Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-27 / 48. szám

A megye érdekében A közelmúltban kezdték meg a gyógyító munkát a megyei kórház új belgyógyászati pavilonjában. A kényelmes, egy-, két- és hatágyas kórtermekben egyszerre 178 beteget tud­nak gyógyitani. Képünk: dr. Sztachó József belgyógyász orvos és István Adámné laboráns mikroszkópos vérképvizsgálatot végez. (Elek Emil felvétele) A gyár és a város A „Béni“ és az urbanizáció Nyírbátorban MEGYÉNK FEJLŐDÉSE MEGGYORSULT. Ezt nem­csak az bizonyítja, hogy gyak­rabban avatnak mostanában gyárat, korszerű, új üzemré­szeket Szabolcs-Szatmárban, és, hogy csökkent az elván­dorlás. Ugyanerről szól az is, hogy Nyíregyházán, Máté­szalkán, Kisvárdán új áruhá­zakat építettek, s még újabba­kat emelnek; hosszú idő után több egészségügyi és néhány nagyobb kulturális intéz­mény ügyét is a kivitelezők vehetik kézbe. Az új lakóte­lepek nemcsak Nyíregyhá­zán, hanem Mátészalkán is városiasak, összkomfortosak az ott épülő lakások. Sorozat­ban adják át a megye na- gyob községeiben is a csator­na- és vízműveket. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a fejlődéssel elége­dettek lehetünk. Mert igaz, hogy az elmúlt öt esztendő­ben mutatósabbak a megye eredményei, mint korábban. De éppen ez a meggyorsult fejlődés támaszt új igénye­ket: még jobban kell gazdál­kodni, keresni azokat a meg­oldásokat, amelyek a meglévő megyei pénzek, állami tá­mogatások felhasználása ré­vén Szabolcs-Szatmár gaz­dagítására szolgálnak. Ezért került több alkalom­mal előtérbe már 1973-ban is a tervezés. Ide tartozik a ne­gyedik ötéves terv idei esz­tendejére vonatkozó tanácsi költségvetés és fejlesztési terv is, amely összesen kétmilliárd forint felhasználásáról intéz­kedik. Ugyanebbe a tervezési munkába kapcsolódik az az elemzés, amelyet a tervosz­tály tevékenységének értéke­lése során végzett a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. És nagy jelentőségű feje­zete a tanácsi tervezőmun­kának az az intézkedési terv, amelyet néhány hete fogadott el a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága; témája az MSZMP KB 1972. november 14—IS-i határozatának meg­valósítása. ERRŐL A PÁRTHATÁ­ROZATRÓL eddig legtöbbet a vállalatok, üzemek gazdál­kodása, a gazdálkodás jobb megszervezése révén hallot­tunk. A tanácsnak azonban ugyancsak nagyon sok tenni­valója adódik, hiszen a mg- gye területén szervezi, irá­nyítja, összehangolja a válla­latok, gazdaságok, szövetke­zetek tevékenységét, alakítja az ezzel szorosan összefüggő település- és településhálózat­fej lesztési munkát s ez a párt- határozat megvalósításának fontos területe. És ha erről szólunk, még csak a téma egy részét említettük. Ezért lényeges ez az intéz­kedési terv. Mert jól gazdál­kodni csak úgy lehet, ha szervezetten, az erőket cso­portosítva, és több év táv­összecsomagolt tizenegy nő. Kabátot öltött. Rövid ideig beszélgettek még, az­tán hazaindultak. Ugyanannyian érkeztek és kezdték a délutáni mű­szakot. Csogány Miklósné: — Én vagyok a tsz nőbizottsági elnöke. Jól érezzük itt ma­gunkat. Helyes, hogy télen is dolgozhatunk ebben a kis üzemben. Családos anyák meg már egynéhány nagymama is, aztán négy fiatal lány. Öradíjban dol­gozunk. Könnyű, női mun­ka. Bonbonos dobozkákat, fi­gurákat készítünk műanyag­ból. A formázó présgépé a fő munka. Gombnyomásra működik, mindenkor ketten vannak hozzá. A többiek szétvágnak, ollóznák, illesz­tenek. A megrendelő nagy cég néha sürget is. Akkor dolgozunk vasárnap. Dupla latában irányítják a fejlesz­tést, beruházást a megye ve­zető testületéi. Az intézke­dési terv — a párthatározat­ra épülve — éppen ezt kí­vánja elősegíteni. Már látható az a dina­mikus fejlődés, amely meg­indult a megyében, s egyben az is érezhető, hogy a ter­vezésnél néhány témában nem voltak elég optimisták a szakemberek, az igények gyorsabban nőnek, mint ahogy négy-öt évvel ezelőtt a megye legjobb ismerői is gondolták. Ahhoz, hogy a merészebbnek tűnő fejlesz­téshez is reális alapok legye­nek, feltétlenül szükséges, hogy a megye számára leg­fontosabb területekről meg­bízható, pontos adatok, s ami még fontosabb, jó elem­zések legyenek. EZT CÉLOZZA AZ IN- TÉZKEDÉSI TERVNEK az a része, amelyben elhatá­rozták: az 1995-ig terjedő időszakra elkészítik a me­gye távlati munkaerő-gazdál­kodási tervét és munkaerő­mérlegét. Már most felvető­dik ugyanis, hogy több szak­képzett, művelt, sokoldalú ismerettel rendelkező szak­emberre van szükség a me­gyében, mint amennyi van. A képzés pedig hosszú: nem lehet kimondani, hogy jövőre néhány száz vagy néhány ezerrel több szakmunkás kell, mert ez egymagában aligha jelentene többet a most éppen tanuló ifjú — vagy magukat továbbképző idősebb — szakembereknél. Iskolázási, képzési terveket, elképzeléseket kell egyeztet-, ni az üzemek igényeivel, is­kolák lehetőségeivel. Mert a Nyíregyházán, Mátészalkán, Záhonyban épülő szakközép- iskolák. a nyíregyházi szak­munkásképző intézet új kol­légiuma, Nyírbátor, Vásáros- namény, Fehérgyarmat szak­középiskolai osztályai együt­tesen járulhatnak hozzá, hogy a most épülő, bővülő gyárakba, üzemekbe több év múlva — részben már a kö­vetkező ötödik ötéves terv idején — jól képzett mun­kások kerülhessenek. Ez csak egyetlen téma, amely máris jelzi; a terv, munkaügy, ipar, művelődés- ügy munkatársainak, megyei vezetőinek kell összhangban érvényesíteni az intézkedési terv szellemét. De még en­nél is többről van szó, mert az újonnan családot alapító szakembereknek lakás kell — függetlenül attól, hogy maguk építik, vállalatuk vagy a tanács — ezekhez közművek kellenek, s fejlesz­teni a kereskedelmi, vendég­látó hálózatút és sokkal töb­bet tenni a szolgáltatás ja­vításáért. MINDEZEKKEL SZÄMOT KELLETT VETNI a végre­hajtó bizottságnak is, amikor kereset. Havi átlagban kijön ezemégy-ezerötszáz forint. Jó pénz ilyenkor télen. Es helyben vagyunk. Okosan tette a tsz-vezetőség, hogy létrehozta ezt a kis mellék­üzemet. Két éve. Esztendő­ben jó néhány százezer fo­rint tiszta haszon is marad utána. így javára van az egész közösségnek. — Megtanultuk a szót; műszak. Persze, az éjszakai a „leghosszabb”, legunalma­sabb. Olyankor otthon fő­zött feketét hozunk. Tóth Jánosné: — Olyanok vagyunk itt mind, szinte kivétel nélkül, akiknek igen jól jön a kereset. A mi termelőszövetkezetünk, saj­nos, eddig nem sokat dicse­kedhetett. Sok a rossz, gyenge homokunk, nagyon el kell találni az eredmé­nyes gazdálkodást. Amellett a veaetőség is gyakran cse­a tervezést, az ésszerű gaz­dálkodást kívánta tovább ja­vítani, s távolabbra nézni, mint a 73-as esztendő, vagy éppen a negyedik ötéves terv vége. Mert a szakemberek egy része már most a követ­kező középtávú terv előké­szítésével foglalkozik, s eh­hez többek között éppen en­nek az intézkedési tervnek a megvalósítása szolgáltat ala­pot, azok a megyei koncep­ciók, amelyek most készül­nek, s 1985-lg adnak útmuta­tást a megye számára leg­fontosabb területekről. Már kész az a tanulmány, amely Szabolcs-Szatmár el­maradott körzeteit vizsgálta, s amelyben megfogalmazták a megoldás hosszú távú ter­vét. Finomítják az iparfej­lesztési távlati terveket — éppen az elmúlt néhány esz­tendő tapasztalatait figye­lembe véve. Ugyancsak je­lentős a szolgáltatások, a ke­reskedelem, az egészségügyi intézményhálózati és ellátá­si tervezése, a közoktatás és a közművelődés elemzése. Gazdasági téren a megye főbb terményei: télialma-, dohány-, burgonya-, kukorica­termesztést, valamint a szarvasmarha-tenyésztést érintő másfél évtizedre szó­ló tervezések, elemzések ké­szülnek. Ugyanakkor olyan témákat is feldolgoznak, mint a gyenge termőhelyi adottságú területek fejlesz­tési iránya és a vízgazdálko­dás távlati terve. Ezek a hosszabb távra elő­re tekintő tervek, elemzések az év közepére elkészülnek. Azt a célt szolgálják majd, hogy több esztendő távlatá­ban meghatározzák: mikor, melyik területre adják a leg­több pézt, segítsék a gondok széles körű megoldását. Ilyen átfogó tervek nélkül óhatat­lanul bekövetkezne a ren­delkezésre álló pénzek szét- aprózódása, s nem lehetne lépést tartani a gyorsan fej­lődő, igényekkel ....... ,. .... Amikor a megye egészét átfogó, nagy horderejű, több ötéves tervet érintő fejleszté­si elképzeléseket dolgoznak ki és valósítanak meg, feltét­lenül javítani kell a tanácsi szakemberek felkészültsé­gét. Rendszeres továbbkép­zéssel, jó informálással kell lehetővé tenni, hogy partnerek legyenek a tár­gyalásokon, s a szűkebb na­pi vagy egyéni érdekkel szemben az átgondolt távla­ti, az egész megye érdeké­ben hasznos elgondolásokat érvényesítsék. ERRE LEHETŐSÉGET TE­REMT a megyei tanács fon­tos dokumentuma, amely éppen akkor kerül az illeté­kesekhez, amikor a legfonto­sabb : következő középtávú terveink elkészítésének első hónapjaiban. Marik Sándor rélődött, csalódtunk bennük. A mostaniban, úgy érezzük, bízni lehet. Ez is arra ösz­tönöz, még jobban végezzük a munkát. — Én is családos anya vagyok. Két gyerekünk van, általános iskolások. Idősebb lányunk nyolcadikos. Ha csak egy jobb ruhát veszek neki, öt-hatszáz forint. De mennyi minden kell még! S bizony jó az. ha télen is ke­resetre számíthat a tsz-tag anya. Tóth József né: — A nö­vénytermelésből jöttem át. Előbb egy kicsit szokatlan volt. hogy üzem meg mű­szak. Ide pontos járás kell. Nem dolgozhat senki a má­sikra. El tudjuk képzelni az ipari munkásokat, akik min­dig így élnek. Hogy úgy mondjam, valamiféle önkén­tes fegyelemmel jár ez. — Aztán az is jó, ha nyáron szorít a munka, át­meneti időre leállíthatja a vezetőség az üzemet. Akkor megyünk olyan közös tenni­valót végezni, amit nem le­het halasztani. Sőt, múlt — Örök a harc a házi­asszonyok és a mosószert gyártó gyárak között. így volt ez a hagyományos mo­sószappan és zsírosszóda használatának idejében is. És így van a bioaktív mo­sószerek korában is. A kül­földi és a belföldi vizsgála­tok megállapították, hogy a mai igényeket kielégítő mo­sószerek sem különösen ár­talmasak a bőrre. Maga a víz is, a lúgos víz különösen kioldja a bőrből a zsírt. Ezért kell mosás után ápolni a kezet. A fentieket Berky József­ből, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori növényolaj gyá­rának főmérnökétől hallot­tuk. Az újra várossá váló egy­kori várost, az urbanizáció nyomait keresni mentünk Nyírbátorba. Azt kutattuk, hogy hol az a mag, amely csírájában hordozta a város­sá fejlődés lehetőségeit. Kik azok az emberek és honnan indultak, hová tartanak, akik a munkássá válás útján ipart honosítottak meg Nyír­bátorban. Az egykori „zsírozów így jutunk el a „Bóni”-ba, a növényolajgyárba. Beszél­getéseink során egy ősi ipari szakma formái rajzolódtak ki előttünk. Nem lenne könnyű dolga annak, aki meg akarná írni a szabolcsi növényolajipar történetét Valahol ott kellene kezde­ni, hogy a napraforgó ter­melésének a terjedésével nyáron külön vállaltuk egy jókora tábla dohány ülte­tését, nyári művelését, zöld­törését. Kapáltunk a kerté­szetben céklát, ősszel részt vettünk az almaszüreten. Ilyenkor az ottani norma szerint kapunk díjazást. Mindegy, itt, ott. Csak mun­ka legyen, pénz jöjjön. — Az már a mi dolgunk, akárhonnan hazakerülve, mi­képpen oldjuk meg az otta­ni műszakot is. Nekem pél­dául, mint háromgyerekes anyának ilyen is kijut bő­ven. Ilonka lányunk tizen­nyolc éves. Nyíregyházára jár be, ahol a ruházati szö­vetkezetben szakmunkás. Egyébként most menyasz- szony. Erzsiké ugyancsak be­jár a közeli Nyíregyházára. A Kölcsey gimnáziumban másodikos. Anti gyerek az általános hetedik osztályát végzi. Férjem az útépítő vállalat munkahelyeire jár el. Elképzelhető, van otthon is mihez kezdem. Aztán még nyáron a házi kert, a háztáji föld munkálása is. egyre több szabolcsi község­ben nyitották meg kapuikat az olajütők. Hosszú évtize­dek folyamán az egészségre oly jótékony hatást gyakorló napraforgóolaj volt a megye lenézett, szegény sorsú népé­nek a zsírozója. Milyen jó­kat ettünk az olajütőből ha­zahozott olajpogácsából, olaj­ba mártott kenyérből. A me­gyében szétszórt olaj ütők a felszabadulás után nem voltak képesek ellátni a fel­lendült termelés és a keres­let igényeit. A nagyobb üzemnek számító nyírbátori sem. Gondolkodni kellett a bővítésen, a korszerűsítésen. A fejlesztés első idejében, a bezáró olajütőkből tobo­rozták szakmunkásaikat. He­lyi igényt elégítettek ki. Az egyre fejlődő gyár később országos feladatokat kapott. Ma már a KGST-n belül is van szerepe. Munkásainak száma megközelíti az ötszá­zat. Tizenhat brigádjuk ne­vezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó verseny­be. Ha a gyáron belüli brigád­mozgalmat kezdjük kutatni, akkor érthetjük meg igazán, hogy mekkora utat tett meg e jellegzetes nyírségi táj embere a kétlakiságtól a gyá­ri munkásig. A Napraforgó brigád Itt van példának a József Attila brigád. Egymásért dolgoznak itt férfiak. Ter­melési vállalásokon túl jut idejük tudásuk bővítésére is. Ezért írták be vállalásukba, Sipos Margitka: — Még csak tizenhét éves vagyok. Otthon négyen vagyunk lá­nyok. Az általános iskola elvégzése után, kereskedel­mi szakmunkástanulónak jelentkeztem Nyíregyházán. Aztán... nem vállaltam a na­pi bejárást. Hallottam, indul ez a kis üzem. Beszéltem a tsz-vezetőséggel. Felvettek. Édesapánkat hetvenegy ok­tóberében vesztettük el. Anyu a Nyíregyházi Gumi­gyárba jár dolgozni. Apu állami építő vállalatnál volt nehézgépkezelő. Sok pénzt hozott. De, hogy... negyven­hat éves korában elvesztet­tük, az én keresetemre is szükség van. Közben, hogy Magdi húgom végzett az általánosban, ő is ide került. Jancsi öcsénk még iskolás Tízéves. Ketten, Magdival hazaviszünk innen havonta háromezer forint körül. Itt­hon keressük meg, így tisz­ta pénz. A harminc egynéhány fős üzemecske a nyírturai Zöld Mező Tsz-é. Asztalos Bálint hogy az Olvasó népért-mo»» gátam keretein belül ren<t- szeresen fogják látogatni a gyár könyvtárát Még jellegzetesebb a kép, ha a Napraforgó brigádban látogatunk el. A tizenhat fáé női brigád 1970-ben alakult. Termelési tervük teljesítése mellett van idejük egymás gondjainak, bajainak meg­osztására. Munka után nem haza rohannak, hanem, ki-ki az érdeklődésének, egyéni ' hajlamainak, terveinek meg­felelően tanulási, fejlődéi lehetőségekkel él. A kollek­tív szórakozás sem idegén a brigádnak, társadalmi munkájuk jelentős. Ennek keretében gyűjtik össze va­gontételben a gyár udvarán található abroncsvasat. Több, mint négyezer forintjuk van így együtt. A pénzbő] Buda­pestre utaznak, színházat, múzeumot nézni. A többi brigádnak is van mivel di­csekednie mind termelési, mind pedig kulturális téren. Nyírbátor ipari fejlődéséi természetesen nagyban se­gítette a párt és a kormány vidéki ipartelepítési prog­ramja. így települt. N. .á- torba számos fővárosi .zent és gyár részlege. Ez alól nem kivétel a „Bóni” sem. A növényolajhoz megkapták M mosószer gyártását is. Napjainkban már a nyír­bátori növényolaj gyár mun­kásai látják el szinte aa egész országot Bioponnal, Biomixszel, Super Flórával, Floraszepttel és más mosó­szerekkel. A gyertyamártáa is fő profiljuk között szere­pel. Tömeg-gyertyagyártás egyedül a nyírbátori gyár­ban folyik. Az csak hobby, hogy megyei megrendelőknek készítenek különböző dísz- gyertyákat is. Negyven órás munka• hét A dolgozók munkakörül­ményeinek a javítására nagy gondot fordít a gyár veze­tése. Megoldották egyes ter­mékeik zárt gyártási folya­matát. Modern porelszívó készülékeket szereltek feL A mosószergyártásban meg­valósították a negyven órás munkahetet. A gyár szociá­lis, kulturális létesítmé­nyeinek a bővítését a közel­jövőben szeretnék megolda­ni. Szorgalmas munka, jövőt láttató tervek jellemzik a gyári munkáskollektíva mindennapi tevékenységét. De pezsdülő élet jellemző Nyírbátorra is. Az ódon vá­rosháza körül meghúzódó öreg házacskák tószomszéd­ságában már emeletes házak sorakoznak. Az utcák, a központ csatornázása miatt feltúrva. Ezek együtt egy alakuló város jegyeit példáz­zák. Sigcr !■«»# Könnyebb otthon... t

Next

/
Thumbnails
Contents