűi. 57. Nagyfokú lelkiismeret- furdalás. 58. Ezt használják a sportolók ruhaként. 59. Megsza­badul tőle. 61. Hevesi község. 62. Német zeneszerző, legkiválóbb operája a ..Efűvös vadász/’ 63. Alanyi kérdőszó. 64. Főnök. 66. Békaporonyt. 67. Fegyverét hasz­nálja. 68. Utas, aki csak vonat­ból tekinti meg a várost. FÜGGŐLEGES: 2. Romániai városba való. 3. Angol súlymérték. 4. Érdektelen­né válni. 5. Francia személyes névmás. 6. Hétfői Hírek. 7. Ser­téslak. 8. Albán pénz. 9. Díszes felvonulás (—’). 10. Róma folyó­ja. 14. Tejtermék. 17. Veszprém megyei község. 20. Nyelvtani ki­fejezés. 22. Tűvel dolgozik. 23. Romániai folyó. 29. Tanulságot levonni. 31. Régen a nők a csi­nosításra ezt használták. 34. Menyasszony. 35. Csinos. 41. Részecskéit. 42. A gabonamag­vak fontos anyaga. 44. Nyugat­európai pénzegység. 45. Levél­ben válaszoltál. 46. Fordított női név. 47. Munkaeszköz. 49. Beteg­ség-megelőzésre kapják az embe­rek, állatok. 52. Fém pénzeim. 60. ZEA. 62. WBE. 63. Fonetikus mássalhangzó. 65. Fázó egyne­mű betűi. 66. Házőrző. A megfejtéseket február 19-i kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL. Január 28-i rejtvénypólyáza* tunk megfejtése: „A fagyra tőrt emel az ág s a pusztaság fekete sóhaja lebben — varjúcsapat ing-leng a ködben;* Nyertesek: Bodnár Józsefi* Demjanovich Béláné, Gombos Pál, Képes Anna, Szabó Pálné nyíregyházi, Bancsi Arpádne aranyosapáti, Nagy Sándorné aporligeti, Dávid Józsefné kis- várdai, Kiss Katalin laskodi és Sárga Lászlójáé tiszavasvári Ked­ves rejtvényt ej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents