Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
február i. KELET-MAGYARORSZiY; Javaslata találkozik a minisztérium célkitűzéseivel A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válasza Széles Lajos Szabolcs-szatmári országgyűlési kép viselőnek Az országgyűlés őszi ülésszakán a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a fagazdaság helyzetéről es e területeket érintő törvények, kormányhatározatok végrehajtásáról számolt be a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Az ülésszakon e napirend vitájában felszólalt Széles Lajos szabolcs-sza1 mari képviselő is, aki a megye szempontjából nagyjelentőségű szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. Kiemelte, hogy megyénkben az ágazat fejlesztésének. a termelékenység növelésének rendkívül nagy jelentősége van. Harminc szakosított szarvasmarhatelep éoült, illetve épül. Felhívta a figyelmet a háztájiban lévő szarrasharma-állo- mány fontosságára. Utalt arra: a rét- és legelőgazdálkodás a szarvasrhiarhaorngram szerves része, ezért csak a két terület közös fejlesztésével érhetők el a kívánt eredmények. A szaboles-szatmári képviselő országgyűlési felszólalásával az ülésszakot követően a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban is részletesen foglalkoztak, s a közelmúltban dr. Dimény Iliire miniszter válaszolt a javaslatokra Többek között ezt írta a szabolesi képviselőnek küldött válaszában: ..Jól ismerem és méltányolom. hogy Szabolcs-Szatmár megyében — a viszonylag mostoha körülmények között gazdálkodó üzemek ellenére a szarvasmarha-tenyésztést az állattenyésztési ágazatok közül nemcsak a múltban, hátién napjainkban is nagy fontosságúnak tekintik. Ezt számszerűen is igazolják a szarvasmarha-sűrűségre vonatkozó adatok és az állo- fnány alakulása. A megyén belül, különösen a fehérgyarmati járásban, Széles elvtárs működési területén, kedvezően alakul a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. A kormány 1972. július 27-i határozata szerint a szarvas- fnarha-tenyésztés további fejlesztése — népgazdasági jelentőségének megfelelően — rhost már megalapozottabbá válik. Hogy á kormány törekvéseit a mezőgazdasági üzemek mennyire magukévá tették, bizonyítják az épülő és mind nagyobb számban üzemelő, korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepek. Az állományfejlesztés, kétségtelen. hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben valósítható meg. Helyesen ismerték fel azonban, hogy még hosszú ideig jelentős feladat vár a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok árutermelésére is. így a kisüzemi tehénállomány további csökkenésének megelőzése érdekében jelentős, helyi intézkedésekre van szükség. Ugv vélem, hogy a kormany intézkedéséit nyomán a szarvasmarha-tenyésztési ágazat fejlődését elősegítő, megfelelő közgazdasági környezetet sikerült kialakítani és ez ösztönzőleg hat mind a mezőgazdasági nagyüzemek, mind a kisüzemi gazdaságok állattenyésztésére. Az állományfejlesztésre irányuló célkitűzéseken kívül ma egyik legfontosabb fel*- adatnak tartom magam is az állomány termelőkapacitásanak jobb kihasználását. Ismeretes, hogy az állomé vív jobb takarmányozásával, megfelelőbb elhelyezésével és gondozásával — a ma meglévő állomány figyelembevételével — az egy tehénre jutó tejtermelés akár 500—600 literrel is növelhető lenne. A termelést befolyásoló külső környezeti tényezők közül magam is a legfontosabbnak az állomány takarmányellátásának gyors ütemű javítását tekintem. Kézenfekvő az is, hogy e területen különösen a legolcsóbb és egyben legter- mészetszerübb, összetételében legkedvezőbb beltartalmú takarmányt szolgáltató gyepterületek hozamának növelésével lehetne leggyorsabban ered ifién vt elérni. Jólesően veszem tudomásul, hogy a rét- és legelőgazdálkodásban eddig elért eredményeket önök is elismerik. Magam is úgy ítélem még, hogy a gyepgazdálkodás fejlesztésére biztosított állami támogatás jó befektetésnek bizonyul. A jövőben ezt a támogatási formát bővíteni, növelni kívánjuk és még szorosabban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez kívánjuk kapcsolni. Ennek megfelelőén kiemelt támogatásban részesítjük az úgynevezett bázisgazdaságokat, de úgy, hogy ez a segítség ne menien a nagyobb szarvasmarha-állománnyal (szakosított telermel) rendelkező gazdaságok rovására sem. Az állami támogatás hatékonyabbá tétele érdekében — a gyepterületek és az állatállomány nagyságán till — figyelembe vesszük a gyepek minőségét, azok gazdaságosan javítható voltát, az állomány koncentráltságát, a szakosított állattartó telepek arányát, a legeltetést szolgáló technikai berendezésekkel és a betakarító komplex gépsorral való ellátottságot is. Megkezdtük az ezzel kapcsolatos felmérő munkát, A felmérés adatai alapján az egyes gépek, gépsorok hazai gyártására, vagy importálására további intézkedéseket tervezünk. Megítélésem szerint, Széles elvtárs sokirányú javaslata találkozik a minisztérium célkitűzéseivel is. Ezek a törekvések. ha párosulnak a tömegtakarmányok időben és megfelelő minőségben való betakarításával, a tárolási veszteségek jelentős csökkentésével és a szakszerű takarmányozás széles körű megvalósításával. meggyőződésem, hogy az üzemi érdekből is indokolt íailagos termelési mutatók javulása, az e területen dolgozók segítségével, a vártnál még' hamarabb Is bekövetkezik. A szakosodás folyamatának , megfelelően bekövetkező I nagyüzemi specializáció elsősorban a meglévő, magyar- tarka-állományon belül Is tejelő hasznosítású és a hústermelő hasznosítású állományok kialakításával valósít- ható meg legolcsóbban** és leggazdaságosabban. A megfelelő anyagi bázissal rendelkező nagyüzemekben az eddigiek- nél nagyobb mértékben lehetővé tesszük az egyes intenzív, specializált fajták im- portját is. Annak eldöntése, hogy egy adott üzemben, vagy tájegy- ségen belül a tejtermelő, vagy a hústermelő irányú szakosodás indokolt-e, gondosan mérlegelendő. Minthogy a szakosodás több évre meghatározza az adott üzemben az ágazat fejlesztésének irányát, ezért felelősségteljes döntéshez, elhatározáshoz a mező- gazdasági nagyüzemeknek hatékony szakmai segítséget kell nyújtani. Annak kihatigsú- lyozásával, hogy a szakosodás nem jelent korántsem minden esetben íajtacserét, a specializálódási folyamatot a végrehajtásban érintet1 szerveknek ilyen értelemben is elő kell segíteni. Megítélésem szerint, Széles elvtárs területén a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését a hozzászólásban vázolt, nagyon reális célkitűzések megvalósítása nagymértékben elősegíti.” Gyógyulás 32 ezer betegnek A megyei kór húz zsúfoltságának objektív Közismert megyénkben a kórházi zsúfoltság. Különösen nagy gond ez a megyei kórházban, amelynek betegf elvevő körzetéhez 320 ézer lakos tartozik. Mint vezető kórház azonban néhány vonatkozásban az egész megye gyógyító munkáját ellátja Többek között az urulőgial osztályra a megye minden pontjáról ide hozzák a betegeket, a gyermekosztályon a vércserére szoruló kis beié- gek szintén Nyíregyházára kerülnek. Nem csoda, hogy a magas létszámú felvevő körzet. a járási kórházak helyzete. s a rendelkezésre álló kevés ágy.miatt állandó té- nyező a nyíregyházi kórház túlterheltsége. A menve minden pont jár ól... A betegek, vagy a hozzátartozók keveset tudnak a zsúfoltságot előidéző okokról, számukra érthetően az a leglényegesebb. hogy a gyógyulás minél előbb bekövetkezzen. Ez jogos igényük, s megegyezik az egészségügyi szervek erőfeszítéseivel, amelynek célja, fokozatosan csökkenteni a zsúfoltságot. A kulturált betegellátást, a gyógyító munka körülményeit egyik legjobban befolyásúié tényező: milyen a kórházi ágyellá- tottság. Ebben rosszul áll a Jósa András megyei kórház, megyei jellegénél fbgva hátrányosabb helyzetben van a járási kórházaknál. A 72-es évet — mint dr. Csüllögh Ferenc megbízott igazgató főorvos elmöhdta — 970 ággyál kezdték, s Í035 ággyal fejezték be. A 65 új ágy „belépése” nem oldotta meg a problémákat, de része a lépcsőzetesen megvalósuló ágyfejlesztési programnak, amely az évtized végéig megvalósul. Miután az ország teherbíró képessége nem engedte meg, hogy felépüljön a tervezett 1000 ágyas új megyei kórház, „házon belül” szükséges újabb szárnyakkal növelni a befogadóképességet, az ágyak szánlát. Elkészültek a továbbfejlesztés tervei, de a megvalósulás az egészségügyi beruházások esetében több évet vesz igénybe, lépcsőzetesen valósul meg. A magas beteg- forgalommal továbbra is, mint eleven problémával kell és szubjektív okai számolni. Ennek egyik beszédes példája, hogy az elmúlt évben a kórházi osztályok többségében az ágykihasználtság jóval a 100 százalék fölött volt. Mindez éves átlag, némely osztályon egy-egy időszakban 126—130—140 százalékos ágykihasználást is feljegyeztek. Sok az el/ekcö bele# Vajon a zsúfoltság oka ki- zárólag a kevés ágy? A kórház vezetőinek véleménye szerint a legsúlyosabb ok kétségtelenül ez. De hatással van a kórházi betegforgalom alakulására a körzeti orvosi munka színvonalának alakulása és a rendelőintézeti tevékenység is. A körzeti orvosi vizsgálatok és a rendelőintézeti munka színvonalának további javulása feltétlenül érezteti majd hatását a kórházi forgalomban is. Ez viszont összefügg a szabolcsi orvoshiánnyal is, csakúgy, mint a megyeszékhelyen különösen nehéz rendelőintézeti helyzettel. Ezért is megnyugtató volt hallani, hogy a következő években megépül az új megyei rendelőintézeti szárny, a régi folytatásaként. Az eméleten helyet kap egy 100 ágyas belgyógyászati osztály is. Már készülnek a tér- vek, s fokozatosan építik meg az új egészségügyi létesítményt 1980-ig. Gyots vigasszal, a helyzet ismeretében nem tudunk szolgálni, de érdemes szem ügy re venni, milyen más tényezői vannak a zsúfoltságnak, amit nem lehet a kevés • ágyszámmal magyarázni. Egyik ókként említették a megyei kórházban az úgynevezett „elfekvő” betegek magas számát. Olyan visszatérő, krónikus megbetegedésekről Van szó, amelynek kezelése nem kivárt kórházi elhelyezést, csupán otthoni ápolást. Az ilyen betegek egy része idős ember, akinek otthonában nincs megfelelő ápolója, vagy a család tagjai nem gondoskodnak róla. Többen szociális otthoni ellátásra szorulnának, azonban hely hiányában nem tudják őket elhelyezni. Egyes osztályokon a betegek 20—25 százaléka ilyen „elfekvő” beteg. Néhány száz kórházi ápolási napot lehetne „megspórolni” — a beutalásra várók javára—, ha a gyógyult beteg hozzátartozói minden esetben komolyan vennék a kórház értesítését a beteg hazaszállításáról. Néha ugyanis hiába viszi haza a mentő a betegét, nincs kire hagyni. s újabb napokat kell a kórházban töltenie... Kórházban feierten gyermekek A felnőtt betegek jobban elviselik a zsúfoltságot, nehezebb a helyzet a gyermekekkel. Márpedig a gyermekosztály a megyei kórház legforgalmasabb, legnépesebb^ osztálya. Előfordul. hogy két ágyon három gyerek kénytelen feküdni, ami szükségállapotként elfogadható, tartó- san azonban nem szolgálja a gyógyító munka hatékonyságát. 1970 decemberében nyitották meg a gyermekosztály új épületét. Ma már ez is kicsinek bizohyul. Egyes ideg- gyógyászati. urülégiái esetek- kel az egész megyéből ide kerülnek a kis betegek. Az újszülötteknél szükséges vércserékre is itt kerül sör, ami 7—10 napot vesz igénybe. Dr. Lengyel Ferénc, a gyermekosztály főorvosa említi á nagy tanyavilágot is, ahonnan gyakran kell fogadni gyermekeket. Néhány ágyat azok a gyermekek is elfoglalnak, akiknek speciális gyógyintézetben. gyermekotthonban lenne a helyük, azonban hely hiányában ők is itt vannak. Szóba körűinek azok a kisi gyermekek is, akiket a szülök ittfelejtenek, hetekig, hónapokig a gyermekosztály lakói. Általában a cigánycsaládoknál — náluk is a sokgyermekesek egy részénél — és néhány leányanyánál fördüí elő, hogy itthagyják a Éjiérmeket, s a kórháznak valóságos nyomozással kell a végére járni, s az állami gondozásba vételt elindítani... Lassú n tatarozás Végül a tumultust növeli az Is, hogy lassú az egyes kórtermek, osztályok tatarozása, festése, a legszükségesebb átalakítások elvégzésé. Nem mindig egyszerű kivitelezőt találni a nem nagy ha- szonnal járó munkákhoz. Az elhúzódó határidőket a betegek sínylik meg. Ilyen messzire vezetnek a szálak, amelyek együttesen a kórház túlterheltségét okozzák. Ez alapvetően az évek során ágyak számának növelésével csökkenthető, míg akadnak szubjektív dolgok is, amelyek hozzájárulhatnak a helyzet enyhítéséhez. P. G. OTTHON Hajnali 4 óra körül tudott Csak elaludni. SzUhnl nem akaró köhögés kínozta, a torkára meg mintha tüzes vaskarikát szorítottak volna. Amikor először hallott az influenzajárványról, a Szokott módon legyintett egyet: kicsire nem adunk, ne vegye észre az ember. ennyi az egész. Aztán meg műszak után; hazamenet néha betért a sarki kocsmába. fél kisüstire: az a legjobb orvosság, elűzi a vírust* — mondogatták a műhelyben, s ő el is hitte, mert az utóbbi í 5 évben még egyszer sem volt táppénzen. Most legfeljebb iíiitiden nap rászá- nbhi alt a héhány forintot - gondolta. Ette volna meg a fene — dühöngött magában, amikor először érezte, hogy déltájban melegség ömlik szét rajta, s a feje egyre nehezebb lesz, a szeme, mintha egyszeriben megnőtt volna. Hallotta, hogy Bórtáit üsszeistenelte a főnök, amiért lázasan jött be, miért akarja megfertőzni a többit is — de ő ügyet sem Vetett rá tegnapelőtt, lekötötte a munkája. S most Itt a baj, biztosán van már 39 fok láza is. Otthon aztán kitört a családi háború. A felesége nyomban észrevette, valami baj van vele, kapta a lázmérőt, dugta a hóna alá, s aztán rendelkezett: — Öltözz, megyünk a körzeti orvoshoz! Benn az üzemben csendes embernek Ismerték, de otthon mintha kicserélték volna: gyorsan felforrt a vére. attól meg kipirosodott az arca. — Jó, hogy nem a mentőket hívod mindjárt, vagy a gyászkocsit. Jött, hát elmúlik, tegyél oda bort forralni, az kiveri a nyavalyát az emberből. Méghogy kiiratnál... Ettől meg a felesége kapott szemet: igen, tudom, megint a munkád, mert nélküled már leállna az egész gyár, meg biztosan újra valami fontos export akadt, s hogy nézne az ki, hogy te lefekszel, amikor sürget a határidő... Eddig csak a családoddal nem törődtél, meg a lakással: mióta köttyőrgök, csepeg a csap, javítsd meg, hogy beragad a nagy szoba kilincse, csináld meg. Neked csak az üzem az Istened, itthon semmi sem érdekel Most meg már magaddal sem törődsz. Hát hogy lehet így élni egy embernek... Sírni kezdett az asszony, majd kapta magát és elment hazulról. Ö kibontott egy üveg Kövidinkát, feltette a kis lábast a gázra, meggyúj- totta, s amikor már habozni kezdett a bor tetején, előb’ kristálycukrot, majd egv ku borsot hintett bele. Á másik lyukon alumíriiumfazékban vizét forralt, s amikor hazáért á felesége, már ott ült a heverő szélén, lábát a forró vízben tartotta és szürcsölte az italt. Csendben maradtak sokáig. Egyszer csak felberregett a csengő, s belépett az orvos. — Ne haragudjon asszonyom, sok a hívás, csak most jutottam ide. Akkor lássuk a beteget... Ö összeszorított foggal, szótlanul tűrte a vizsgálatot, s arra gondolt, tegye csak ki áz orvos a lábát, majd ad ő őnagyságának. — Ezeket a gyógyszereket még most kiváltják, önt pedig táppénzre veszem, mert ágyban kell maradnia. Alattomos betegség ez az influenza, jó elővigyázatosnak lenni... Veszekedtek tizenegyig az asszonnyal. Aztán, hogy magára hagyta a felesége, iszonyatos köhögés vette elő. Amikor felébredt, ránézetí íz órára: te jó ég, elmúlt ki- enc! Most már minden hiá iá, nem mehet az üzembe Kinn a konyhában az asztalon szép sorban ott találta i gyógyszereket, egy kistányérban felkarikázott citromot, meg egy üveg meggybefőttel. Úgy érezte magát, mintha börtönben lenne. Egyre csak az járt a fejében, hogy azok a taknyos srácok most szépen helybenhagyják a motorfejet, amit tegnap már nem tudott befejezni. A gyógyszerből bevett két szemet, meg sem nézte melyikből, undorodott tőle. Ivott egy kis befőttlevet, az jó édes volt. Áz olajkályhában halkan zümmögött a láng. Visz- szadőlt a hevérőre. nézte egy kicsit a plafont, de nyomban talpra ugrott. A csap! Előhozta a spájz- ból a franciakulcsot, a kombinált fogót, szerelni kezdett. Már kopott volt a tömítés, erre kivágta az egyik kopott bakancs nyelvét, abból formált kerek fömítőt... Ez is kész. Most jöhet a kilincs! Kiszerelte az ajtóból, óvatosan szét- aritotta, s akkor látta, hogy kiaka'dt a rugója Ennél m- sem egyszerűbb, öt perc múlva már megolajozottan visz- sza is illesztette a zárat a helyére. Még mindig csak fél 11, mit csinál még estig? Akkor vette észre az asztalon a kis cédulát: „Egykor hozom az ebédet az üzemi konyháról”. Erre elmosolyodott és egy kicsit már bánta is, hogy olyan csúnyán beszélt az asz- szonnyal késő este. Elhatározta. végigtakarítja a lakást, azzal kiengeszteli. Ekkor jutott eszébe, hogy a porszívó miatt is hányszor veszekedett rá a felesége. Lássuk azt is, miért nem szív rendesen! Kibontotta, végigvizsgálta a motort. Rendben. Bekapcsolta, tenyerét a szívórészhez tapasztotta így is jó. Lássuk a csövet: hosszú acéldróttal nyomta ki azt a ruhadarabot, ami benne szorult már hetek óta. Aztán nekilátott a takarításnak, ahogy néha a feleségétől látta. A törülgétés után még felmosta az előszoba, meg a konyha kövét. Mire a felesége megjött, ragyogott minden. Amíg kanalazta az ebédet, a felesége szétnézett a szobában. Búcsúzóul csak annyis mondott: — Mit csináltál a nagy szőnyeggel, hogy ilyen szép lett? Angyal Sándór
