Kelet-Magyarország, 1973. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

* oldal KELET-MAG YARORSXA® • • Ünnepi megemlékezés az 55 éves szovjet hadseregről A szovjet hadsereg és ha­diflotta megalakulásának 55. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium szerdán délután ünnepi megemlékezést rendezett. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára, Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi mi­niszter, Borbándi János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A. A. Zsuk ez­redes. a szovjet nagykövet­ség katonai és légügyi atta­séja, B. P. Ivanov vezérez­redessel. az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet, déli hadseregcsoport pa­rancsnokával az élen a déli hadseregcsoport képviselői, valamint V. K. Andrjus- csenko altábornagy, a Var­sói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsno­kának magyarországi képvi - selője. A szovjet és magyar Him­nusz elhangzása után Czi­nege Lajos köszöntötte az ünnepi megemlékezésre egy­begyűlteket, majd Csémi Ká­roly altábornagy, a honvé­delmi miniszter első helyet­tes mondott beszédet. — Fennállásának 55. év­fordulója alkalmából né­pünk és fegyveres erői, a Magyar Néphadsereg, a Bel­ügyminisztérium fegyveres testületéi, a munkásőrség tagjai nevében szeretettel és tisztelettel köszöntjük példaképünket és ■ fegyverba­rátunkat. a szovjet hadsere­get — kezdte ünnepi beszé­dét. — A szovjet hadsereg abban a történelmi viharban született, amelyben megala­kult az első győztes proletár á 'am. A szovjet hadsereg az első olyan reguláris had­sereg az emberiség történe-, lében, amely sem megalaku­lásakor. sem később sem nyíltan, sem titkon nem tű­zött maga elé hódító célokat Mindig a legigazabb ügy, a szocializmus, a munkások hatalmának és a dolgozó nép érdekeinek védelmében fogott fegyvert. — - A szovjet fegyveres erők győzelmeinek, erejé­nek szilárd alapja, kiapad­hatatlan forrása: a kommu- nist párt irányító és vezető szerepe. A szovjet hadsereg létrejötte pillanatától a szo­cialista forradalom, a béke a haladás, a világ dolgozói nagy nemzetközi ügyének védelmezőjeként lépett harcba. Ezért soraiban a soknemzetiségű szovjet or­szág valamennyi népének fiaival vállvetve ott harcol­tak más országok internacio­nalistáinak százezrei Is. — A szovjet hadsereg ma­gas fokú felkészültségének, tántoríthatatlan helytállásá­nak fényes tanúbizonyságát adta a második világháború idején a hitleri rablóhadak szétzúzásáért vívott hősi küz­delem éveiben. A hős szovjet hadsereg világtörténelmi je­lentőségű győzelmével meg­védte hazáját, az októberi forradalom vívmányait, s tel­jesítve internacionalista kül­detését, felszabadított az ide­gen elnyomás alól számos európai és ázsiai országot. A felszabadított népek — köz­tük a mi hazánk dolgozói — örök hálával emlékeznek a szovjet hadsereg katonáira, a szovjet nép hős fiaira, akik mérhetetlen áldozatot hoztak azért, hogy az elnyomott né­pek kezéről lehulljon a fa­siszta rabság bilincse. A továbbiakban Csémi Ká­roly altábornagy a Szovjet­uniónak és a szovjet hadse­regnek a Varsói Szerződés szervezetében betöltött ki­emelkedő szerepéről, a szo­cialista katonai szövetség megszervezésében és fejlesz­tésében szerzett elévülhetet­len érdemeiről szólt. így vált testvéri szövetségünk a szo­cialista országok függetlensé­gének és szuverenitásának, társadalmi vívmányainak, az A Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erőinek együt­tes intézkedéseire vonatkozó, előzetesen egyeztetett tervnek megfelelően a Román Szo­cialista Köztársaság terüle­tén. a február 12—21-ig ter­jedő időszakban törzskari gyakorlatot tartottak térké­peken. A gyakorlatot az egyesített fegyveres erők törzskara és a szárazföldi csapatok, a légvé­delmi alakulatok, a légi had­erő operatív törzskarai, to­vábbá a bolgár, a román ha­ditengerészeti flotta törzska­rai vettek részt. A gyakorlatot Iván Jaku­Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgornij és Alelcszej Koszigin táviratban üdvözöl­ték Gustáv Husák. I-udvik Svoboda és Lubomir Strou- gal csehszlovák vezetőket a csehszlovák dolgozók 1948. februári győzelme alkalmá­ból. A távirat kiemeli: „A szovjet és a csehszlovák nép barátsága és együttműködé­se. amely a marxizmus—le- ninizmus és a szocialista In­ternacionalizmus szilárd alapelvein nyugszik, tovább­ra is fejlődni és erősödni fog európai biztonság és a világ­bélié szavatolásának legfőbb zálogává — mondotta, — Pártunk és kormányunk — népünk legteljesebb egyet­értésével és áldozatos munká­jával — országunk lehetősé­geihez képest mindent meg­tett hazánk és a szocialista közösség együttes védelmi ké­pességének szüntelen erősíté­sére. Ez a legszentebb nem­zeti érdekünk, s egyben ezt követelik tőlünk internacio­nalista kötelezettségeink is. Tettük ezt abban a szilárd meggyőződésben, hogy az eu­rópai szocialista országok összeforrott katonai ereje, ezen belül elsősorban az 55. születésnapját ünneplő szov­jet hadsereg, mint a múltban, úgy a jövőben is képes les-? meghiúsítani a nemzetközi imperializmus agresszív, nép- ellenes céljainak valóra vál­tását. Biztosíthatjuk fegyver­barátainkat, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erői a rájuk háruló feladatok maradéktalan teljesítésével eleget tesznek kötelezettsége­iknek, szocialista hazánk, dol­gozó népünk és a testvéri or­szágok népei, a szocializmus és a béke javéra — fejezte be ünnepi beszédét Csémi Ká­roly altábornagy. (MTI) bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka ve­zette. A gyakorlaton kidolgozták az összes fegyvernemek és csapatnemek együttes beve­tésével folytatandó hadmű­veletek kérdéseit. A gyakor­lat a tábornokok, tengerna­gyok, tisztek és törzskarok operatív felkészültségének megnövekedett színvonalát mutattaj előmozdította a gya­korlaton '' részt véti törzska­rok további összehangolását kölcsönös- együttműködésük tökéletesítését és a testvéri hadseregek harcközösségének erősödését. mindkét nép és az egész szocialista közösség érdeké­ben.” „A szocialista Csehszlová - kia ma a szocialista világ - rendszer tartós láncszeme. A Csehszlovák Szocialista Köz- táísaság a többi szocialista országgal egyetemben aktí­van kiveszi részét az európai biztonságért a béke megszi­lárdításáért és a nemzetközi együttműködésért vívott harcból” — húzta alá a táv­irat. A Varsói Szerződés hadseregednek törzskari gyakorlatai térképen Szovfet vezetők távirata .....................-.................................... ... . Ma összeül Rómában a társadalmi VEetnam-konferencia Ma kora délután ül össze Rómában a Corso d’Italián levő Raffaello kongresszusi teremben a nemzetközi tár­sadalmi Vietnam-konferen- cia. Az előkészületek már végső szakaszukba értek. Egyelőre — bizonyos vízum­problémák miatt — a külföl­di küldöttségek egy része még nem érkezett meg az olasz fővárosba. Tegnap délután a stockholmi Vietnam-koníe- rencia és az Itália—Vietnam Bizottság — ők hívták össze a nemzetközi tanácskozást — ülést tartott, egyeztették a háromnapos értekezlet na­pirendjét. Eszerint holnap plenáris ülést tartanak a várhatóan több, mint 60 or­szágból érkező küldöttek. Pénteken szekciókban folyik a vita. majd szombaton ple­náris üléssel zárja munkáját a Vietnam-konferencia. Megfigyelők körében nagy je­lentőséget tulajdonítottak an­nak, hogy a római értekezlet 2 nappal korábban zárul, mint ahogyan Párizsban megkezdi munkáját a kormányközi ta­nácskozás. Ott éppúgy, mint itt Rómában, elsősorban az a téma áll az érdeklődés közép­pontjában, hogy miként lehet szigorúan végrehajtani a pá­rizsi megállapodásokat. A legnépesebb delegációkat a Szovjetunióból és az Egye­sült Államokból várják — mondták ma reggel az előké­szítő bizottság római irodájá­ban. Olaszország részéről ugyancsak rendkívül sokan vesznek részt a tanácskozá­son. Az Olasz Kommunista Párt delegációiának munká­jába bekancsolódik Pajetta. Növelte. Gallucci. Vecehietli, Segre és sokan mások az OKP vezetői közül. A szocia­lista párt küldöttségét Mosca vezeti, s helyet foglal benne Mancini, Zagari és több más olasz politikus. Jelezte érke­zését Peru, Venezuela, Mada­gaszkár, Chile, Kolumbia és Panama delegációja is. Itt lesz Rómában a neves spa­nyol költő, Raffael Alberti is. Belgiumból, Svájcból, Angliá­ból, Franciaországból sok is­mert törvényhozó érkezik a Vietnam-konlerenciára. Minden valószínűség sze­rint holnap délután már a2 olasz fővárosban tartózkodik a dél-vietnami úgynevezett harmadik erő képviseletében Thi atya. Magyar delegáció is részt vesz a nemzetközi társadalmi Viel- na-n-konferencia római ülésén. Küldöttségünket Sarlós 1st• ván, a Népszabadság főszer­kesztője. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának -Ti­ké vezeti. Az olasz fővárosba szerdán elutazott deíegé’ió taglal: Bugát Jánosné, n Bé- ke-vilá“tanács tagia, a Haza­fias Népfront Országos Taká­csának alelnöke, K1ss Károly, a SZOT és az Országos Béke­tanács alelnöke. dr. Ke-de István docens, az OB'” -•’’tok- ségének ta“ia és Bíró Imre római katolikus plébános. Megyei küldöttértekezletet tartott a Vöröskereszt (Folytatás az 1. oldalról) Az írásos beszámolóhoz Pámer József megyei titkár szóbeli kiegészítést tett, majd vita következett. A vezetőség- és küldött­választó értekezleten több, mint húsz felszólalás hang­zott el. A felszólalók számot adtak saját helyi szerveze­teik tevékenységéről. kie­gészítést tettek a határozati javaslathoz. A záhonyi MÁV helyi szervezetének küldöt­te lagtooorzo versenyre hív­ta fel a megye vöröskeresz­tes szervezeteit. Felszólalt Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtit­kára is. Köszöntve a me- gt ei értekezletet, elsőként szóit arról a megpróbáltatás­ról —' az 1970: évi árvízről — mely éppen a két kong­resszus között sújtotta Sza- bolcs-Szatmárt. Köszönetét és elismerését felezte ki mindazoknak, akik a bajba jutottak segítségére siettek. Az ország népének önzet­len segítésével és a kor­mány hitelakciójával jelen­tős segítséget, anyagi támo­gatást tudott juttatni a Vö­röskereszt egy-egy bajba ju­tott családnak. Ilyen össze­gű és jellegű önsegélyezési akció korábban még nem volt. A Nemzetközi Vörös­kereszt Í6 elismerését fejez­te ki az önsegélyezés e nemes megnyilvánulásáért. Elmondta Rostás István: „Tudjuk, ezzel nem oldódott meg minden probléma a megyében, hogy a felépített lakások törlesztési részleteit fizetni kell, de az is igaz, hogy ezzel egy egészsége­sebb fejlődési folyamat alap­jait sikerült lerakni.” Beszéde további részében szólt a Vöröskereszt és a népfrontmozgalom együtt­működési területeiről, a nők egyenjogúságának a problé­máiról, az idős emberek gondjairól és a cigánylakos­ság helyzetéről. Befejezésül a szervezeti élet kérdéseiről, a ÍV. kong­resszus előtt álló feladatok­ról és a Magyar Vöröske­reszt nemzetközi kapcsola­tainak a szélesedéséről be­szélt. Az MSZMP Szabolcs-Szat- már megyei Bizottsága ne­vében S var ez ,Miklósné, a megyei bizottság munkatár­sa köszöntötte a megyei Vö­röskereszt vezetőség- és kül­döttválasztó értekezletét. Ki­emelte. hogy a Vöröskereszt nemcsak természeti kataszt­rófák idején mutat jó pél­dát, de az apró emberi cse­lekedetekben is. Hozzászólá­sát így fejezte be: ..Pártunk megyei bizottságának elis­merése mellé hadd tegyem oda ígéretünket: feladataik végzése közben továbbra is számíthatnak a párt segítsé­gére.” Gyúró Imre, a Szabolcs- Szatmár Megyei Tanács el­nökbe, yettese különösen két területet emelt ki a Vörös- kereszt és a tanács együte­műi ödésében: a vároíiaso­dás káros hatásainak —mint a ievegőszennyeződés. zajár­talom — leküzdését és az egészségügyi felvilágosító munkát A küldöttértekezleten Ros­tás István, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára kitüntetése­ket adott át: dr. Vincze Ká- rolynak. egészségügyi mi­niszteri dicséretet, dr. ördögh Jánosnak, Kaposi Mihály­nak, a Vöröskeresztes munkáért érem arany foko­zatát; Engedi Bélánénak, Priznicz Lászlónknak, Lévai Máriának, a Vöröskeresztes munkáért érem ezüst foko­zatát; Papp Kerekes István - nénak, dr. Kövér AntaIné­nak. dr. Adorján Annának, Dankó Lászlónénak. Novak Gábornak, Szatmári István­nak, dr. Kbrtvélyesi József­nek, a Vöröskeresztes műit* káért érem bronz fokozatát. A Magyar Vöröskereszt fő­titkára Berek Lajost, Valent Sándornét. Szabari Jánost. Szűcs Istvánt, dr. Vincze Károlyt, jutalomban részesí­tette. A küldöttértekezleten meg­választották a 17 tagú új vezetőséget és az öttagú megyei számvizsgáló bizott­ságot. valamint a 14 kül­döttet. akik a Magyar Vö­röskereszt negyedik kong­resszusán képviselik me­gyénk vöröskeresztes tagsá­gát. Ezt követően került sora» új vezetőség és a számvizs­gáló bizottság alakuló ülé­sére. A vezetőség megyei tit­kárának újra Pámer Józse­fet, elnökének pedig ismét dr. Magyar Jánost választot­ták meg. S. L JULIUS FUCIK születésének 70. évfordulójára 1973-ban a csehszlovák nép és vele együtt az egész világ haladó népei megemlékeznek Julius Fucik születésének 70. és halálának 30. évfordulójá­ról. Julis Fucik rövid, de rend­kívül gazdag életét a világ néneinek jobb, igazságosabb és boldogabb jövőjéért folyta­tott harcnak szentelte. Az első pillanattól kezdve. amikor odaállt a Nagv Októberi Szo­cialista Forradalom zászlaja alá és belépett Csehszlová„kia Kommunista Pártjának so­raiba. egészen hősi haláláig egv Pillanatra sem szűnt rjAjg harcolni a szabadság, a de­mokrácia, a szocializmus és a kommunizmus eszményeiért. Julius Fucik 1903. február 23-án született Prágában, Srotehovon. Apja. Karel Fu­cik vasmunkás volt a smicho- vi Ringhoffer gyárban. Nagy kedvét lelte az éneklésben és vendégként a smichovi szín­házak színpadain énekel' Közben állandóan munkás­ként dolgozott a Ringhofte gvárban. 1912-től kezdve s pilzeni Városi Színház tagú lett. Anyja. Marié Fucikovő varrónő volt. Apjától a hu­mort és az életörömet, anyjá­tól. akit nagvon szeretett, az érzékenyséset és megfontolt­ságot örökölte. 1914 őszén beiratják a pil­zeni reáliskolába. Egy évvel később apját mint katonát a pilzeni Skoda Művekhez he­lyezték, ahol az 1919. évig maradt. Az ágyúöntödében dolgozott és amikor éjszakai műszakban volt, Julek hordta neki az ételt. A gyárban kö­zelebbről megismerte a mun­kásokat és azok nehéz mun­káját. 1917-ben átélte a pilze­ni skodások első nagy sztrájk­ját. Megrázó erővel hatott Fu- cikra azután a Pilzen melletti boleveci lőporraktár felrob­banása 1917-ben, ahol 409 munkás — túlnyomórészt asz- szony — pusztult el, majd a petrohradi (Pilzen külvárosa) 1918-as sortűz az éhező gyer­mekekre. Meggyűlölte a há­borút, amely annyi bajt és izenvedést hozott a népeknek, az osztrák monarchiát és a nemzetiségi, kulturális és-7ociális elnyomást. 1918-ban tagja lett a mun­kás-diák bizottságnak és részt vett a pilzeni munkások május elsejei tüntetésén. 1921. májusában létrejön a cseh­szlovákiai dolgozó nép forra­dalmi pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, és a ti­zennyolc éves Fucik belép so­raiba, hogy haláláig legoda- adóbb tagjává legyen. 1921 őszén Fucik Prágában beiratkozik a Károly Egyetem bölcsészeti karára, ahol rend­kívüli hallgatóként a cseh és világirodalmi, bölcsészeti és művészettörténeti előadáso­kat hallgatja. Fucik rendkí­vüli képességeire hamarosan felfigyelt a kommunista párt vezetése és az 1925. évtől kezdve rendszeres cikkírója a CSKP központi lapjának, a Rudé Práyónak és a Rudy Vecerniknek (Vörös esti lap' Hosszabb ideig a haladó szel­lemű kiadók „Kmen” c. iro­dalmi folyóiratának szerkesz­tőjeként is dolgozik. A CSKP 1929 februárjába^ tartott történelmi V. ko^- resszusa után, amikor a pár' élére a gottwaldi vezetés ke­rült, Fucik otthagyja a vi­szonylag jól fizetett helyét a Kmen szerkesztőségében, .le­mond az irodalmi kritikus vonzó pályájáról is. hogy egé­szen a harcos politikai pub­licisztikának szentelhesse ma­gát. A szó legtisztább értelmé­ben kommunista újságíróvá válik. A Rudé Právónál az irodalmi és művészeti rovat, a kulturális szemle, a tárcák és a vasárnapi melléklet irá­nyítását bízzák rá. 1930. áprilisában utazik el­ső ízben Julius Fucik a Szov­jetunióba a csehszlovák mun­kások és parasztok delegáció­jának tagjaként. Amikor a Szovjetunióból visszatért, a csehországi és szlovákiai vá­rosokba és falvakba utazott hogy mindenütt elmondja mit látott és ismert meg a szovjetek országában. Egyet len év alatt több mint 370 gjö- idást tartott a Szovjetunió­ból. Konkrét tényként cáfolta meg mindazokat a rágalmakat és hazugságokat, amelyeket Csehszlovákiában a burzsoá sajtó a Szovjetunióról ter­jesztett. Abban az időben, amikor, a hitleri fasizmus és a hazai árulók fokozott mértékben fe­nyegették Csehszlovákiát, Fu­cik a párt útmutatásai alap­ján folytatja harcát a demok­ráciáért, az ország szabadsá­gáért, függetlenségéért. Ami­kor a hitleristák megszállták Csehszlovákiát, a CSKP il­legális közoonti bizottságának tagjává válik; a sajtópropa­gandát vezeti. Ebben az idő­ben az egész országot eláraszt­ják a röplapok és folyóiraté»:, amelyek a náci betolakodók elleni harcra mozgósítják a nemzetet. A Gestapo 1942. áp­rilis 24-én letartóztatja; de a pankráci fogház barbár, em­bertelen környezetében és Berlinben sem adta meg ma­gát. 1943. tavaszán, pankráci cellájában titokban elkezdte írni az „Üzenet az élőknek” c. halhatatlan riportját. Ki­fejezte benne a hazájuk sza­badságáért, az emberiség boj- dog életéért, a népek között' békéért és barátságért harcoló hősök legszebb gondolatait. Az üzenet bizonyság Fucik ren díthetetlen hitéről a nép, a szocializmus győzelmében Ezt bizonyítják a berlini bí­róság előtt 1943. augusztus 25-én elmondott szavai, ame­lyeket félelem nélkül vágott náci bíráinak arcába: „A* önök ítéletét most f i,ik előttem. Tudom, íg — halál az emberre! Én már ré­gen kimondtam az ítéletemet önök felett. Abban a világ minden becsületes emberének vérével ez van írva: „Halál a fasizmusra! Halál a kapi­talista rabszolgaságra! Eletet az embernek! A jövő a kommunizmusé!” 1943. szep­tember 8-án — az ítélet után 14 nappal — Julius Fucikot Berlinben — Plötzensee ben kivégezték. Julius Fucik, a nagy kom­munista újságíró, a publicista és marxista irodalomkritikus, Fucik, a fasizmus és a háború elleni rettenthetetlen harcos és a munkásosztály jogaiért folyó küzdelem harcosa, a kommunista párt hű fia és a Szovjetunió barátja, jelkéo és fénylő példa volt, s marad a világ minden becsületes és haladó embere számára. Ha­gyatéka arra buzdít, hogy az emberek őrködjenek éberen a béke és az elért szabadság fölött, hogy harcoljanak, mint Fucik, a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás minden formája ellen, a békéért, a for­radalmi munkásmozgalom egységéért, a népek közötti ba­rátságért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents