Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

VllÁG PRO IETÁRJ At, EGYES Ö U ETEK! m Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A-MEGYEI TANACS IAPJA r TÁPUNK TARTALMÁBÓL; Gyógyulás 32 ezer betegrek .......... • (3. uicUl) Emberi kötelesség 1 (7. oldal) Hová lett az olcsó áru? (3. oldal)' XXX ßV^OLTAM, 29. SZÁM ARA I FORINT 1.973. FEBRUÁR 4, VASÁRNAP fiai sportműsor Mit fizet a lottó (11. oldal) (12 oldal) Kétmilliárd REKORDÖSSZEGGEL, több, mint kétmilliárd fo­rinttal gazdálkodhatnak 1973-ban megyénk tanácsai. Az összeg nagy, azonban ko­rántsem jelenti, hogy min­den szükséges és indokolt be­ruházást, fejlesztést meg lehet valósítani belőle. A megyei tanács legutóbbi ülése előtt — a költségvetés és fejlesztési terv elkészítése során — a szakosztályok és a tanácsi bi­zottságok is szinte patika- mérlegen számolták: hová, mennyi pénzt lehet adni, hol, miiven bevételre lehet számí­tani. Az alapelv nagy vonalak­ban az volt, ami a negyedik ötéves terv készítése során is: ez a tervidőszak a váro­soké. Mea kel] erősíteni nem­csak Nyíregyháza, hanem főkénnen új. városaink — Má­tészalka. Kisvárda. Nyírbátor — építését. A várösalapítási okirat ugyanis csak a formát és a lehetőséget adja meg, a város kialakítását, a .városban és körnvékén élő lakosság jobb feltételeit több év szívós munkájával — és nagy költségekkel — kell. és lehet megterémteni. Ezért koncent­rálódik például a fejlesztési alaook négyötöde., a célcso­portos lakásépítések több mint háromnegyed része a vá­rosokban. Ez persze nem jelenti azt hogy a nagyközségek, közsé­gek háttérbe szorulnának. El­lenkezőleg: a következő ötéves tervben az állami juttatások, fejlesztési alapok jelentős ré­szét ott használhatják majd fel. Több év távlatában ala­kul ' : ugyanis a megye — több évtizedre megtervezett — településhálózata. Éppen az ésszerű költségfelhasználás diktália, hogy ne aprózzák el évenként az összeseket, hi­szen pontosan tudják a me­gye vezető testületéi: hogyan, mi módon változik a megye arculata nemcsak a következő két-három, hanem tizenöt, húsz évben is. Természetes, hogy a legfontosabb feladat a négv város és a harminckét naeyközség fejlesztése — ahol a lakosság közel hatvan szá­zaléka él —. de ettől sokkal nagyobb létszámra is vonzó hatást gyakorol. EZ PERSZE NEM JELENTI azt, hogy a községekben nem lesznek jelentős — államilag támogatott — beruházások. Érdemes néhány pillantást vetni a költségvetésében és fejlesztésében szereplő főbb adatokra. Az ellátást javítják, hogy a megyei tanács saját fejlesztési alapjából jelentős összegekkel támogatja a jánk- majtisi, mátészalkai, rakama- zi. tornyospálcai, vaj?! sütő­üzemek létesítését, amely egyben azt is -jelenti, hogy hamarosan frissebb. jobb minőségű kenyeret vásárol­hatnak ezeken a települése­ken lakók. Ugyancsak nagy összeggel támogatja a me­gyei tanács az Újpesti Gyap­júfonógyár újfehértói vállal­kozását, hogy a megye legna­gyobb községében előbb- utóbb mérséklődhessen a gond: munkát adhassanak a dolgozni akaró nagyszámú nőknek. Gimnázium épül Csengerben, művelődési ház yásárosnaményban. Ide tartoznak azok a téte­lek is, amelyekkel állami hozzájárulásként segíti a me­gye városainak, ktfeségeinek fejlesztését. Nemcsak Nyír­egyházán. Mátészalkán, Kis­várdán igyekeznek bővíteni e víz- és csatornaműveket, de állami támogatással végzik ezt a munkát Baktalóránt- házán. Nagykállóban, Nyír- Jugosan, Nyírszőlősön. Égető gondokon kíván segíteni a megye, amikor társadalmi összefogással kívánja kiegé­szíteni a meglévő pénzeket egy Balkányban felépítendő tanyai kollégium érdekében. Iskolaépítés, bővítés a gond Nyírmeggyesen, Nyírtasson, Barabáson, amelyekhez egyenként is több százezer fo­rint állami támogatást juttat­nak. Uj építéssel és bővítéssel harminckét általános iskolai tanteremmel több áll rendel­kezésre az új tanévben, és kétszázzal több általános is­kolai, kilencvennel több kö- zépiskolai diákotthoni hely szolgálja majd a jobb tanulási körülményeket. A NAGYKÖZSÉGEK IS RÉSZESEDNEK az építendő hetven kilométernyit kitevő új vízvezeték-hálózatból, amely mintegy négyezer la­kás bekapcsolását teszi lehe­tővé. Három általános orvosi, négy gyermekorvosi körzettel bővül1 az egészségügyi ellátás hálózata. Az öregekről való gondoskodást jelzi: négy új öregek napközi otthona nyí­lik, s az arra rászorulók újabb 290 szociális otthoni helyet kapnak. Ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy a tetemes építési költségek mellett már most meg kellett tervezni a műkö­dési, fenntartási kiadásokat, a beruházási költségeken kí­vül ugyancsak nagy számokat kapunk, hiszen a létesítmé­nyek működését lehetővé tevő tetemes kiadásokat tervezni kell. Mindezek indokolják, hogy a legnagyobb részt a kulturális kiadások és a szociális, egész­ségügyi kiadások teszik ki. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem utalnánk a kö­vetkező évek feladataira is. Egy-egy nagyobb építkezés, fejlesztés több év gazdálkodá­sát érinti: egyrészt nincs any - nyi pénz, hogy egyetlen esz­tendőben kifizessék a költsé­geket tanácsaink, másrészt a tervezések, az építkezések maguk is több időt vesznek igénybe. Itt van például a városok­ban a lakásépítés. Aki nem foglalkozik vele, szinte el sem képzeli, mennyi tennivaló van az építkezések megkezdéséig. Nagyrészt elfogytak a beépí­tetlen, üres telkek, a tervezés utáni bontás, a lakók más helyre költöztetése, az építke­zések megkezdése hosszú hó­napokat vesz igénybe. Nyír­egyházán például már az ötö­dik ötéves terv idején építen­dő lakások terület-előkészíté­sét kell megkezdeni 1973-ban, hogy néhány év múlva is fo­lyamatosan költözhessenek új otthonokba a lakók. Ilyen esetekben még hiteleket is fel­vesznek tanácsaink — mint például Nyíregyházán is —, hogy a távlati célok érdeké­ben most felhasznált milliók ne terheljék túlságosan az idén egyébként rendelkezésre álló- összegeket. AZ ELMÜLT ÉVEKBEN sokat változott a tanácsok gazdasági szerepe: mindin­kább a gazdálkodás a jellem­ző. amelyet a legszélesebb társadalmi alapokra helyez­tek. hiszen a tanácsüléseken, tanácsi bizottságokban foga­dónapokon, tanácstagi beszá­molókon kívül a falugyűlése­ken is olyan fórumot kaptak a megye lakói, hogy alkotó módon befolyásolhatják, ala­kíthatják településük fejlődé­sét. A hosszú távú fejlesztési programban — településen­ként különböző méretekben ugyan, de — fontos esztendő lesz 1973. Marik Sándor Nagy ütembe® épülnek a lakássEt Minden munkahelyei! folyamatosan dolgoznak a SZAÉVnél Ritka eset, hogy létszám- hiány okozzon gondot télen az építőiparban. Lényegében a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál sem télről télre visszatérő jelen­ség, hogy januárban dolgozó­kat keres, illetve vesz fel a munkaügy. A kivétel pedig jelzi, hogy megszűnt az idényjelleg a vállalatnál. Legfeljebb csak átmenetileg szünetel néhány „kényesebb” természetű munka, de azért senkit sem kell elküldeni fagyszabadságra. Akad mun­ka más területen. Annyi, hogy nem is győzik. Háromezer-háromszázötven munkásállományú ember dolgozik jelenleg a vállalat­nál. Közülük kétezer-hatszá- zan kinti építőipari munkán A nyíregyházi lakásépítő fő­építésvezetőség például egy­maga több, mint, hatszáz embert foglalkoztat. S ami szintén új jelenség: a vál­lalat még a szak-, és szere­lőipart is teljes kapacitással foglalkoztatja. Tudniillik ez A 107-es Mező Imre Ipari és Szakmunkásképző Intézet ílatzel téri épülete a növek­vő szakmunkásképzés igé­nyeit már évek óta nem tudja megfelelően kielégíte­ni. Az 1972/73-as tanévre hét­száz tanuló helyett csak négyszázhatvanat tudtak felvenni. Még a következő tanévre sem tudnak többet „beiskolázni”. A jelenlegi ezerhatszáz tanulót is nehéz körülmények között tudják képezni, oktatni. Ezen a gondon segít a Munkaügyi Minisztérium. Be­ruházása alapján az intézet­nek, új kétezer-kétszáz sze­mélyes szakmunkásképző komplexuma — iskola, kollé­gium, tanműhely — épül a Dugonics utca 6. szám alatt. (A Hősök temetőjével szem­ben.) Az intézetet a Csong- rád megyei Tervező Iroda tervéi alapján a Nyíregyházi ÉPSZER Vállalat építi. A munkálatokat decemberben már meg is kezdték. A 13 millió forintba kerü­lő iskolaépület négyszintes lesz, húsz tanteremmel és egy tornateremmel. A föld­szinten lévő tornaterem 21 az az ágazata az építőipar­nak, amelynek a munkával való ellátása csak a legrit­kább esetben sikerül a téli hónapokban. Ezúttal azonban még szakipari alvállalkozók­ra is szükség vall. hogy fo­lyamatosan végezni tudják a téli hónapokra előkészített munkákat. Mindez már nem- csak a szokatlanul ^nyhe időjárás következménye, ha­nem a télre való jó felké­szülést, a szervező munka tökéletesedését nyugtázza a vállalatnál. Á tennivalók sorában is első helyen szerepel a válla­latnál a lakásépítések bo­nyolítása. A már említett létszámmal dolgozó nyíregy­házi főépítésvezetőség kivi­telezésében az Északi körút mentén három nagy épüle­ten is folyik a munka. Ugyancsak teljes lendülettel dolgoznak az építők a Kos­suth utca mentén kialakuló új lakótelepen. Szokásos tempóban készülnek a laká­sok Jósa városban és a méter hosszú, 12 méter szé­les és 6,9 méter magas lesz. A testnevelés oktatására megfelelő, de tornatermi labdajátékok hivatalos mér­kőzéseire így is kicsi. A tan­termeket a modern oktatás­nak megfelelően tervezték. Minden két teremhez egy, és a négy előadóteremhez külön-külön egy-egy szertár is épül. Terv szerint az iskola mellé egy kétszáz személyes diákotthont is építenek. Egy- egy szobában három tanuló kap majd otthont, hideg- meleg vízzel, központi fű­téssel ellátva. Az iskola- komplexum fűtését az inté­zet saját maga látja el öt kazánból, elektronikus be­rendezésű olajtüzeléssel. Kü­lön vízmelegítő berendezés­sel biztosítják a meleg vizet. A kollégiumban hatszáz sze­mélyes ebédlő is lesz. Emel­lett hetven lány és hetven fiú részére biztosítanak át­meneti szállást, mivel az is­kola tanulóinak több, mint hatvan százaléka bejáró. Az intézetnek jelenleg nincs diákotthona. A felépü­lő új kollégium és az átme­Kun Béla utcában is. Egy hagyományos építési móddal készülő tömb falazá­sán dolgoznak Mátészalkán. Ha elkészül, itt kap majd helyet az OTP és az Állami Biztosító, s az emeleti része­ken lakások lesznek. Nyírbá­torban egy 42, és egy 12 la­kásos épület belső műnk*' dolgoznak az építők. Nem állt meg a munka a Fehér- gyarmaton készülő három OTP-s lakás építésénél sem. Az egyenként 14 lakásos épületek közül kettőnél a szerkezeti rész falazása fo­lyik, a harmadiknál már a tetőszerkezet készül. Közben folyik a válaszfalak ' építése és — a további szerelési és vakolási munkák végzését is mintegy biztosítva — az aj­tók, ablakok szerelése is. Záhonyban egy 16 lakásos épület külső és belső fala­zás; rriunkáit végzik. Foly­tatják a' Sátoraljaújhelyben megkezdett lakások építését is. neti szállás-megoldja a bejá­rási, illetve albérleti nehéz­ségeket. Mivel a Mü. M. nem tudja a diákotthon építési költségeit teljesen biztosíta­ni, a megyei tanács munka­ügyi osztálya és az iskolave­zetés az érdekelt vállalatok anyagi támogatásával kíván­ja pótolni a több. mint húsz­millió forint értékű, a követ­kező ötéves tervben fel­épülő otthon építési költsé­geit. Az intézet, a női alapszak­mákban — cipőfelsőrész ké­szítő, női szabó, férfiszabó, női fodrász, férfifodrász képez szakmunkásokat. Ennek megfelelően tervezik az is­kola udvarára a tanműhely építését is. A modern gépekkel ellá­tott tanműhelyben egyszerre kétszáz tanuló dolgozhat, sa­játíthatja el a szakmát. A gépi felszerelésekkel együtt mintegy harmincmillió fo­rintba kerül a tanműhely. Az 1974. augusztus 15-én átadásra kerülő Mező Imre 107-es Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet új iskolaépülete az ország legmodernebb ipari- tanuló-intézete lesz. PullaS Árgiád tsz-zárszámadó közgyűlésen Ipartelepülésen, mostohább természeti tényezők köze­pette is lehet jól gazdálkodni — erről számoltak be szom­baton az öcshalimbai Alkot­mány Tsz zárszámadó köz­gyűlésén. A halimbai műve­lődési házban megtartott közgyűlésen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az aj­kai választókörzet ország- gyűlési képviselője. A köz­gyűlésen Szakács László, a szövetkezet elnökeárról adott számot, hogy egy év alatt több, mint 670 000 forinttal növelték a nyereséget. . A személyi jövedelem évi át­lagban meghaladta a 26 000 forintot. A tagok tízórás munkanapra számított jöve­delme 85 forintra emelke­dett. Megelégedéssel hallgat­ta a tagság a jelenlegi hely­zetről, az őszi kalászosok vi­szonylag jó áttelelésérő!. az állatállomány fejlődéséről és az idei tervek megvalósítá­sáról szóló beszámolót. Tímár Mátyás Baranyában Dr. Tímár Mátyás, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Az MSZMP megyei bizottságán dr. Nagy József, Bocz Jó­zsef, dr. Jerszi István, a me­gyei PB titkárai és Horváth Lajos, a Baranya Megyei Tanács elnöke tájékoztattál? őt a megye életéről. A mi­niszterelnök-helyettes gaz­dasági, pártaktíva keretében tájékoztatást adott az or­szág gazdasági helyzetéről, az MSZMP KB 1972. no­vemberi határozatából adó­dó feladatok teljesítéséről, valamint az 1973. évi nép- gazdasági tervben foglalt célkitűzésekről. A tanács­kozás után találkozott a mecseki intéző bizottság tagjaival, valamint Pécs vá­ros állami vezetőivel. A be­szélgetés során Horváth La­jos. a megye tanácselnöke, valamint Palkó Sándor és Jakobos Zoltánná, az intéző bizottság vezetői tájékoztat­ták a miniszterelnök-helyet­test a fejlesztési elképzelé­sekről. Iskolaátadás: 1974 augusztus Az ország le< modernebb szakmunkásképzője épül Nyíregyházán GgyüsiilSiárJ forintos beruházással fejlesztik idén a szarvasmarha-tenyésztésű A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium il­letékesei elmondották, hogy — nem végleges adatok sze­rint — 1972-ben 13,7 milli­árd forintos beruházást való­sítottak meg az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek. A beruházási piac hely­zete a tervnek megfelelően alakult; az építkezésre fordí­tott költségek 1971-hez ké­pest csökkentek, s megkez­dődött a gépesítési beruhá­zások fellendülésének — kü­lönben eléggé lassan kibon­takozó — folyamata. A gaz­daságok 7,7 milliárd forintot költöttek építési munkákra és kereken ötmilliárd forin­tot fordítottak gépbeszerzés­re. A termelőszövetkezetek be­ruházási-fejlesztési tevé­kenységét a lehetőségek jó­ján mérlegelése jellemezte: az 5,4 millió forintos építke­zési beruházások mellett 3 milliárd forintért vásároltak gépeket. Az 1973 évi beruházási feladatokat alapvetően meg­határozza, hogy a növényter­mesztők fokról fokra kor­szerűbb gépekkel csökkentik a fizikai munkát és mindin­kább előtérbe kerül az: állat- tenyésztés teljes gépesítése. Ezzel kapcsolatban egyre in­kább nyilvánvaló, hogy nem lehet tovább késedelmesked- ni az áthúzódó beruházások befejezésével, mert az állat- tenyésztésben a teljes terme­lést és a gazdasági számítá­sok érvényre jutását csakis az elkészült. zavartalanul működő beruházások teszik lehetővé. Annál inkább így van ez, mert ellenkező eset­ben — sajnos ma még gyak­ran előfordul — de a hitel visszafizetése, illetve a be­ruházott összeg amortizáció­ja előbb esedékessé válik, mint ahogy a beruházás el­készül. A MÉM beruházási szakemberei ezért arra szá­mítanak, hogy a gazdaságé meggyorsítják a hátralévő építési-szerelési munkákat és hozzálátnak a már meglévő telepek fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez. Ezen a té­ren is van tennivaló, hiszen a férőhelyeknek alig több, mint 80 százalékát használ­ták ki tavaly a gazdaságok és — főként az anyagi ösz­tönzés hiánya miatt — a tartási technológiákkal is ke­vesebbet törődtek a kelleté­nél. Idén több, mint 1 mil­liárd forintot ruházhatnak be a szarvasmarhatartó gazda­ságok; az összeg felét állami támogatásként kapják. A korszerűsítési-fejlesztési be­ruházásokkal már idén egész sor állattartó telepet rendbe lehet hozni; így hamarabb lehet az anyagi érdekeltség fokozásához fűződő vállalati elképzeléseket érvényesíteni, mintha új és gyakran több évet igénybe vevő beruházá­sokat kezdenek. A korszerű­sítéshez különben elegendő építőipari — jobbára terme­lőszövetkezeti — erő ál: ren­delkezésre. Az elmúlt évinél valamivel kedvezőbbek a hitelezési lehetőségek és — részben — a hitelfeltételek ifi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents