Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

VILÁG PROIETÁRJAI,EGYESflLJETEK1 Magyarorszag AZ MSZMP. SZABÓ ICS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS IAPJA txx évfolyam, «. szám ARA: 1 FORINT IMS. FEBBüAR 25, VASÁRNAP LATOSÉ YARTALlftABdfts Záhony jubileuma Lászk> belkereskedelmi miniszterhelyettes nyilatkozata Mai sportműsor Mat fizet a lottó? A tárgyalóteremből C3 o!da» 0. olda# 01. -oldal) 02. oldal) (5. oldal) A Hazafias Népfront levele a választókhoz Kedves választópolgárok! Honfitársak! Az 1971-ben megválasztott tanácstagok meg­bízatása áprilisban lejár. A Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-re ki- írta a tanácstagok általános választását. A Hazafias Népfront 1971-ben meghirdetett és ma is érvényes választási programjának megvalósításában jelentős eredményeket ér- tünk el. Tovább fejlődött hazánkban a szo- nalista rendszer: a munkásosztály hatalma zilárd, erősödött a munkás-paraszt szövetség, a dolgozó osztályok és rétegek összefogása; gyarapodtak az ország termelőerői. A lakosság foglalkoztatottsága biztosított, életszínvonala rendszeresen emelkedik, műveltsége növek­szik, életkörülményei javulnak. Erőfeszítése­ket tettünk a nők helyzetének könnyítésére, az ifjúság s az idősek gondjainak megoldására. Tanácsi választásokra készülünk! Tanácsaink több mint két évtizede fáradoz­nak a köz javán. Híven szolgálták a lakosság érdekeit, történelmi érdemeket szereztek sike­reink kivívásában, a közösség javainak gyara­pításában, az emberek ügyeinek intézésében. Köszönet ezért tanácstagjainknak! A Magyar Népköztársaság alkotmánya ed­digi eredményeink alapján biztosítja további előrehaladásunkat a szocializmus útján. Az or­szágépítő munka újabb kedvező feltételei jöt­tek létre. A tanácsok, a törvény által biztosí­tott önállóságukkal élve, egyre inkább betöl­tik népképviseleti és önkormányzati szerepü­ket. Odaadással dolgozó állampolgáraink — a tanácsok és az üzemi szervek, a tömegszer­vezetek és -mozgalmak keretében — minden eddiginél nagyobb számban kapcsolódnak be a társadalmi munkába, a közügyek intézésé- be, a helyi feladatok megvalósításába. Sikereink forrása: népünk alkotó munkája. Közös céljainkért dolgozva erősödik a szocia­lista nemzeti egység. Választópolgárok! Barátaink! Hazánk további felemelkedéséért munkál­kodunk. A szocialista építés felelős posztjain kell helytállniuk azoknak is, akiket most ta­nácstagnak megválasztunk. Olyan közéleti em­bereket jelöljünk és válasszunk, akik tudnak és készek is fáradozni a lakosságért, a Haza­fias Népfront programjának megvalósításáért. A szocializmus építésének eredményei köte­leznek, feladatai pedig helytállást, szorgalmas munkát követelnek mindenkitől. Ország, vá­ros, falu akkor alkothat nagyot és maradan­dót, ha polgárai a haza javán munkálkodnak. Az országos feladatok ismeretében tanácskoz­zunk a IV. ötéves terv helyi célkitűzéseinek teljesítéséről, a lehetőségek feltárásáról, gaz­dasági építőmunkánk időszerű teendőiről, ha­tékonyabbá tételéről! Szakítsunk mindazzal, ami maradi, elavult, ósdi! A bürokratizmus, az emberek ügye iránti közömbösség, önzés és a pazarlás — nem a mi világunk! Mindettől megszabadulni — közérdek! Az alkotó szocialista hazafiság egyik fon­tos mércéje politikai, gazdasági, kulturális feladataink vállalása és megvalósítása. A szo­cialista haza olyan alapokon nyugszik, mint a család, az iskola, a munkahely. A jó családi légkör, a tanulás és az önművelés, a fegyel­mezett munka napról napra közelebb visz ben­nünket céljaink megvalósulásához. Az eredmé­nyes munka fontos feltétele és serkentője a szocialista közszellem, valamint a munkásság, a parasztság, az értelmiség, a különböző világ­nézetű emberek között kialakult bizalom. En­nek erősítése nemzeti ügy! Fejlődésünk elválaszthatatlan hazánknak a világban elfoglalt helyétől, külpolitikánktól. Európa és az emberiség egyetemes békéjéért, biztonságáért, népünk szép és boldog jövőjéért a Magyar Népköztársaság testvéri szövetség­ben küzd a Szovjetunióval, a többi szocialista országgal, a világ haladó erőivel. A vietnami nép hősies harca, a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége, a világ haladó erőinek szolidaritása megteremtette a fegyverszünetet Vietnamban, s az indokínai béke elérhető közelségbe került. A lehetőség valóra váltása nemcsak Vietnam, Indokína né­peinek érdeke, hanem — a miénk is! Törté­nelmünk tanulságai, nemzeti törekvéseink és nemzetközi elkötelezettségünk arra indítanak bennünket, hogy támogassuk a világ minden haladó népét függetlenségi harcában. Ezért teszünk erőfeszítéseket az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia mi- előbbi megtartásáért, a közel-keleti agresszió következményeinek felszámolásáért, minden nemzet függetlenségének, békéjének és az egész világ társadalmi haladásának biztosításáért. Választópolgáraink! Honfitársaink! Április 15-én mintegy hétmillió választó- polgár járul az urnák elé, hogy négy eszten­dőre megválasszon csaknem hetvenezer ta­nácstagot. Felhívjuk honfitársainkat, a választópolgá­rokat, hogy a jelölőgyűléseken való részvéte­lükkel, majd szavazataikkal támogassák nem­zeti céljaink megvalósulását; a szocialista Ma­gyarország fejlődését, népünk további boldo­gulását! Meggyőződésünk: a választásokon népünk Igent mond a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya szocializ­must építő politikájára, a Hazafias Népfront programjára. Szavazzunk szép, szocialista jövőnkrel Válasszuk meg közös ügyünk áldozatkész munkásait: a tanácstagokat! Budapest, 1973. február 25. A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA az általános tanácstagválasztás napja A Vietnam­konferencia előtt Az indokínai, sőt ezen túl- menőleg az egész délkelet­ázsiai béke biztosításában döntő szerepe lesz annak az értekezletnek, amely február 26-án nyílik meg Párizsban. A konferencia megtartását a január 27-én aláírt vietnami tűzszüneti megállapodás 19. cikkelye írta elő. Eszerint harminc napon belül nem­zetközi konferenciát kellösz- szehívni, mégpedig azért, hogy „elismerjék az aláírt megállapodásokat. biztosít­sák a háború befejezését, a vietnami nép alapvető jogai­nak és a dél-vietnami nép önrendelkezési jogának tisz­teletben tartását, s hogy hoz­zájáruljanak a békéhez Indo­kínában”. Emlékezetes, hogy a tűz- szüneti megáJlaDodás szerint az Egyesült Államoknak 60 napon belül kell visszavon­nia csapatait Del-Vietnam- ból. A konferencia ily mó­don ennek, az időszaknak ép­pen „félidejében” nyílik meg. Figyelembe kel] venni azt is, hogy a konferencia ösz- szeülésének pillanatában, el­sősorban a saigoni rezsim felelőtlen magatartása miatt még mindig sűrűn fordulnak elő korlátozott összecsapások Dél-Vietnam területén. Vé­gül: lényeges tényező, hogy Káoszban a konferencia ösz- szehívása előtt néhány nap­pal megszületett ugyan a tűzszüneti egyezmény, Kam­bodzsában azonban továbbra is teljes erővel folynak a har­cok. Mindez mutatja, hogy a párizsi nemzetközi konferen­cia rendkívül kényes idő­szakban ül össze, amikor még számos gyötrelmes, nyitott kérdést kell megoldani a tényleges indokínai béke felé vezető úton! A párizsi értekezletet kül­ügyminiszteri szinten tartják, s új vonás, hogy azon az ENSZ első ízben lesz képvi­selve. Történelmi összehasonlí­tásként természetszerűen fel­merül az 1954-es genfi érte­kezlet. Hiszen az Egyesült Államok és az általa létre­hozott dél-vietnami rezsimek az 1954-es genfi határozatok megszegésével jóformán el­kerülhetetlenné tették a konf­liktus kirobbanását. Érde­mes emlékezetbe idézni, hogy a genfi egyezmény kötelezte volna az érdekelt feleket; két éven belül tartsanak válasz­tásokat Észak- és Dél-Viet­nam egyesítésére. Az Egye­sült Államok voltaképpen ennek a határozatnak a vég­rehajtását kívánta megaka­dályozni, s ezért kezdte meg fokozódó intervencióját Viet­namban. Laosz vonatkozásá­ban a genfi konferencia az ország függetlenségét, szu­verenitását és semlegességét garantálta és lényegében ugyanilyen elvek alapján ha­tározott Kambodzsáról is. Nem kerülheti el figyel­münket, hogy a januárban aláírt tűzszüneti egyezmény több ízben is hivatkozik a genfi megállapodásra. Így például éppen az egyik leg­lényegesebb kérdésben: ami­kor kifejti — és megerősí­ti —, hogy a VDK és Dél- Vietnam közötti katonai de­markációs vonal az 1954-es konferencia zárónyilatkoza­ta szerint csak ideiglenes, nem politikai, vagy területi határ. A genfi rendezési elvekhez való visszanyúlás tükröződik abban is, hogy a laoszi tűz- «asneti megállapodás az ak­kori döntésnek megfelelően a függetlenség, semlegesség és az összes külföldi csapa­tok távozásának elvét szöge­zi le. Nyilvánvaló, hogy csak­is hasonló alapelvek szerint képzelhető el a jövőbeni kambodzsai rendezés. Mindamellett le kell szö­gezni, hogy a hétfőn meg­nyíló párizsi konferencia semmiképpen sem tekinthető a genfi értekezlet majd két évtizeddel utóbbi „megismét­lésének” ! Olyan történelmi változá­sok zajlottak le, amelyek il­lúziókeltés nélkül is elkép­zelhetővé teszik, hogy a mos­tani döntések a gyakorlatban hatásosabbak legyenek, mint a genfi konferencia elvileg helyes intézkedései. Az alap­vető változás az, hogy akkor a vietnami nép a franciák felett aratott győzelmet és az imperializmus fő ereje, az Egyesült Államok még „tartalékban volt”. Most ma­gának Washingtonnak az In­tervenciós háborúja vallott kudarcot, az erőhelyzet te­hát lényegesen kedvezőbb. Az Egyesült Államok 1954- ben nem ismerte el a genfi rendezés alapvető intézkedé­seit, kivonult a konferenciá­ról és nem irta alá az egyez­ményt. Most a januári tűz­szüneti megállapodás az ösz- szes lényeges pontokban elő­re lerögzíti a megoldás út­ját, s így az Egyesült Álla­mok is politikai-diplomáciai kötelezettségvállalásra kény­szerül. Mindebből következik, hogy az 1954-es genfi konferen­ciától gyökerében eltérő jel­legű értekezletről van sző. Először: az értekezlet nem il­letékes a laoszi és kambod­zsai problémák megvitatásá­ra, mint ez nevéből — „Viet- nam-konferencia” — is ki­tűnik. Másodszor: a genfi konferenciával ellentétben feladata egy már létrejött megállapodás szentesítése. Mindamellett ismételten le kell szögezni, hogy a ked­vezőbb feltételek ellenére rendkívül kemény és súlyos problémák megoldásáról van szó. Rövid lejáratra e prob­lémákat az bonyolítja, hogy az Egyesült Államok a ren­delkezésre álló eszközökkel mindenáron a jelenlegi sai­goni rezsim valamilyen vál­tozatának fenntartására tö­rekszik Dél-Vietnamban, s nyilvánvalóan ez fogja meg­szabni magatartását a konfe­rencián. Nem lehet termé­szetesen megfeledkezni arról sem, hogy 1954-ben Kína a szocialista világ érdekeinek egyik képviselője volt a gen­fi értekezleten — jelenlegi magatartását viszont saját hegemon, hatalmi politikája határozza meg, s ez növeli az Egyesült Államok manővere­zési lehetőségeit A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az alkot­mány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően — 1973. április 15-ére kitűzte a helyi tanácstagok általános választását, és meghatározta a fővárosi, a megyei tanácsok tagjainak számát. Ugyan'-, v április 15-ére tűzte ki két or­szággyűlési választókerület­ben (budapesti 19. és Baranya megyei 4. számú) elhalálozás miatt szükségessé vált képvi­selőválasztást is. A Magyar Népköztársaság A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozataival együtt a választások lebonyo­lításának részletes szabályait tartalmazó minisztertaná,csi rendelet jelent meg a Magyar Közlöny február 24-i számá­ban. A Minisztertanács meg­állapította a választási előké­születek minden fontosabb feladatának határidejét is. A választási előkészületek során eddig megtörtént a vá­lasztójogosult állampolgárok összeírása. A kitöltött össze­írólapok alapján a tanács végrehajtó bizottsága elké­szíti a választók névjegyzé­két, amelyet március 10-től 19-lg a tanács hivatali helyi­ségében közszemlére kell ten­ni. Emellett minden választó névre szóló írásbeli értesítést is kap a névjegyzékbe történt felvételéről. Ez az értesítés tartalmazza a választó lakó­helye szerinti tanácsi válasz­tókerület és azon belül a sza­vazókor számát, valamint a szavazóhelyiség címét is, ahol a választás napján a szavazás történik. Az értesítésben le­hetőség szerint közölni fogják még a jelölőgyűlés helyét és időpontját is. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás, vagy a névjegyzékbe történt tör­vényellenes felvétel miatt kifogással lehet élni, melyet március 10—21 között — írásban vagy szóban — az illetékes tanács vb-titkáránál lehet bejelenteni. A szóbeli kifogásról jegyzőkönyv ké­szül. A végrehajtó bizottság az alaptalannak tartott, va­lamint a névjegyzékből való törlésre irányuló kifogásokat haladéktalanul a járásbíró­sághoz továbbítja, amely három napon belül végér­vényesen dönt. Mindezek után a választók névjegyzé­két és a kiegészítések alap­ján készített pótnévjegyzé­ket március 31—április 3 között ismét közszemlére te­szik. Névre szóló értesítést ekkor már csak a változás­Szombaton hazautazott Prá­gából Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, aki a CSKP Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének és kor­mányának meghívására részt vett a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Leonyid Brezsnyevet Gm* Elnöki Tanácsa meghatározta a fővárosi, valamint a 19 me­gyei tanács tagjainak szánját. A legutóbbi választásokon a fővárosi tanácsba 201 tagot., a megyei tanácsokba pe­dig összesen 1699 tagot választottak a helyi ta­nácsok. Az Elnöki Tanács most megjelent határozata szerint a fővárosi tanácstagok száma változatlan, 8 megyé- ben azonban összesen 113 me­gyei tanácstaggal többet (or­szágosan 1812-t) lehet válasz­tani. ban érintett választók kap» nak. Minden választójogosultat annak a tanácsi választóke­rületnek a névjegyzékébe vesznek fel, amelyben a névjegyzék összeállításának idején állandó jelleggel la­kott. Ha a választás napjáig megváltozik az állandó lak­helye (pl. elköltözik), akkor az új lakóhelye szerinti ta­nácsi végrehajtó bizottságtól kérnie kell az ottani név­jegyzékbe való felvételét, hogy szavazhasson. Ehhez igazolást kell beszereznie ar­ról, hogy korábbi lakóhe­lyén a bejelentése alapján törölték a választók névjegy­zékéből. Ennek megfelelően a választás napján a vá­lasztók az állandó lakóhe­lyükön vehetnek részt a sza­vazásban. A választói név­jegyzékbe azonban felvehe­tők azok is, akik huzamo­sabb ideje laknak valamely községben vagy városban, így például a katonai szolgálatot teljesítők, a tartósan mun­kásszálláson lakók és a di­ákotthonok stb. lakói, akik jogilag ugyan ideiglenes, de ténylegesen állandónak te­kinthető lakóhelyükön sza­vazhatnak. A választási előkészületek irányításával, lebonyolításá­val, törvényességének biz­tosításával 1971-ben megbí­zott szervek közül az orszá­gos választási elnökség — miután megbízása 1975-ig szól — változatlan személyi összetételben látja el az idei választásokkal kapcso­latos feladatait. Az egyes helyi választási elnökségeKoen is csak az 1971. óta esetleg szükségessé vált kiegészíté­sekre kerül sor. A szavazat­szedő bizottságok április 5- ig alakulnak meg. Az előkészületek jelentős szakasza lesz a jelölőgyűlé­sek március 12-től 26-ig tar­tó időszaka. A választási jogszabályok ezzel és más lényeges kérdésekkel kap­csolatos rendelkezéseiről a lakosság folyamatos tájé­koztatást kap. (MTI) táv Husák, a CSKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, Ludvik Svoboda köztársasági elnök, Lubomír Strougal mir niszterelnök, a CSKP KB el­nökségének tagjai és póttag­jai, a KB titkárságának tag­jai, a szövetségi kormány mi­niszterei, valamint más párt-, állami és közéleti személyi­ségek búcsúztatták a prágai főpályaudvaron. A választási előkészületek részletes szabályai Brezsnyev hazautazott Prágából

Next

/
Thumbnails
Contents