Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
A megye érdekében A közelmúltban kezdték meg a gyógyító munkát a megyei kórház új belgyógyászati pavilonjában. A kényelmes, egy-, két- és hatágyas kórtermekben egyszerre 178 beteget tudnak gyógyitani. Képünk: dr. Sztachó József belgyógyász orvos és István Adámné laboráns mikroszkópos vérképvizsgálatot végez. (Elek Emil felvétele) A gyár és a város A „Béni“ és az urbanizáció Nyírbátorban MEGYÉNK FEJLŐDÉSE MEGGYORSULT. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy gyakrabban avatnak mostanában gyárat, korszerű, új üzemrészeket Szabolcs-Szatmárban, és, hogy csökkent az elvándorlás. Ugyanerről szól az is, hogy Nyíregyházán, Mátészalkán, Kisvárdán új áruházakat építettek, s még újabbakat emelnek; hosszú idő után több egészségügyi és néhány nagyobb kulturális intézmény ügyét is a kivitelezők vehetik kézbe. Az új lakótelepek nemcsak Nyíregyházán, hanem Mátészalkán is városiasak, összkomfortosak az ott épülő lakások. Sorozatban adják át a megye na- gyob községeiben is a csatorna- és vízműveket. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a fejlődéssel elégedettek lehetünk. Mert igaz, hogy az elmúlt öt esztendőben mutatósabbak a megye eredményei, mint korábban. De éppen ez a meggyorsult fejlődés támaszt új igényeket: még jobban kell gazdálkodni, keresni azokat a megoldásokat, amelyek a meglévő megyei pénzek, állami támogatások felhasználása révén Szabolcs-Szatmár gazdagítására szolgálnak. Ezért került több alkalommal előtérbe már 1973-ban is a tervezés. Ide tartozik a negyedik ötéves terv idei esztendejére vonatkozó tanácsi költségvetés és fejlesztési terv is, amely összesen kétmilliárd forint felhasználásáról intézkedik. Ugyanebbe a tervezési munkába kapcsolódik az az elemzés, amelyet a tervosztály tevékenységének értékelése során végzett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. És nagy jelentőségű fejezete a tanácsi tervezőmunkának az az intézkedési terv, amelyet néhány hete fogadott el a megyei tanács végrehajtó bizottsága; témája az MSZMP KB 1972. november 14—IS-i határozatának megvalósítása. ERRŐL A PÁRTHATÁROZATRÓL eddig legtöbbet a vállalatok, üzemek gazdálkodása, a gazdálkodás jobb megszervezése révén hallottunk. A tanácsnak azonban ugyancsak nagyon sok tennivalója adódik, hiszen a mg- gye területén szervezi, irányítja, összehangolja a vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek tevékenységét, alakítja az ezzel szorosan összefüggő település- és településhálózatfej lesztési munkát s ez a párt- határozat megvalósításának fontos területe. És ha erről szólunk, még csak a téma egy részét említettük. Ezért lényeges ez az intézkedési terv. Mert jól gazdálkodni csak úgy lehet, ha szervezetten, az erőket csoportosítva, és több év távösszecsomagolt tizenegy nő. Kabátot öltött. Rövid ideig beszélgettek még, aztán hazaindultak. Ugyanannyian érkeztek és kezdték a délutáni műszakot. Csogány Miklósné: — Én vagyok a tsz nőbizottsági elnöke. Jól érezzük itt magunkat. Helyes, hogy télen is dolgozhatunk ebben a kis üzemben. Családos anyák meg már egynéhány nagymama is, aztán négy fiatal lány. Öradíjban dolgozunk. Könnyű, női munka. Bonbonos dobozkákat, figurákat készítünk műanyagból. A formázó présgépé a fő munka. Gombnyomásra működik, mindenkor ketten vannak hozzá. A többiek szétvágnak, ollóznák, illesztenek. A megrendelő nagy cég néha sürget is. Akkor dolgozunk vasárnap. Dupla latában irányítják a fejlesztést, beruházást a megye vezető testületéi. Az intézkedési terv — a párthatározatra épülve — éppen ezt kívánja elősegíteni. Már látható az a dinamikus fejlődés, amely megindult a megyében, s egyben az is érezhető, hogy a tervezésnél néhány témában nem voltak elég optimisták a szakemberek, az igények gyorsabban nőnek, mint ahogy négy-öt évvel ezelőtt a megye legjobb ismerői is gondolták. Ahhoz, hogy a merészebbnek tűnő fejlesztéshez is reális alapok legyenek, feltétlenül szükséges, hogy a megye számára legfontosabb területekről megbízható, pontos adatok, s ami még fontosabb, jó elemzések legyenek. EZT CÉLOZZA AZ IN- TÉZKEDÉSI TERVNEK az a része, amelyben elhatározták: az 1995-ig terjedő időszakra elkészítik a megye távlati munkaerő-gazdálkodási tervét és munkaerőmérlegét. Már most felvetődik ugyanis, hogy több szakképzett, művelt, sokoldalú ismerettel rendelkező szakemberre van szükség a megyében, mint amennyi van. A képzés pedig hosszú: nem lehet kimondani, hogy jövőre néhány száz vagy néhány ezerrel több szakmunkás kell, mert ez egymagában aligha jelentene többet a most éppen tanuló ifjú — vagy magukat továbbképző idősebb — szakembereknél. Iskolázási, képzési terveket, elképzeléseket kell egyeztet-, ni az üzemek igényeivel, iskolák lehetőségeivel. Mert a Nyíregyházán, Mátészalkán, Záhonyban épülő szakközép- iskolák. a nyíregyházi szakmunkásképző intézet új kollégiuma, Nyírbátor, Vásáros- namény, Fehérgyarmat szakközépiskolai osztályai együttesen járulhatnak hozzá, hogy a most épülő, bővülő gyárakba, üzemekbe több év múlva — részben már a következő ötödik ötéves terv idején — jól képzett munkások kerülhessenek. Ez csak egyetlen téma, amely máris jelzi; a terv, munkaügy, ipar, művelődés- ügy munkatársainak, megyei vezetőinek kell összhangban érvényesíteni az intézkedési terv szellemét. De még ennél is többről van szó, mert az újonnan családot alapító szakembereknek lakás kell — függetlenül attól, hogy maguk építik, vállalatuk vagy a tanács — ezekhez közművek kellenek, s fejleszteni a kereskedelmi, vendéglátó hálózatút és sokkal többet tenni a szolgáltatás javításáért. MINDEZEKKEL SZÄMOT KELLETT VETNI a végrehajtó bizottságnak is, amikor kereset. Havi átlagban kijön ezemégy-ezerötszáz forint. Jó pénz ilyenkor télen. Es helyben vagyunk. Okosan tette a tsz-vezetőség, hogy létrehozta ezt a kis melléküzemet. Két éve. Esztendőben jó néhány százezer forint tiszta haszon is marad utána. így javára van az egész közösségnek. — Megtanultuk a szót; műszak. Persze, az éjszakai a „leghosszabb”, legunalmasabb. Olyankor otthon főzött feketét hozunk. Tóth Jánosné: — Olyanok vagyunk itt mind, szinte kivétel nélkül, akiknek igen jól jön a kereset. A mi termelőszövetkezetünk, sajnos, eddig nem sokat dicsekedhetett. Sok a rossz, gyenge homokunk, nagyon el kell találni az eredményes gazdálkodást. Amellett a veaetőség is gyakran csea tervezést, az ésszerű gazdálkodást kívánta tovább javítani, s távolabbra nézni, mint a 73-as esztendő, vagy éppen a negyedik ötéves terv vége. Mert a szakemberek egy része már most a következő középtávú terv előkészítésével foglalkozik, s ehhez többek között éppen ennek az intézkedési tervnek a megvalósítása szolgáltat alapot, azok a megyei koncepciók, amelyek most készülnek, s 1985-lg adnak útmutatást a megye számára legfontosabb területekről. Már kész az a tanulmány, amely Szabolcs-Szatmár elmaradott körzeteit vizsgálta, s amelyben megfogalmazták a megoldás hosszú távú tervét. Finomítják az iparfejlesztési távlati terveket — éppen az elmúlt néhány esztendő tapasztalatait figyelembe véve. Ugyancsak jelentős a szolgáltatások, a kereskedelem, az egészségügyi intézményhálózati és ellátási tervezése, a közoktatás és a közművelődés elemzése. Gazdasági téren a megye főbb terményei: télialma-, dohány-, burgonya-, kukoricatermesztést, valamint a szarvasmarha-tenyésztést érintő másfél évtizedre szóló tervezések, elemzések készülnek. Ugyanakkor olyan témákat is feldolgoznak, mint a gyenge termőhelyi adottságú területek fejlesztési iránya és a vízgazdálkodás távlati terve. Ezek a hosszabb távra előre tekintő tervek, elemzések az év közepére elkészülnek. Azt a célt szolgálják majd, hogy több esztendő távlatában meghatározzák: mikor, melyik területre adják a legtöbb pézt, segítsék a gondok széles körű megoldását. Ilyen átfogó tervek nélkül óhatatlanul bekövetkezne a rendelkezésre álló pénzek szét- aprózódása, s nem lehetne lépést tartani a gyorsan fejlődő, igényekkel ....... ,. .... Amikor a megye egészét átfogó, nagy horderejű, több ötéves tervet érintő fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki és valósítanak meg, feltétlenül javítani kell a tanácsi szakemberek felkészültségét. Rendszeres továbbképzéssel, jó informálással kell lehetővé tenni, hogy partnerek legyenek a tárgyalásokon, s a szűkebb napi vagy egyéni érdekkel szemben az átgondolt távlati, az egész megye érdekében hasznos elgondolásokat érvényesítsék. ERRE LEHETŐSÉGET TEREMT a megyei tanács fontos dokumentuma, amely éppen akkor kerül az illetékesekhez, amikor a legfontosabb : következő középtávú terveink elkészítésének első hónapjaiban. Marik Sándor rélődött, csalódtunk bennük. A mostaniban, úgy érezzük, bízni lehet. Ez is arra ösztönöz, még jobban végezzük a munkát. — Én is családos anya vagyok. Két gyerekünk van, általános iskolások. Idősebb lányunk nyolcadikos. Ha csak egy jobb ruhát veszek neki, öt-hatszáz forint. De mennyi minden kell még! S bizony jó az. ha télen is keresetre számíthat a tsz-tag anya. Tóth József né: — A növénytermelésből jöttem át. Előbb egy kicsit szokatlan volt. hogy üzem meg műszak. Ide pontos járás kell. Nem dolgozhat senki a másikra. El tudjuk képzelni az ipari munkásokat, akik mindig így élnek. Hogy úgy mondjam, valamiféle önkéntes fegyelemmel jár ez. — Aztán az is jó, ha nyáron szorít a munka, átmeneti időre leállíthatja a vezetőség az üzemet. Akkor megyünk olyan közös tennivalót végezni, amit nem lehet halasztani. Sőt, múlt — Örök a harc a háziasszonyok és a mosószert gyártó gyárak között. így volt ez a hagyományos mosószappan és zsírosszóda használatának idejében is. És így van a bioaktív mosószerek korában is. A külföldi és a belföldi vizsgálatok megállapították, hogy a mai igényeket kielégítő mosószerek sem különösen ártalmasak a bőrre. Maga a víz is, a lúgos víz különösen kioldja a bőrből a zsírt. Ezért kell mosás után ápolni a kezet. A fentieket Berky Józsefből, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori növényolaj gyárának főmérnökétől hallottuk. Az újra várossá váló egykori várost, az urbanizáció nyomait keresni mentünk Nyírbátorba. Azt kutattuk, hogy hol az a mag, amely csírájában hordozta a várossá fejlődés lehetőségeit. Kik azok az emberek és honnan indultak, hová tartanak, akik a munkássá válás útján ipart honosítottak meg Nyírbátorban. Az egykori „zsírozów így jutunk el a „Bóni”-ba, a növényolajgyárba. Beszélgetéseink során egy ősi ipari szakma formái rajzolódtak ki előttünk. Nem lenne könnyű dolga annak, aki meg akarná írni a szabolcsi növényolajipar történetét Valahol ott kellene kezdeni, hogy a napraforgó termelésének a terjedésével nyáron külön vállaltuk egy jókora tábla dohány ültetését, nyári művelését, zöldtörését. Kapáltunk a kertészetben céklát, ősszel részt vettünk az almaszüreten. Ilyenkor az ottani norma szerint kapunk díjazást. Mindegy, itt, ott. Csak munka legyen, pénz jöjjön. — Az már a mi dolgunk, akárhonnan hazakerülve, miképpen oldjuk meg az ottani műszakot is. Nekem például, mint háromgyerekes anyának ilyen is kijut bőven. Ilonka lányunk tizennyolc éves. Nyíregyházára jár be, ahol a ruházati szövetkezetben szakmunkás. Egyébként most menyasz- szony. Erzsiké ugyancsak bejár a közeli Nyíregyházára. A Kölcsey gimnáziumban másodikos. Anti gyerek az általános hetedik osztályát végzi. Férjem az útépítő vállalat munkahelyeire jár el. Elképzelhető, van otthon is mihez kezdem. Aztán még nyáron a házi kert, a háztáji föld munkálása is. egyre több szabolcsi községben nyitották meg kapuikat az olajütők. Hosszú évtizedek folyamán az egészségre oly jótékony hatást gyakorló napraforgóolaj volt a megye lenézett, szegény sorsú népének a zsírozója. Milyen jókat ettünk az olajütőből hazahozott olajpogácsából, olajba mártott kenyérből. A megyében szétszórt olaj ütők a felszabadulás után nem voltak képesek ellátni a fellendült termelés és a kereslet igényeit. A nagyobb üzemnek számító nyírbátori sem. Gondolkodni kellett a bővítésen, a korszerűsítésen. A fejlesztés első idejében, a bezáró olajütőkből toborozták szakmunkásaikat. Helyi igényt elégítettek ki. Az egyre fejlődő gyár később országos feladatokat kapott. Ma már a KGST-n belül is van szerepe. Munkásainak száma megközelíti az ötszázat. Tizenhat brigádjuk nevezett be a szocialista cím elnyeréséért folyó versenybe. Ha a gyáron belüli brigádmozgalmat kezdjük kutatni, akkor érthetjük meg igazán, hogy mekkora utat tett meg e jellegzetes nyírségi táj embere a kétlakiságtól a gyári munkásig. A Napraforgó brigád Itt van példának a József Attila brigád. Egymásért dolgoznak itt férfiak. Termelési vállalásokon túl jut idejük tudásuk bővítésére is. Ezért írták be vállalásukba, Sipos Margitka: — Még csak tizenhét éves vagyok. Otthon négyen vagyunk lányok. Az általános iskola elvégzése után, kereskedelmi szakmunkástanulónak jelentkeztem Nyíregyházán. Aztán... nem vállaltam a napi bejárást. Hallottam, indul ez a kis üzem. Beszéltem a tsz-vezetőséggel. Felvettek. Édesapánkat hetvenegy októberében vesztettük el. Anyu a Nyíregyházi Gumigyárba jár dolgozni. Apu állami építő vállalatnál volt nehézgépkezelő. Sok pénzt hozott. De, hogy... negyvenhat éves korában elvesztettük, az én keresetemre is szükség van. Közben, hogy Magdi húgom végzett az általánosban, ő is ide került. Jancsi öcsénk még iskolás Tízéves. Ketten, Magdival hazaviszünk innen havonta háromezer forint körül. Itthon keressük meg, így tiszta pénz. A harminc egynéhány fős üzemecske a nyírturai Zöld Mező Tsz-é. Asztalos Bálint hogy az Olvasó népért-mo»» gátam keretein belül ren<t- szeresen fogják látogatni a gyár könyvtárát Még jellegzetesebb a kép, ha a Napraforgó brigádban látogatunk el. A tizenhat fáé női brigád 1970-ben alakult. Termelési tervük teljesítése mellett van idejük egymás gondjainak, bajainak megosztására. Munka után nem haza rohannak, hanem, ki-ki az érdeklődésének, egyéni ' hajlamainak, terveinek megfelelően tanulási, fejlődéi lehetőségekkel él. A kollektív szórakozás sem idegén a brigádnak, társadalmi munkájuk jelentős. Ennek keretében gyűjtik össze vagontételben a gyár udvarán található abroncsvasat. Több, mint négyezer forintjuk van így együtt. A pénzbő] Budapestre utaznak, színházat, múzeumot nézni. A többi brigádnak is van mivel dicsekednie mind termelési, mind pedig kulturális téren. Nyírbátor ipari fejlődéséi természetesen nagyban segítette a párt és a kormány vidéki ipartelepítési programja. így települt. N. .á- torba számos fővárosi .zent és gyár részlege. Ez alól nem kivétel a „Bóni” sem. A növényolajhoz megkapták M mosószer gyártását is. Napjainkban már a nyírbátori növényolaj gyár munkásai látják el szinte aa egész országot Bioponnal, Biomixszel, Super Flórával, Floraszepttel és más mosószerekkel. A gyertyamártáa is fő profiljuk között szerepel. Tömeg-gyertyagyártás egyedül a nyírbátori gyárban folyik. Az csak hobby, hogy megyei megrendelőknek készítenek különböző dísz- gyertyákat is. Negyven órás munka• hét A dolgozók munkakörülményeinek a javítására nagy gondot fordít a gyár vezetése. Megoldották egyes termékeik zárt gyártási folyamatát. Modern porelszívó készülékeket szereltek feL A mosószergyártásban megvalósították a negyven órás munkahetet. A gyár szociális, kulturális létesítményeinek a bővítését a közeljövőben szeretnék megoldani. Szorgalmas munka, jövőt láttató tervek jellemzik a gyári munkáskollektíva mindennapi tevékenységét. De pezsdülő élet jellemző Nyírbátorra is. Az ódon városháza körül meghúzódó öreg házacskák tószomszédságában már emeletes házak sorakoznak. Az utcák, a központ csatornázása miatt feltúrva. Ezek együtt egy alakuló város jegyeit példázzák. Sigcr !■«»# Könnyebb otthon... t