Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-10 / 34. szám
LAPUNK PARÍALMABÖt,* VILÁG PROLETÁRJAI,EGYCSÜuETEK! Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAIMACS LAPJA arjcx evmTAM. 34. szám ARA s 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 10, SZOMBAT Vállalati támogatás a nagycsaládosoknak (3. ckdaift Hogyan közlekedjünk a Jókai téren? fa. öíáaSt Tartalmas sportélet a mezőgazdasági főiskolán (9. oldal) A lottó nyerőszámai (10. oldal) Mádéi* János beszéde a Hazafias Vp front Országos Tanácsának ülésén A munkások szavának súlya tovább növekedjék Kádár János bevezetőben kifejezte egyetértését az elnöki megnyitóban, a beszámolókban és felszólalásokban elhangzottakkal, s a beterjesztett javaslatokkal. A továbbiakban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1972. novemberi ülésének kérdéseivel foglalkozott. Emlékeztetett rá, hogy a novemberi ülést országszerte nagy várakozás előzte meg. Az ülésen az történt — mondotta — amit ebben az országban minden valóban komolyan politizáló ember el is várt: a Központi Bizottság a X. kongresszus irányvonalát, politikánk eddigi jő irányvonalát erősítette meg. A Központi Bizottság határozatát hamarosan követte a konkrét tervek kidolgozóba, az országgyűlés decemberi tanácskozása. A tennivalók tehát világosak. — Az alapvető állásfoglalások közül csak egyet szeretnék megemlíteni és a mozgalom aktivistáinak figyelmébe ajánlani — mondotta. — A Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzg- mi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés. Aki azonban a határozatot egészében nézi, jól tudja, hogy többről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az őt megillető helyet. Ez a határozat lényege. Ezen azt értem, hogy mindazok a szakszervezeti, állami és gazdasági vezetők, akik ezekben a napokban a munkások béremelésének végrehajtásán dolgoznak, felkészülve, jól oldják meg feladataikat, de gondoljanak arra is. hogy nemcsak ennyiből áll a dolguk. Mi a novemberi határozatot ügy is értjük, s kell. hogy így értsük, hogy a munkások szavának súlya is növekedjék a jö'äßber.. — Nem az értekezleteket, a tanácskozásokat keveseljük, nem azt mondjuk, hogy nem kérdezik meg a munkásságot. Nálunk ebből a szempontból is már sok éve javul a helyzet. De komolyabban kell venni azt, amit a munkások a politikai életről, a termelés szervezéséről, a szociális ügyek intézéséről mondanak. Ez mindenkire kötelező. Ezt a kérdést azonban most a népfronttal összefüggésben említem.' A továbbiakban azt fejtegette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt években az általános irányvonal és a tennivalók meghatározásakor időszakonként, a helyzet követelményeinek megfelelően foglalkozott egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzetével. — Amikor a körülmények azt követelték meg, —* mondotta, — hogy a munkásosztály helyzetének javítása után változtassunk a parasztság helyzetén, napirendre tűztük ezt a kérdést. A IX. kongresszus egyik alaphatározata az volt, hogy a parasztság kereseti viszonyait, anyagi helyzetét országosan és átlagosan a munkásosztályéval azonos szintre kell emelni. Ahogyan a X. pártkongresszus megállapította, ez a határozat megvalósult. Más körülmények között olyan kérdések kerültek előtérbe, amelyek az értelmiségieket érin- ictt4k közelebbről, mint pél daul a tudományos kutatás, a művészi alkotó munka szabadsága. Megint más körülmények között a városi kispolgárság kérdései kerültek napirendre, az, hogy a törvény adta keretek között légyen életlehetőségük, működési területük és boldogulásuk. A továbbiakban a vallás- szabadsággal foglalkozott. Emlékeztetett arra, hogy a Horthy-rendszerben az egyházak nem voltak azonos helyzetben és a vallásszabadság sem volt korlátlan Az egyházak között volt hegemon helyzetben lévő, visz szaszorított és üldözött egy ház. — A népi Magyarországon a hitélet szabad és vallásszabadság van abban az értelemben is — mondotta — hogy biztosítottak a vallási élet minden megnyilvánulásának törvényes és egyéb feltételei; biztosítva van az emberek lelkiismereti szabadsága, és vallási meggyőződése miatt senkit semmi nemű hátrány nem érhet Ezek után azt fejtegette hogy mindaz a változás. am; a társadalmi osztályok, rétegek helyzetében, vagy az állam és az egyház viszonyában bekövetkezett, a munkásosztály forradalmi pártjának, a munkásosztály tömegeinek tudatos elhatározásán alapszik. — A munkásosztály pártja és a munkásosztály az, amely jobb életet tudott adni a parasztságnak, jobbat tudott adni az értelmiségnek, megfelelő feltételeket biztosított a városi kispolgárságnak, az egyházak működésének. Mindez a hatalom jellegéből következik. A munkásosztály ezekben a kérdésekben önzetlenséget, áldozatkészséget tanúsított. Ezért amikor a munkásosztály politikai vezetőszerepét tovább szilárdítjuk, anyagi helyzetét is javítjuk, ezt azért tesszük, mert szükség- szerű és indokolt. Azt tapasztaljuk, hogy politikánk lényegét megértés fogadja, határozatunkat közmegelégedésre hoztuk. A továbbiakban arról beszélt, hogy a szocializmus építésének nagy céljai megkívánják a politika világos értelmezését, az öntudatos emberek cselekvését. — Nekünk az értők serege és tábora kell — mondotta Ha választani kellene aközött, hogy valahol jöjjön ösz- sze 300 ember, akárcsak erkölcsi kényszer alapján is, vagy jöjjön össze 100 embei önként az értés, a közös akarat alapján, én inkább a 100 embert választanám. Tiszta eszmékkel dolgozunk és bátran meg kell mondanunk és -neg is mondjuk azt, amit képviselünk, mert ha ehhez nem ' enne bátorságunk, akkor nem "ejlődne elég lendülettel a r épfrontmozgalom sem. Ezután Kádár János ideológiai és eszmei kérdésekről beszélt, — A népfrontmozgalom egyik igen fontos jellemzője és sajátossága, hogy abban különböző világnézetű és ideológiájú emberek találkozhatnak és találkoznak. Ha ez nem volna így, nem lenne népfront. A pártban azonos világnézetű embereknek kell találkozniuk, a népfrontnál viszont a politikai egység a követelmény. Az ideológia tekintetében nincs alku, nincs kompromisszum, de lehetséges az, hogy különböző világnézetű emberek egy politikai cél jegyében, egy politikai akciómozgalomban együtt munkálkodjanak, azonos célért dolgozzanak. Ez a közös cél, ami a népfrontmozgalomnak is összetartó ereje: épüljön fel az új, szebb, a szocialista Magyarország. — A népfrontnál arról kell eszmecserét folytatni, miképpen tudjuk szolgálni az ország előrehaladását, a nép és minden dolgozó osztály boldogulását, külön-külön és együttvéve is. Kádár János így folytatta felszólalását: — A szocialista demokráciát fejlesztettük és tovább is akarjuk fejleszteni. A szocialista demokrácia erejével is szolgálni akarjuk a szocialista eszmét, a közös célokat, a közös cselekvést. A Központi Bizottság állásfoglalása erre is utal. A szocialista demokrácia világos fogalom, magában foglalja, mégpedig nem is utolsó helyen azt, hogy a szocialista demokrácia rendet és fegyelmet is jelent, nemcsak a vita szabadságát. A szocialista demokrácia nemcsak eszmecserék intézménye, nemcsak a közügyekbe való beleszólás mindinkább bővülő, mind nagyobb tömegekre kiterjedő joga. Ez is, de más rendeltetése is van: a nép bol(Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő Csehszlovákiába látogat Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Lubomir Strou- gaínak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására a közeljövőbe» néhány napos hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiá ‘ ba utazik. (MTI) Losonczi Pál látogatása Pest megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cservenka Ferencnének, a megyei párt- bizottság első titkárának és ■ dr. Mondok Pálnak, a megyei tanács elnökének kíséretében pénteken Pest megyébe látogatott. Első útjuk Sülysápra vezetett. ahol részt vettek a helybeli Virágzó Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A tanácskozáson Benkó József, a tsz elnöke ismertette a közös gazdaság múlt évi eredményeit. A 2243 holdon gazdálkodó szövetkezet 14,7 millió forint bevétele kizárólag mezőgazdasági termelésből származik. A kedvezőtlen időjárás ellenére jó eredményeket értek el: búzából 19, őszi árpából 21, kukoricából 26 mázsa termést takarítottak be holdanként Budapest közelsége arra ösztönözte a közös gazdaságot, hogy növeljék zöldségtermő területüket. A Tápió menti kis gazdaság jó munkájának eredményeként az egy dolgozóra jutó kereset 26 585 forint volt, s a szövetkezet tiszta vagyona 12,9 millió forintra növekedett. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta- - nács elnöke. Köszönetét mondott a meghívásért, majd szólt az ország termelőszövetkezeteinek fejlődéséről, a tagság jövedelmének állandó növekedéséről. Beszélt a tsz-nyugdíjasok helyzetéről is, elmondotta, hogy a kormány foglalkozik problémáik rendezésével. A vendégek ezután Ocsalt a hunniahibrid baromfitelepet keresték fel, ahol Ihászi József, a dabasi járási párt- bizottság első titkára és Borsos András, a járási hivatal elnöke köszöntötte őket. A telepen Cserháti, Pál, a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet elnöke adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy a hunniahibrid néhány évvel ezelőtt öt termelőszövetkezet közös vállalkozásából alakult. A telep évente félmillió baromfi szülőpárt nevel, és 40—42 millió Broyler-csirkét forgalmaz. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a keltetőüzemet. Ezután Her- nádra látogattak, ahol a Március 15. Termelőszövetkezet múlt év végén felavatott baromfifeldolgozó üzemét tekintették meg. A 88 millió forint költséggél épült, korszerű gépekkel felszerelt üzemben naponta 18—20 ezer csirkét dolgoznak fel. Termékeik többségét hazai piacon értékesítik és évente a baromfiipari országos vállalat útján 240 vagon tisztított baromfit exportálnak. Az üzem vezetői elmondották, hogy az alapanyagot a hunniahibridtő! kapják, s tervezik, hogy újabb műszak munkába állításával tovább növelik termelésüket. Tervezik még, hogy a következő években sertésfeldolgozó telepet építenek. Az Elnöki Tanács elnöke elismeréssel szólt a feldolgozó üzemről. Zárszámadás Vállajon A közgyűlésen részi fett Benkei András belügyminiszter Kedves vendégük volt február 9-én, pénteken a válla- jiaknak. Négy esztendő elteltével, a Rákóczi Tsz zárszámadó közgyűlésén köszöntötték újra Benkei Andrást, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, belügyminisztert, akit útjára elkísért Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Danes József, a mátészalkai járási pártbizottság első titkára és dr. Szabó József, a megyei tanács járási hivatalának elnöke is. A zsúfolásig megtelt művelődési házban az elmúlt évi munkáról Csűrös János, a tsz elnöke számolt be.. Bevezetőben szólt arról, hogy immái 13 éve él, dolgozik a szövetkezet, nem ingott meg, s minden esztendőben a nehézségek ellenére is mindig előbbre jutottak. Erősödött, gazdagodott a tsz, a tagság, gyarapodott a közös vagyon és a tagságnak a szövetkezetből származó jövedelme. Különösen nehéz volt a múlt esztendő, mert sújtotta a közösséget természeti csapás, a száj- és körömfájás, s az ezekből adódó kiesések, amelyek százezrekre tehetők. Ennek ellenére minden ágazatban szép sikereket értek el. Szólt a növénytermesztésben elért sikerekről. Megemlítette, hogy búzából hektáronként 30,60 mázsát, rozsból 17,80 mázsát, árpából 26,90 mázsát, kukoricából 41,80 mázsát, cukorrépából pedig 380 mázsát értek el. Nem hozott megfelelő eredményt a burgonya és a napraforgó, bár ezekből is jelentős mennyiséget takarítottak be. A sikerek elsősorban annak tudhatok be, hogy javult a növényvédelem, nagy mennyiségben használtak különböző műtrágyákat, s igyekezett a vezetőség egyes növényfélék betakarítását gépesíteni. A gépesítés fokozása itt a jövőben is fontos feladat, mert a tagságnak túlnyomó többsége nő, *' s még tovább kívánják javítani munkájuk megkönnyítését. Bár a száj- és körömfájás hátráltatta az állattenyésztés fejlesztését, kiváló munkával igyekeztek a veszteségeket csökkenteni. Célul tűzték ki a gazdasági épületek fejlesztését, borjúnevelő és sertéstelep építését. A gondok ellenére jelentős mennyiségű vágómarhát és sertést értékesítettek. Szép bevételt biztosított a baromfitenyésztés és a juhtenyésztés is. Fejlődött a közös gazdaságban a melléküzemági tevékenység, különösen a húsfeldolgozó üzemük és a sütőipari üzem. Most aa a cél, hogy a minőséget tovább javítsák. összegezve az elmúlt évi munkát, az egy főre jutó havi jövedelem elérte az 1880 forintot, s az egy napra jutó átlagbér 102,20 forint. A Rákóczi Tsz-nek 1972-ben 34 millió forint volt a bruttó árbevétele, s helyes gazdálkodásra, előrelátásra vall, hogy csaknem 4 millió forintot tudtak tartalékolni, s a részesedési alap így is 8 millió fölött yan. Mindehhez szükséges tudni azt is, hogy évről évre mind többen kerültek nyugdíjba — az elmúlt évben 42- en —, s a dolgozó tagok száma csökkent. Bár az átlagéletkor még ennek ellenére sem rossz, mert 44 év körül van. Jelentős a nők száma ebben, akik nagy szorgalommal vették ki részüket az elmúlt évi munka sikereiből is. Csűrös János megköszönte az egész tagság múlt évi helytállását, s kérte, hogy a jövőben is hasonló szorgalommal vegyenek részt a szövetfFolytatás » 2» oMaloql Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. Két témában jelölte meg Kállai Gyula az országos tanács ülésének feladatát. Az egyik: a tavaly tavasszal tartott V. népfrontkongresszus óta végzett munka értékelése és a mozgalom további tennivalóinak meghatározása. A másik: országos méretekben megkezdeni azt a nagy politikai munkát, amely a tavasszal esedékes tanácsi választásokhoz kapcsolódik. - • Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára tartott beszámolót a népfrontmozgalomnak az V. kongresszus óta végzett munkájáról és 1973. évi feladatairól. Ezután S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára adott tájékoztatást az 1973. évi tanácsválasztások megszervezéséről. A referátumok együttes vitájában — amelyet Sarlós István, az országos tanács alelnoke vezetett — 12 felszólalás hangzott el. Felszólalt a vitában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. A népfrontmozgalom időszerű feladatairól, a tanácsválasztások előkészítéséről volt szó a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén, amelyet pénteken tartottak az Országház kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának takjai, Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese; Bugár Jánosné, Darvas József, Nagy Józsefné, dr. Ortutay Gyula, dr. Sarlós István, Szabó László, Szemők József, a HNF Országos Tanácsának alelnökei; dr. Molnár Béla, Szentisványi Gyuláné, a HNF országos titkárai; Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke, Gál László, a SZOT titkára és Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára. KÁDÁR JÁNOS
