Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

i oMal rCTJET-MAGTARöRSZA« 1973. fcftruír 2T. Péter János beszéde Sxendrei lóz séf: A Tiszától az (Folytatás az 1. oldalról) Délkelet-Ázsia és valameny- nyiünk javára. Itt mutatko­zik a különbség az 1954-es genfi konferencia és a mai értekezlet között. Azért ül­tünk itt össze, hogy segítsé­get nyújtsunk a párizsi meg állapodás aláíróinak a meg­állapodásban foglalt rendel kezések alkalmazására. Fel­adatunkat nagyon határozot­tan meg lehet szabni. A kon­ferencia azért ült össze, s a? itt képviselt országok kor mányai erre vállaltak köte lezettséget. hogy tudomásul vegye az aláírt megállapodá­sokat, s szavatolja a háború megszüntetését és a béke fenntartását Vietnamban. Ha sikerül együttműköd­nünk a négy aláíró féllel a tűzszünet szavatolásában, s a vietnami béke megszilár­dításában, akkor a kölcsönös megértés és a nemzetközi együttműködés új korszaka nyílhat meg. A vietnami nép hatalmas áldozatokat hozott ezért az új korszakért. Az a rokonszenv. együttérzés és bátorítás, amelyet a béke- szerető, s az emberiség Jpbb életét kívánó népek oly nagy száma tanúsított, hoz­zájárult a vietnami nép ama elszántságának megerősíté­séhez, hogy megőrizze füg­getlenségét és önmaga dönt­hessen sorsáról. A vietnami nép hősies küzdelmének hot* ú évtizedekig tartó tör­ténete feledhetetlen tanúsá­gul szolgál a világ nemze­teinek, hogy egy nép hogyan állhat ellen a pusztító erők­nek. A magyar küldöttség a szolidaritás érzésével vesz részt a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság mun­kájában, s igyekszik együtt­működni a bizottság minden tagjával. Ugyancsak a szolidaritás érzésével tanulmányozzuk azokat az időszerű problé­mákat, amelyeknek megol­dása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy helyreálljon a béke Veitnamban és Délke- let-Azsi^an, — beleértve Laoszt és' Kambodzsát. ' Ä problémákra a január 27-én itt, Párizsban aláírt megállapodás rendelkezései alapján kell feleletet találni, az 1954-es genfi konferen­ciát követő események ta­nulságait is figyelembe véve. A jelenlegi párizsi megál­lapodás közvetlen tárgyalást ír elő Dél-Vietnam két kor­mánya között. Biztató, hogy a két külügyminiszter már a jövő héten megkezdi ta­nácskozásait. Az 1954-es genfi értekezletet követően ugyanis sok kárt okozott az a tény, hogy Észak és Dél politikai személyiségei nem találkoztak. A párizsi megállapodás előírja a nemzeti megbékélés és egyetértés országos taná­csának megalakítását, hogy az megszervezze az országos választásokat. 1954 után sok tragikus problémát okozott az a tény, hogy nem került sor a genfi okmányok által előírt választásokra. Kormányomnak jó kapcso­latai vannak a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes for­radalmi kormányával. Rend­szeres eszmecseréink és ta­pasztalataink alapján arról tanúskodhatom, hogy az ideiglenes kormánynak hatá­rozott akarata, hogy együtt­működjék dél-vietnami part­nereivel a szigorúan demok­ratikus választások előkészí­tése érdekében. Vannak természetesen más kérdések Is. így például fel­tétlenül szükség van arra, hogy a párizsi megállapodás aláírói által alakított kato­nai vegyes bizottság a köl­csönös bizalom légkörében működjék. Hasonlóképpen a kétoldalú katonai vegyes bi­zottság hatékony működésé­hez is szükséges, hogy meg­teremtsék a kedvező feltéte­leket tagjainak a kölcsönös bizalom légkörében való együttműködéséhez. Bizonyos lépések segíthet­nék e kölcsönös bizalom megerősítését, mint ahogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság szabadon bocsátja a katonai foglyokat, a dél­vietnami nolitikai foglyok szabadon bocsátása is hoz­zájárulna a kölcsönös biza­lom szellemének növelésé­hez. Kormányom reméli, hogy e konferencia eredményei — s az az okmány, amelyet most készítünk elő — logikus mó­don biztosítják majd a pári­zsi megállapodás folyamatos­ságát és hozzájárulnak a vietnami és a délkelet-ázsiai béke megszilárdításához. A Vietnamban teremtett új viszonyok megnyithatják majd Vietnam kapuit a bé­kés élet újjáépítéséhez való anyagi hozzájárulás előtt Iszakon és Délen egyaránt. A magyar nép szolidáris volt a vietnami népnél szörnyű szenvedései idején. Hasonló­képpen szolidáris lesz vele az új élet felépítésének ide­jén is. Szeretném kifejezni hálán­kat a francia kormánynak és a francia népnek. Párizs és Franciaország neve az emberek emlékezetében min­dig kapcsolódni fog a dél­kelet-ázsiai béke helyreállí­tásához — fejezte be beszédét Péter János külügyminiszter. ★ Péter János külügyminisz­ter hétfőn délután felkereste a francia külügyminiszté­riumban Maurice Schumann Helsinkiben hétfőn dél­után 34 ország nagykövetei és szakértői ismét elfoglal­ták helyüket a dipoli kon­ferenciaterem nagy hat­szögletű asztala mellett és kéthetes szünet után foly­tatták az európai biztonsági és együttműködési értekez­let előkészítését szolgáló ta­nácskozást. Az immár harmadik ple­náris ülésszak első munka­ülése mindössze 15 percig tartott, s mint minden ed­digi tárgyalási szakasz nyi­tányán, most iß a további munka megszervezéséről volt szó. . .. , Franciaország nagykövete az EGK kilenc tagja nevé­MOSZKVA Ahmed Iszmail Ali vezér- ezredes. az Egyiptomi Arab Köztársaság hadügyminiszte­re és fegyveres erőinek fő- / parancsnoka hétfőn hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett. Az egyiptomi ven­dég látogatást tett Andrei Grecsko marsallnak a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terénél. A baráti beszélgetés során megvitatták a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó kérdéseket. BÉCS Ilku Pál művelődésügyi miniszter hétfőn Ausztriába Negyven évvel ezelőtt. 1933 február 27-én tűz ütött ki a német birodalmi gyűlés épü­letében. Egy óra sem telt el és a náci Németország rádió­ja világgá röpítette a hírt: le­tartóztatták a gyújtogató Van der Lubbet, a „holland kom­munistát”, akinél elfogatása- kor párttagsági könyvet ta­láltak. Másnap már a Kom­munisták Németországi Párt­ját vádolták, s azt terjesztet­ték: a gyújtogatással jelt akartak adni a fegyveres fel­kelésre A Reichstag felgyújtása, amely a nácik műve volt, azt az ötletet sugalmazta, hogy a kommunista forradalom rémképének felidézésével ürügyet teremtsenek a kom­munista párt feloszlatásához és vezetőinek elfogásához. Hitler 1933. január 30-án lett birodalmi kancellár. Ha­talma azonban ekkor még nem volt szilárd. A kommu­nista párt hagy erőt képviselt és a munkásság egvséefront- tának megteremtésén fárado­zott. míg a nemzeti szocialis­ták táborát belső ellentétek kezdték ki. A Reichstag fel­gyújtásától tehát a fasiszták külügyminisztert, s szívélyes légkörű eszmecserét folyta­tott francia kollégájával. ■k Délután a konferencia nem tart ülést, hanem előrelátha­tólag kétoldalú eszmecserék lesznek majd az egyes dele­gációk között. A legközelebbi plenáris ülést kedden délelőtt tartják. Az elnöklés kérdésében az a megállapodás alakult ki, nogy a konferenciának nem lesz elnöke, hanem a plenáris ülések tanácskozásait felvált­va Mitchell Sharp kanadai és Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter vezeti. A vá­lasztás azért esett rájuk, mert a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságnak Ka­nada és Lengyelország a két „rangidős” tagja. Mindkét or­szág már az 1954-es genfi egyezmények által életre hí­vott nemzetközi ellenőrző bi­zottságban is részt vett. A konferencia elé terjesz­tett javaslatokról külön szer­kesztő bizottság keretében ta­nácskoznak. E bizottság ülé­seit is Kanada és Lengyelor­szág képviselői vezetik. ben javasolta, hogy a napi­rendi pontok tartalmának kidolgozására alakítsanak munkabizottságot. A munka­bizottságnak, amelyben minden részvevő ország kép­viseltethetné magát, az lenne a feladata, hogy a második tárgyalási szakaszban össze­állított „négy kosár” — a napirendi javaslatok téma szerinti gyűjteménye — tar­talmát igyekezzék tömöríte­ni, tételes formában meg­fogalmazni. Az első ülésen még nem bontakozott ki vita a javas lat felett. A helsinki konzul­táció részvevői legközelebb kedden délelőtt ülnek össze. érkezett. Osztrák kollégája, dr. Fred Sinowatz oktatás­ügyi miniszter hívta meg hi­vatalos látogatásra és ta­nácskozásra. Becsben az osztrák oktatásügyi minisz­térium épületében délután megtartották első hivatalos megbeszélésüket. VARSÓ Hétfőn plenáris ülést tar­tott a LEMP Központi Bi­zottsága. A tanácskozáson Edwardí Gierek, a párt KB első titkára elnökölt. A na­pirenden a lengyel népgaz­daság anyaggazdálkodási helyzetének és problémáinak megvitatása szerepelt. soraik rendezését, a terror igazolását várták, a talaj elő­készítését a jogtipró szükség­rendelet kibocsátásához. Kétségtelen, hogy Hitler féktelén nacionalista dema­gógiája jelentős kispolgári tömegeket vonzott, de 1932 végén — tehát közvetlenül a hatalomátvétel előtt — csök­kent a hitlerizmus vonzereje Németországban. A hata­lomátvétel előtti utolsó vá­lasztáson, 1932 novemberében az előző szavazáshoz ké­pest a nácik 2 millió szavaza­tot veszítettek, és képviselőik száma 230-ról 196-ra csök­kent. 1933. március 5-re volt ki­tűzve az új választás, amely­nek végérvényesen meg kel­lett volna mutatni a valósá­gos erőviszonyokat. A hitle­risták féltek ettől az új erő­próbától. Göbbels, a nácik fő­ideológusa kétségbeesetten je­gyezte fel ezekben a hetek­ben naplójába: „Hatalomra 10. Másnap december 22-én meg­alakult az építkezés pártszer­vezete. Az első taggyűlésen még csak 18 kommunista vett részt. Nem volt több... Ami ezután következik, az már sokkötetes regény, hős- költemény — a szovjet írók néhányat meg is írtak belőle —, vagy az idegen embernek egyszerűen legenda, sokkal lí­raibb. drámaibb, és minde­nekelőtt: sokkal emberibb le­genda, mint az, amely a sze­relmes Angara szökéséről Szól. Az első Szibéria vízerő­művet Irkutszk alatt még úgy építették, hogy a hajai- mas folyót új mederbe terel­ték. Ez is grandiózus munka volt: 235 méter széles új med­ret ástak, majd, amikor fel- épült benne az erőmű, oda­terelték a folvót és a régi út­ját elzárták. így alakult ki a 3000 méter hosszúságú gát, amelyen közút halad át, s mö­götte magasodik az „irkutszki tenger” 60 kilométer hosszan. A vízszintkülönbség a gát két oldalán 28 méter, a turbinák viszont a felső vizszint alatt 40 méter mélységben dolgoz­nak. Az új folyómeder 25, benne a víz 22 méter mély. — Kedves nekünk az ir­kutszki vízerőmű, nagyon is kedves, hiszen az volt az első „szibériai villamos nap” az Angarán, de a bratszki és az uszty-ilimszki vízerőművek mellett az irkutszki eltörpül — mondotta Vlagyimir Zajko mérnök, az irkutszki villa­mossági körzet fódiszoécsere. — Itt, Irkutszkban 660 c^er kilowattos kapacitással tér- melj'ik az energiát, évente több, mint négymilliárd kilo­wattóra mennyiségben, de hasonlítsuk hozzá a bratszkit, amely 4 500 000 kilowattos erővel termel és összesen 23 milliárd kilowattóra mennyi­séget ad egy évben. Az uszty- ilimszki hasonló nagyságú lesz, de köriitbetiH egy mil­liárd kilowattórával keve­sebbet fog termelni évente, mert a duzzasztás és a vízát- ömlesztés Bratszknál ideáli- sabb... A bratszki vízerőművet tel­jesen új, a világ más részein ismeretlen és alkalmazhatat- lan módszerrel építették. Ugyanazt a módszert alkal­mazzák a többi szibériai erő­műóriás építésénél is. A mód­szer lényege, hogy nem tere­lik új mederbe a folyót, mert az Szibériában a legtöbb helyen lehetetlen is. Elsősorban azért lehetetlen, mert a folyók rendszerint sziklás hegyek közt haladnak, ahol új medret ásni — vagy robbantani — el­képzelhetetlenül költséges és lassú. Másodsorban: a szibé­riai folyók temérdek vizének új medret ásni majdnem le­hetetten, hiszen az Angara — például — csak a Bajkálból közel 2000 köbméter vizet kan másodpercenként. De számos mellékfolyó ömlik bele — köztük nagyok is —, és a Je­kell kerülni, különben halálra győzzük magunkat a válasz­tásokon.” A hangsúly termé­szetesen nem a győzelmen, ha­nem a halálon volt, s nem­csak a hitleristák tartottak ettől, hanem a német mono­poltőkének azok a vezetői is, akik Hitler kezében látták biztosítottnak érdekeiket. Mellesleg ezen a választáson, minden terror az egész ál­lamapparátus kézbentartása ellenére Hitlerék csak a sza­vazatok 44 százalékát tudták megszerezni, tehát forma sze­rint a parlamentben kisebb­ségben maradtak volna. De­ltát sem nekik, sem megbízó­iknak nem volt szükségük többé a burzsoá parlamentre, s azt lényegében szétkerget­ték. A Reichstag tel gyújtása után sürgős kirakatpert ren­deztek a nácik, amelyben „eszmeileg” szerették volna megsemmisíteni a kómmu­nyiszej közelében már 4370 köbméter a másodpercenként áthaladó vízhozam. A Jenyi­szejé meg — a tengeri torko­latnál — másodpercenként 18 600 köbméter. A Lénáé 15 500, az Obé 12 830, az Amuré 10 800, az Irtiszé 3000, a Zéjáé 1800 köbméter má­sodpercenként, hogy csak a legnagyobb folyókat említ­sem. E néhány adat bizonyára jelzi, érzékelteti, milyen mé­retű munkát kell elvégezni egy-egy szibériai folyó elzá­rásáért és a vízerőművek fel­építéséért. Magyarországon nincs összehasonlítási alap, mert nálunk összesítve sin­csenek ilyen méretek. Talán egyetlen hasonlattal élhetünk. Ha Magyarország minden la­kója iavakorabeli férfi lenne és bírná a szibériai hideget, akkor, de csak akkor 10 év alatt fel tudnánk építeni egy olyan duzzasztó'íátat és víz­erőművet. amilyen a bratszki. Képzeljük el, hogy 40—50 fokos hideg van. A sziklák közt másfél kilométernyire összeszűkült folyót három mé- tér vastag jég takarja és ezen dolgozik tízezer ember, meg több ezer gép. Kőtömböket kapcsolnak össze vaspántok­kal. Ezeket magas cementtar­talmú betonnal locsolják Háztömb nagyságú kő-beton- kolosszusok keletkeznek, olyan nehezek, hogy beszakad alattuk a három méter vastag jég és lassan lesüllyednek a folyó fenekére. S ezt ismétlik mindaddig, amíg a vasbeton­tömegek ki nem emelkednek A héten újabb nagy sztrájkhullám söpör át Angli­án. Az autógyári munkások­tól a kórházi segédszemélyze- tig, a közalkalmazottaktól a tanítókig, a gázipar,’ munká­saitól a mozdonyvezetőkig egész sor szakma és foglalko- zási ág dolgozói követelnek béremelést. 750 ezerre teszik azoknak a számát, akik már­is részt vesznek valamiben sztrájkfajta alkalmazásában, vagy béremelési kampányt jelentettek be a következő napokra. A brit munkásmoz­galomban az 1920-os általános sztrájk óta nem volt Ilyen széles körű sztrájkmozgalom, mint a mostani, amely a köz­vetlen béremelési igény alá­támasztásán kívül a kormány münkásellenes politikájának megbuktatására is irányul. A szakszervezeti mozgalmai összefogó TUC március 5-én országos rendkívüli kongresz- szuson tanácskozik arról, hogy milyen harci formákat tegyen magáévá. A 10 millió szervezett dolgozót tömörítő TUC soraiban egyre nő a baloldal befolyása. A mostani sztrájkhullám és a TUC- kongresszus jelentős feiJe- mény lehet a Heath-kormány és a szakszervezeti mozgalom nizmust. A megvesztegetett, félkegyelmű Lubbé a vádlot­tak padjára került és mellé Dimitrov, hogy a vádat a nemzetközi kommunista moz­galomra is kiterjeszthessék. Mit számított az, hogy Dimit­rov a Reichstag felgyújtásá­ról a münchen—’berlini vona­ton értesült, hogy életében sosem látta Lubbét, s hogy Münchenben volt, amikor a tanúk Berlinben „látták”. A fasiszták forgatókönyve sze­rint osztották ki a szerepeket, és mindenkinek a kész szöve­get kellett mondania: az őrült Lubbénak, a nemzetiszocia­lista tanúknak, a megidézett, lepénzelt, megfélemlített bű­nözőknek. Azt a tételt kellett igazolniuk, hogy a bolsevlz­tnus a világ lerombolására törekszik, s meg kell semmi­síteni, nehogy újabb Reichs- tagokat emésszen el a tűz. Ezt a célt szolgálta volna a lipcsei per, ha nem vissza­felé sül el. Dimitrov szemé­a vízből. Először a folyó egyiS felében vetik meg a gát alap­jait. Azután felépítik rá a vízáteresztő zsilipeket, majd az előzőhöz hasonló módon el. zárják a folyó másik felét is. Közben a zsilipeken folyik át a víz. A gát másik szaksa á- ban énül az erőmű. így az egész folyóra ráteszik a? - zo- nyúan erős és nehéz ." be­ton jármot”» ahog3ran az épí­tők nevezik művüket... Fan­tasztikus... Nem lehet ponto­san leírni. S mindezek ellené- re azt mondják; hogy. az An­gara a legideálisabb, a 1eg- kedvesebb és a legszebb szi­bériai folyó. Senki se higgye, hogy Szi­bériában másfajta, var as- féle emberek laknak, mint Európában. A tajga nem dzsungel és lakossága nem bennszülött. Szibériát az orosz emberek kezdték meghódíta­ni és benépesíteni már több, mint háromszáz évvel ezelőtt. Igaz ugyan, hogy 1917-ig aa egész óriás területet börtön­nek nevezték az európai oro­szok. A cár mindig Szibériá­ba száműzte ellenségeit, azo­kat az embereket, akik vala­milyen módon lázadni mer-: tek a cárizmus ellen. Ezrével kerültek ide szociáldemokra­ták és kommunisták is. Köz­tük Lenin, akit tiszteletük é3 szeretetük kifejezéseként egy-- szerűen „földinek”, vagy „szi­bériainak” neveznek az ptt élő emberek. viszonyának alakulásában.. Sí londoni megfigyelők szerint, meghatározhatja a belpoliti­kai események menetét a kormány uralmának hátrale-’ vő, lilét és. fél évére, ha úgy a» nem éppen az általános lasztások idő előtti kiírásához vezet. A negyedmillió brit köz­tisztviselő kedden 24 órás sztrájkot tart, első ízben az­óta, hogy a közalkalmazottak szervezetbe tömörültek. Lon­donban arra számítanak, hogy zűrzavar keletkezik a repülőtéri és a hajóforgalom­ban, az egész adminisztratív apparátusban. A mozdonyve­zetők egy idő óta már tartó munkalassítás: kampányát szerdán 24 órás sztráík tetézi be. Londonban a föld alatti vasút is leáll. Kétszáznál több iskola zárja be kapuit a hé­ten a fővárosi tanítók sztrájk-’ ia miatt. Csütörtökön 230 e-er kórházi alkalmazott is sztráj­kol. A bérkövetelések teliesíté- sét a kormány bérkorlátozó törvénye tiltja. A kabinet ve­zetői úgv emlegetik a műn- kásellenes jövedelempolitikát, mint a fizetési mérleg megja­vításának, az infláció vissza­szorításának „csodaszerét.” lyében olyan kommunista hőst adott ez a per a világ- nek, akinek neve örök időre, még a közönyös polgárok tu­datában is cftszeforrott az an­tifasiszta küzdelemmel. Di­mitrov a lipcsei törvényi k vádlottak padjából a re heletlen kommunista hel. ú- lás világra szóló fórumát te­remtette meg személyes bá­torságával és szellemi fölé­nyével. Nemcsak azt bizonyí­totta be, hogy a Reichstagot Hitlerék gyújtották fel — amit egyébként mindenki tu­dott, természetesen a bíróság tagjai IS! —, hanem azt is, hogy az olyan félelmetes ná­ci „nagyságok”, mint Göring és Göbbels, alapjában véve gyáva ppjácák. Dimitrov mar a lipcsei perben megmutatta a világnak annak az eszmei és erköcsi erőnek legyőzhetet­lenségét, mely aztán az em­beriség történetének egyik legsötétebb szakaszában, 10 évvel később, Sztálingrádnál meghozta a fordulatot. Nemes lánoá Helsinkiben megkezdődött a harmadik ülésszak »Fn EX*TELEX A Reichstag lángjai (Folytatjuk) Sztrájk hullám Angliában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents