Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK!

Magyarorszag

uras ma is)

ÁCS

LAPUNK TARTALMÁBÓL*

Beszámoló taggyűlések

(3 oldat)

Eredményes zárszámadás Nyírcsászáriban

(5. oldal)

A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság tavaszi sorsolása

(6. oldal)

Totóeredmények

X\X ÉVFOLYAM. 30. SZA M

ÄRA: 80 FILLÉR

1973. FEBRUAR 6, KEDD

(7 oldal)

Megkezdődtek a tárgyalások

a DIFK és a saigoni kormány

képviselői között

Hétfőn délelőtt a nemzetközi konferenciaközpontban megkezdődött a közvetlen tárgyalás a DIFK és a saigoni kormány képviselői között. Az első találkozón, amelyen még csak eljárási kérdésekről, a két fél közötti politikai tárgyalások színhelyéről és módozatairól van szó, a DIFK-et Dinh Ba Thi, a DIFK párizsi küldöttségének helyettes vezetője, a saigoni kormányt pedig Nguyen Phuang Thiep, Saigon küldöttségének he.yettes vezetője képviselte. A DIFK és a saigoni kormány képviselőinek első találkozója két és fél óra hosszat tartott. A találkozó után a DIFK szóvivője kijelentette: a két fél között egyes kérdésekben megegyezés jött létre, de még vannak tisztázandó pontok. A két delegáció megállapodott abban, hogy a következő ülést február 7-én, szerdán délelőtt tartják.

HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA:

Lakás, közmű, óvoda, iskola

Nyíregyháza idei fejlesztéséről

tárgyalt a városi tanács

Az új hét elején a világ ismét a párizsi Kiéber sugárúton lévő konferenciapalota felé figyelt. Ez az a reprezentatív épület, amelyben 48 hónapon át, néhány megszakítástól eltekintve minden csütörtökön aggódva várta a világ, vajon csütörtököt mondanak-e a Vietnammal kapcsolatos, Johnson elnök bukása idején elkezdett megbeszélések.

Az amerikai és a saigoni fél magatartása miatt sokszor tűnt úgy, hogy a megállapodás szinte elképzelhetetlen. De 1972. január 27-én annyi vargabetű, felcsigázott, majd összezúzott remény után

Az európai biztonsági értekezlet előkészítéséről Helsinkiben folyó sokoldalú konzultációkon megkezdődött a vita a tervbe vett értekezlet második napirendi pontjának (az államok közötti gazdasági együttműködés kérdései) megformulá- zásáról. Egyidejűleg megvitatják, hogy milyen feladatok háruljanak arra a bizottságra, amelyet az említett napirendi pont záróokmány-tervezetének kidolgozásával bíznak majd meg.

Malcev szovjet küldött a hétfői ülésen tervezetet nyújtott, be, amely összefoglalja az említett bizottság feladatait. A tervezet így hangzik:

„A bizottság feladata, hogy kidolgozza az európai gazdasági együttműködés fejlesztésének programját felölelő záróokmány tervezetét. Ebbe a tervezetbe fel kell venni:

1. Általános rendelkezéseket a kereskedelem bővítésére. köztük a legnagyobb kedvezmény elvét és a hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölésének elvét; általános rendelkezéseket az ipari együttműködés kibontakoztatására ;

2. javaslatokat arra nézve, hogyan lehetne együttesen megvalósítani az ipar, az energetika, az ásványkincsek kiaknázása és a közlekedés területére vonatkozó, egész Európát felölelő tervezeteket; továbbá javaslatokat arra vonatkozólag, miképp mélyítsék el a továbbiakban az ilyen tervezetek együttes kidolgozását;

3. javaslatokat az olyan tudományos és műszaki együttműködés konkrét irányvonalaira vonatkozólag, amelyek a leghatékonyabban segítik elő a közös érdekű problémák megoldását, továbbá javaslatokat az ilyen együttműködés lehetvégre aláírták a megállapodást — ugyancsak a párizsi Kiéber sugárúton. Azóta a palota, amely sokáig — Washington obstrykciója miatt — a politikai cinizmus jelképe volt, végre a bizakodás szimbóluma lett.

A tűzszünet aláírása kétségtelenül a döntő, a frontáttörő fejlemény, de sok szempontból mégis csak a kezdet. A Kiéber sugárúton most megindult újabb megbeszélés-sorozat a folyamat követ1 kező, rendkívüli jelentőségű láncszeme. Ezúttal a Dél-Vi- etnamban lévő alapvető két politikai realitás, a saigoni rezsim és a DIFK képviselői

séges formáira vonatkozólag;

4. rendelkezéseket a környezetvédelemre és a környezet jobbá tételére irányuló együttműködés fejlesztéséről és az európai természeti erőforrások racionális felhasználásáról.”

Az európai biztonsági konferencia előkészítésével foglalkozó helsinki tanácskozáson hétfőn felszólalt

Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki

nagykövete. Beszédében a

Hétfőn a két- és többoldalú konzultációk egész sora bonyolódott le Bécsben az európai haderők és fegyverzet csökkentésének témájáról. Délelőtt „NATO-plénum” volt, délután a szocialista országok küldöttségei vettek részt sokoldalú egyeztetésen.

A szovjet küldöttség köreiből szerzett értesülés szerint az előzetes megbeszélések minden vonalon normális mederben haladnak. Ugyanezek a körök nem tartják kevésbé fontosnak a két- és többoldalú .konzultációkat, mint a plenáris ülést, amelyre a hét közepén vagy második felében kerülhet sor.

A január 31. óta tartó konzultáció továbbra is szervezési és eljárási kérdésekkel foglalkozik — így a megbeszélések résztvevőinek, az elnöki tisztség betöltésének, az ülések gyakoriságának, a viták anyaga nyilvánosságra hozatalának problémáival. Az elsőrendű megoldandó kérdés azonban: milyen — teljes jogú vagy megfigyelői státust — kapjanak a konzultációkon olyan országok,

ültek zöld asztalhoz, hogy a tűzszüneti megállapodás 12. cikkelyének értelmében lépéseket tegyenek a jövő felé.

Tanácskozásaiknak el kell vezetnie ahhoz, hogy — immár a harmadik erő bevöná- sával — Dél-Vietnamban megalakuljon a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsa. Ha minden jól megy, ez lesz az a valóban átfogó, a lakosság akaratát képviselő szerv, amelyből kikristályosodhat egy békeszerető, progresszív vezetés.

Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a most megindult tanácskozás nehéz és talán hosszadalmas lesz. Saigon nem egyszer állított akadályokat a megegyezés útjába és előfordulhat, hogy Thieu- ék további kellemetlen meglepetéseket tartogatnak. A fejlődés menetét azonban Washington sem állíthatja meg és Saigon még kevésbé képes erre.

Az új tárgyalássorozat ténye önmagában is a népi erők nagy gvőzelme. Thieu és elődei nolitikáiuk alapjává tették, hogv a DIFK-kel nem ülnek le társva'ni. Most mégis le kellett ülniök.

napirend második pontjának érdemi tárgyalásával összefüggésben kitért azokra az igen fontos változásokra, amelyek a gazdasági, a termelési és kereskedelmi szférában mennek végbe és hangsúlyozta, hogy ezekkel a változásokkal lépést kell tartani, mert az esetek nagy többségéber: meghaladja egy ország, egy nép teljesítőképességét. Minden eddiginél inkább szükséges tehát, hogy az egyes

mint Bulgária. Dánia, Görögország, Norvégia, Olaszország, Románia és Törökország, valamint hogy bekapcsolódhatnak-e a megbeszélésekbe azok az európai semleges, illetve el nem kötele- zétt államok, amelyek érdekeltek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésében.

A Bécsben tartózkodó delegációk szóvivői ismételten kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a sajtó egy részének borúlátó és türelmetlen hangvétele a konzultációkkal kapcsolatban indokolatlan.

Ami a hétfői osztrák lapokat illeti, figyelemreméltó, hogy mind a Die Presse, mind a Wiener Zeitung idézi a szombati Népszabadságnak a bécsi konzultációval foglalkozó kommentárját, kiemeli annak a számszerű haderőcsökkentés és a NA- TO-támaszpontok közötti összefüggést megvilágító részét, valamint a nyugati hatalmak köreiben uralkodó bizonytalanságra vonatkozó megállapításait.

Hétfőn ülést tartott a Nyíregyházi Városi Tanács. A tanácsülésen részt vett dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese.

Elsőként a városi tanács idei költségvetésének és fejlesztési tervének tervezetét vitatták meg a tanácstagok. Jó alapot nyújtott ehhez. hogy az ötéves terv első két évének eredményei már következtetni engednek az egész ötéves terv céljainak végrehajtásához.

Nyíregyháza város 5 éve6 fejlesztési tervét 1971-ben hagyta jóvá a tanács, amelyben több, mint másfél milliárd bevételi és kiadási összeg szerepel. Ebben az összegben döntő súllyal a lakásépítés szerepel: csak a célcsoportos lakásépítés ősz- szege eléri az 1,2 milliárdot. így vált lehetővé, hogy

1971-ben 470, 1972-ben 507 célcsoportos lakás épült. Ha ezekhez a számokhoz hozzáadjuk az OTP, a lakásszövetkezeti és a magánerőből történő építkezéseket, elmondhatjuk, hogy e két év' alatt több lakás épült Nyíregyházán, mintáz egész II. ötéves tervben, ha pedig az idei évben felépülő lakásszámot tekintjük, a három év alatt több lakás épül, mint a III. ötéves tervben összesen.

E szép eredmények ellenére is volt és még az idén is várható kisebb elmaradás, hiszen az ötéves terv első éveiben nagy összegeket kellett fordítani a tanácsnak a lakásépítkezéshez szükséges terület előkészítésére. az elöközművesítésre, a kapcsolódó létesítmények felépítésére, hiszen egy új lakótelepen — mint a Jósa- város — szükség van boltokra, iskolára, orvosi rendelőre, vagy éppen szolgáltatói hálózatra is.

Jósavárosban például már közel 2000 lakás építéséhez szükséges terület, előkészítése megtörtént, épül az óvoda és az iskola, a Kun Béla úti és a Homok sori

Huszonöt éve, 1948. február

6-án fogadta el az országgyű- tés és bauxitbányák és az alumíniumipar államosításáról szóló törvényjavaslatot.

Ugyanakkor döntött az országgyűlés a gyártás egységes irányításáról és az üzemekben végrehajtandó egységes racionalizálásról is.

Az államosítás után azonnal megkezdődött az óriási ütemű fejlődés. Felépítették az almásfüzitői timföldgyárat, évi 100 ezer tonnás kapacitással, s már az első hároméves terv idején 15-szörösére nőtt az alumíniumgyártás, 12- szeresére emelkedett a timföld előállítása. Egy idő után azonban energia-ellátottságunk a további termelésnövekedés gátja, akadálya lett. A bőséges bauxitkészlet és az energia-szegénységünk közötti ellentmondást oldotta fel a magyar—szovjet timlakótelepen pedig ebben az évben befejeződik az iskola és az óvoda építése.

A nagy területen fekvő megyeszékhelyen még nem sikerült teljes egészében felszámolni a múlt hiányosságait, néhány esetben még a legjogosabb igények kielégítésére sincs anyagi lehetősége a tanácsnak. Pedig csak az elmúlt évben 400 millió forinton felül költött a tanács fejlesztésre: 250

milliót lakásépítésre, 150 milliót a lakossági igényeket kielégítő fejlesztések megvalósítására.

A számok mögött olyan fontos fejlesztések húzódnak meg, mint 10 kilométer hosszúságú gázvezeték lefektetése, vagy az, hogy hétszázzal több gyerek járhat óvodába, mint például

1971-ben. De jelentős összegeket fordított a város olyan vállalatok, intézmények támogatására, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a város fejlődéséhez. Ez a támogatás a két év alatt meghaladta a 30 milliót, de 26 milliót költött a tanács a középiskolák és a kollégiumok bővítésére, fejlesztésére, 13 milliót az általános Iskolák fejlesztésére.

Az idei év még nehezebb lesz a város életében, hiszen nagyon sok pénzt kell költeni olyan feladatok megoldására. amelyek a további fejlesztéseket alapozzák, amelyek már most, de különösen néhány év múlva gátjává válnának a város fejlődésének. A legfontosabb a vízellátás problémája. Igaz, városunkban még egyszer sem kellett olyan szigorú vízkorlátozást életbe léptetni, mint a fővárosban, vagy Miskolcon, de az épülő új lakások, üzemek vízigénye már most meghaladja a lehetőségeket.

Mindenki saját környékéről, saját tapasztalatából tudja: mire is lenne szüksége Nyíregyházának. A tanácsülésen azonban — amellett, hogy a tanácstagok elföld-aluminium egyezmény, amelyet 1962. novemberében írtak alá.

A magyar—szovjet timföld- aluminium egyezmény 10 éve alatt 67 százalékkal nőtt a kibányászott bauxit mennyisége, megkétszereződött a timföldtermelés és háromszorosára emelkedett az alumínium félgyártmányok előáiTT- tása. A mennyiségi növekedés mellett jelentős minőségi változást is hozott a két ország közötti megállapodás, lehetővé tette a bauxit- vagyonnal arányos méretű félkész- és készáruiparunk kifejlesztését, az egészséges szerkezetű hazai alumíniumipar kialakítását. Ennek eredménye, hogy az alumínium ma már nem hiánycikk, 1971-ben az egy főre jutó fogyasztás elérte a 10,3 kilogrammot.

A két ország között létrejött egyezmény újabb, továbmondták választókerületüti gondjait, kéréseit —, csak azt a pénzt oszthatták el, ami megvan. amiből aa idén gazdálkodni, építeni lehet. A 158 és fél milliót, az idei költségvetést és a

305 millió fejlesztésre előirányzott összeget.

Alapos mérlegelés után, a legsürgetőbb gondok és sí város fejlődése érdekében hozták meg a döntést a tanács tagjai, hogy mi is

épüljön a fejlesztésre szánt milliókból. A legnagyobb összeget idén is a

lakásépítésre kell költeni: így épül meg összesen 363 tanácsi bér- és tanácsi ér- tékesítésű lakás, hatvannal növekszik a bölcsődei és 569-cel az óvodai helyei* száma és 28-cal lesz töbls általános iskolai osztály, mint az elmúlt évben. Nyolcmillió forinttal járul hozzá a tanács a Finom- mechanikai és Erősáramú Szakközépiskola építéséhez és egymillióval egy 210 diáknak otthont adó kollégium * építésének megkezdéséhez.

Igaz, már kisebb össze» gekkel, de fontosságuk mi« att kellő mérlegeléssel került a város idei tervébe a Vasgyár és a Mező utcái* korszerűsítése, a Rozmaring utcai és a tbc-szanatórium előtt buszvárók építése, a Makarenko és az Eperjes utcákban a gázvezeték építése, az Arany János utcai szennyvízátemelő, vagy a Dobó István utcai vízvezeték megépítése.

A költségvetés és a fejlesztési terv megtárgyalása után a szolgáltatásokról szóló kormányhatározat végrehajtását vitatták meg, majd elfogadták a végrehajtó bizottság ez évi munka- cervét. Ezt követően a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács együttműködési megállapodását vitatták meg, majd rendeletet hoztak „Nyíregyháza város díszpolgára” cím alapításáról és adományozásáról.

bi fejlődésnek nyitott utat. A kormány az alumíniumipar fejlesztését központi program rangjára emelte, s ennek célkitűzései szerint 1985-re ba- uxitból évi 3 millió tonnát, timföldből 830 ezer tonnát és alumíniumból 260 ezer tonnát állítanak elő. A jelentős többlettermelés megvalósításához tovább bővül a Székesfehérvári Könnyűfémmű, az Ajkai Timföldgyár és kiemelt nagy- beruházással három új bányát nyitnak Izamajorban, Deákipusztán és Halimbán. A többtermelés eredményei jelentősen növelik exportlehetőségeinket, ugyanakkor 1985- ig megnégyszerezi a hazai fel- használást. Segítségével tovább korszerűsíthetők az épít1 kezések, a karosszériagyártás, a csomagolás egyaránt — a korszerű könnyűfém a távlati programok szerint betör az ipar valamennyi területére.

Hányái* felszólalás 2i helsinki tanácskozáson

(Folytatás a t. oldalon'

„közelítő megbeszélések“ a bécsi konzultáción

Huszonöt éve államosították a bauxit- és alumíniumtermelést