Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

f. oWat KíLEt-MAGYAftOTf'«^.«« " fern. feSrair ff. HÉTFŐ: Párizsban megkezdődnek a két dél-vietnami fél tárgyalásai. — Husszein jordániai király Washingtonba utazik. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak honvédel­mi miniszterei a lengyel fővárosban tanács­koznak. — összehívják a nemzetközi Viet- nam-konferenciát. SZERDA: A nyugati világban kiéleződik a valutavál­ság. — Brandt nyugatnémet kancellár brüsz- szeli látogatása. CSÜTÖRTÖK: . Makariosz érseket ismét Ciprus elnökévé nyilvánítják. — Brezsnyev fogadja Hafez Iszmailt, Szadat elnök főtanácsadóját. PÉNTEK: Helsinkiben befejeződik az előkészítő meg­beszélések második szakasza. — Belpolitikai krízis Uruguayban, katonai fellépés az el­nökkel szemben. — Franciaország és Anglia elismeri az NDK-t. SZOMBAT: Kissinger Hanoiba érkezett. Négy amerikai hajó szedi az aknákat a Tónk Mi -öböl vizein, ahol nemsokára is­mét megindulhat a nemzet­közi forgalom. Ha van jel­képe a Vietnamban történt amerikai beavatkozás kato­nai és erkölcsi kudarcának, akkor ezt a mozzanatot ah­hoz sorolhatjuk. Hiszen eze­ket az aknákat háromnegyed esztendővel ezelőtt az ame­rikai légierő helyezte el, az­zal a reménnyel, hogy ily módon kikényszeríthetik majd a vietnami szabadság- harc feladását. A kényszerű aknaszedés, amelyre egyéb­ként a párizsi megállapodá­sok egyik csatolt jegyző­könyve adja az utasítást, jól érzékeltetheti az erőpolitikai ábrándok hiábavalóságát. A tűzszünet második he­tében, ha nem kevés döcce- nőyel is, de folytatódik az egyezmény megvalósítása. Ennek során két különösen figyelemreméltó esemény történt. Döntés született ar­ról. hogy február 26-ra, Pá­rizsba összehívják a nemzet­közi Vietnam-konferenciát. A meghívottak listája (a VDK. az Egyesült Államok, Ang­lia. » Szovjetunió. Kína a DIFK. a saigoni rendszer. Franciaország, a nemzetközi ellenőrző bizottság négy taeia. köztük hazánk és Waldheim ENSZ-főtitkár) felöleli a legközvetlenebbül érdekelteket, ugyanakkor a viszonvlag szűk kör kedvező lehetőségeket teremt maid a beható eszmecserékre. Ter­mészetesen sok minden tisztázásra vár. hogy mást ne említsünk az értekezlet hatásköre is. mint például: vajon a vietnami problémák mellett laoszi és kambod­zsai kérdések is napirendre kerülnek ott? Még fontosabb eleme a mozgásba lendült diplomá­ciának a két dél-vietnami fél tanácskozássorozatának megkezdődése. A saigoni rendszer. teljesen alaptala­nul. több ízben valamiféle „egyedüli képviseleti elv" jegyében lépett fel. s aka­dályozta a közvetlen kap­csolatfelvételt a DIFK-kel Hétfőn. Párizsban megindul­tak a tárgyalások. s vala­melyest előre is haladtak noha egyelőre csupán arról vitáznak, hol. mikor és mi­lyen szinten kerüljön sor az érdemi megbeszélésekre. Ez a párbeszéd ígérkezik a leg­nehezebbnek. hiszen meg­egyezésre kellene iutnia a nemzeti egyetértés és meg­békélés 'anácsának megala­kításában a polgári foglyok szabadon bocsátásában, a vá­lasztások lebonyolításában. — A párizsi megállapodások tu­lajdonképpen ezeket a fel­adatokat fogalmazták meg a legkevésbé egyértelműen, s a saigoniak nyílt politikai szabotázzsal fenyegetőznek. A hét folyamán érkezett je­lentések és jelzések a sajtó- tudósítók' munkájának aka­dályozásáról, a VDK és DIFK-küldöttek elszigetelését célzó intézkedésekről a rosszhiszeműség példát szol­gáltatták. Máris vannak, akik a valóságos aknák fel­szedésével egyidőben politi­kai aknákat próbálnak le­rakni a megállapodások va­lóra váltásának útjába. Ilyen körülmények között Kissinger sem turistaként érkezett Hanoiba, s nyilván felhívják majd Nixon főta­nácsadójának figyelmét, Washington megkülönbözte­tett felelősségére, amely Salven „kézben tartására” is vonat­kozik. A tárgyalások témájú képezheti a VDK újjáépítésé­hez történő amerikai hozzá­járulás iS, de az Egyesült Államoknak eleve le kell mondania arról, hogy ezt politikai feltételekkel kap­csolja össze. Amerika tulajdonképpen a fellélegzés heteinek örülhet­ne most, ha nem éleződött volna ki a dollár válsága. Igáz, ez a villámcsapás nem derült égből csapott le, mi­vel jó ideje megbomlott a fizetési mérlegek egyensúlya, s lassan nyolcvaomilliórd fe­dezet nélküli, úgynevezett forró dollár „kóborol” a valutapiacokon, sőt a jelek szerint, az amerikaiak ma­guk sem bánják a látványos krizist. mert a számla egy- részét Japánnal és az NSZK- val kívánják megfizettetni. A dollárválság ezért túl a gaz­dasági ellentéteken, politikai- Dizalmi krízist is előidézhet. A nyugati tábor belső csa­tározásai egyszerre szolgál- nak okként és ürügyként számukra, az európai tárgya­lások lassítására. Helsinki­ben kicsit nehezen áttekint­hető a helyzet, az ilyen elő- konferenciák szabályai sze- rint túl sok a bizottság és albizottság. Két-három na­pirendi pont megfogalmazá­sában már közeledtek a ke­leti és nyugati vélemények, s remélhetőleg az újabb szü­net után meggyorsulhat az előkészítés folyamata. Bécsben a héten kétszer rendezték át a Hofburgot: az EKHT (európai kölcsönös haderőcsökkentési tárgya- lások) előkészítő konzultációi során elmaradtak a várt olenáris ülések, s a várpalo­tában nyugodtan lebonyolít­hatták a farsangi idény ter­vezett báljait. A kommentá- rok már eddig is a történe­lem „legrosszabbul előkészí­tett találkozójának” nevez­ték az összejövetelt, s to­vábbra sem kell cáfolniok... Nixon „közel-keleti hónap” kezdetéről beszélt Washing­tonban, amikor fogadta Husszein jordániai uralkodót, s bejelentette Golda Meir kö­zelgő látogatását. Láthatólag erősödik az amerikai törek­vés. hogy az Egyesült Álla- mok közreműködésével tör­ténő, részi égés rendezést va­lósítsanak meg, amely eset- leg magába foglalná a Szue- zi-csatorna megnyitását, de semmiképpen sem intézked­ne a 3T-határozatnak meg­felelőt n. az összes megszállt arab területek visszajuttatá­sáról. Múlhatatlanul szüksé­ges lenne tehát a haladó arab rendszerek fokozott összefo­gása. csakhogy ma még ne­héz lemérni, hogy a kairói hármas csúcs a héten meny­nyiben segítette elő ezt a célt. (Egyiptomból különben is ellentmondásos hírek ér­keznek az Arab Szociálist,- Unió sorain belül folyó tisz­togatásról. jobboldali eleme1- mellett baloldalinak számító értelmiségieket, is kizártak.1 A kép teljességéhez tartó zik azonban, hogy a „köze! keleti hónap” eseménye nemcsak Washingtonban ér Kairóban zajlanak. Moszk vában Hafez Iszmail Szada' főtanácsadója tett látogatás* és Brezsnyev. az SZKP fő­titkára csaknem egy év- múltán első ízben találkozott és tárgyalt személyesen ma­gas beosztású egyiptomi po­litikussal. Réti Ervin Szüts Dénes 85 Szász ezekre a szavakra lé­pett ki a fürdőszobából, ke­zében a sárga üvegből készült ampullával. — Ehrenburgi Bayer Olgát ön szólította. Herr Frisch és nem az úristen. — És a hátrahőkölő kölni gyógysze­rész orra alá tartotta a fiolát. — ön tegnap éjjel vette ezt ki a motorcsónakjának rej­tekhelyéről. és idegességében egyet leejtett, ön, Herr Frisch, ugyanilyen hidegvérrel vég­zett Balátai Jenő geológussal. A folyosóról ebben a pilla­natban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül a vi­dám és fürge kis doktor rob­bant be a szobába, elvágva ezzel Szász szavait. — Mi újság? — Szász azt akarta mondani: „Már min­den késő, miért nem jött előbb”. Az orvos az ágyhoz lé­pett és figyelmesen vizsgál- gatta a mozdulatlan testet. Kis idő után így szólt: —Igen igen... sajnos erre nem szá­mítottam... — kezeit sajnál- kozóan tárta szét, és bocsa- natkérően fordult hol Szász­hoz, hol Évához. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt, s mire Szász észbe kapva körülnézett, Frisch már nem volt a szobá­ban. — Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a doktornak, de azt nem lehetett egyköny­Sxendrei Józsefi 4 Tiszától az Awnurig 5. A volgográdi kikötő — mintha tenger öble lenne. Egyszerre húsz, harminc, ötven és száz hajó jön és megy, kényelme­sen kerülgetik egymást, köz­tük vannak óriás hajók is, mert a Volga nemcsak széles, hanem mély is. Benne ma már öt tenger találkozik: a Káspi, a Fehér, a Balti, a Fe- kete és az Azovi. A GOELRO-terv távlati programjában szerepelt, h1"^” Oroszország európai vízrenc* szerét egyesíteni kell, még- pedig a vízerőműépítés, a ha­józás, a mezőgazdasági öntö­zés, a halgazdaság fejlesztése és a természet átalakításának összehangolt ökonómiája szerint. A nagy mű elkészült. Északon összekötötték a Volgát a Fehér-tengerrel, a Ladoga-tóval és a Finn-öböl­lel, vagyis a Balti-tengerrel. Bekötötték a nagy viziút- rendszerbe a fővárost, Moszk­vát is a Moszkva-csatoma megépítésével, amely a Volga és a Moszkva folyókat köti össze. Délen. Volgográd alatt nyílik ki a Volgából a Lenin- csatoma, amely ' 101 kilomé­ter hosszú és a Don folyót kapcsolja hozzá a hatalmas méretű vízrendszerhez. A Don által meg az Azovi- és a Fe­kete-tengereket. így a hajók a nagy vízi úton a Káspi-ten- gerről átmehetnek a Fekete- tengerre, vagy felúszhatnak Moszkváig, illetve tovább: a Fehér-tengeren át Mur- manszkig, vagy a csatorna balti ágán Leningródig, onnan ki a Balti-tengerre, amelyen át szabad az út az Atalanti- óceánba. Vannak távlati tervek a Moszkva folyó és csatorna összekapcsolására a Dnyeper folyóval, hogy ezzel megte- remtsék a Moszkva és Kijev közötti vízi utat, a közvetlen hajózás lehetőségét. Egy má­sik terv a Volgába ömlő Ka­ma és az Északi-Jeges-tenger-“ be ömlő Pecsora folyók össze­kapcsolását tartalmazza — a Pecsorán két új vízerőművel —, s ha ez a program is megvalósul, a Szovjetunió európai részében több. mint tízezer kilométer hosszúságú, összefüggő, egymásba kapcso­lódó víziútrendszer alakul ki, rajta szinte megszámlál­hatatlan vízerőművel, zsilip­pel, duzzasztott nagy mester­séges tavakkal, öntözőbázi­sokkal és az úthálózat szerint szükséges hidak sokaságával. Ez a terv nem is túlságosan távoli perspektíva. Még eb­ben az évszázadban megvaló­sul. Azt leírni és ismertetni, hogy mennyi zsilip van máris ezen a hatalmas vízi úton — szinte lehetetlen. Csupán a Volgát és a Dont összekötő Lenin- csatornán kilenc hajózsilipet építettek, pedig ez a csatorna csak 101 kilométer hosszú A folyók és a csatornák termé­szetes és mesterséges tavakon (vízduzzasztásokon) haladnak keresztül, hiszen a Volgán már hat, a Kámán két víz­erőmű üzemel, a Donon Cimljanszknál egy vízerőmű van, mellette a duzzasztásból keletkezett „cimljanszki ten­ger”. A Volgán épül és nem­sokára teljesen elkészül a szarátovi erőmű, amelyet a folyó „hetedik villamos nap­jának” neveznek. Az erőmű­vek duzzasztógátjai mögött a mesterséges tavak nagysága öt-tízezer négyzetkilométer egyenként. Az egész víziút­rendszeren százával soroké­nak a ‘hajózsilioek és a kikö­tők. Csak az eddig kialakított vizűt mentán máris 75 hal­gazdaság és 40 halfeldolgozó üzem működik. A vasipari, vegyipari, köny- nvűipari, bányászati és más üzemeket, gyárakat. kombi­nátokat szintén sokáig tartana felsorolni, hiszen a szovjet né- oek a Szovjetunió megalaku­lása óta eltelt ötven év során nemcsak gigantikus energia­bázist teremtettek, hanem olyan ipart is. amelynek szá­mos ágazatában már megelőz­ték az Egyesült Államokat, vagy mögötte szorosan a má­sodik helyre zárkóztak fel. De maradjunk a vizeknél. Azon túl, hogy valamennyi európai falut, kolhozt és szovhozt vil­lamosítottak, a vízrendszer és a vízerőművek építésének eredményeként a mesterséges tavak és csatornák mentén már több. mint 15 millió hek­tár mezőgazdaságilag művelt területet tettek öntözhetővé. Ez több, mint kétszerese Ma­gyarország összes mezőgaz­daságilag megművelt terüle­tének. Volgográdban. a hajóállo­más lépcsőin állva és a ha­talmas folyót csodálva egvik ott szerzett ismerősöm, Nyi- koláj Artomovics Sztyepanyin, aki közkatonaként vett részt Sztálingrád védelmében, majd Ukrajna, Magyarország és Ausztria felszabadításában (harcolt Budapesten és- Bécs­ben is), hangjában csengő büszkeséggel, de mégis Iágy emberi közvetlenséggel ké£- dezte meg tőlem: — No, hogy tetszik magá­nak a mi Volga bajtársunk? Szép folyó, ugye? — És vála­szomat se várva kijelentette: — Meghiszem azt! Szép is, nagy is, erős is, okos is. A nagy harcban védett és segí­tett minket. Azután meg be- lépett a kommunizmus épí­tőinek sorába. Én mondom: nincs a kommunizmusnak még egy olvan derék építője, mint a mi Volga bajtársunk... Ezeket a mondatokat külön is érteni kell. A Volga az orosz emberek, de különösen a volgográdiak életében ön­álló, szinte emberien értel­mes életet él. Ugyanúgv gozik, alkot, lélegzik, só' t, duzzog, vagy nevet, mint az ember. Feladatait naponta megkapja. És naponta teüe- síti, mégpedig hiánytalanul^ nagy orosz folyó erőművei több, mint hétmillió kilowatt teljesítménnyel dolgoznak (a most épülő szarátovi erőmű nélkül) és évente 30 milliárd kilowattóra energiát termel- nek. Közülük a Leninről el­nevezett kujbisevi és a XXII. Pártkongresszus elnevezésű erőművek sokáig, a legutóbbi évekig a világ legnagyobb ví­zi építményei voltak. Mind­kettőt 1950-ben kezdték épí­teni. A volgográdi nagyobb, mint a kujbisevi — bár iker- testvérek —, de jelentősége és tartalma is többszörösen szimbolikus, többszörösen tör­ténelmi. Egyfelől: a három­kilométernyi széles folyam el­zárásával kezdődött Volgog­rád történetének harmadik hősi fejezete. A volgográdi vízerőmű építését szó szerint a „harmadik volgai csatának” nevezik, de hozzáteszik, hogy ez már nem a rombolás, ha­nem az alkotás, a békés mun­ka csatája volt. (Folytatjuk) Hírek Bndokínából SAIGON. Hírügynökségi jelentések a tűzsziineti meg­állapodás további megsérté­séről számolnak be Dél-Vi- etnam külünböző térségei­ben. A saigoni katonai pa­rancsnokság szóvivőjének nyilatkozata szerint pénte­ken 176 alkalommal került sor kisebb-nagyobb fegyve­res incidensre. A legsúlyo sabb összecsapás a Mekong deltájában, Saigontól dél­nyugatra történt és nagyobb méretű összetűzés bontako­zott ki a központi fennsíkon. Pleiku közelében is. A sai­goni szóvivő érthetően a má­sik félre igyekezett hárítani a felelősséget a tűzszünet megsértéséért. ★ A négyoldalú vegyes kato­nai bizottság VDK-csoport- jának vezetői Saigonban kö­zölték. hogy ideiglenesen felfüggesztik egységeiknek a kijelölt vidéki körzetekbe történő szállítását, mert nincs biztosítva minden fel­tétel megbízatásuk bizton­ságos folytatásához. A beje­lentés utal a központi fenn- síkon Ban Me Thout város­ban pénteken lejátszott in­cidensre. A helikoptereken odaérkező VDK- és DNFF- tiszteket provokálták, kövek- kel dobálták és ötüket meg­sebesítették. HANOI. Szombaton helyi idő szerint a délelőtti órák­ban megérkezett Hanoiba Henry Kissinger, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója. Gépe a Gia Lám repülőtéren landolt, amelyet decemberben az amerikai légierő bombázott. Kissinger négy napot tölt a VDK fővárosában és így je­len lesz hétfőn az amerikai hadifoglyok első csoportjá­nak szabadon bocsátásánál nyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagyarázni, hogy mi is a teendő. Külföldiről lévén szó, az orvos először is kiállítja a bizonyítványt; itt volt, látta és igazolja a beteg­séget... Semmi kétség, a hölgyet gutaütés érte... öreg­kori vérkeringési zavar... Mi­közben magyarázott az orvos, előhúzta tollát, hogy kiállítsa a bizonyítványt, Szász a be­jelentést latolgatta magában. Megmondja-e. hogy valójá­ban mi történt, vagy hagyja békében a doktort? Mi lesz itt, ha ő megvádolja Fless- burgert, alias Frischt, hogy előre megfontolt szándékkal megölte Rösslemét, Bayer Ol­gát? Ki fog neki hinni, és el­fogadják-e tanúnak a felesé­gét? Meg tudja-e majd kel­lően magyarázni tolmácsok útján, hogy itt miről is van szó?... Be tudja-e nekik bizo­nyítani, hogy Flessburger, alias Frisch egyike a legve­szedelmesebb gonosztevők­nek, hogy a férfi nem kölni gyógyszerész, hanem a Gesta­po magyar osztályának volt beosztottja, s mint ilyen, Ba­látai Jenő magyar felfedező gyilkosa, s ki tudja, utána még hány ember, hány család hóhéra. Nem kétséges, hogy a jugoszláv biztonsági szervek ezt alaposan, jó szándékkal és nagy tisztességgel kivizsgál­nák. De Frischt nem foghat­ják el csak azért, mert vala­ki a szállóvendégek közül rá­mutat és azt mondja, ez nem Flessburger, hanem Frisch. Milyen bizonyítékok vannak a kezében?... Ez egy olyan ügy, amelynek megértéséhez leg­alább egy hónap kell, és addig a gestapós „szakértő” árkon- bokron túl lesz, s a legjobb esetben is legfeljebb egy köl­ni bíróságon védekezik majd, millió ügyvéddel... Egyéb­ként is az ügy nem minősül háborús bűntettnek, és túl is van az elévülési határidőn. Nincs tehát semmi értelme, hogy a mérgezést elmondja, mert a doktor egyszerűen hü­lyének nézné, talán még az orvosi tudásában való kétel­kedésként fogná fel a beje­lentést. És amíg másik orvos jönne, amíg ezt egy idegen or­szágban el lehetne érni, ad­digra ez a rafinált gyilkos el­tűnik. (Folytatjuk# rCt-TTrrrWf«]

Next

/
Thumbnails
Contents